Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-13 / 130. szám

1980. május 13., kedd Dunántúlt napló 3 Szolgáltatásuk nélkülözhetotláit Kisiparos­műhelyek gép­es eszköz­ellátottsága Nagy becsben tartják a régi termelőeszközöket Öntés Újvári Antal pécsi vas- és fémöntő műhelyében Fotó: Proksza László A kisiparosok nem szeretik, ha munkájuk alapján különb­séget tesznek köztük. Ekképp fi­gyelmeztettek, midőn a műhe­lyeik felszereltségéről érdeklőd­tem. Nem egy helyen a tulajdo­nos félt bemutatni a termelő- eszközeit, attól tartva, hogy na. gyobb lesz az adója. A KIOSZ Baranya megyei tit­kársága is nehezen tudott a dolgok végére járni, amikor egy éven át felmérést végzett 12 szakma 187 iparosánál az után érdeklődve, hogy milyen mun­kaeszközöket alkalmaznak. Egyik legsúlyosabb megálla­pítás, hogy a termelőeszközök, berendezések alig, vagy nem fe­lelnek meg a korszerű követel­ményeknek. Oka ennek az is, hogy egy idős mesternek szim­patikus a megszokott szerszám és idegenkedik a moderntől. A munkaviszony mellett kisipart gyakorló iparos nem állíthat elő árut, tehát a meglévő gépével nem törődik. A vásárolni aka­ró viszont a magas árakra hi­vatkozva — főként a nyugati importgépek esetében — lemond a szándékáról. Számosán pedig az alkatrészellátás zavarai mi­att tartózkodnak az eszközkész. létük modernizálásától. A kőfaragókat, szabókat, fémmegmunkálókat leszámítva a többi szakmában jelentős a lemaradás, amit megérez nem. csak a kisiparos, de a hozzá­forduló megrendelő is, elsősor. ban a határidő vonatkozásában. A felkeresett autószerelők egy- hormadánok korszerű a műhe­lye, de egyik helyen sem tudnak vállalni minden hibára kiterje­dő javítást. A gondot csak teté­zi, hogy régóta hiánycikknek számít az oxigén, és a dissous gázpalack, a kerékkiegyensú­lyozó és több karosszériaelem, így is a többi szakmához vi­szonyítva a gépesítettség foka még itt a legmagasabb. A rádió- és tv-szere!őlc 10 százaléka rendelkezik modern műhellyel, de bizonyos speciális műszerek csak imitt-amott talál­hatók. A kisiparos híradástech. ni kai javítóipart sújtja a csö­vek tartós hiánya. A kőművesek még mindig a kézi munkát ré­szesítik előnyben és egyebek között sajnálják a pénzt beton­keverőre, felvonóra, pedig a többszintes családi házak épí­tését épp ilyen korszerű beren­dezésekkel lehet gyorsítani. A festők, mázolák nem szívesen alkalmaznak kompresszort, fes­tékszórót és csiszológépet. Aki igyekszik is vásárolni néhány munkát könnyítő eszközt azt legfeljebb a tartós hiánycik­kek felsorolásával fogadják az eladók, (gy például nincs cső­hajlító, csőállványzat, szállító- szalag. A villany- és vízveze­tékszerelők már régóta hiába keresik a HILTI-cég különféle ütve-fúró-gépeit amii ha egy- szer-egyszer van, pillanatok alatt elkél a 20 ezer forintos ára ellenére is. Úgy tűnik, azért számos kis­iparos legyőzi a nehézségeket, nem titkolja gazdag géppark­ját és a gondozására sok pénzt áldoz. Nem véletlen, hogy a gyártó és szolgáltató tevékeny­ségük a megyehatáron túl is népszerű. Igaz, hogy napjaink­ban is inkább a városokban dolgoznak a legjobb és legtöbb géppel rendelkező szakiparosok, de számuk emelkedőben a fal­vakban is. Kiss József minden hibát be­mér műszereivel a Ladában, bármikor komplex szerelést vé­gezhet. A Volkswagenek híres specialistája Baranyai Bálint. Keszthelyi Gábor korszerű cél­gépei felveszik a versenyt bár­melyik baranyai középüzem ha­sonló típusú gépeivel. Horváth László megjavít bármilyen típu. sú fényképezőt, diavetítőt, villa­nókészüléket és fotóberendezést. Mind a négyen pécsiek. Dö- mény Sándor Siklóson minden­féle műszaki gumiárut rendbe­hoz, sőt újat is készít: egyben ő az egyik legkiválóbb gépko­csi kerék-centirozó. Főként a fa. és fémmegmun­kálók kísérleteznek munkaesz­közük házi előállításával, szép sikerrel. Harkányban Tarr István asztalos egy íróasztal nagyságú gépet szerkesztett és segítségé­vel padlószegély és díszléceket formáz. Siklóson Császár József saját kialakítású esztergáival egyedi alkatrészeket produkál, némelyikkel pedig mintát vesz, másol. Mások viszont 50—100 éves berendezések rendszeres kar­bantartásával, kisebb-nagyobb átalakításával nagyszerű ered­ményeket érnek el. Élen járnak e téren Eiter Sándor, Horváth Károly, Magyar Ferenc pécsi lakátosok Csaba József ugyan­csak pécsi asztalos. Nem ritka, hogy speciális igények kielégí­tése, csak matuzsálem korú és na­gyon ritka eszközökkel lehetsé­ges. Említhetnénk Blázek Géza pécsi bőrdíszműves hazánkban is párját ritkító tűző- és varrógépeit. Ebbe a kategóriába tartozik Farkas György bocskorkészítő, Hotter József könyvkötő, Reisz János tutyikészítő és Sárdi János kékfestő extra munkaeszköz-tá­ra is. Milyen megoldások várhatók a gép- és alkatrészellátás hi­ányainak enyhítésére? Nemrég állapodott meg a KIOSZ Ba­ranya megyei titkársága és a MÉSZÖV, hogy az áfészek szer­vezettebben szerezzék be az anyagokat, alkatrészeket, sőt gépeket is kölcsönözzenek az igények pontos felmérése után. Autószerelőknek diagnosztikai bemérő-állomóst akar létesíte­ni a KIOSZ Pécsett, ezen kívül kölcsönt ajánl műhelyek, gép- parkók műszaki fejlesztésére más mesterségek képviselőinek is. Tavaly T19-en majdnem há­rom és fél millió forintot vettek igénybe ilyen célra. Követendő példával szolgál a Pécsi ÉLISZ Szövetkezet o komlói Carbon Könnyűipari Vállalat, a MOM komlói gyáregysége, melyek használt építőipari berendezé­seket, varrógépeket, eszterga- padokat kínálnak Baranya kis­iparosainak. Csuti J. Energia­takarékosság A kohászati és gépipari vál­lalatok az év eleje óta több mint 74 millió forintnyi energi­át takarítottak meg, zömét az év első negyedében. Ez a megtakarítás az egész évre vál­laltnak 41 százaléka. Egyebek között szénből 7500 tonnát, tü­zelőolajból 1300 tonnát, villa­mosenergiából csaknem 18 ezer megawattórát takarítottak meg, s fűtőolajból a megtaka­rítások értéke az egész évre vállaltnak több mint 90 száza­léka. A KGM-vállalatok — mint azt egy legutóbbi miniszteri értekezleten is megállapították — a tartalékok feltárásával, műszaki és szervezési intézke­désekkel fokozzák az energia­takarékosságot. A múlt évben kiemelkedő eredményt értekei, 3,5 százalékkal csökkent a tár­cához tartozó vállalatok ener­giafelhasználása az egy évvel korábbihoz képest. A vállalatok idei tervükben mérsékelt üte­mű, mintegy 3,3 százaléknyi nö­vekedéssel számolnak számos új létesítmény, beruházás üzem­be lépése miatt. A tárca és az érdekelt vállalatok ismét felül­vizsgálják terveiket és további intézkedéseket tesznek az ener­giatakarékosság érdekében. Hiányok és látszathiányok Segít a keresésben a videoterminál Ezért a pici alkatrészért a fél országot bejártuk — mondta a minap gépszerelő ismerősöm, s néhány apró tömítésre muta­tott. — Na de vettünk is mind­járt vagy százötvenet, hogy máskorra is jusson. A példa pedig „ragadós". Időnként fil­léres értékű, ám annál nélkü­lözhetetlenebb alkatrészek tűn­nek el a mezőgazdaságot el­látó vállalatok raktáraiból. Nélkülük viszont esetenként áll­ni kényszerülnek a gépek, ez­által lassan halad a határban a munka. A késői, kapkodva végzett talajelmunkálás, a hosszan elhúzódó vetés pedig rengeteg emberi bosszúság, ér­zékeny anyagi veszteség oko­zója. Tehát az alkatrészellátás­ra mindenkor fokozott gondot kell fordítani. Az elmúlt év őszén Mező­túron megrendezett gépkeres­kedelmi tanácskozáson mondta Hinczki János, a Mezőgazda- sági Gépalkatrész-kereskedelmi Vállalat (MEGÉV) igazgatója: „A szállítók nagy része mono­polhelyzetben van, ami abból adódik, hogy a gépet szállító cég rendelkezik <3 legoptimáli­scbb alkatrészgyártási feltéte­lekkel, és a főbb szerkezeti al­katrészeknél nincs konkuren­cia ...” Az előbbiek igazolására né­hány számadat: a vállalat 1979. I. negyedévi — időben leadott! — rendeléséből 67,8 százalék, a II. negyedéviből 54,7 százalék nem a MEGÉV által kért ütemezés szerint ke­rült visszaigazolásra. Ugyanak­kor a szállítók évente 200—300 millió forint értékben nem iga­zolnak vissza megrendelést. Jó néhány alkatrész esetében pe­dig túlságosan hosszú (1,5—2 év) az utánpótlási, szállítási idő. A szerződések megkötése­kor és teljesítésekor tehát rendkívül sok a bizonytalan­ság. Sajnálatos módon minden évben ugyanazon cikkeknél ér­vényesül ez a bizonytalanság. Ilyenek például: a K—700 és a Zetor C. 12045 típusú trakto­rok motorikus alkatrészei, vagy az E—516 kombájn fékalkat­részei. A legtöbb bosszúságot a lát­szathiányok okozzák. Amíg az ország egyik felében roskadoz­nak a raktárpolcok a hiány­cikknek kikiáltott alkatrészek miatt, máshol mutatóba sem akad belőlük. Ebben persze a mezőgazdasági üzemek anyag- beszerzői is ludasak, mert gya­korta túlzott mennyiséget vá­sárolnak, így másoknak nem marad. A fölösleges keresést szüntet­te meg a MEGÉV, amikor 1979 októberében 3 db ún. videoter­minál készüléket állítottak munkába a vállalatnál. A vi- deoterminálok bevezetésének alapfeltétele a már öt éve használt számítógépcsoport volt. Ez a MEGÉV adatbankja. Országos és megyei méretek­ben cikkelemenként képes kimu­tatni a meglevő és az elfogyott alkatrészmennyiségeket darab­számban és forintban. Az ada­tokból előre tervezhető a be­szerzés és a j,terítés", azaz, hogy az egyes alkatrészekből hány darabot kapjanak az AGROKER-ek. A vevő teendője tehát: a legközelebbi AGROKER-nél megpróbálja beszerezni a szük­séges alkatrészt. Ha ott nem kap, akkor a vállalattól (eset­leg a saját gazdaságból) te­Mit tehetünk még a jobb búzatermésért? Tápanyag - növénytáplálás Jók a búzák a megyében. Egy évtizeddel ezelőtt ilyenkor azt mondtuk, ho megjönnek a májusi esők, akkor rekordter­mésünk lesz búzából. Ilyenkor mór csak az volt a fontos, hogy elemi kár ne érje az állomá­nyokat. Az 1978/79-es őszi és májusi aszály is rádöbbentett minden­kit arra, hogy a jó termésekért minden évben a vegetáció, il­letve betakarítás befejezéséig tenni kell, és így von ez az idén is, bár a megoldandó szakmai részfeladatok egészen más jel­legűek. Ez évben a megye minden szántóterületén befejeződik a szisztematikus talajvizsgálatok első ciklusa. Az élenjáró gaz­daságoknál kezd hagyománnyá válni, és egyre több gazdaság igényli a búza bokrosodáskori növényanalízisét, mint a nö­vénytáplálás fontos információs láncszemét. A fenofázishoz kö­tődő vizsgálatokat a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát Szak- szolgálati Állomása végezte el kampányszerűen. A vizsgálatok alapján, a több éves megyei, országos és nemzetközi kutatási eredmények felhasználásával az állomás elkészítette a szak­tanácsokat, hogy a vegetáció visszalévő szakaszainak zavar­tana n tá plá lóanyag-el látásá hoz hasznos és megvalósítható dön­tések születhessenek, örömmel állapítható meg, hogy 1980- ban a megye búza vetésterüle­téből 20 000 ha-on történt nö­vényanalízis, de az alkalmazási terület információnk szerint el­éri a megyei vetésterület 50 szá­zalékát, amely a megye összes naqyüzemeinek felét is jelenti. Ma már senki nem eléged­het meg a közepesen jó termé­sekkel. Noha egyes térségekben törekedhetünk erre, eléréséhez noqy termést adó táblák is szükségesek. Meqyei átlagban 46—47 dt búzából világszínvo­nalat jelent. Ehhez kellenek 70 dt/ha termést adó táblák is. A nagy termések alapja a táblára és fajtára adaptált technológia ökolóaiához alkal­mazkodó végrehajtása. Mit tet­tünk eddik ezért? Makro=1emek. bői — nitrogén, foszfor és káli­um — megfelelő mennyiséget használtunk fel eddig. Nitrogénből a vizsgált nö­vényállomány 40 százaléka jó, 15 százaléka normál ellátottsá- gú, 45 százaléka hiányt mutat. A többi vizsgált tápelemhez vi­szonyítottan azonban a terület 91 százalékán kiegészítő N ada­golását javasoltuk a hiány mér­tékétől függően. Káliból jó ellátottságé 1 szá­zalék, normál 77 százalék és 22 százalék hiányos. A relatív értékelés álapján a terület 62 százalékára javasoltunk K tar­talmú lombtrágya-kiegészítést. Foszforból az abszolút érté­kek alapján megállapítható, lefonon vagy telexen felhívja a MEGÉV illetékes osztályát és onnét a videoterminál segítsé­gével néhány perc múltán vá­laszt adnak. Egy-két gomb benyomása után a videotermi­nál képernyőjén (vagy papíron írásban) látható lesz, hogy hol, melyik megyei vállalatnál hány darab található a keresett alkat­részekből. Olyan ez, mint egy állandóan változó térkép, amely részletes információit nyújt, ezáltal pedig fölösleges utazások takaríthatok meg. A kezdeti eredmények elle­nére az elfekvő készletek így is túlságosan nagyok: egy-egy mezőgazdasági üzemben átla­gosan 200—300 ezer forint ér­tékben tárolnak felhasználha- tatlan alkatrészeket. Országos méretekben — a MEGÉV ve­zetőinek becslése alapján — az így felhalmozott fölös érté­kek meghaladják a 3—4 millió forintot. A MEGÉV vevőszolgá­lata egyébként díjmentes szol­gáltatásként végzi az elfekvő készletek újbóli bevonását a gazdálkodásba. Zala Simon Tibor hogy jó ellátottságú a vizsgált növényállomány 94 százaléka, normál 5 százaléka, hiányt 1 százaléka mutatott. A relatív ér­tékelés alapján ugyanaz a kö­vetkeztetés vonható le. A kalcium megyénk nagyon sok talajában kevés, emiatt o talajok nem tudják kivédeni a műtrágyák savanyító hatását. Az elvégzett vizsgálatok alapján jó ellátottság csak 1 százalékban, normál 48 százalékban, 51 szá­zalékban hiány mutatkozott, ezért a relatív értékelés alapján 17 százalék területen javasol­tunk Ca lombtrágya-kiegészí­tést, 79 százalék területen a ta­laj mészállapotának rendezé­sét is. A magnézium leggyakrabban kevés, abszolút értékben 2 szá>- zalékban jó, 25 százalékbon normál, 73 százalékban hiányos. A relatív értékelés alapján o vizsgált állomány 93 százaléká­ra javasoltunk Mg-os lombtró- gyázóst. A hatékony alkalma­zás érdekében meg kell jegyez­ni, hogy a búzák jelenlegi fej­lettsége alapján a kezeléseket mielőbb végre kell hajtani. Fel­tétlenül ajánlani kell a talaj Mg-tartalmának növelését a mészállapot rendezésével pár­huzamosan, mert így biztosabb az eredmény. Aki jó búzaterméseket takarí­tott be, és nem akar megtor­panni, az jól tudja, hogy ma már kevés az alaptrágyázás egy-két feitrágyázással kiegé­szítve. A jelenlegi istállótrágya, illetve szervestráqyázási lehető­ségek mellett szükséges a mak­ro- és mezoelemekkel együtt a mikroelemek biztosítása is 'e- véltrágyázás útján. A vitákat most mellőzve, csak annyit, hogy nem a lesze- génvedett búzaállományok „gyógyszere” a levéltrágyázás. A pótlólagos befektetés a kife­jezetten jó, egészséges, életerős állományoknál térül meg első­sorban. A mikroelem-adagolás nem tüneti kezelés. A növényanalb zis alapján megállapítottuk, hogy abszolút értékben Cu hiány 34 százalékban, Zn hiány 77 százalékban, Mn 10 száza­lékban volt. A növényanalízis arra is információt ad, hogyan előzzük meg a hiánytünetek ki­alakulását, hogyan tegyük za­vartalanná a növény táplálko­zását az optimális termés el­érése érdekében. A mikroelemek közül itt azo­kat említjük, amelyeknek hatás- mechanizmusát ismerjük és al­kalmazásuknak nincs akadálya. Kötött, humuszos, savanyú tala­jokon gyakori a réz hiánya. A réz részt vesz a fotoszintézisben és a megtermékenyítésben is, hiányában a virágpor mennyi­sége erősen csökken, sok por­tok léha marad. A cink kétarcú mikroelem. A réz bősége aka­dályozza felvételét, a foszfor­bőség pedig korlátozza a nö­vényben való mozgását, pedig fontos szerepe van a fejlődés minden szakaszában. Kezdet­ben a növekedést szabályozó hozamok mennyiségét növeli. Megtermékenyüléskor a pollen­tömlő növekedését biztosítja. Hiánya esetén foghíjas lesz a kalász, csökken a termés meny- nyisége és minősége is romlik. A mangán a lúgos kémhatású, illetve meszes talajokon gyak­ran hiányzik. Szerepe a növe­kedést serkentő hormonok ter­melésében és az eqvszerű és összetett cukrok képzésében van. Hiánya erősen kihat a nö­vény termésmennyiségre, A hiányok pótlására kellő mennyiségű levéltrágya rendel­kezésre áll. Fontos, hogy ezek a levéltráqyák most mór ne maradjanak a raktárakban. Még van idő, hogy a nagyobb termésekért az utolsó művele­teket is elvégezzük. Dr. Hegyi Géza agrökémiai főmérnök. B. m. Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Schneider Béla Bólyi Mg. Kombinát Szakszolgálati Állomás igazgató Találékony gépszerkesztők és hiánycikkek

Next

/
Thumbnails
Contents