Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-13 / 101. szám

DN HÉTVÉGE 10. MŰSORAJÁNLAT 1980. ÁPRILIS 13. Bútor n utón tülkín Hot? „Kirabolt" áruházaik je ezték a múlt év végén: messze van még a bútortermelés és -keres­let olyannyira vágyott össz­hangja. A vásárlók, bár válto­zatlanul szidták o magyar bú­torokat, felvásároltak mindent, amit elébük tettek, örülhették a gyárak, nagykereskedelmi vállalatok — dőlt a pénz. Ez az öröm azonban nem tudta el­takarni a holnap egyre súlyo­sabb kérdőjeleit. Mi lesz, ha visszaesik a kereslet? Mi lesz, ha a vásárlói igényesség to­vább nő? Mint ahogy az a kér­dés is joggal nyugtalanítja a magyar bútoripar és kereskede­lem vezetőit, hogy milyen kö­vetkezményei léhetnek holnap annak a rendkívüli nehézkes­ségnek, a.mi a termékváltást jellemzi nálunk? A nyugat-eu­rópai bútorgyárak terméklistája átlagosan két évenként meg­újul. Nálunk jó, ha öt évenként. De hát meddig tartható ez fenn? A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának munkatár­sai ezekre a kérdésekre keresik egyebek mellett a választ a Pannon Krónika áprilisi számá­ban. Bútorgyártók, bútorkeres­kedők, minisztériumi vezetők nyilatkoznak Gombár János és Wollart János riporterek kér­déseire, akik o vásárlók nevé­ben és képviseletében indultak oknyomozásra. Sok minden tör­tént az elmúlt években — ez kétségtelen. De még nagyon sok mindennek kell megváltoz­nia, ez sem vitás. Az ipar, a népgazdaság nem fizethet rá — de nem járhat rosszul a vásárló sem. Az a fejlesztési program jó, melyre rábólint a vásárló is. És egyelőre még nem bólintott. A Pannon Krónika, mely min­den hónapban a vásárlók, a fogyasztók, az egyszerű „kis­emberek” nevében kérdez, ez alkalommal április 18-án 17 óra 20 perckor kerül képernyő­re. Az operatőr Pálly István, a rendező Tatai Klára. Tearózsák. Ez a címe Rolf von Sydow magyarul beszélő NSZK film­jének. A tearózsa — mint tudjuk — vágott virág: elültetni, gyö- kereztetni nem lehet, legfeljebb a hervadását késleltetni. így van ez Bellával, a még mindig szép és vonzó, de már nem fiatal asz- szonnyal is, aki harcol az öregedés ellen. De lánya, sajnálatos módon, nem veszi figyelembe, hogy anyja a férfiakat használja eszközül ebben a küzdelemben és rendre elszereti őket. Képün­kön: jelenet a filmből. Vetítés: április 16-án, szerdán este 20 óra 20 perckor, a 2-es csatornán. A két északi zeneszerző-óriás A kiváló finn zeneszerző, Jan Sibelius (1865—1957) életművében központi helyet foglal el a szimfonikus zene. (Hét nagy szimfóniáján kívül írt szimfonikus költeményeket, zenekari szvitet, négy legendát és más zenekari műveket. Az életmű stílusára egészében a lírikus-epikus hang jellemző. A Finlandia című szimfonikus költemény 1899-ben keletkezett és 1900-ban nyerte el végleges formáját. A tuonelai hattyú a „Legendák" harmadik darabja, Kalevala-motívumokra épül. A Karélia-szvit három részből áll. Az első (Intermezzo, Esz-dúr) a kürt diatonikus szignáljainak variációs feldolgozására épül. A második (Ballada, Tempo di menuetto) igen kifejező, elbe­szélő szólam témája egyszerű megfogalmazásból bontakozik ki a káprázatos, ünnepélyes kódáig. Edward Grieg (1843—1907) első szvitje, amelyet az Ibsen Peer Gynt című drámájához készült kísérőzenéből írt, egyi­ke a zeneszerző legnépszerűbb műveinek. A nyitótétel, a „Reg­geli hangulat" finom tájfestő zene. A fuvolák és oboák pasz- torális játéka, puha plagális harmóniák, a színes tercmodu- lációk egymás mellé helyezése gondtalan, 'idilli nyugalmat árasztanak. Az „Aase halála” az előzőek éles ellentéte: a ki­fejező vonószenekari hangzás­ban, a harmóniai feszültségek­ben, a szászinduló feszes rit­mikájában. „Anitra tánca” csa- pongóan könnyed, a vonós­együtteshez triangulum is tár­sul. „A hegyi király barlangjá­ban" című zárótételben a Grieg zenéjére jellemző mesés-fan­tasztikus elemek mutatkoznak meg. A műveket előadó Debrece­ni MÁV Filharmonikus Zenekar 1923-ban alakult. Opera- és szimfonikus repertoárjuk da­rabjaival hazánkon kívül töb­bek között Hollandiában, Olaszországban, Franciaor­szágban és Ausztráliában sze­repeltek. Az együttes jelenlegi vezető karnagya Szabó László. Taná­rai a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskolán Szabó Ferenc, Szervánszky Endre, Kóródi And­rás voltak. A Debreceni Cso­konai Színházon kívül a Pécsi Nemzeti Színházban működött. Szerepelt az NSZK-ban, az NDK-ban, Finnországban, Len­gyelországban, Romániában és Jugoszláviában. Film... Film... Film... UTOLSÓ ELŐTTI ÍTÉLET Sí«-«* magyar trim * Forgatókönyv 8€ REMÉNYI GÉZA, GRUNWALSKY FERENC NERNÁOí GYULA zene SZAKCSI LAKATOS BÉLA . Fényképezte RAGÁLYI ELEMÉR ****,* GRUNWALSKY FERENC • Andor» Péter « Bánsági Ildikó UTOLSÓ ELŐTTI ÍTÉLET A mai magyar filmművészet egyik gyakran látható ígéretes­sége, Andorai Péter játssza a főszerepet Grunwalsky Ferenc új filmjében. Az Utolsó előtti ítélet már a filmszemlén sok vitát váltott ki. A történet 'kö­zéppontjában egy fiatal értel­miségi házaspár áll. Andorai partnere, a nem kevésbé ígére­tes és közkedvelt Bánsági Ildi­kó. A harmincas éveiben járó mérnök életében és környeze­tében látszólag minden rend­ben van, ám a látszólagos nyu­galom mögött súlyos ellentétek feszülnek. A (konfliktusok a há­zaspár viszonyában összponto­sulnak. Nem szeretik egymást, sőt hosszabb ideje már nem is értenek szót egymással. A mér­nök lelki válsága egy vállalati jutalomosztási ünnepség előes téjén tetőződik. Az álom, a va­lóság és a képzelet mezsgyéjén járva döbben rá a férfi eddigi élete ürességére, hamisságára, eltékozolt ifjúságára. EZÜSTNYEREG A címadó név: Roy Blood, a vadnyugat által mindenütt is­mert fiatalember beceneve. Gyermekkorában tanulta meg kezelni a fegyvert, mikor édes­apját a szeme láttára’ lőtték agyon, s ő alpja fegyverével oltotta ki a támadó életét. Még mindig a bosszúvágy sarkallja, hűséges barátjával, Kígyóval az érzékeny lelkű hűl la rablóval együtt, hogy a Barret családon apja haláláért álljon bosszút. A család legkisebb tagja, aki ép­pen annyi idős mint ő volt apja halálának idején, nem tud, s nem is akar bosszút állni. Sőt mintáz a későbbi bonyodalmak alapján világossá válik, védel­mezője s megmentője lesz. A színes olasz western filmet Lu. cio Fülei rendezte. Nem a szok­ványos western történet, még akkor sem, her nem hiányzik belőle a pisztolyok párbaja, zsarolás, szerelem, s minden szokványos westernfilmkellék. A főszerepben Giuliano Gem­ma. A REJTÉLYES BANKBETÉT Izgalmas szovjet bűnügyi film Andrisz Kolberg forgatókönyvé­ből,' Aloiz Bnencs rendezésében. Peterszon mozdonyvezető egyedül neveli gyermekét. Egy napon telefonon közli vele egy hang, hogy bankbetétjére újabb 500 rubelt helyeztek el. Nincs lehetősége megérdeklődni, ki és miért tette ezt, mert a tele­fon elnémul. Lassan kiderül, a pénz milyen célt szolgál. A vasútnál egyre gyakrabban el­tűnik egy-egy megrakott teher­vagon, értékes áruval. Peter- szoanal is közli az ismeretlen telefonáló, mit kell tennie. Nem tudja megakadályozni a vagon lekapcsolását, de egy fényképezőgéppel minden gya­nús személyt lencsevégre kap. Az út végén az igazgató titkár­nője várja, s egy ismeretlen házba viszi. A főhadiszálláson furcsa dolgok derülnek ki, Pe­terszon kishíján életével fizet. Közérdekű magánügyek ffeff-e melléküzemág? A közéletben dolgozó nőkkel foglalkozik a hétfői NŐK NE­GYEDÓRÁJA, melyet Nógrádi Erzsébet szerkeszt. Simon Már­ta KÖZÉRDEKŰ MAGÁN­ÜGYEK című, kedden jelent­kező műsora pedig a tsz-ek gazdálkodását elemzi. Nemegy­szer hallani ugyanis a terme­lőszövetkezetek pénzügyeiről gyakran egymásnak ellentmon­dó híreket. Beszélnek gyors si­kerekről, és évek óta mérleg­hiányos gazdaságokról. Milyen a tsz-ek belső pénzügyi fe­gyelme? Erre keres választ a műsor a PM bevételi igazga­tósága szakembereinek bevo­násával. Mintegy ezt a témát folytatja Felső Pál csütörtöki riportja: KELL-E A MELLÉK­ÜZEMÁG? Korábban sok bírá­lat érte a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteket a mellék­üzemági tevékenység elburján­zása miatt. Azóta átkerültünk a ló túlsó oldalára, most már a szükségesnél is kisebb a mel­léküzemágak szerepe. A műsor azt kívánja felderíteni, hogyan változik a szemléletmód, van-e lehetőség arra, hogy a mellék­üzemágak kérdése jelentősé­gének megfelelően rendeződ- jék. A MŰVÉSZETI MAGAZIN áp­rilisi száma pénteken jelentke­zik Simon Márta és Szabó Zsolt szerkesztésében. Két szín­házi bemutatóról számolnak be a műsor készítői. Bondarjev A part című drámájának színpad­ra állítóival néhány nappal a bemutató után készült a riport, a Közvádló április 18-i pre­mierjéről pedig előzetes hang­zik el a bemutató napján. A képzőművészeti kiállítások kö­zül kiemelkedik Martyn Ferenc tárlata, valamint a baranyai képzőművészek gyűjteményes kiállítása. Fiatal amatőrök kap­nak még szót a műsorban, ri­port hangzik el filmbemutató­ról, és előzetes a hónap végén megrendezésre kerülő országos kamarakórus-fesztiválról. József Attila születésének 75. esztendejében indokolt, hogy nagyobb helyet kapjon az iro­dalom, a költészet a pécsi stú­dió műsoraiban is. Ennek egyik formája az az irodalmi fejtörő- játék-sorozat, melynek első adását vasárnap közvetítik. A felvétel — tehát a fejtörőjáték — április 16-án, szerdán du. 4 órakor kezdődik a József At­tila Művelődési Ház könyvtár- termében, melyre ezúton is meghívnak minden irodalmat és játékot kedvelőt. * A hétfői szerb-horvát nyelvű műsorban Eszékről hangzik el összeállítás, majd Filákovity Brartkó riportja a magányosok klubját mutatja be. Frankovics György szerkeszti a keddi ifjú­sági műsort, ugyancsak ő ké­szítette a „Baranyai vizek men­tén" című riportot, mely a drá- vai gátépítőkről szól. Vasárnap „A nemzetiségi kultúra közve­títői” címmel a tízéves katymá- ri bunyevác klub tevékenységét ismerteti Filákovity István. Nagy a népszerűsége a Reicht brüderlich die Hand ve­télkedőnek. A fiatalok részvé­telével foglalkozik Gráf Vilmos szerdán elhangzó riportja. Visz- szatérő és fontos téma az anyanyelv és a népi kultúra ápolása. Erről beszélget Heté- nyi Árpád pénteken a mohácsi német klub vendégeivel. A va­sárnapi kerekasztal-beszélgetés témája pedig a nemzet és nemzetiség. A műsorvezető: Kerner Lőrinc. Sorokban IFJÚSÁGI HÁZ PROGRAMJA Április 20-ig a Természetfotó *80. c. kiállítás tekinthető meg, naponta 14 órától. Április 13-án, vasárnap 18—22 óráig a Szélrózsa klub Trükk- estjének vendégei: Bodrossy Fé­lix filmrendező és Bélái István hangmérnök. Házigazda: Mu- zsay András előadóművész. Április 14-én, hétfőn 19 óra­kor a komolyzenei hanglemez­klubban Benkő Dániel és Bor­dás György kamarahangversenye Kollégiumi zene címmel. A nagy­teremben 19 órától az Interjazz Sound együttes jazzhangverse- nye. Április 15-én, kedden 19.30 óra­kor Csorba Győző szerzői estje. Április 18-án, pénteken 15 órakor Moliere: A fösvény c. ko­médiája a Pécsi Amatőr Szín­pad előadásában. A Fiatal Uta­zók Klubjában 18 órakor a ta­vaszi népszokásokról dr. András- falvy Bertalan előadása hangzik el. Április 19-én, szombaton 18—22 óráig Éliás Gyula diszkómüsora. ÚJ KÖNYVEK Andrzejewski, Jerzy: Hamu és gyémánt — Bényi László: Paál László. Album — Fodor András: lgy élt József Attila — Grimm legszebb meséi - Gyógypedagó­giai alapismeretek. Szerk. Illyés Sándor — Hárdi István: Pszicho­lógia a betegágynál — József Attila: Döntsd a tőkét, ne si­ránkozz. Hasonmás kiadás — Nagy Lajos: Képtelen természet­rajz. Olcsó könyvtár — Németh Tibor: Technika 1. osztály. Útmu­tató a munkafüzet használatá­hoz — Nyitnikék 2. rész — Sar- kadi Imre: Elbeszélések — Ver- cors: A tenger csendje és más kisregények. Európa zsebkönyv. Újabb színházi bemutató A neves osztrák drámaíró számos jelentős müvét számon tartja a világirodalom. Az on- Schluss után 27 éves 'korában Svájcba1 emigrált, ma is ott él. Első elismert műveit a negyve­nes évek első felében írta. A háború után is több erőteljes antifasiszta darabot írt. A me­nekült (1945) c. drámájából 1948-ban film készült Az asz- szony az úton címmel. Ugyan, csak ebben az évben íródott a francia forradalom témaköré­ben A közvádló c. drámája, amelyben a tetteink következ­ményeiért vállalt felelősséget hangsúlyozza. A darabot Sik Ferenc rende­zésében április 18-án mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház. A főbb szerepeket Voltai Péter, Györy Emil, Dávid Kiss Ferenc, Koszta Gabriella, Csikós Gá­bor, Bán János, Faludy László és ifj. Kőmives Sándor játsszák. Kellér Dezső-est Pécsett A KPVDSZ színjátszó csoportja ál­lította színpadra Rudolf Gyula ren­dezésében az ismert író, humorista. Kellér Dezső műveit. Estjüket április 17-én, csütörtökön este 7 órakor mu­tatják be a KPVDSZ Művelődési Há­zában. Ebből az alkalomból Pécsre látogat Kell ér Dezső is: az esten színpadra lép egy konferanszával, majd találkozón vesz részt az érdek­lődőkkel. Zongoraest A Boch-sorozat keretében áp­rilis 16-án, szerdán este fél 8- kor a Liszt Teremben Bódás Péter mutatkozik be Bach-zon- goraművekkel. A műsorbanköz- reműködiik Gyermán István he. gedűm űvész. Interjazz Sound Pécsett és Mohácson Országos turné keretében nemzet­közi jazzegyüttes mutatkozik be Ba­ranyában a hét elején. Az együttes, amely Interjazz Sound néven négy nemzet rangos jazzmuzsikusaiból alakult hétfőn este a Pécsi Ifjúsági Házban, kedden a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, szerdán pedig a mohácsi Bartók Béla Művelődési Központban vendégszerepei. Johny Lambizzi olasz gitáros, Vladimir Ho­ruzsnij szovjet zongorista. Jack Gregg amerikai bőgős, és Kőszegi Imre magyar dobos koncertprogram­jában (Ifjúsági Ház és'Mohács), sa­ját kompozíciók, jam session műso­rán (Műszaki Főiskola), standard- számok improvizációi csendülnek fel. A minden tekintetben figyelem­re méltó koncertek elé megkülönböz­tetett várakozással tekintünk. ft Hónap művészéi Csorba Győző szerzői estje Csorba Győző szerzői estjét lóthatja a ’közönség április 15- én este 7 órakor az Ifjúsági Ház nagytermében A hónap művészei rendezvénysorozat ki­emelkedő program jaként. Az irodalmi estet Bükkösdi László, az MVT Pécsi Körzeti Stúdiójá­nak rendezője szerkesztette és állította pódiumra a Pécsi Amatőrszinpad és a Pécsi Nem­zeti Színház művészeinek köz­reműködésével. Az Ocsúdó évek című önéletrajzi költeményhez kapcsolódnak majd asszociatív módon az egyes versek — ezút­tal a kevésbé ismertek is. Csor­ba Győző meditativ lírája mel­lett az esten nagy teret kapnak szerelmes versei, groteszkjei, to­vább gazdagítva a Pécsett élő költőről alkotott képünket. Megzenésített Csorba Győző­versek egészítik még ki az es­tet Tamási Éva zenéjével, a szerző és Csirke Erzsébet elő­adásában.

Next

/
Thumbnails
Contents