Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)
1980-04-23 / 111. szám
6 Dunántúlt napló 1980. április 23., szerda • Kórtereinkét alma között Ismerjük meg jogszabályainkat Változások a nyugdíjak folyósításánál A z.. pedig felejtse el. — Meddig? — Mondjuk, hogy örökre ... Istenem, milyen kedves ez a doktornő, olyan gyönyörűen megcsapolja a karomat, hogy szinte hiányérzetem van, amikor abbahagyja, de egyelőre nem hagyja abba, pedig hajnali fél öttől fél nyolcig éppen hétszer szúrkálták meg az ujjamat is „mutasd a véred, megmondom ki vagy?” — alapon, és most a harmadik üvegcsét ereszti tele, kérdem is tőle minek ennyi vér, főleg hatszáz kalóriás dús és kiadás na. pi étkezés mellett, de azt mond. ja, ez nem vér,* ez még mindig csak opportó, amit — mint ismeretes — el kell felejtenem „társaival” együtt, csak hát az ember nehezen felejt. Az erkély zöld mellvéd-üvegjén zölden tűz át a nap, tava- szodik, az ablaknál fekvő laka. tos fiú komoran tekinget kifelé, amíg a karjába bevezetik az infúzió műanyag csövét, aztán kemény káromkodásba csap át, amikor a nővér kisuhan a szobából:-— Tudtam én, hogy két zsöm- lyével nem lehet nyolcvan kilós rugókat emelni... Mondtam a főnöknek, tegyenek könnyebb munkára, de ezeknek beszélhet az ember, s most tessék, vissza, hoztak ... — Hogyhogy két zsemlyével? — Diétáznom kellett, de silány kajával nem lehet nehéz munkát végezni ... Most aztán istenesen meg- koplaltatjók, lassan egy hete, hogy ismét elfoglalta a szélső ágyat, naponta három-négy üveg „sósvizet" kap az ereibe, az üvegek ott lógnak az állófogasra emlékeztető állványon, szóval egy hete csak a víz folyik, és kórlapjának „étkezési" rovatában ez az egyetlen megjegyzés áll: „Semmi!", kínjában nevetgél már én meg bol. dog vagyok a reggelire kapott egy szem almámmal, mert ugye minden viszonylagos, hót miért ne örülnék? Nyolcvan fele közeleg a szikár, magas ácsmester, ráadom a fürdőköpenyét, elsétál az erkélyajtóig meg vissza, megismétli, aztán köhögve leül az ágyra, a fiókból előszedi a na. roncsot, megszagolgatja, aztán visszateszi: — Tavasszal lakodalom lesz a családban. Ha meghívom, eljön-e? — Elmegyek Roland bácsi ... — Lesz minden. Itt volt a Iá. nyom az este mondja, kétszáz embert hívtak meg. Az lenne jó, ha előtte nap érkezne, s akkor fölmennénk a pincébe is, eldiskurálnánk. Az én boromból ihat, az orvosság. Eljön? — Elmegyek. Roland bácsi .... — Majd mutatok magának olyan házakat, amiket én építettem, már úgy értve, hogy az ácsmunkát én csináltam. A nevem kezdőbetűit bele is égettem a homlokzatba. Akkoriban ez volt a szokás. Nem kell restelkednem, azok a házak most is állnak, elhiheti. Sok faluban dolgoztam óm, Pécstől Mohácsig ... Maga érti ezeket a fia. talokat? — ... Jóég tudja. — A múltkor megyek a délutáni buszra, a megállóban isHo az ember kézbeveszi és végigolvassa Szántó Gábor „A szép tájú Somogy” című, most megjelent könyvét, első észrevétele az, hogy mennyi mindent nem tudott eddig Somogy megyéről. Különösen a hazáját megismerni kívánó, természetkedvelő olvasók egyre növekvő tábora veheti örömmel a kiadvány megjelenését, amely az első ilyen jellegű írásmű szomszéd megyénk történelmi és természeti értékeiről. A 180 oldalnyi könyv o legnagyobb terjedelmet — méltán —, a természetvédelemnek, környezetvédelemnek, természet- védelmi területek ismertetésének szenteli. A kiadvány külön érdeme, hogy a kiemelt, divatos, felkapott idegenforgalmi célpontokon kívül elvezeti olvasóit So- mogyország kevésbé ismert, de ugyanolyan szépséget, értéket nyújtó kisebb nevezetességeihez, a látnivalóihoz, a megye em. berközeli, kedves, szelíd szépségű tájaira, arborétumaiba, parkerdőibe. A rövid történelmi és földrajzi áttekintés után a könyvben vázlatos ismertetést kapunk kolásgyerekek ácsorognak és szívják a cigarettát. Beáll a busz, messziről fut ám a fiatal tanítónőjük, szájában a cigaretta, emezek meg azt mondják a sofőrnek: „Várjuk meg a csajt, nehogy lemaradjon...!” Maga érti ezt? — Nem értem, Roland bácsi ... Másik kedves öregünket mentő hozta Győrből, a kórházból, amikor betolták az ajtón, fektéből kissé fölemelkedett: „Fe- renczi mérnök...!” Aztán rátették az ágyra és azóta alszik, vékonyka apró teste belesüpped az ágyba, haja ezüst és dús, ha eszik, legföljebb néhány kanállal csupán, egy hét alatt egyszer tudtam szóra bírni, mondtam neki a győri vagongyárat, ő is ott dolgozott, a re. pülőgép-gyóregységnél ... ő is szaladt a Duna-parton, amikor az „ami gépek" belegéppuskáz. tak a menekülő tömegbe ... hétszáz halott... meg még a le. bombázott romok alatt ki tudja mennyi. Kéri a nővérkét, kerítsék elő a borbélylegényt, jön is, kirakja a cuccait, fölveri a habot, „Maga papa, csak feküdjön hanyatt...!” — mondja harsányan, de az öreg főiül, keresi a köpenyét, ki akar menni előbb pisilni... „Hova az istenbe készülődik, papa?! Azt hiszi időmilliomos vagyok?!” — rivall rá a legény, aztán visszacsapja a habot a mosdóba, veszi a táskáját és kiviharzik. Ez a hangnem szentségtörésnek tűnik a kórteremben, egyáltalán a klini. kán, ahol még a legszekántabb beteg iránt is végtelen türelemmel és emberséggel viseltetnek a természetvédelmi alapfogalmakról, Magyarország nemzeti parkjairól, tájvédelmi körzeteiről. Somogy megye természeti értékei pedig részletes felsorolásban következnek. Megismerjük az országos jelentőségű védett értékeink közül a barcsi ősborókás páratlan táji és növénytani érdekességeit, a Kis- Balaton romantikus világát, melyet a nagyközönség jobbára csak dr. Homoki Nogy István filmjeiből ismer. Nem marad ki a felsorolásból a nagybereki Fehérvíz védelmet érdemlő növényvilága, a Balóta-tó, az ágneslaki arborétum és a szóntódpusztai agrártörténeti emlékhely, a Balaton mentén most készülő népi majorsági együttes, amely jelentős agrártörténeti, építészeti értékei miatt, felújítása után a déli Bolaton-part egyik legérdekesebb idegenforgalmi nevezetessége lesz. az orvosok és ápolók. A dermedt csendet nehéz már feloldani. A látogatók kosarakkal, táskákkal,. reklámszatyrokkal* érkeznek, és az álnépi „gyógymód” jegyében — miszerint „ .. .addig nincs baj, míg a beteg eszik!", hordják az elképesztő mennyiségű kolbászt, stifol- dert, sülthúst, csirkét, libát és süteményt, továbbá ilyen-olyan üvegeket —, (következményeiről sokat mesélhetnének az orvosok és nővérek ...), jönnek a szülők a gyerekhez, gyerek a szülőhöz, asszonyok, szeretők, menyasszonyok, barátok és ba. rátnők, többnyire aggódó arccal vagy erőltetett jókedéllyel, vannak, akik saját és hajdani betegségüket vázolják fel sötét vonásokkal, mások mint „szakértők” adnak háztáji diagnózist a betegségre, a latinnyelvű kórlapról játszi könnyedséggel olvassák le azt is, ami nincs raj. to, a betegeknek pedig minden látogatási napon este fölmegy a lázuk és a vérnyomásuk. A bányász — aki munka köz. ben lett rosszul — és most állandóan láza van — magas, jóvágású férfi, afféle sematikus plakátarca van. amelyet az ötvenes évek választási kampányai alatt láthattunk a falakon — most félkönyékre támaszkodik az ágyon és riadtan néz az ágy végénél álló két brigádtár. sóra, félelem gyötri egy vélt, súlyos betegség miatt, ez a rette, gés mindenkit elfog egyszer, ha baj van a bensőjében. A haverok egészségesek, kedélyesek, harsányak: — Hát mi van veled, pajti?! Ez mondja, hogy nem tudja, amazok összenéznek: A kiadványból természetesen nem hiányozhat a Balaton Somogy megyei területének ismertetése, de a szerző ezeken az oldalakon is — a könyv jellegének megfelelően —, inkább o terület természeti szépségeit, népi emlékeit, parkerdeit helyezi előtérbe. Nagy erdőségei miatt hajdan úgy is emlegették a megyét, hogy nem az erdők vannak Somogybán, hanem Somogy van az erdőben. Szerencsére ez ma is így igaz, így a megye parkerdők kialakítására kiválóan alkalmas. A kiadvány elvezet a Balaton környék és Dél-Dunántúl idegenforgalma és a belföldi turizmus számára egyre nagyobb vonzerőt jelentő parkerdeibe. Mivel erről a területről nem jelent meg mostanában turistatérkép, hézagpótló és jó szolgálatot tesz a parkerdőket részletesen bemutató, felkeresésüket megkönnyítő térképvázlatok szerkesztése. — Biztos keveset pitykéztél! Itt van ez a sok fehér tyúk a folyosón, te meg itt henyélsz .. .? Aztán vigasztalják: — Tudod mi bajod? Itt hormon a téma. Hormonokkal van egy kis probléma, de majd kihevered. Egyél, igyál, aztán sem. mi baj! — intenek vissza neki az ajtóból és fejükkel cinkosan intenek a közben belépő fehérruhás nővérke háta mögött. Hosszúak, végetnemérőek a kórházi éjszakák, a nappal derűsnek tűnő jelzőcsengők éjsza. ka ijesztőek, a nővér berohan a női kórterembe, kis idő múlva visszajön, telefonál, orvos siet, három asszonyba botlik az ajtóban, akik feldúltan fogják össze maguk előtt a köntöst és a falhoz támaszkodva sírvafa- kadnak, X., néni meghalt, most ebben a pillanatban, hajnali negyednégykor. Félnek a mozdulatlan testtől, elbotorkálnak a folyosó végében lévő tévészobá. ba, „eszik” a cigarettát, sóhajtoznak, szemüket dörgölik, elsiratják az ismeretlen idős asz- szonyt, vagy inkább jövendő önmagukat... Amikor a réggé, li órákban elviszik a bádogtartályba zárt asszonyt, a tepsit hozzáütik az ajtó fémkeretéhez és a csengő-bongó hang fölerősödik a néptelen folyosón, mint egy megkondított harang. Az előcsarnokban — ami most hajnalban méq üres — megszólít egy fiatalember, de előbb körülnéz az ujját a szájára helyezi, szinte súgja: — Adjon egy cigit és akkor mondok valamit. Megint körülnéz: — Lopják a függönyt... Az összesét elviszik ... — Hol? — Ott ni! — mutat a másik folyosóra, ahol egy teremtett lelket sem látok. — Én tudom hon. nét jöttek: innét a tükör mögül léptek ki, de már itt vannak a rendőrök ... — Hol vannak a rendőrök? — kérdem elképedve. — ... .Most majd meglátja, amint jönnek föl a fürdőszobában a csövön ... Aztán hirtelen megiramodik, kiszalad az erkélyre és elfut a kórtermek ablaksora előtt, utána — nem tudom honnét került elő — rohan egy nővérke, csak úay úszik a levegőben „lófarokba” fogott haja. Másodper, cek múlva térnek vissza, karonfogva ; — Most már elmentek a rendőrök, ugye Józsika, és most lefekszik pihenni a Józsika .. . gügyög neki a lány és gyengéden betuszkolja a kórterembe. Délelőtt medikák és medikusok állják körül az ágyamat, az adjunktus halkan vált velük szót — többnyire latinul persze — a lányok a bordám alá nyúlnak. mintha rejtett, titkos zsebek után kutatnának a bőröm alatt, egyik csóválja a fejét, a másik igenlően bólinqat, így aztán a jelekből végképp semmit sem tudok leszűrni maqamnak. Most én vagyok az a bizonyos — az Állatorvostudomónyi Egyetemen látható — „műtehén”, amely minden betegség jegyeit jól lát. hatóan magán viseli, mivel üvegből van. És ezért nem pusz. túl el. Legföljebb összetörik. Rab Ferenc A kiadvány végén a vadgazdálkodásról kapunk ismereteket. A megye ősidők óta rendkívül gazdag vadállománnyal rendelkezik. Számos érdekes adatból az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a jelenlegi helyzetbe. A kiadvány tartalmát több mint 110 qazdag és nagyon szép fotóanyag illusztrálja, ezek közül is kiemelkedők a madár- és állatvilágot bemutató képek. A kiadvány várhatóan eléri célját, a megyét felfedező utakra késztet. S mivel csak az átélt élmény az igazán maradandó, remélhetően sokan lesznek, akik e könyv nyomán megismerkednek Somogyország varázslatosan szép tájaival, nevezetességeivel. Az útikalauzként is hasznosítható könyv jelenleg csak a SIÓTOUR kirendeltségeinél, a Somogy megyei Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaságnál és a Kaposvári Erdőfelügyelőségnél szerezhető be. Jó lenne, ha legalább a szomszédos megyékben az idegenforgalmi ki- rendeltségeknél, vagy könyvesboltokban is hozzájuthatnának az érdeklődők. Karádi Károlyné O lvasóink előtt közismert, hogy a nyugdíjasok egy része nyugdíjazásukat követően is munkát vállal hosszabb, rövidebb ideig. Az is tudott, hogy a munkavégzés, illetve a kereset bizonyos mérték után korlátozza a nyugdijak folyósítását. Tájékoztatást adtunk arról, hogy ez év január 1. napjától a folyósítás szabályai változtak. Az alábbiakban azokat a legfontosabb módosított rendelkezéseket ismertetjük, amelyek szükségesek az általános tájékozottsághoz. A 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. r. 202. § (1) bekezdésének előírása szerint a munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban vagy a bedolgozóként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját minden naptári év első napjától mindaddig folyósítani kell, amíg a foglalkoztatós ideje a naptári év folyamán a 840 órát, a SZOT által meghatározott munkakörökben pedig az 1260 órát nem haladja meg. Ugyanezen rendelet (2) bekezdésének rendelkezése értelmében a 840 órában meghatározott fbglalkoztatási keret annyiszor hetven, az 1260 órában meghatározott foglalkoztatási keret annyiszor 105 órával csökken, ahány teljes naptári hónapra a nyugdíj folyósítását a naptári év folyamán korábban szüneteltetni kellett, illetőleg ahány teljes naptári hónap a nyugdíjazás naptári évében a nyugdíj megállapításáig eltelt. Az 52/1979. (XII. 30.) MT. sz. r. 7. §-a a fentebb ismertetett rendelkezéseket az alábbiakkal egészítette ki: Az (1)—(2) bekezdéstől eltérően a nem fizikai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjasnak a nyugdíját a reá irányadó foglalkoztatási kereten belül addig kell folyósitani, amíg keresete a naptári év folyamán a 30 000 forintot, de ezen belül is legfeljebb addig, amíg nyugdíja és keresete együttes összegének a naptári évre számított havi átlaga a 10 000 forintot nem haladja meg. Abban az esetben, ha a nyugdíjat nem a teljes naptári évben át folyósítják, a 30 000 forint annyiszor 2500 forinttal csökken, ahány teljes naptári hónapra 'nyugdíjfolyósítás nem történik. Ezt megfelelően kell alkalmazni a nyugdíj és a kereset együttes összege havi átlagának a számításánál is. Ez év január 1. napjától, megváltozott a 3/1975. (VI. 14.) SZOT Szabályzat 134. §-a. A jelenleg hatályos előírások az alábbiak: (1) A foglalkoztatások idejét — a nem fizikai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjas keresetét is — egybe kell számítani, ha az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjast a naptári évben több munkáltatónál (szövetkezetnél) foglalkoztatják. (2) Az egybeszámított foglalkoztatási idő az évi 840 órát, illetőleg ennek a fentebb ismertetett rendelet 202. §-a (2) bekezdése szerint csökkentett tartamát csak abban az esetben és legfeljebb annyi órával haladhatja meg, ahány órán át a nyugdíjast a 2. számú mellékletben megjelölt munkakörben foglalkoztatják. Ebben az esetben a foglalkoztatási idő az évi 1260 órát, illetőleg a már említett 202. § (2) bekezdése szerint csökkentett tartamát nem haladhatja meg. Az 52/1979. (XII. 30.) MT. sz. r. 7. §-ban említett nem fizikai munkakörök meghatározásánál a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének felsorolása az irányadó azzal az eltéréssel, hogy az ápolónő, ápoló, asszisztens és az egyéb egészségügyi szakképesítéshez kötött munkakör — a vizsgázott fogász munkakör kivételével — fizikai munkakörnek minősül. A (4) bekezdés szerint, ha a nyugdíjast a naptári év folyamán fizikai és nem fizikai munkakörben is foglalkoztatják, a foglalkoztatási keret szempontjából a foglalkoztatások IDEJÉT, a január 1. napjától élet- belépett új 202. § (3) bekezdésében meghatározott keretösz- szegek számításánál pedig kizárólag a nem fizikai munkakörben kapott kereseteket kell egybeszámítani. Az r/1980. (I. 30.) SZOT Szabályzat a 8. §-ában a korábbiaktól eltérő módon határozta meg a foglalkoztatási keret szempontjából figyelembeveendő időket. Az új rendelkezés értelmében a foglalkoztatási keret szempontjából figyelembe kell venni mindazt az időt, amelyre a nyugdíjast munkaviszony, szövetkezeti tagsági vagy bedolgozói jogviszony alapján ugyanarra a naptári évre — a nyugdíjazás naptári évében az évnek a nyugdíj megállapítását követő tartamára — kereset illeti meg. Figyelembe kell venni azokat a napokat is, amelyekre a nyugdíjas ez alatt az idő alatt táppénzt, baleseti táppénzt, betegségi segélyt kapott. Ezeket a napokat úgy kell számításba venni, mintha a nyugdíjast kereset ellenében munkaszerződése, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonya szerint foglalkoztatták volna. A pedagógusként foglalkoztatott nyugdíjasnál a tanítási órákat kétszeresen kell számítani. Ha a nyugdíjast bedolgozóként vagy olyan munkakörben foglalkoztatják, amelyre a munkajogi szabályok a kötelező munkaidőt nem határozzák meg, a kifizetett kereset minden 14 forintját egy órai foglalkoztatásként kell számításba venni. A 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. r. 203. § (1) bekezdésének előírása szerint az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas foglalkoztatásának az ideje a naptári év folyamán a foglalkoztatási keretet meghaladja, továbbá a naptári év ezt követő minden olyan hónapjára, amelyben — bármilyen rövid időre — foglalkoztatták. A (2) bekezdés szerint a rokkantsági nyugdíj egyharma- dát, a baleseti rokkantsági nyugdíj leiét kell folyósítani arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas foglalkoztatásának az ideje a naptári év folyamán a foglalkoztatási keretet meghaladja, továbbá a naptári év ezt követő minden olyan hónapjára, amelyben — bármilyen rövid időre — foglalkoztatják. A rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjas részére — a rokkantság fokára tekintet nélkül — a III. csoport szerint járó nyugdíj egyharmadát, illetőleg felét kell folyósitani. A január 1. napjától életbelépett (3) bekezdés értelmében ha a nem fizikai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjas keresete a naptári év folyamán a 30 000 forintot, illetve nyugdíjának és keresetének az együttes összege a naptári évben havi átlagra számítva a 10 000 forintot meghaladja, a keretösszeg túllépése hónapjának első napjától a nyugdíját szüneteltetni kell. (52/1979. (XII. 30.) MT. sz. r. 8. §.) » ÁPOLÓ BÁCSIK LESZNEK ... A Kállai Éva Egészségügyi Siók középiskola tanulói heti hat órás gyakorlati képzésen vesznek részt. A leendő ápolók és egészségügyi asszisztensek között fiúk is vannak. Képünkön: Az első évesek csecsemőgondozási gyakorlaton vesznek részt.---- - ■ . * -----------------------------------------------------s zép tájé Somogy
