Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-28 / 116. szám

Elégtelen Ha mást nem, hát a gemenci re­zervátumot az ország legtávolabbi csücskeiben is megemlítik, ha arra kell válaszolni: milyen idegenforgal­mi nevezetességekről tudnak Tolna megyében. Valóban: méltán világhí­rű a gemenci táj, a rezervátum, de ezen túl más látnivalók, programok is várják a hazai és külföldről érke­ző* vendégeket. A Tolna megyei Idegenforgalmi Hi­vatalban úgy számolnak, hogy eb* ben az évben összesen 10 000 éjsza­kára tudnak külföldi vendégeiknek szállást biztositani. A vendégek kö­zel egyharmada a nyugati országok­ból érkezik. Május 1-én nyílik meg az egyre nagyobb hírű Dombóvár- Gunaras gyógyfürdőn az áj camping: 32 lakosztályban 116 ágy várja az érkezőket. A lakosztályokban nappa­li, fürdőszoba, fözőfülke és külön há­lófülkék szolgálják a vendégek tel­jes kényelmét. A kőházak mellett elkészül az 500 személyes camping is: júniustól le­het majd itt felverni a sátrakat. Kor­szerűsíti a Tolna megyei Idegenfor­galmi Hivatal a dunaföldvári cam- pinget is: új recepciósépület készül, és főzőhellyel kiegészített vizesblokk. Kiemelt rendezvények ebben az év­ben is lesznek a Tolna megyei Ide­genforgalmi Hivatalnál. Május 16— 18. között rendezik meg a X. or­szágos fogathajtó bajnokság első for­dulóját a dombóvári lovasparkban. Augusztus 18—20-ig tart a nemzet­közi lovasnapok rendezvénysorozata Tamásiban. És hogy visszatérjünk a bevezetőben említettekhez: a gemen­ci vadrezervátumban egész évben várják a vendégeket. Az idegenfor­galmi hivatal szervezésében napon­ta indul a kisvonat a különlegesen szép vidékre. Készenlétben áll egy kishajó is: előzetes bejelentés alap­ján indul a csoportokkal, naponta több alkalommal is. M. A. leszednek a Zengő-belí és a pécsszabolcsi fákról. Csuti J. nettót □ V? mm y «cf Varrodai és szabászati átképzésüket felveszünk Kesztyűgyár 2. sz. Győr. 61/1980. Vadász­parlament új szálloda épül Barcson Termálfürdőt avatnak Szulokon Az elmúlt hét télies hidegé­ben nehéz volt a nyárra, a nyári idegenforgalomra gon­dolni. A barcsi határállomáson sem akadt sok dolga a sze­merkélő esőben a kiskatoná- nak — míg ottjórtam — leg­alább egy óra hosszáig egy kocsinak sem kellett felnyitni a sorompót. Pedig Barcs, az or­szág legfiatalabb városainak egyike a „szezonra" készülő­dik. Átmenő forgalomban ed­dig sem volt hiány, arculata különösen nyáron megváltozik, A Jugoszláviába utazók itt áll­nak meg utoljára pihenőre, útiélelem vásárlására, utolsó tankolásra. A közeli jugoszláv falvakból átjövök pedig sokszor nem is mennek tovább, a szá­mukra népszerű cikkeket itt is megkapják — Barcsnak nagy­városi áruválasztékkal rendel­kező áruháza van — és vannak akik vacsorára, esti szórako­zásra is ittmaradnak. Ezeket a vendégeket szeretnék a bar­csiak ittfogni legalább pár napra, és Csehszlovákiából, Lengyelországból, sőt Ausztriá­ból átutazóknak legalább egy éjszakára felkínálni a város szolgálatait. Eddig erre nem volt lehetőség, ugyanis szálló nincs. Hotel Határ és a Boróka Nos ez a gond rövidesen megoldódik. A Baranya me­gyei Állami Építőipari Vállalat egy előzetes építkezésből fenn­maradt munkásszálló épületét a SIÓTOUR megvásárolta és a Barcsi Költségvetési üzemmel kötött szerződést, miszerint az üres épületet szállodává ala­kítják át. Az egyemeletes szerény kül­sejű épület alig 100 méterre van a jugoszláv határtól, szem­ben a Magyarország feliratú táblával, a nevét is innen kap­ta: Hotel Határ. Nem szeren­csés hangzású — remélhetően késöbbiekban megváltoztatják. Benne 25 kétágyas, szőnyeg- padlás, tapétás szoba várja majd a vendégeket. Minden szobában mosdókagyló, zu­hanyzófülke szolgálja a ké­nyelmet. Bár étterem nem épül hozzá, a földszinti drinkbárban reggelit is lehet majd kapni. Május végére tervezik az át­adást, ami a munkák jelenlegi állása mellett ugyan kétséges­nek tűnik, a munkások azonban Az új szuloki strandfürdő Igencsak elégedetlenek a vendéglátóiparral a mi­nőség őrei, ellenőrzéseik alkalmával minden máso­dik kávét és fröccsöt túl­ságosan is hígnak találtak, ami mellesleg nem valami jó előjel a nyárra nézve, már most kezdik, mi lesz itt szezonban?! A Megyei Élelmiszerellenörzö és Vegyvizsgáló Intézet szo­kásos havi gyorsjelentése fekszik előttünk, melyben akadnck más kifogások is. Az elmúlt hetekben nyolc baranyai és Tolna megyei vendéglátóhelyen ellenőriz­ték a felszolgált kávék és fröccsök minőségét. A pró­baként vásárolt minták fe­le nem érte el oz előirt minimális szolgáltatási ér­téket, magyarul lötty volt. A tégelyekben lévő bor al­koholtartalma a jelzett ér­téktől legfeljebb fél mali­gán fokkal térhet el, ez­zel szemben találtak 1, 2 fokos eltérést is. Előfordult olyan eset is, hogy a 3 decis nagyfröccsöt két és fél decis pohárban szol­gálták fel. Mondanunk sem kell, a felelősök ellen sza­bálysértési eljárást indítot­tak. Mellesleg a jelzettnél kisebb alkohol- és extrakt- tartalmú borokkal találkoz­tak a termelőnél is, a Vil- lány-Mecsekalji Borgaz­dasági Kombinát villányi palackozójában 8 ezer pa­lack hárslevelűnek, s 5 ezer palack Cabernet franc mi­nőségi bornak kisebb volt az alkoholtartalmc. Fi­gyelmeztetés ment. Az intézet gyorsjelentésé­ben két nem mindennapi esetre i$ rábukkantunk. Közös bennük, hoay ez is, az is árumentés. Az Azer­bajdzsánból importált grá­nátalmák egy része túl­érett, sérült, s ezért érté­kesítése lehetetlenné vált. A TSZKER megkeresésére a Szigetvári Konzervgyár a gyümölcs egészséges ré­szeit feldolgozta szörppé, s ezzel nemcsak megmen­tette az árut, de új válasz­tékot is hozott a piacra. Zöldértünk viszont en­nél rosszabbul járt. Cegléd­ről és Siófokról egymillió forint értékben vásárolt má­kot, kilónként 46 forintért. A mák sajnos megavaso- dott, és erősen keserű izü lett, ami azért következett be, mivel már a vásárlás­kor sok volt benne a sé­rült, törött, olajfoltos szem. A csupán érzékszervi vizs­gálat viszont mindezt át­vételkor nem észlelte. Mi­után e tisztítási próba sem hozott jelentős eredményt, a Zöldért a nagy vesz­teség csökkentése érdeké­ben megpróbál olajat saj­tolni a mákból, amit tisz­títás és finomítás utón ér­tékesít így kilogrammon­ként körülbelül 15 forin­tot sikerül megtakarítcni- uk. Végezetül egy jó hír a gyorsjelentésből: a Mecsek - vidéki Vendéglátó Vállalat a teljesebb étrend kialakí­tására törekedve bővíti gastrofol-ételeinek válasz­tékát A tervek szerint az idén megjelenik a máj- és húsgaluska leves, to­vábbá, a vadas marhasült zsemlegombócról. Csak le­gyen is mindig belőlük az élelmiszerboltok hűtőládái­ban! (—mz—) megnyugtatnak, a mostani tempó mellett biztosan készen lesz. Még ebben az esztendőben egy másik szálloda építését is elkezdik Barcson. A BORÓKA étterem mellett azonos nevű új szállodát építenek, amely ma­gasabb kategóriájú lesz a Ho­tel Határnál, az új létesítmény elkészülte után a Határt turista szállóként üzemeltetik majd. Természetesen a barcsiak jól tudják, hogy nem elég szállo­dákat építeni, a vendégeket oda is kell csalogatni, olyan szolgáltatásokat nyújtani, ame­lyek visszatérésre ösztönzik őket. A SIÓTOUR barcsi kiren­deltségének tervei között kü­lönböző kirándulóprogramok is szerepelnek. Ezek között minden bizonnyal a legnépsze­rűbb lesz a páratlan szépségű botanikai ritkaság, az ősboró- kós bemutatása, közös szalon­nasütéssel egybekötve. A szerencse is a barcsiak kedvére játszik. Alig 15 kilo­méterre, Szülök községben né­hány éve gyógyvizet találtak, amellyel reumatikus és légúti betegségek gyógyíthatók. Már meg is épült hazánk legújabb termálfürdője. Az elmúlt hét egyik esős napján Szülök teljesen kihalt falunak tűnt, nagysokára sike­rült csak találkozni egy hely­bélivel, aki megmutatta a strandot. Két kisebb medence — egyik felett tető is van — és egy sportcélokra is használ­ható nagyobb medence, színes kabinok, pihenőpadok, a me­dencék körül szép, nagykiter­jedésű park várja a május 1-i nyitásra érkező vendégeket. (Reméljük az idén késlekedő tavasz is megemberli magát.) Gyógyító üdülések A strand iránt már is nagy az érdeklődés a határokon túl is. A SIÓTOUR tárgyalásokat folytat, hogy a barcsi szálló megépülése után jugoszláv és osztrák nyugdíjas csoportokat fogad, akik számára gyógyke­zelés jellegű üdülést biztosíta­nak. Az eddig nyugalomba burkolózott Szülök életében a mostani nyár bizonyára nagy változást hoz. Ki tudja (?) ta­lán Harkány vetélytársává is ki- nőheti magát? Sarok Zsuzsa Van-e remény új telepítésre? A tinta­betegségnek ellenálló csemeték Agonizál a pécsváradi ötven hektáros védett szelídgeszte­nyés: a tragikus állapot eltart­hat 25—30 évig is. Ezalatt biz­tos, hogy a matuzsálemkorú, gyönyörű fák mind kiszáradnak. Az utóbbi két évtizedben már az egytizedük pusztult el az Európa gesztenyéseiben dühön, gő járvány, a gyökérzetet szét­roncsoló tintabetegségtől. A talajlakó gombák okozta súlyos betegség a Zengő környékén az ötvenes évek elején tűnt fel, de nem vették komolyan. Pe­dig okkor még minden vissza­fordítható lett volna. Napjainkban hol tart a men. tés? Eke István, aki az ország egyetlen Erdő- és Szelídqeszte- nyevédelmi loboratóriumát ve­zeti Zalaegerszegen, és pár éve szervezi a mentési akciót Bara. nyában, — a temérdek gond ellenére egy kicsit optimista. Úgy véli, hogy még most is sor­ra születnek az elméleti okfej­tések, nagyon is körmönfont magyarázatok a tintabetegség tisztázására, míg a gyakorlat­ban vajmi kevés az előrelépés és a mindennapi felelősség legfeljebb a helybélyi tsz vál­lán nyugszik. Több a sirám, a a félreértés, mint a cselekvés, és jó páran csak természetrom­bolást, felelőtlenséget emleget­nek, — ahelyett, hogy társa­dalmi összefogásra, munkaak­cióra búzdítanánok. Például bárki gereblyézhetne, irthatna cserjét, kezelhetne gyökereket, növényvédőszerrel a lombkoro­na aljában, amivel mérsékelhe­tő a betegség foka és ideje. S főleg a továbbterjedés szüntet­hető meg. Egyedül o zalaegerszegi gesztenye laboratórium moz­dult meg, nem sajnálva a va­lutát, hogy Nyugat, és Dél- Európából a betegségeknek el. lenálló gesztenyecsemetéket szerezzék be. Csaknem tíz fa­iskola felkeresése után végül is a spanyol Ponteverdai erdészet adott 10 fajtából 170 kisfát. A küldött faállomány eredetében nemzetközi, hiszen spanyol, por. tugál, francia, olasz, sőt japán egyedekből áll. Tavaly kiültették őket a Zen­gő aljába, a 'legfertőzöttebb zónákba és a fele megeredt. Ez jó arány a szakemberek szerint De nem a betegség tizedelte meg, hanem a fagy. Ami meg­maradt, azt a Pécsi Parképítő Vállalat kapta meg, hogy fa­iskolájában tőről szaporítsa és minél hamarább megkezdőd­hessen az új telepítés Pécs- várad határában. Ha idén már nem is, legalább jövőre. Hala­dék nélküli új állományt kell felnevelni, melyben a növény­egészségi védekezés valóban hatásos lesz. E téren egynéhány feladat vár a tsz-re, hogy gonddal óv­ja a gesztenyést a fagy- és vadkártól, a kirándulók tűz­gyújtásaitól és a szárazság­tól. Természetesen nem marad, hat teljesen magára, és több áldozatot várnak az Országos Környezet- és Természetvédel­mi Hivatal dél-dunántúli fel­ügyelőségétől, a Baranya me­gyei Tanácstól, az Agrokémiai est Növényvédelmi Állomástól, melyek gazdái sokféle vonatko­zásban is a gesztenyésnek. A mostani mentési műveletet anya­gilag a zalai labor és a pécs­váradi tsz finanszírozta — egyenként tízezer forinttal. Közösen lehet csak lépni, másképp az újratelepítés el­akad, ahogy ez történt néhány éve húsz hektáron. A csemete- ellátással nem szabad tovább várni. Zalában az edzett, ellen, álló fajtákkal hatalmas terüle­teket ültetnek be és a Pécs- váradon kipróbált példányokat ott mór sikeresen továbbsza­porították, A baranyai szelídgesztenyét becsben tartják, — mert magas a szárazanyag-tartalma, és így több cukor adagolható hozzá. De nagy szemű és kellemes zamatos is. Megyénkből az Er­dei Termék- és a Magyar Hűtő­ipari Vállalat évente felvásárol csaknem ezer mázsát, amit masszának dolgoznak fel Bada. csonytomajban és Csepelen. A mennyiség tovább nem növel­hető, hiszen minden termést Vendégváró Tolna Kempinglakosztályok Gunaras gyógyfürdőn Alakítják, csinosítják o barcsi szállodát Szaporodtak a szarvasok, özek és vaddisznók, az apró­vad létszám azonban jelenté­kenyen csökkent az elmúlt öt esztendőben a Tolna megyei vadásztársaságok területén. A foglyok majdnem kivesztek, a mezei nyúlok létszáma felére zsugorodott, s nagyon meg­csappant a fácánáilomóny is. Ezekből visszaesett a vadász- társaságok bevétele, mert élő- nyulat sem értékesíthettek, — ha csak kevés okadt hálóval befogáskor — állapították meg a MAVOSZ Tolna megyei in­téző bizottságának a hét vé­gén megtartott küldöttgyűlé­sén. Ennek ellenére az öt év­vel ezelőttinél csaknem 5 mil­liónyival több. majdnem 13 mil­lió forint bevételük volt a MAVAD közvetítésével a va­dásztársaságoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents