Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-10 / 98. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Középpontban a költség Napjainkban egy bonyolul­tabb szívműtét költsége 120— 130 ezer forint; az üzletekben árusitott, Dél-Amerikából vásá­rolt banán szállításának költ­sége nagyobb, mint amennyit magáért az áruért a külkeres­kedők fizettek. Mindennek költ­sége van, de kézenfekvő, hogy a ráfordítás szerepe ott a leg­nagyobb, ahol a befektetések közvetlen, pénzbeli kamatára jut a hangsúly, azaz a termelő- ágazatokban. Ennek ismereté­ben ítélhetjük meg reálisan an­nak a ténynek a jelentőségét, hogy 1977-hez képest 1978-ban harminc fillérrel emelkedett a száz forint értékű termék ráfor­dításainak költsége —85,90 fo­rintra. Ami jelentéktelen ösz- szegnek tűnhet egy műhelyben, népgazdasági méretekben vi­szont ez a summa már 4,2 mil­liárd forinttal volt egyenlő. A költségek ilyen, kedvezőtlen irá­nyú változása 1979-ben is foly­tatódott, azaz nem egyszeri, át­menetileg felbukkanó jelenség­ről van szó. Különböző vizsgálatok egy­aránt azt bizonyították, hogy a termelőhelyek tevékenységé­nek leggyengébb pontjai közé tartozik a költséggazdálkodás. Jelentőségének lebecsülése, szerepének korlátozása azzal járt, hogy a vállalatok és a szövetkezetek egy része még a költségelemzés megbízható módszereit sem alakította ki, éppen ezért nincs tisztában a különféle költségnemek arányá­val, növekedésével vagy csök­kenésével. Amihez — hozzá­tesszük, mert így teljes a kép — pz is alapot nyújtott, hogy az 1980-ig érvényes szabályo­zók, a költségnövekedés szinte automatikus áthárításának le­hetőségével, könnyen forgatha­tó menlevelet kínáltak az ilyen magatartásra. Két-három esztendeje né­hány nagyobb vállalat meg­próbálkozott az értékelemzés­sel, s meghökkentő eredmé­nyekre jutott. Kiderült, hogy a költségek egy része tisztes ha­szonnal értékesíthető termékek­nél is ablakon kidobott pénz, mert e gyártmányok fölös meny- nyiségben tartalmaznak anya­got, megmunkálásuk folyamata egyszerűsíthető, s így tovább. Tagadhatatlan: a januártól érvényes szabályozók az eddi­gieknél hatásosabban képvi­selik a költségek tényleges sze­repét a termelésben, de kizá­rólag a közgazdasági ösztön­zőktől és korlátoktól remélni, várni a változást, hibának bi­zonyulna. Sokféle hatás össze- gezödött abban, hogy a válla­latok úgynevezett költségérzé­kenysége a szükségesnél jóval alacsonyabb szinten rekedt meg. Azaz: sokféle hatásnak kell összegeződnie abban is, amit a kívánatos változások tes­tesítenek meg, hogy a költség — s nemcsak a közvetlen pénz­beli költség, hanem minden­fajta ráfordítás — a közép­pontja legyen a gazdálkodási döntéseknek, lépéseknek, a ter­vezéstől az eladott árukhoz kapcsolódó szolgáltatásokig, így például a szervizig, az al­katrész-utánpótlásig. Amit az elő- vagy az utókalkuláció né­hány dolgozójának segítségé­vel aligha lehet elérni, ehhez a teljes kollektíva szemléleté­nek átalakulása szükséges. S ezt az átalakulást nem a költ­ség fontosságának monoton ismétlése indította el, sokkal inkább a költség szerepének részletekbe menő megvilágítá­sa, az egyes költségnemek ala­kulásának folyamatos elem­zése. Mészáros Ottó Bővülő termelési együttműködés a szocialista országokkal Hazánk áruforgalma a többi szocialista országgal 1979-ben kiegyensúlyozottan fejlődött. Az export és az import a KGST- államokkal 10-11 százalék­kal nőtt, az egyenleg a tervnek megfelelően alakult — mondot­ta szerdai sajtótájékoztatóján Vas János külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. A szállítások tervszerűsége is javult, bár ez­úttal is előfordultak késések mind az exportban, mind az importban. Sikerrel folytatódott a mintegy 90 sokoldalú és több mint 160 kétoldalú szako­sítási és kooperációs termelési egyezmény végrehajtása. A KGST-országokba irányuló 4 milliárd rubeles magyar ex­portnak 35 százaléka, az onnan származó csaknem 4,5 milliárd rubeles importnak pedig 23 százaléka bonyolódott le sza­kosítási szerződés alapján. A fejlődés különösen az import­cikkek kooperációs gyártásában figyelemre méltó, mert a meg­előző két évben a kooperációból származó behozatal értéke stagnált. Mind az export-, mind az importárak a tervezettnél valamivel magasabbak voltok 1979- ben, a cserearány azon­ban összességében a tervezett­nek megfelelően változott. 1980-ra csaknem 9 milliárd rubeles áruforgalmat irányoztak elő a szocialista országokkal, vagyis a növekedés valamivel mérsékeltebb, mint a korábbi esztendőkben. Ennek az az oka, hogy valamennyi szocialista or­szág o hazánkéhoz hasonló gazdasági gondokkal kényte­len szembenézni. A világpiaci árváltozások, az egyre nehezülő piaci helyzet ai többi szocialis­ta ország számára is hátrá­nyokkal járt. Mivel ezeket a hátrányokat a termelés haté­konyságának növekedése nem tudta teljes mértékben ellen­súlyozni, a belső és a külső gazdasági egyensúlyban fe­szültségek léptek fel, s ezek fel­oldására mérséklődött a fel­halmozás üteme, s az importtal is mindenütt fokozottan takaré­koskodnak. A nagyarányú vál­tozások miatt az 1975-ben meg­kötött ötéves egyezményeink 1980- ra szóló egyes előírásait is pontosítani, módosítani kel­lett az új követelményeknek megfelelően. Rubelelszámolású forgalmunk változatlan áron számolva1 az idén valamivel több mint 3 százalékkal lesz maqasabb a tavalyinál, ezen belül az export 4, az import 2,5 százalékkal emelkedik. A Szov­jetunióval azonban oz átlagos­nál nagyobb mértékben, több mint 6 százalékkal nő hazánk árucsere-forgalma, a többi európai rubelelszámolású vi­szonylatban pedig 2 százalékos emelkedés várható. Erre az év­re is biztosítottuk a legfonto­sabb nyersanyagok és energia- hordozók importját, a tervezett beruházásokhoz szükséges gé­peket, és egyben exportcik­keink elhelyezését is biztosítják a megállapodások. Most a leg­fontosabb, hogy a vállalatok is minél előbb megkössék magán­jogi export-import szerződései­ket — mondotta a külkereske­delmi miniszterhelyettes. A legjelentősebb megállapo­dást természetesen a Szovjet­unióval kötöttük, ahova főként gépeket szállítunk, importunk döntő hányada pedig anyag­jellegű és félkésztermék, de nagy mennyiségű szovjet gépi berendezést is vásárolunk. 1980-ban egyebek között hét és fél millió tonna kőolaj, 800 ezer tonna koksz, 7,5 milliárd kilo­wattóra villamos energia, 2,2 millió tonna vasérc, 1,1 millió köbméter ipari fa, 850 ezer köbméter fenyő-fűrészáru, 3,5 milliárd köbméter földgáz ér­kező a Szovjetunióból. A bol­tokban megjelenik 20 ezer szovjet gyártmányú hordozható tv-készülék, 65 ezer porszívó, 100 ezer kerékpár, 28 ezer hű­tőszekrény, 3,7 millió rubel ér­tékben tranzisztoros rádió, s az idén megkezdődik — egyelőre szerényebb tételekben — a szovjet automata mosógépek imDOrtja, Lada személygépko­csiból 45 ezer érkezik az idén. A magyar exportlista is gazdag, sokféle termelőeszköz, autóbu­szok, fogyasztási cikkek, gyógy­szerek kiviteléről intézkedik, az olimpiára pedig korszerű hír­adástechnikai berendezéseket szállítunk, köztük több mint 6 millió rubel értékben eredmény- hirdető táblákat. Sajtótájékoztató a Külkereskedelmi Minisztériumban Föld körüli pályán a Szojuz-35 űrhajó Szerdán délután moszk­vai idő szerint 16 óra 38 perckor a bajkonuri űrre­pülőtérről útnak indult a Szojuz—35 űrhajó. Az űr­hajó parancsnoka Leonyid Ivanovics Popov alezredes, fedélzeti mérnöke Valerij Viktorovics Rjumin, a Szov­jetunió Hőse, aki eddig már kétszer járt a világűr­ben. Az űrhajó a Szaljut—6 űrállomásra viszi a két űr­hajóst. A kiadott közle­mény szerint feladatuk az, hogy az űrállomást megfe­lelően előkészítsék a to­vábbi tartós űrrepülésre, elvégezzék a szükséges ja­vításokat, előkészítsék a be­rendezéseket a kísérletek, megfigyelések elvégzésé­re. Az űrhajó a sikeres rajt után Föld körüli pályára állt, és innen jut majd a szükséges pályamódosítá­sokkal az űrállomáshoz. Az első jelentések szerint Po­pov és Rjumin közérzete kitűnő, az űrhajó berende­zései megfelelően működ­nek. Magyar­kambodzsai tárgyalások A. HNF székházában szerdán megkezdődtek a tárgyalások a Hazafias Népfront Országos Taná­csának és a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Köz­ponti Bizottságának kül­döttségei között. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsának főtitkára tájékoztatta a Vos Por főtitkár vezette kambodzsai küldöttséget a Magyar Népköztársaság bel- és 'külpolitikájáról, az MSZMP XII. kongresszusá­nak határozatairól. Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság vezetői ugyan­csak szerdán fogadták a Kambodzsai Nemzeti Egy­ségfront Központi Bizott­ságának küldöttségét. Az V-ös üzem légaknája Fotó: Erb János Ütem szerint halad az V-ös üzem beruházása A szovjet gyártmányú vágathajtó géppel nagyobb lesz a teljesítmény Baranya jelenlegi legna­gyobb beruházásának, a MÉV V-ös üzemének építését a ter­veknek megfelelően végzi a Bányászati Aknamélyítő Válla­lat mecseki körzete. Dörner Konrád csapatának egy része tegnaptól három műszakban végzi a leendő légakna előak- nájának mélyítését. A munká­latok tavaly júniusban kezdőd­tek, rövid idő alatt elérték a negyvenöt méteres mélységet és a tervek szerint e hónap vé­géig hatvan méterre jutnak le, majd megkezdik a munkapad beépítését. Az idei ütemezés alapján az esztendő végéig a nagygépes aknamélyítéssel két­száz métert érnek el, a terve­zett mélység közel ezeregyszáz méter lesz. A leendő légakna mellett ki­alakították a kavicstárolót, ahonnan szalagon juttatják majd el a beton alapanyagát a felépített keverőüzemhez. Az előakna negyvenöt méter­Újra megnyílt a Mohácsi Halászati Szövetkezet halászcsárdája, melyet a Baranya megyei Tanácsi Magas és Mélyépítő Vállalat újított fel. Képünkön a közel 3 millió Ft beruházással átalakított létesítmény új konyhája látható. re történő mélyítését egyébként a körzet műszakijai által ki­dolgozott újítás szerint végez­ték. A munkát egy darupályá­ra szerelt markolóval végezték, amit a napszintről irányítottak, így csak a robbantási előké­születek, illetve a betonozás idején tartózkodtak a vájárok az aknatalpon. Az előakna mélyítésével egy- időben a Dörner brigád magja jó teljesítményt ér el hónapok óta, a lll-as számú bányaüzem­től indított tárószinti vágat haj­tásában. A munkálatokat egy esztendővel ezelőtt kezdték, ta­valy hatszáz métert haladtak előre, a leendő ötös üzem irá­nyába. A havi átlagteljesítmé­nyük, az idei első negyedévet tekintve, elérte a nyolcvan mé­tert. A program szerint Dörne- réknek még ezernégyszáz méter hosszúságú vágatot kell kihaj­taniuk. Jelenleg egy patak alatt haladnak, a főtétől alig hét méterre van a küJszín. A mun­kát zavart geológiai viszonyok közepette végzik, ezért a víz­betörés ellen műanyag lemez­zel borítják a vágatot a vízfo­lyás alatt. A vágathajtás sebessége a későbbiek folyamán nő annak a marófejes vágathojtó gépnek köszönhetően, amit először al­kalmaznak majd a mecseki kör­zet baráberei. A tatabányoi körzettől még a hónap folya­mán megérkezik a negyven tonna súlyú szovjet gyártmányú berendezés. A márgás, üledé­kes kőzet lehetővé teszi annak munkába állítását. Az elképze­lések szerint, várhatóan huszon­öt fokos gurítót hajtanak a fel­színre, így a vágathajtó gép „saját lábán" ereszkedik a vá- gattalpra. Egyébként folyamatban van az V-ös üzemhez tartozó vak­aknák mélyítése, illetve az azokhoz tartozó rakodók kikép­zése. A IV/13-as vakaknánál a 9. szinti rakodó kiképzése fo­lyik, a 13/21-esnél pedig hama­rosan befejezik az aknamélyítők a 8. szinti rakodó építését. S. Gy. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 98. szám 1980. április 10., csütörtök Ára: 1,20 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents