Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-08 / 96. szám

ffáiróm országboft Pécsi Nyári Színház, 1980 Az idei nyáron június 30. és július 20. között rendezik meg o Pécsi Nyári Színház esemé­nyeit. Bagossy László, a Pécsi Nyá­ri Színház igazgatója arról tá­jékoztatott bennünket, hogy o Kulturális Minisztérium állás­pontja szerint 1980 nyarán há­rom fő játékszínen rendeznek művészeti bemutatósorozatot, az eddig kialakult hagyományok alapján. A gyulai Várszínház továbbra is a prózai előadások színtere; a szegedi Dóm tér megőrzi o nyári játékok eddig kialakított jellegét, arculatát; a Pécsi Nyári Színház ezután is a táncművészeti bemutatók színhelye lesz. Az idei program Pécsett is kialakult, folyik a vezető művészek és a szereplők szerződtetése. A programterv szerint június 30-án este a Balettkettősök cí­mű ünnepi gálaműsorral kez­dődik a rendezvénysorozat Az elmúlt színházi évad kiemelke­dő balettkettőseit mutatják be a Magyar Állami Operaház és a Pécsi Balett magántáncosai. A nyári színház fő helyszínén, a Káptalan utcai Szabadtéri Táncszínen két táncjáték szere­pre! műsoron. A Rómeó és lúlia folytatja a Pécsi Balett korábbi törekvéseit a zene, a tánc és a próza ötvözésére. Zenéjét Csajkovszkij Nyitányfantáziá]a alapján és egyéb műveiből Károly Róbert szerkeszti, a ko­reográfiát Tóth Sándor készíti. Az előadáson Shakespeare szö­vegét szólaltatják meg a tánc­játék prózai színészei, o rende­ző: Sík Ferenc, a zenekart Nagy Ferenc vezényli. A másik bemutató a Táncszí­nen Verdi Othello operája — táncjáték ótköltésben. Az éne­kes főszerepeket az Állami Operaház szólistái éneklik, az előadás koreográfusa és rende­zőié: Eck Imre. A zenés-táncos műsorok há­rom másik helyszínen is zajla­nak a három hét időszakában. A Barbakán bóstvában — amely a kamarabalettek eqyik hely- színew— felújítják Eck Imre Éne­kek éneke című balettjét. A má­sik bemutató itt Monteverdi Maanificat című kórusművére Eck Imre kamarabalettje. Mind­két mű n Pécsi Balett szólistái­nak előadásában látható. A Monteverdi-mű a pécsi Nevelők Hóra Kamnrakórusa élő elő­adásában hanazik el mind a négv alkalommal. A Tettyei Játékszínen ugyan­csak két bemutató várható. Az egyik táncos, zenés, könnyed prózai mű, műfajára nézve való­színűleg a musicalhez áll a legközelebb. A századforduló egyik jeles orosz vígjátékírójá­nak, Andrejevnek Aki a pofono­kat kapja című darabját zenés színpadra alkalmazzo és az elő­adást rendezi Bagossy László. A darabot egyébként a New York-i Broadway-n is bemutat­ták musicalváltozatban. Itt ter­mészetesen nem azt játsszák, hanem a darab saját feldolgo­Táncjátékok, musical, kamara balettek zású musicalváltozatát. Zenéjét Kircsi László komponálja, dísz­leteit Erdős János tervezi; a főbb szerepeket Vallói Péter, Sólyom Katalin, ifj. Kőműves Sándor, a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészei, valamint a Pé­csi Amatőr színpad tagjai ala­kítják. A másik tettyei bemutató Liszt Dante szimfóniája zenéjé­re egy kamarabalett, Eck Imre koreográfiájában. A villányi szoborpark környe­zetében három vasárnap dél­előtt ismét kamarabaletteket mutatnak be a Pécsi Balett szó­listái. Ezúttal a Nevelők Háza Kamarakórusa zenéjére, XX. századi magyar szerzők kórus­műveire. A kiegészítő műsorok kereté­ben ismét szerepel a Bóbita Bábegyüttes. Ezenkívül estén­ként dzsesszkoncertek, fotóki­állítás, kerámia biennálé, zené­lő udvarok, és július 6-án dél­előtt a hagyományos cserépvá- sór színezi a Pécsi Nyári Szín­ház 1980. évi programját. W. E. Pécsről indult, a nácik végeztek vele Zoli bohóc és a többiek A magyar cirkuszművészet nagy alakjai Itt őgyelgett a pécsi utcákon hosszú évekig a 110 centimé­teres kis emberke, a későbbi világhírű Zoli bohóc, a porond nagy emlékezetű művésze. Hirsch Zoltán, akit — többek között — Csortos Gyula, Ka­rinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső mondott a barátjának, 1885-ben született Dombóvá­ron. A család Pécsre költözött, itt döbbent rá a fiúcska apró termetének véglegességére, ami később azt mondatta ve­le: az én tragédiám az, hogy én mindenkire mindig csak fel­nézek ... Volt azonban akko­riban Pécsett egy szenzációs dolog... Itt játszott a híres Az operaház fantomja Egykori világsikerű film után világsikerű balett A fantom, az operaház fan­tomja, jó harminc esztendővel ezelőtt borzolgatta a magyar mozinézők idegeit. Eddie Nel­son szuggesztív szeméről álmo­doztak huszonéves korukban a mai 50—60 éves hölgyek, amint borzalmas dolgokat művel a párizsi operaház zsinórpadlá­sán, levágja a csillárt, rá a né­zőkre, mégis szeretni kell, mert olyan mágikusan néz, és végül is szerelmes szegény a szép művésznőbe. A párizsiak ugyancsak meg­lepődtek a hírre: Gastion Le- roux krimijéből — Eddie Nel­son világsikerű filmje után — balett is készül, nem kisebb koreográfus, mint Roland Petit tervezésében. így a világ azt hiszem első — de mindenkép­pen legszebb — dalszínházá­ban, ahol a regény és a film- krimi történt, eltáncolják-eljátsz- szák ezt a_históriát. A siker világméretű lett. Eh­hez persze világsztárok szük­ségeltettek. Roland Petit, a mo­dern balett úttörője, aki e mel­lett táncainak, koreográfiájá­nak érzéki mozgásvilágáról is híres. Marcel Landowski, a kor­szerű francia zene modelljének megteremtője világszerte sok­felé ismert lemezeivel. És a táncosok: a balettművészetnek a földkerekség minden tájáról ideszerződtetett elitje. Magyar színházi ember­nek boldogító érzés a Theatre A filmmel világhírűvé vált csillár, amint ax új párizsi operaház építésekor, a múlt században, felszerelik. (Egykorú metszet.) National Opera de Paris-ba belépni, nemcsak Suzy Le- fort (Róbert Zsuzsa) a magyar származású remek sajtófőnök teremtette fogadtatás miatt, ha­nem például azért is, mert Ró­na Viktor ideszerződött, magyar mesterük lesz tehát a párizsi operaház balettáncosainak. Landowski zenéje igazi szín­padi muzsika, nemcsak jellem­ábrázoló, cselekménybonyolító, hanem teljesen összeforrt a tánccal. A mozdulatokat kísérő zene igen erőteljesen kötődik a koreográfiához, néha különö­sen nagy szerep jut az ütősök- nek. Landowskira különben is jellemző az egyes hangszer­szólók váratlan kiívelése a ze­nekarból, hangsúlyos dramatur­giai részeknél. Sok remek rövid dobszólója van. Roland Petit koreográfiájában ezúttal kissé visszafogottabb az érzékiség. Ugyanakkor rendkívül egyértel­mű, világos tóncnyelven fogal­maz. Higgadt, túlzásmentes, de minden mozdulata jelentéstarta­lommal bír. Kevés gesztussal, röviden, gyorsan fejez ki. Zeneszerző és koreográfus alkotásában az egykori krimi lélektani drámává nőtt fel. Sze­relmi háromszöggel: a párizsi operaház fantomja — ördög- Volgái segítségével — szugge- rálja a táncosnőt és üldözi an­nak szerelmét, a Fiatalembert. Az előadásnak Dominique Khalfouni a főhőse. Nemcsak rendkívül jó szerepe ad lehe­tőséget arra, hogy hol a fan­tomtól szuggeráltan, annak karjába dőljön, hol feleszmélve a Fiatalemberébe. Egyéniségé­ből sugárzik az életvágy, amit Dominique Khalfouni képes el­lentétesen is eltáncolni: belső visszafogó szándékát, akarat­küzdelmét egyszerre árasztja magából a szerelmi örömmel. A táncdrámában végül feláldozná magát a fiú helyett, s ez a ne­mes erő megtöri a fantom ha­talmát, Az meg díszlettervezői és akusztiai tökély, ahogy a színpadon lezuhan a nézőtér feje feletti csillárral teljesen azonos csillár, mire a párizsi nézők kissé felkapták fejüket. Hírlik: képernyőre kerül ez a remekmű és átveszi a Ma­gyar Televízió is. Földessy Dénes Orvosmeteorológiai előrejelzés A hét közepétől javul az időjárás Előrejelzés az ország területére 1980. április 7-től 13-i$^ általában kevés lesz a felhő, számottevő csa­padék nem várható. Az időszak ele­jén még erős szélre lehet számítani, viharos lökésekkel, később a szél mérséklődik. A hőmérséklet a haj­nali órákban eleinte minusz 1, plusz 4 fok között alakul, talajmenti fagy­ra, gyenge fagyra lehet tehát szá­mítani. A hét második felében már plusz 2, plusz 7 fok várható hajnal­ban is. A legmagasabb nappali hő­mérséklet eleinte 8, 13, később 13— 18 fok között alakul. Ismét az elmúlt hét végén kezdő­dött az az időjárási folyamat, amely még ennek a hétnek az elején is érezteti hatását. A sarkvidék óceáni, «majd — most a hét elején — száraz­földi területeiről igen hideg légtö­megek érkeznek felénk. A hideg több hullámban árasztja el az országot, □Hétfői emiatt többszöri hidegfronti hatás­sal kell számolnunk. A hidegfront hatása természetesen akkor a leg­erősebb, amikor a legnagyobb le­hűlést hozza, s ez általában már az első hullámban megtörténik. A kö­vetkezőkben — a tapasztalat szerint — maguk a hidegfrontok már gyen­gébbek, a szervezetre gyakorolt ha­tásuk azonban nem gyengül olyan mértékben, mint az időjárás válto­zásai. A szokásosnál hidegebb kör­nyezet, az erős szél szinte állandó­an arra készteti a szervezetet, hogy csökkentse a véráramlás mértékét, a vérnyomást, és a bőrfelületen törté­nő párologtatást. Ez az alkalmazko­dási feladat állandó, de nem azo­nos mértékű. Hol kisebb, hol na­gyobb energiákat igényel, hullámzó mértékű tehát a szervezet funkciói­nak irányitása. Ez ha lehet, még nagyobb megterhelést jelent, hiszen az állandó folyamatokhoz történő al­kalmazkodás könnyebb feladat. A hideg léghullámok áramlásának végét jelenti a hét közepe táján egy nyugodtabb időjárású zóna közete- dése. Ekkor még egy utolsó alka­lommal megerősödik a hidegfrönti hatás, annak ellenére, hogy a hideg levegő útja elzáródik, s többé már nem érkezik országunkba. Ilyenkor azonban megerősödik a leszálló lég­mozgás, jelentősen emelkedik a légnyomás, és előtérbe kerülnek a negatív folyamatok a légkör ener­giaátalakulásaiban. A nyugodt idő­járású zóna megérkezésével azon­ban ez az utolsó hatás is megszűnik. Schmidt cirkusz. Zoji bejárt a cirkuszba, söprögetett, vizet hordott, ott okvetetlenkedett az artisták körül, mígnem teljesen belehabarodott a cirkusz vilá­gába. Szülei, hogy a lézengő életet elhárítsák Zolitól, bádo­gos inasnak adták Csukás Zol­tán pécsi bádogosmester mű­helyébe. Zoliból bádogos lett, de továbbra is a cirkuszról ál­modott. Akkoriban még az ál­mok mesésen valósultak meg (ha megvalósultak), Zolit ké­sőbb artista-bohócként ismerte meg a világ. Kosztolányi írta róla: Zoli németül, angolul is tud, s va­lamit franciául. Hangja mély, férfias —. frakkot ölt, kockás bugyogót, lakk cipellőt. Egy le­pedőszerű fehér selyem nyak­kendőt bogoz. Aztán kürtőka­lapban szalad a porondra. Pa­rányi létrára mászik, orra bu­kik, felpofozzák, szappanhab­bal maszatolják az arcát, mert ezek az évezredes attrakciók sohasem kopnak el. Ezzel szemben sajnos maga a cirkusz megkopott és szép lassan eltűnt az életünkből. Kis lurkók nőnek fel, esnek ót oirkuszimádó korukon, anélkül, hogy bohócot, vagy állatido­márt látnának, ötévenként erre vetődik egy együttes, itt van néhány napig, aztán irány a másik nagyobbacska város. Ezt az elmúláshangulatot éb­resztette bennem az a könyv, amiből a Zoli bohócról eddig előadott ismereteimet merítet­tem. A múlt héten jelent meg és került a kezembe Szekeres József és Szilágyi György Cir­cus című kötete, amely a Feje­zetek a magyar cirkusz történe­téből alcímet viseli. Nem tu­dom olvasóink hogyan juthat­nak hozzá, mert a Magyar Cir­kusz és Varieté Vállalat adta ki, tehát úgynevezett belső ki­advány. Pedig a könyv a na­gyobb közönség érdeklődésére is méltán tarthat számot, hiszen nem kevesebbre vállalkozott, mint: egyrészt hiteles adatok­kal szolgáljon a cirkusz múlt­járól — artisták és cirkuszi szakemberek számára, más­részt: hogy tájékoztassa az érdeklődő közönséget, a cirkusz barátait a magyar cirkuszmű- vészet fejlődéséről, történeté­ről. Maga a cirkusz persze több ezer éves intézmény. Gon­doljunk csak a rómaiak kolosz­szális cirkuszi játékaira. A kö­tet ebből a szempontból kife-. jezetten a magyar cirkusztörté­netre koncentrál — kezdve a XIX. század második felében a pesti városliget cirkuszainak kialakulásával. Ez az „elő­adás” 1971 januárig tart, ami- koris 14-én este fél nyolckor „ünnepi díszelőadás keretében nyitotta meg kapuit az új Fő-* városi Nagycirkusz." De mi maradjunk Zoli bohóc nyomában. Zoli Bécsben tartóz­kodva körlevélszerűen írt egy sereg cirkuszigazgatónak emi- gyen: „Mélyen tisztelt igazgató úr! Tisztelettel mellékelem a fényképemet. Kezdő artista vagyok és nagyon örülnék, ha az ön cirkuszában fellép­hetnék. Miután kezdő vagyok, a gázsi összegét önre bízom.” Zolit az amszterdami Max Schumann cirkusza alkalmazta. „Elindultam — írja Zoli erről. — A cirkuszépület előtt egy pillanatra megtorpantam. Pécs jutott eszembe, ahol csak sep- regettem és vizet hordtam a cirkuszban . . . Mikor először utaztam haza Pécsre, megcsi­náltattam az első ruhát a gá­zsimból és kölcsönkértem az egyik artistakollégám briliáns- gyűrűjét, hadd lássák otthon: nem kell a Zolit félteni. A világhír Zoli életében any- nyit jelentett, hogy csaknem a szó szoros értelmében bejárta a világ nagy városait, ahol tapsvihart keltettek fellépései. Ennek fölidézéséhez persze el kellene mesélni egész önélet­rajzi regényét, amelyet a Kis ember nagy élete címmel je­lentetett meg. 1941-ben hazajött, hazahozta a honvágy, hogy azután a ná­cik végezzenek vele . . . Zsadá- nyi Oszkár újságíró írja: A hitleri birodalom még tőle is félt. A kis Zolitól, a 110 centi- méteres emberkétől, aki mártír­halála percében lett naggyá, mert a mártíroknál nem centi­méterre mérik az emberi nagy­ságot. Bebesi Károly A Pécsi Orvostudományi Egyetem azonnali belépéssel felvesz gépírónőt a gazdasági igazgatóság munkaügyi osztályára (hosszabb ideig tartó helyettesítésre). • JELENTKEZNI LEHET a munkaügyi osztályon, (Honvéd u. 5., I. em. 1.). 1-45/1980.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents