Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)
1980-05-15 / 132. szám
1980. május 15., csütörtök Dunántúlt Tlaplo 3 Környezetszennyezés llj brnilerprngram Indul a megyében A Bácsfapusztai 1. sz. broilertelep Keményítőfelhő a Igazi hó is esett áprilisban, de a pécsi László utca lakói nem emiatt bosszankodtak: április 11-én az utca páratlan oldalán lévő házakat, kerteket keményítőfelhő borította el, s hamarosan hófehér lett a környék. A finom por a lakásba is behatolt, ellepte a padlót, a bútorokat. Még két nappal az eset után sem tűnt el teljesen a ragacsos keményítőpor a kert fáiról, növényeiről. — Évente többször meg ismét, lődik ez — mondták a házak lakói. — A szomszédos keményítőgyárból kapjuk az „áldást", és nem tehetünk ellene semmit. A lakók több fórumhoz fordultak már panaszukkal, de or. voslást nem kaptak. Most Gállá Minimumra szorítottak a kockázati tényezőket II prototípus már készen áll Úttörő lépések a korrózióvédelemben A világpiacon kialakult kedvező helyzet új feladatok elé állította a baromfiipart és a termelőket egyaránt. Egy hosz- szabb stagnáló időszak után megélénkült a kereslet a broiler csirke iránt. A baromfiipar erre az évre 200—210 000 tonna broiler átvételére kötött szerződést országosan. A piac megélénkülése miatt azonban a külkereskedelem és az ipar további 20 000 tonna broiler előállítására kérte fel a termelőket. Ez a terven felüli meny- nyiség dollárelszámolású szovjet export, amelyet ez év második felében kell teljesíteni. A leszerződött mennyiségen felül előállított broilerért kilónként plusz 4 forint árat kap a termelő, azt jelenti, hogy a 30,10 forintos alapárral szemben kilónként 34,50 forint lesz a csirke felvásárlási ára. A váratlan ajánlatra olyan gyorsan és kedvezően reagáltak a Baranya megyei termelő gazdaságok, ami felülmúlt minden várakozást. A Baranya megyei Baromfifeldolgozó Közös Vállalat vezetői, az ágazatban kialakult nagyfokú integráció pozíciójából, plusz ezer tonnára már az első tárgyaláson ígéretet tettek. A termelők anyagi közreműködésével létrehozott feldolgozó kapacitás megteremtette a zárt láncú vertikális integráció lehetőségét, mely napjainkban szoros szálakkal köti össze a termelőket, s így a váratlan helyzetekben is együtt tudnak lépni. Ez egyedülálló az országban. A mezőgazdaságban a biológiai tényezők általában nem teszik lehetővé az egy éven belüli szerkezeti változtatást. A baromfi azonban kivétel ez alól, éppen gyors forgási sebessége miatt, hisz a broiler csirke a tojásból való kikelésétől számított negyvenkilencedik napon vágásérett. Ez az a tevékenység, amivel a legrugalmasabban lehet igazodni a világpiac változó igényeihez. A baranyai termelő gazdaisá. goik nagyfokú allkalimazlkodáké- pességről tették bizonyságot, mikor úgy döntöttek, hogy nem 1000, hanem 2400 tonina brojlert állítanák elő terven felül, s ezzel az országos elvárás több mint 10 százalékát teljesítik. Ez azt is jelenti, hogy a 4 forintokból származó többletárból — országosan 80 millióból — hozzávetőleg 10 millió forint a baranyai gazdaságok pénztárába folyik be. A gyors döntés csak altkor dicséretes, ha jól megalapozott s a kockázati tényezőket a minimumra szorítja. A plusz 240 vagon baromfihús előállításához három dolog kell: több takarmány, több férőhely, több naposcsibe, örvendetes, hogy ma már a takarmány nem kockázati elem, takarmány van. Igaz, takarékosan kell ezzel is bánni, de megyénkben úgy bánnak. Baranyában egyetlen broiler termelő sem lépi túl a 2,6 kilogrammos MÉM normatívát. Somberekén például a Hybro fajtával tavaly 2,35 kilogramm tápból állítottaik elő 1 kiló broiler húst. Hasonlóan jó abraíkféíhasznólással dolgozik a lippai Béke Őre Tsz is. Ez a két tsz adja a megye broiler termelésénék több mint 50 százalékát. A plusz termeléshez azonban naposcsibe is kell. A vállalkozó tsz-ek naposcsibeigénye jelentős. A somberéki tsz egymaga 369 000 naposállatot kér terven felül, Mágocs több mint negyedmilliót, Mozsgó 118 000-et, Hímeslháza 109 000- et, hogy csak a nagyabbakat említsük. A közös vállalaton belül a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát látja el Hybro naposcsibével a partnereket 50 százalékban, a már működő Bácsfa I. broilertelepéről. De már nagy ütemben épül a telep párjo, a Bácsfa II. is, amit ez év második felében adnak át A kombinát a többlet exporttermelés sikere érdekében vállalta terven felül 1 millió Hybro naposcsibe leszállítását A közös vállalat tagja a Hybrót forgalmazó Hunnia Hibrid társulásnak, ami tová'bbi garanciát jelent az export árualap megnyugtató naposcsibe-ellátására. A 2240 tonna plusz broiler előállítására 11 baranyai termelőszövetkezet — Szederkény, Kátoly, Bogádmindszent, Mágocs, Mozsgó, Somberek, Sásd, Hímeslháza, Reménypuszta, Magyartelek és Gödre — és a Bi- kali Állami Gazdaság vállalko- -zatt. A termelőszövetkezetek túlnyomó többsége meglevő férőhelykapacitásainak jobb kihasználásával állít elő többleteket. Új beruházásra csak a két nagy broilertermelő, Sam- berék és Lippó gondolt, mindkét tsz sa ját a nyagi eszközei- bői bővíti termelő kapacitását. A férőhely- és részben naposcsibegondokon a tsz-ek úgy segítenék, hogy nagyobb súlyú broilert állítanak elő. Vagyis a megszokott 49 nap helyett — ekkor éri el a Hybro az 1,5 kiló súlyt — 51-52 napig tartják az állatokat. A kedvező exportlehetőségeket azok a baromfitermelő üze. rrek is kihasználják, amelyek hagyományosain nem foglalkoznak broiler előállításávail. A Pécs reménypusztai tsz pédául Shaver tojóhibrid előnevelésre specializálódott, most mégis mintegy 40 000 dortíb brailerrel bekapcsolódik a 20 000 tonnás exportprogramba. A törzsliba tartásra, 'keltetésre és na pociiba előállításra szakosodott sás- di és hímeslházi termelőszövetkezet, az évi félmillió pulyka előnevelésre és kihelyezésre specializálódott mógocsi termelőszövetkezet, a törzskacsa, tartó Bikall Állami Gazdaság és a kacsatartó szederkényi tsz is kiveszi részét a most induló broilerprog romiból. A nagytestű szárnyasaik leszállítása után a második félévben telepítik be a broiler naposcsibéket. A Pécsi Baromfifeldolgozó 1980-ra 16 600 tonna baromfi — csirke, liba, kacsa és pulyka — vágására kötött szerződést a partnereivel. Az üzem felikészült a terven felüli 2240 tonna broiler vágására, feldolgozására. — Rné — Az úttörő lépéseket teszi a milliós értékű gépek rozsdámén, tesítésében a Szekszárdi Növénytermesztési rendszer (KSZE). Szakemberei 1976-ban üzembe állítottak három mozgó korrózió- védelmi állomást, egyet csaknem félmillió forintért alakítottak ki tőkés piacról származó alkatrészék felhasználásával. Azóta kiderült, hogy nemcsak a megalkotás, de az üzemeltetés is drága és a KSZE-hez tartozó 180 dunántúli partnergazda, ság zöme idegenkedik a „korrózió-védők” meghívásától. Az is igaz, hogy a korrózió- védelmi hat fős brigád nem győzte ezek ellenére sem a több mint kétezres — legkevesebb kétmilliárd forint értékű — géppark bejárását és évente legfeljebb félezer munkaeszköz rozsdamentesítésére futotta erejükből. Szekszárdon a hasznosnak tervezett szolgáltatás csőd. jét emlegeti néhány szakember. Mi legyen mégis a kiút? Ugyanis a szolgáltatásnak maradnia kell, mert valamilyen formában ezt elvárják a társult tagok. A helyzet szakmai önvizsgálatra, és új megoldások keresésére késztette a szekszárdi székhelyű kukoricatermesztési rendszer vezetőit Megszerkesztettek egy köny- nyű, gyorsan mozgatható, szállítható kézi. korrózióvédelmi be. rendezést Szekeres Rudolf műszaki főosztályvezető irányításával. Ezt tovább tökéletesítették alig két hónap alatt, ez év elején a Dél-dunántúli VÍZIG cserkúti gépműhelyének a szákmér. nőkéi, Brüsszel József, Pallér Gáspár és Tankovics János. Er. re csak úgy voltak képesek, hogy kiiktatták a tőkés piacról vásárolt alkatrészeket, gépegységeket és helyükbe olcsóbbakat szereztek be a hazai vállalatoktól és Csehszlovákiából. Több tucat gyártó és kereskedelmi céget kerestek fel, mire biztos és rendszeres alkatrészforrásokra találtak. S idén már húszat gyártanak a hazai újdonságból. Pillanatnyilag ennyihez biztosított az alkatrészutánpótlás. A prototípus már készen áll Cserkúton, és a tervek szerint a sorozatgyártás után egynek az ára legfeljebb 70—80 ezer forint lesz a korábbi félmillió helyett. Egy kukoricakombájn szakszerű ápolása a korábbi módszerrel átlag kétezer forintba került, addig most a költség a felére csökken. Régen a rozsdamentesítésben a totalitásra törekedtek, tehát 12 alapművelettel az egész berendezést rozsdátlanították. A mostani modern védelmi eszközzel csak 4 műveletet, épp a legfontosabbakat végzik el, vagyis festéket szórnak, rozsdát távolítanak el, sor kerül az alváz, és a felület, védelemre. Tapasztalatok bizonyítják, hogy elég a legfontosabb gépegységeket, az állandóan igénybevett funkcionális elemeket a rozsdától mente, síteni. Azt akarják elérni, hogy az összes partner rendeljen az újdonságból és így a helyi korrózióvédelmi érdekeltség to. vább nőhet. Idén húsz hagyja el a cserkúti gyártóüzemei az elkövetkező években pedig másfél száz, négy év múlva viszont már az összes gazdaság hozzájut. De kap a mini korrózióvédelmi egységből a VÍZIG Dél-dunántúli Igazgatósága is, mivel a gyártást időben, kitűnő minőséggel megoldja. Míg a forgalmazást a KSZE vállalta. Mindkét együttműködő fél bí. zik abban, hogy a vállalkozást siker koronázza és egy gyártmány sem marad eladatlan. Csuti J. Tisztítják a kacsákat a Pécsi Baromfifeldolgozóban László utcában Gyulát, a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat Pécsi Keményítő- gyárának főmérnökét kérdeztük meg, hogyan vélekedik a László utcai lakók kifogásairól. — A keményítőpor kiáramló, sa csak műszaki hiba következtében fordulhat elő — mondta. — Ehhez sajnos annyi is elegendő, hogy a villanyáram feszültsége ingadozzék. Ez fordult elő az említett esetben is: leállt a. kihordó csiga motorja, s a biztosító berendezések sem tudták megakadályozni a por szabadba jutását. Környezet- szennyezést okozhat a dolgozók fegyelmezetlensége is, de erre eddig kevés példa akadt. Mii a magunk részéről mindent meg. tettünk és megteszünk ezután Is, hogy az ipari szennyezéstől megóvjuk a környéket. Átalakítottuk a kénező rendszer berendezéseit, a lakókkal szomszédos kerítés melletti tartályokat meg. szüntetjük — már csak azt használjuk, amelyben a kukoricacsírát tároljuk. Új takarmányszá. rító berendezést szereltünk föl, amelynek akusztikai vizsgálatát Is kértük. Arról sajnos nem tehetünk hogy az új berendezések — például a lengyel vákuum- dobszűrő — minősége nem felel meg a gyártó cég áltál ígértnek, s ezért nem mindig tudjuk helyettesíteni vele a réz. gést okozó centrifugát. A gyárat 1921-ben alapították. A Kertváros parcellázást» csaknem húsz évvel később történt meg, tehát mindenki tudhatta, milyen környékre költözik. Ezt nem érvnek szánom, csupán mint tényt említem. Érv. ként inkább azok az intézkedéseink szolgálnak, amelyeket szűkös anyagi lehetőségeinkhez mérten — évi fejlesztési alapunk 400 ezer forint! — a környezetvédelem érdékében már eddig is megtettünk. A választ a lakók is, mi is egy megjegyzéssel fogadhatjuk el: feltétlenül méltánylandók a gyár erőfeszítései, a műszaki hi. ba pedig mindenhol előfordulhat Arra kellene talán törekedni, hogy a hiba észlelésétől ne teljen el annyi idő a szennyezés megszüntetéséig. H. J, Belsőépítészet A magyar belsőépítészet elmúlt évtizedének seregszemléjére, e komplex művészeti ág fejfejlődésének áttekintésére készül a Műcsarnok. A május végén nyíló kiállításán 150 alkotó ad számot munkásságáról, valamint a belsőépítészet sokoldalú feladatköréről: a különböző kommunális helyiségek — üléstermek, éttermek, szállodahal. lók, aluljárók — belső kiképzé. sének új megoldásairól, a modern burkolatfajták felhasználásáról, a társművészetek alkotásainak építészeti hasznosításáról, valamint a belsőépítészet egy különleges területéről, o „külső építmények" — vásári pavilonok, ivókutak — és kerti bútorok tervezéséről, feketefehér, valamint színes fotók, rajzok. Eredeti tervek mellett bőséges bútoranyagot állítanak majd ki a rendezők, s helyet kapnak a tárlaton a kiegészítő alkotások: szőnyegek, kárpitok, és más textilmunkák, kerámiák, s ötvösművészeti díszítő-elemek is. A Belsőépítészet 1970—1980. című tárlat a tervek szerint május 23-án nyílik.
