Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-11 / 99. szám

2 Dunantmt napló 1980. április 11., péntek Természet- fotó, 80 Talán még nem késő ... A hegyeket erdő borítja, az erdők mélyén királyi szarvasbika jár; amott a tisztáson őzcsapat legel — és ott, az ég benyúló éger- fák felett, büszke sólyom- pár kereng ... Az ember, aki egész ed­digi története során a ter­mészet legyőzéséről álmo­dott, megrendültén áll; mi lenne velünk nélkülük...? Az erdő, a föld, a víz — és mindezekkel együtt a madár a hal, a vad — megőrzendő nemzeti kincs. Vannak hegyoldalak, völ­gyek, ahol már sohasem lesz erdő; vannak vizek, melyekben már sohasem cikáznak ezüst-testű kesze­gek — és vannak madarak, vannak vadak, melyekkel már sohasem találkozunk többé ... De talán még nem ké­ső. Sejtjük már, hogy mit je­lent az ember számára o természet. Tudjuk már, hogy mi ke­rült közvetlen veszélybe. És azt is egyre többen ér­zik; tenni kell ... Megkezdődött hát meg­fogyatkozott kincseink szám­bavétele. „Leltároz" a tu­dós, a környezetvédelmi szakember, az erdész, a mezőgazda, a vízügyes, a vadász, a halász — és persze: a művész is. Köztük a fotós. A természet- és állatfotó­zás hovatovább önálló mű­vészeti ággá fejlődik: ezrek járják az erdőket, mezőket, vízpartokat, hogy a teleob­jektív tárgyilagos szenvedé­lyével bizonyítsák: valóban szegényebbek lennénk a madarak, halak, vadak pompázatos szépsége nél­kül. A Magyar Vadászok Or­szágos Szövetségének kö­zelgő centenáriuma alkal­mából — intézmények so­rának támogatásával — a MAVOSZ Baranya megyei Intéző Bizottsága tegnap megnyitotta Pécsett, az If­júsági Házban Természetfo­tó, 80 című kiállítását. Több mint ötszáz beér­kezett képből közel százöt­ven került fel a falakra, ele­mi erővel bizonyítva: van mit féltenünk. És talán már azt is jel­zik ezek a képek, mikép­pen találja meg helyét az aktív természetvédelem te­rén egyre jobban ebben a csodálatos — egyszerűen csak természetnek nevezett — rendszerben a korszerű ember. Békés Sándor Harmincötezer ember közös ellensége Kettős feladat: Balesetbiztosítás és megelőzés Sajtótájékoztató az Állami Biztosítónál Ruhára, táskára, cipőre egyaránt feltapad, napfényben színes kis dísz, este viszont éle­tet menthet — e szavakkal mu­tatták be csütörtökön sajtótá­jékoztató keretében azokat a fényvisszaverő csíkokat, melye­ket hamarosan minden általán nos iskolás kezébe vehet. Az Állami Biztosító vezérigazgató­Fokozott küzdelmet a zajártalom ellen! Civilizált életlünk sokféle ár­talma között előkelő helyet fog. lal el a zaj. A halláskárosodás különböző fokain kívül ideg- rendszeri — s ennek következ­tében számos egyéb — panaszt is okoz a zoj ártó hatása. Az emberek többsége a nap egy- harmadát munkahelyén tölti, nem közömbös tehát, hogy ez idő alatt milyen mértékű és mennyi ideig tartó zaj hat szer­vezetükre. A probléma jelentőségét tük­rözte az az üzemegészségügyi tudományos konferencia is, melyre tegnap került sor a XXV. ipari és mezőgazdasági üzem­egészségügyi hónap alkalmá­val Pécsett, az SZMT székházé­ban. Dr. Szűcs Endre, a Vöröske­reszt Közegészségügyi Országos Munkabizottságának elnöke nyitotta meg a konferenciát, ez­után következtek a referátumok. Elsőként dr. Pintér István, az Országos Munka, és üzem­egészségügyi Intézet igazgató, helyettese adott átfogó értéke­lést a munkahelyi zajok egész­ségügyi tapasztalatairól, majd dr. Bátai István, o POTE ad­junktusa ismertette a zajárta­lom fülészeti vonatkozásait. Ar­ról, hogy Baranyában a zajár­talom hol, milyen mértékben fejti ki károsító hatását, dr. Kő­hegyi Imre, a Baranya megyei KÖJÁL osztályvezetője tartott előadást. Meghökkentő számadatokat sorolt. E szerint károsodást oko­zó zajterhelést több mint 12 000 'munkahelyen találtak a megye, ben, ebből 11 000 a bányászat­nál fordul elő. 23 000 olyan munkaihelyet mértek fel, ahol nem biztosan ugyan, de nagy valószínűséggel bekövetkezhet halláskárosodás. A zajterhelés­nek kitett dolgozók százalékos megoszlása a megyében — köz- igazgatási területekre bontva — azt mutatja, hogy Pécs vezet mintegy 40 százalékkal. Nem sokkal marad le mögötte Kom­ló, majd Mohács, Siklós és vé­gül Szigetvár következik. Az egészségügy különböző szakágainak tapasztalatai utón arról is hallhattak előadást a jelenlevők, hogy milyen techni­kai megoldásokkal, eszközökkel lehet csökkenteni, esetenként megszüntetni a zajjal járó ve­szélyeket. Erről Rajki Pál, a SZOT Munkavédelmi Tudomá­nyos Kutató Intézetének tudó. mányos osztályvezetője tartott előadást. Az intézetben biztató eredménnyel kísérleteznek olyan eszközök előállításával, ame­lyek a lehető legnagyobb védő hatás mellett a kényelmi szem­pontoknak is megfelelnek. Ugyanakkor az is elhangzott a konferencián, hogy gyökeres tudati változásra is szükség van a sikeres védekezéshez. Dr. Berki László megyei üze­mi főorvos elmondta, hogy me­gyénkben történték már lépé­sek a halláskárosodás rendsze. rés műszeres vizsgálata érdeké, ben. Több üzem rendelkezik már az úgynevezett aiudiamé­terrel, mellyel a zajártalom ha­tása mór akkor kiszűrhető, mi­kor még nem okoz feltűnő pa­naszokat. Ez azonban csak ak­kor lenne igazán hasznos, ha lenne mögötte egy jól felsze­relt audiometriai állomás. Kurucz Gyula Most tonne 75 éves... József Attila­emlékünnepségek Baranyában József Attila emléke előtt tiszteleg irodalmi folyóiratunk, a Jelenkor áprilisi száma, a ba­ranyai költők, írók, képzőművé­szek. Sorra rendezik a József Attila-emlékkiállításokat Pécsett és a megye könyvtáraiban, művelődési házaiban, mint más években a költészet napja, április 12. alkalmából. Az idei A kedvezőtlen időjárás ellenere.. B ár az időjárás szokatla­nul áprilisi, nem veszt­hetjük el abbéli hitün­ket, hogy rövidesen itt a me­leg, ha tetszik, a nyár és o ká­nikula. A zárt éttermeket kert­vendéglőre, a fojtott levegőjű mozikat kertmozira cserélő idő. szak. Előzr. sen informálódtunk a megyei vendéglátóipari és a moziüzemi vcáíalatoknál: mit várhatunk majd? Mindkét vállalatnál nagy o készülődés: a tatarozó-felújító brigádok az utolsó simítások­nak rugaszkodnak. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat — mint azt Boli Sándor árufor­galmi osztályvezető elmondotta — 38 úgynevezett szezonegysé­get nyit - vagy nyitott — rövi­desen. Ezek között a pécsi Ró­zsakért április 28-tól, a Kioszk a hét végétől, az óiba ligeti „Camping” április 26-tól, a harkányi Lepke április 18-tól, a sikondai Hársfa május 1-től várja a vendégeket. Áz orfűi Horgász-büfé nyitva, a Tó-klub pedig pincerészében pahara- zóval-fagylaltozóval startol, a vidámparki-állatkerti büfék nyit­va, a fehérkúti Menedék pedig nyitás előtt áll. Nagy gondja a vállalatnak, hogy szezonegységeihez egyre Itlyítás előtt a kertuendéglök. kertmozik nehezebben talál üzletvezető- ket-alkalmazottakat, minden, esetre azon lesznek, hogy min. denütt tárt kapukkal várják a rohamokat. Törekvésük, hogy több üzletük előterét szabad­téri presszákká-vendégiőkké for­málják. így e sorban a pécsi Virág cukrászda ismét teraszt kap, a Hangulat szép kerthe­lyiséget nyit, a Misi, a Művész, a Kaszinó, a Mecsek, a Kuba, a KolumBia, a Berek többek között szintén beáll a teraszos üzletek sorába. Megnyílik a jó idő beköszöntével a Szliven kerthelyisége is, s Harkányban a Napsugár bővül egy 80 férő­helyes kerttel.- Átalakul és meg­szépül az Olimpia terasza. Mo­hácson a Révkapu kap fedett előteret. Mindez — az idény­egységek és a teraszosítás — azt jelenti a vállalatnak, hogy a nyári időszakban 40 százalék­kal felfuttathatja a forgalmát. Néhány szomorúnak látszó előrejelzés: várhatóan baj lesz a szikvíz és az üdítő ital ellá- tással-választékkal, s ai sör­adók táborából kilépett az UNIVERZUM - az idén ők nem tesznek az asztalunkra import söröket. A fagylaltfrontot meg­erősítik, bár szűkös fagylalt- készítő-kapacitásuk miatt még döntetlen a kérdés: mi legyen? — több vagy nagyobb válasz­ték. A Moziüzemi Vállalat igaz­gatója, Rejtő János a kertmo­zikról elmondotta, hogy több újdonsággal számolhatunk az idén. A Park-kert új köntösben várja majd a látogatókat (zá­rójelben: a Pa rk-terem mozi is nyit majd az év végén), s a nyár folyamán kuriózumot is tartogat. A budapesti Filmmú­zeummal sikerült megegyezni; egy hétre muzeális értékű, bi­zonyára sokakat érdeklő filme­ket láthatnak majd a Park­kertben a filmbarátok. Egyéb­ként a 800 férőhelyes kert má­jus 15-én nyitja kapuit. A kert­városi iskolamozi és az urán­városi iskolamozi ismét nyit, s Mohácson a 900 férőhelyes kertmozit most készítik elő. Ter­vezik továbbá, hogy Komlón és Harkányban is kialakítanak kertmozikat —, de e kettő utób­bi még a jövő zenéje. Egyéb­ként az iskolák udvarainak mo­zivá való alakítása pécsi kez­deményezés — az országiban mindenütt felfigyeltek rá, s fő­leg a főváros és a Balaton kör­nyék követte gyorsain a példát — hiszen aránylag olcsón fel­állítható a képmező és a gép­ház... De hozzátenném: nem­csak az olcsóbb felállításért jók ezek az iskola-szabadtérik. Gondoljunk csak a mozi nél­küli Kertvárosunkra, ahol hiányt pótol, s ha teszik, olyanokat is becsábít, akik különben nem éppen ülnének buszra, hogy egy filmet megnézzenek. Végezetül a kertmozik műsor­politikájáról csak annyit: a ko­rábbi gyakorlatot követi, álta­lában könnyed, szórakoztató, látványt nyújtó alkotásokat vesz a repertoárba. K. F. április 12-nek az ad különle­ges hangsúlyt, hogy József At­tila most lenne hetvenöt éves. Még mindig csak hetvenöt... Számos kiemelkedő program emlékeztet rá, és tiszteleg szel­leme előtt: könyvritkaságokat, hasonmás kiadványokat mutat be egyebek között a Baranya megyei Könyvtár a Petőfi mozi emeleti előcsarnokában, a Pé­csi Tanárképző Főiskola irodal­mi tanszékének anyagából mu­tat be dokumentumkiállítóst a Ságvári, és József Attila-fotó- kiállítást rendez a költőről el­nevezett meszesi Művelődési Ház, amely a felújítás után áp­rilis 12-én nyitja meg újra ka­puit. Ezzel az ünnepélyes meg­nyitóval kezdődnek holnap 11.30- kor a kiemelkedő rendez­vények. A megnyitó utáni em­lékműsoron a budapesti József Attila Színház művészei lépnek fel. Vasárnap, április 13-án 14.30- kor Trischler Ferenc szob­rászművész József Attila-dom- borművét leplezik le Bolyban, a művelődési ház előtti téren. A József Attila díszünnepségre április 15-én. 17 órakor kerül sor a Ságvári Endre Művelődé­si Házban, ahol dr. Nemes Ist­ván főiskolai tanszékvezető ta­nár méltatja a költő pályáját, s a Pécsi Nemzeti Színház mű­vészei szólaltatják meg verseit a Szélkiáltó-együttessel. Pécsi művészek szerepelnek másnap, 16-án. 18.30-kor a Doktor Sán­dor Művelődési Központ József Attila-emlékestjén is, ahol Tver- dota György tudományos kuta­tó beszél a költőről. A mai irodalomhoz köti József Attila emlékét az a beszélgetés, melyet Fodor András költő ve­zet a pécsi írókkal április 16- án, a megyei könyvtárban. G. O. helyettese, Tar Jenő elmondot­ta o sajtó képviselőinek, hogy az ötcentis piros fényvisszaverő csíkok a biztosító munkájának új vonásait is jelzik. A vállalat ugyanis nemcsak a balesetet szenvedett diákok kártalanítá­sában akarja kivenni a részét, de a gyermekbalesetek meg­előzésében is. Mindezt a gyermekbalesetek változatlanul nagy, sőt egyre növekvő száma indokolja. A biztosító tavalyi statisztikái csaknem 10 ezer kisiskolás köz­úti balesetéről számolnak . be, amelyből 104 baleset halállal végződött. Természetesen o fényvissza­verő csíkok alkalmazása nem hárítja el a gyermekközlekedés veszélyeit, de legalább figyel­mezteti a gépkocsivezetőket az óvatosabb vezetésre. Kísérletek szerint a csíkokat 80 kilométe­res sebességgel haladva sötét országúton már 170 méterről észrevenni, s ez elejét veh ' i sok gázolásnak. A fényvissza­verő csikókat, sőt ruházati ter­mékeket már ismerik Magyar- országon, ám használatuk még nem terjedt el. Hogy a mostani „csík-akció” sikerrel járjon, a biztosííó alkalmazottai vala­mennyi általános iskolába el­mennek és minden diá'k kap egy öntapadós címkét. A vezérigazgató-helyettes be­számolt arról is a sajtó munka­társainak, hoqy az 1980—81-es tanévre új biztosítási rendszert dolgoztak ki. Bővítik a tanulók balesetbiztosításának választé­kát, és növelik a kifizetendő összegeket. (gy például a csonttörésekre az eddigi 200 forint helyett 400 forintot fi­zetnek a tanulóknak. Minden szolgáltatási formában beveze­tik a kórházi ápolási térítést. Nyolcvankét napos kórházi gondozás után 1280 forint illeti a biztosított tanulót. Az új tan­évben mind a középiskolások, mind a szakmunkástanulók 20 és 40 forintos biztosítást köt­hetnek, utóbbit a felsőfokú in­tézmények hallgatói is igénybe vehetik. Ök viszont 60 forintos kötvényt is válthatnak. A bal­esetbiztosítást kiterjesztik a nem balesetből eredő rokkant­ságra is, amit havi járadék for­májában fizetnek. A teljes rok­kantságban szenvedő tanulók 18. életévük betöltése után a már korábban kapott összege­ken kívül 50 ezer forintban ré­szesülnek, emellett havi 500, il­letve 600 forintos járadék kifi­zetésére is van lehetőség. Ezt a járadékot a rokkantság meg­állapítását követően öt éven át havonta kapják a sérültek. A tanulóbiztosításra azért is nagy aondot fordít az Állami Biztosító, hogy már a legifjabb korosztályban tudatosuljon a biztosítási védelem fontossága. Véget ért a tavaszi szünet Befejeződött az ünnepekkel együtt hatnapos tavaszi szünet: egymillió 128 ezer általános is­kolás és 199 ezer középiskolás diák csütörtökön újra benépe­sítette az osztálytermeket. A rövid pihenő után mint­egy két hónapig tart még az iskolaév. Az általános iskolák­ban és a gyógypedagógiai in­tézményekben ugyanis június 13-ig tart a tanítás, azokban az iskolákban pedig, ahol a kötelező tanítási napokat és a tantárgyak éves óraszámát előbb teljesítik, június 10-től kötetlen sportnapokat, kirándu­lásokat szerveznek. Azokban az általános iskolákban, ahol az előírt 192 tanítási napot június 13-ig nem tudják teljesíteni, legfeljebb június 20-ig taníta­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents