Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-29 / 117. szám

* Elien A Szénbányáknál Öreg gépek felújítása Érdemes-e az öreg gépeket, berendezéseket időről időre fel­újítani? A kérdés ilyetén felte­vése meglehetősen általános, így általánosságban szinte le­hetetlen a megválaszolása, hisz ahány gyár, üzem, vállalat létezik annyiféleképpen „törőd­nek" a régi gépekkel, s a törő­désnek egy-egy géptípuson be­lül is nagyon sok összetevője van. A Mecseki Szénbányák köz­ponti gépüzemében arra vol­tam kíváncsi, hogy egy ilyen hatalmas gépparkkal rendelke­ző vállalatnál hogy oldják meg ezt a kérdést? — A műszakilag elhasználó­dott gépeket, berendezéseket le kellene cserélni — mondja Ke­rekes Ferenc, a gépüzem veze­tője. — Hangsúlyozom, hogy kellene, mert sajnos erre nincs meg mindig o lehetőség. Az onyagi erők behatároltak, gon­dolom ugyanúgy, mint máshol. A vállalat állandóan harapófo­góban van: ahhoz, hogy a széntermelés zavartalanul men­jen, állandóan új bányagépe­ket, különféle eszközöket, szer­kezeteket kell hogy beszerezze­nek, ugyanakkor, hogy a régi és új gépek zavartalanul üze­meljenek, időszakonként felújí­tásra kell kerülniük. Ehhez a karbantartási háttér megterem­téséhez korszerű szerszámgé­pek szükségesek. E háttér szin­ten tartásához történnek lépé­sek, a központi gépüzem 1972- ben történő megalakulása óta érzékelhető a fejlődés, de az egyre fokozódó igényeket ez sem elégíti ki. A bányagépek és a karbantartó gépek he­lyes arányát kellene megtalál­ni, de úgy érzem, az eddig nem sikerült. Tehát, az, hogy érdemes-e felújítani egy bányagépet, vagy talán jobb lenne eldobni, nagy­ban függ a javítási háttértől, annak felszereltségétől. S nem utolsósorban az alkatrészellá­tástól. A gépüzem vezetőjének véleménye ezzel kapcsolatban az, hogy amíg vgn alkatrész, addig fel kell újítani a gépeket, ha csak a korszerűtlensége nem indokolja a cserét. Például a hidraulikus fémtámok nagyjaví­tása indokolt. hisz van alkatré­szük, s a műszaki feltételeik is jók. Viszont a Skoda bánya- mozdonyok javítása ilyen szem­pontból gazdaságtalan, mert jóideje egyáltalán nincs hozzá­juk alkatrész. Ennek ellenére foglalkozni kell a javításukkal, olyan áron is, hogy fabrikálnak alkatrészeket, mert ha nem csi­nálnák, a bányákban meghal­na a szállítás. A tervekben sze­repel ugyan, hogv beszereznek román mozdonyokat, s idővel kivonják a Skodákat, de addig kénytelenek a javításukkal fog­lalkozni. A Mecseki Szénbányák köz­ponti gépüzemében évek óta úgynevezett cseregépes rend­szer él, melynek az a Jényege, hogy a bányaüzemékből beke­rülő gépek helyett másikat biz­tosítsanak. Ez a módszer kivá- lóon bevált, így bővítését is ter­vezik. A gépüzem a villamos gépek és a folyamatos szállító rendszerek javításán kívül szin­te valamennyi bányában hasz­nálatos géppel valamilyen kap­csolatban van. A gépek, beren­dezések karbantartására, nagy­javítására egyre nagyobb igény jelentkezik: míg 1976-ban 78,6 millió forint volt az összes tevé­kenységük értéke, addig 1980- ra már 135,7 millió forintot ter­veznek. S hogy ezen belül nőtt a bányaüzemek javíttatási igé­nye, azt jól szemlélteti, hogy míg négy esztendeje 18,8 szá­zalék volt az idegen cégeknek végzett munka, addig idén már várhatóan csak 5,7 százalék lesz. A kezdeti sok szabad ka­pacitást jelenleg már szinte tel­jesen leköti a társüzemeknek végzett munka, ami bizonyítja, hogy a gépek megbecsülése kü­lönösen nagy hangsúlyt kap a Mecseki Szénbányáknál. R. N. pártunk és népünk mepbonthatutlnn egysége A mezőgazdasági üzemek is példát mutatnak Erdőtelepítések Baranyában Több mint félmilliárdos forgalom Rekordévet zárt a TSZKER pécsi területi központja A termékek 60 százalékát exportálták Új szolgáltatások a tagszövetkezeteknek T izenkét évvel ezelőtt, az akkori pécsi tsz-szövetség takar­mánybankjaként kezdte meg működését a TSZKER pécsi területi központja. 1969. szeptember 1-gyel, mint önálló tár­sulás kivált a szövetségből. BARANYATERMÉK néven vált közismertté, s nyerte el két ízben is a „Kiváló termelőszövet­kezeti társulás” címet. Az 1968. január 1-i átszervezés óta mint a TSZKER pécsi területi központja működik Pécsett a termelőszövetkezetek saját kereskedelmi közös vállalata, amely fennállásának legeredményesebb évét zárta 1979-ben. — A tagszövetkezetek másutt el nem adható árufeleslegei­nek értékesítésére és a tsz-ek egymás közti kereskedelmének bonyolítására szerveződtünk meg annak idején — mondja dr. Héjjá József, a területi köz­pont vezetője. — Kezdetben nem volt túl nagy irántunk a bizalom. A 10 000 forintos vagyoni betétet csak néhány elszánt tsz —Bok­sa, Bicsérd, majd Mágocs — fizette be. Az első év végén 18 tagszövetkezetünk volt, a va­gyoni betét összege pedig 739 000 forint. Az akkori 10 000 forintos betét most 90 000 forin. tot ér. S ma egy tsz-nek akko­ra vagy nagyobb — Mágocs- nak például egymillió forint a betétje —, mint kezdetben a 18-nak együttvéve. Jelenleg 63 tagunk van, gyakorlatilag a megye valamennyi termelőszö­vetkezete belépett már. A be­tétdíj összege meghaladja a 14,7 millió forintot, a közös va­gyon értéke pedig eléri a 30 milliót. Az évek során az egyesülés sok kritikát, sőt támadást ki­állt. A vágóló-értékesítés be­szüntetése után a házinyúl-for- galmazós jogát is megvonták a társulástól. Két évvel ezelőtt Tolna és Somogy megyei tag­jaitól is búcsút kellett vennie, a szövetkezeti kereskedelmi szervezet azonban mindvégiig életképesnek bizonyult, mi több nélkülözhetetlenné vált. Még az önállóság elvesztése sem ren­dítette meg. Csak a cégtábla változott, a szervezet dinamiká­ja nem csökkent, sőt a tevé­kenységi köre bővült. A tag- sZövetkezetek egyre több szol­gáltatást kérnek közös vállala­tuktól. Eddig mind a 12 évet nyereséggel zárták, s egyetlen tsz-társulás a megyében, amely tagjainak minden évben jutalékot fizet, kisebb részt a betétdíj, nagyobb részt az áru­forgalom arányában. A tagok bizalmuk jeleként a tavalyi 3,2 millió forint jutalé­kot visszafizették vagyoni betét­jük növelésére, illetve egy kö­zös termelőszövetkezeti élelmi­szeráruház létesítésére, Pécsett, az Irányi Dániel téren kívánják megépíteni a Baranya megyei Tsz Szövetséggel közösen. Az épület — eredetileg négyszin­tesre tervezték — ennél azon­ban szerényebb, kétszintes lesz. Földszintjén a Baranya megyei tsz-ek termékeit — zöldség, gyümölcs, szőlő, bor, más sze- mesterményfélék és húskészít­mények — árusítják majd. Az emeleten kap helyet a TESZÖV székháza. Az átadás 1983-ban lesz. A nemrég megtartott közgyű. lésen dr. Héjjá József a tag- szövetkezeteknek arról számol­hatott be, hogy tavaly minden eddiginél nagyobb, több mint félmilliárdos, egész pontosan 544 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. A 19 területi központ közül — beleértve a Baranyánál lényegesen na­gyobb agrármegyéket is — ez a legmagasabb forgalom. Leg­nagyobb tétel a tsz-ek egymás közötti forgalma, amely tavaly a területi központ bonyolításá­ban elérte a 200 milliót. A megváltozott dollárszorzók ellenére tartani tudták az export volumeneket is. A kü­lönféle szárítmónyokból — lu­cerna, kukorica, cukorrépa, szalma és fű-pelletek — 44 000 tonnát exportáltak 179 millió fo­rint értékben. Ezenkívül 5 000 tonnát belföldre is forgalmaz­tak. Jelentős kishatárforgalmat bonyolítottak le, élőbaromfiból 322 000 darabot, 33 millió fo­rint értékben, szárazbabból 3 030 tonnát 11,8 miliós érték­ben Jugoszláviába. Napraforgó­ból 2 572 tonnát exportáltak, ami a tagszövetkezeteknek 22 millió forint bevételt hozott. Nö. vendék állatokat, tenyész. és hízóalapanyagot 10 millió, a tsz-erdőkben kitermelt fát 17 millió forint értékben forgal­maztak. Mindent egybevetve 5,7 millió dollár exportbevételt biztosítottak az országnak. Legnagyobb árumennyiséget a mágocsi, a sásdi, a boksái, az újpetrei és az egyházasko- zári tsz-ek forgalmazták a te­rületi központon keresztül. Ez utóbbi tsz fafeldolgozó üzemet létesített, ahol o tsz-ekben fel­vásárolt rönkfából parkettlécet, különféle félkész és késztermé­keket állítanak elő. Mind népszerűbbek a terű le. ti központ szolgáltatásai. Egy erdőmérnök és két technikus tervezi, szervezi és szaktaná­csolja 40 kis 'baranyai tsz szór­ványerdeinek a telepítési, kivágá­si munkálatait. A területi köz­pontban 10 fős energetikai részleg működik. Ez a csoport ugyancsak 40 kis termelőszövet­kezetben végzi az energetikai ellenőrzéseket, megbízásból. Az idén két újabb szolgáltatást in. dítanak be a tagok kívánságá­ra. A most létrehozandó diag­nosztikai csoport végzi majd' a traktorok és gépjárművek diag. nosztikai vizsgálatát. Az ehhez szükséges gépkocsit, műszere­ket már beszerezték. A tag tsz- ek gépbeszerzéseit már eddig is végezte a központ, 1980-tól megkezdik a műtrágya beszer­zést azoknak, a főiként sásdi járásban működő, tagszövetke­zeteknek amelyek távol esnek az agrokémiai központoktól, il­letve évközben nem rendelkez­nek saját anyagi forrással a műtrágya megvásárlásához. Részükre a területi központ ve­szi meg utólagos elszámolásra a műtrágyát. Az idén mintegy 10 milliós, a következő években azonban 60—80 millió forintos műtrágyaforgalmat kíván a te­rületi központ tagjainak lebo­nyolítani. A még csak gyermekéveit élő, nagyon fiatal szövetkezeti kereskedelem Baranyában kez­dettől jól szolgálja azokat a célokat, amelyékért létrehozták. A tagszövetkezetek érthetően ra­gaszkodnak vállalatukhoz, hisz a legolcsóbb bizományos for­galmazó. Kiiktat egy sor köz­benső vevőt, s ezzel jelentősen lerövidíti az áru útját a terme­lőtől a vevőig. Rné Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is nagyméretű erdőtelepí­tések lesznek Baranyában. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tavasszal 400 hek­tárnyi területen végez erdőfel­újítást és telepítést. A munká­ban a gazdaság mind a nyolc erdészete részt vesz. A telepítés során mintegy kétmillió tölgy, félmillió fenyő, 300 000 bükk, valamint egymil­lió gyertyán, akác, éger és nyárcsemetét ültetnek ki. Az erdőtelepítéseket és felújításo­kat várhatóan április végéig befejezik az erdészetek dolgo­zói. A Mecseki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaságban évente átlagban 20 millió facsemetét nevelnek, mely jóval több mint a saját szükségletük. A felesle­get Baranya termelőszövetkeze­teinek és állami gazdaságai­nak, valamint a megyén kívül adják el. Baranya megyében egyéb­ként a termelőszövetkezetek 120 hektáros területen, az állami gazdaságok 86 hektáron vé­geznek elsőkiviteli erdőtelepí­tést, ami azt jelenti, hogy me­zőgazdasági művelésre alkal­matlan, illetve parlagföldeken ültetik el a csemetéket. Az er­dőtelepítésben a megye mind az öt állami gazdasága és mintegy ötvenkét termelőszö­vetkezete vesz részt, melynél 1,7 millió facsemetét ültetnek el. Legtöbbet a fenyőfélékből, valamint a mézgás égerből és fehér fűzből. Az Országos Műemlékfelügyelőség restaurálja a Sallai utcában napvilágra került török fürdőt Erb János felvétele M indhármuk sorsa külön­böző. Sok minden el­választja őket egymás­tól — egy dolog azonban összefűzi, annak ellenére, hogy csak most, az újság hasábjain találkoznak egy­mással. Valamennyien na­ponta több kilométert utaz­va jutnak el munkahelyükre. De ők a nagyvárosból, Pécsről járnak ki dolgoz­ni... Pusztai László született váro­si gyerek, Pécsett, a Szilágyi Dezső utcában nőtt fel. Jelen­leg oz újpetrei termelőszövet­kezet állattenyésztési főágazat- vezetője. „ — Még általános iskolás vol­tam, amikor elhatároztam,'hogy mezőgazdász leszek. Döntése­met nagyban befolyásolta, hogy édesapám falusi ember lévén, erre a pályára irányított, más­részt személyes tapasztalataim győztek meg, amiket a Bükkös- dön élő rokonoknál szereztem. Szépnek találtam a különféle mezőgazdasági munkákat. A Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikumban kiváló tanárok segítségével széles körű isme­reteket szereztem, így jelent­keztem o Keszthelyi Agrártudo­mányi Főiskolára. Az általános szakon 1967-ben végeztem, s akkor kerültem Újpetrére — mondja Pusztai László, a szép, ízlésesen berendezett Ivov-kert- városi lakásban. • A termelőszövetkezetben nö­vénytermesztőként kezdte, az­tán ahogy mondja, elosaltáik állattenyésztőnek. Még telepve­zetőként sertéstenyésztési szak. mérnöki diplomát szerzett. Ahogy beszél, időnként elka­landoznak gondolatai. — Van mire visszapillantani. A nádtetős istállók helyett kor­szerű telepeink vonnak, kül­földre adunk tenyészanyagokat. Az emberek a telepeken, a fa­luban is beton úton járnak... Pusztai László óvónő felesé­gével egészen tavalyig Űjpet- rén élt, nem éppen a legrózsá- sább körülmények között. Akkor viszont közelebb volt a munka­helye. — A központ igen, de egy fő­Pécsrftl járnak vidékre dolgozni ágazatvezetőnek a telepeken kell élni, azok bizony megle­hetősen szétszórtan helyezked­nek el. Most, hogy Pécsre köl­töztünk, nem autózok sokkal többet a Trabantommal, mint. ha Űjpetrén laknék. Régebben is fél hat körül keltem, s már este hat óra is volt, miire haza­értem, a helyzet most sem lett rosszabb. Szeretem a munká­mat, ezt vállaltam... Szem Mária 1973-ban vé­gezte el a Pécsi Tanárképző Főiskolát matematika-kémia szakon. Sok helyen igyekezett állást keresni, de képzettségé­nek megfelelőt nem talált. — Nemhogy valamelyik bara. nyai városban, de még a me­gyében sem, így Somogyhár- ságyra kerültem napközi veze­tőnek. Kisgyerek korom óta Pé. esett éltem, szüleim is itt lak­nak, úgy hogy nehezen menta beilleszkedés. Hétvégeken ha­zajártam ugyan, de igazán nem éreztem jól magam. Emellett nagyon szeretteim volna taníta­ni, így aztán, miikor alkalom kí­nálkozott, eljöttem onnan. A bicsérdi iskolában már tanít­hattam, de oda kijárni rette­netesen rossz vált. A busz reg­gel hatkor indult, s ha csak kilenckor volt órám, akkor is el kellett jönnöm azzal. Délután pedig hat óra is volt, mire ha­zakeveredtem — mondja Szóm Mária. Nyugodtan, megfontoltan be­szél. Az életben is ilyen lehet: elhamarkodottan semmit nem cselekszik. — A 'fárasztó utazások miatt az első adandó alkalommal el. jöttem Bicsérdről. Szerencsém volt, mert a harkányi iskoláiba kerülhettem, ahol remek a tan­testület, s kiválóak a tárgyi feltételek. A közlekedés is meg­oldott, úgy hogy most nincs okom panaszra. Ha Újmecsék- aljáira vagy Kertvárosba járnék iki tanítani, oda sem érnék ki előbb, mint Harkányiba. A buszon reggelente olvasgatok, délután pedig a napi esemé­nyeken tűnődök . . . Nem hi­szem, hogy ez a végleges meg­oldás. Lehet, hogy letelepszem Harkányban. Széplaki István tíz esztende­je dolgozik a Szentlőrinci Költ­ségvetési üzemnél, korábban mint rakodómunkás, jelenleg pedig mint raktári anyagkiadó. 1975-ig Szentlőriincen lakott családjával, s abban az észtén, dobén költözött be Pécsre, Ko­zó rmisleny—Ú jtelep re. — Miikor Pécsre költöztünk, hívtak helyi vállalatokihoz, hogy ne kelljen annyit utaznom. De meg sem fordult a fejemben, hogy otthagyjam a költségve­tési üzemet. Akikkel ott dolgo­zom, jóban, rosszban együtt voltunk, ismerek mindenkit, sze­retem a munkámat. Odanőttem már... Az utazásom megol­dott: menetrendszerű járattal jövök be a 48-as térre, ahon­nan az üzem autóbusza visz ki Szentlőrincre. Vissza ugyanígy. Ha Pécsett dolgoznék, akkor sem érnék előbb haza. Mint Szépldki István mondja, az utazás egyáltalán nem fá­rasztja. — Nagyon sokan nálam jóval többet utaznak, s nem ilyen jó körülmények között. Tíz évem van a nyugdíjig, nem hiszem, hogy most már bármi miatt is munkahelyet változtatók. Roszprim Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents