Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)
1980-04-22 / 110. szám
1980. április 22., kedd Dunántúli napló 3 A jelölő gyűlésekről jelentjük Szentlöríne lfíllany Zsúfolásig megtelt tegnap délután a szentlőrinci kultúr- ház: több mint hatszázan éltek állampolgári jogukkal, s vettek részt a 14-es ország - gyűlési körzet jelölő gyűlésén. Kedves színfoltja volt a dél-' útónnak: az 1-es számú általános iskola köszöntötte műsorral a gyűlés résztvevőit, majd Csizmadia Sándor pol- beat énekes műsora következett. A jelölő gyűlés elnöke, Horváth Péter, a HNF községi bizottságának elnöke köszöntötte a megjelenteket, s szólt a választás előkészületeiről. Ezt követően Illés István, az MSZMP Szigetvár járási Bizottságának első titkára tartott beszédet. Szólt az elmúlt évek gazdaságápítő-országépí- tő eredményeiről, a fejlett szocialista társadalom eléréséhez vezető útról. Mint mondotta: már a kongresszusi irányelvek tanulmányozása-vitájo során megfogalmazódott politikánk következetessége és helyessége, s örömmel tölthet el mindannyiunkat, hogy a XII. kongresszus céljaiban nem tért el a már jól kitaposott úttól. Sőt megerősítette mindonnyiunk. ban: ki-ki hozzáállása, munkája alapján részesülhet a közös javakból. Feladatunk, hogy minél jobban aknázzuk ki lehetőségeinket, minél jobban hasznosítsuk fizikai-szellemi energiánkat. A pártbizottság első titkára utalt az elmúlt évek során elért helyi eredményekre is; Szentlőrinc és közvetlen környezete fejlődésére. Mint mondotta: a felsorolás mellőzhető, hiszen^ ki-ki maga ítélheti meg legjobban, hogy szőkébb lakó. területe mennyit szápült-épült az elmúlt ciklus alatt. Előadásának második felében Illés István a Hazafias Népfront Boranya megyei Bizottsága nevében javaslatot tett a 14-es országgyűlési képviselői választási körzet képviselőire. Képviselőire, hiszen a néplrontszervek a kettős jelölés lehetőségével éltek, s két — hasonló korú — fiatalasszony neve hangzott el a gyűlésen. Mindketten szentlőrinci lakosok : itt élnek és itt dolgoznak, környezetük ismeri őket. Munkájukat jól végzik, vezetőik, munkatársaik tisztelik és 'becsülik őket. Egyikük Hódosi lenőné cipőfelsőrész-készítő szakmunkás, munkahelye a Fővárosi Kézműipari Vállalat szentlőrinci részlege, két gyermek anyja. A másik jelölt II- sics Gyuláné, 1971-ben végezte el a mezőgazdasági technikumot és azóta a tanács költségvetési üzeménél dolgozik — jelenleg pénztárban. A jelölést követően több felszólaló is örömét fejezte ki azért, hogy helybeliekre esett a választás, s támogatásukról biztosítoták a jelölteket. A javaslatot támogatta Árki Zoltán, a tanácsi költségvetési üzem vezetője, Borovácz Ká- rolyné, a kézműipari vállalat részlegének vezetője és Illés Antal, a szakközépiskolai igazgatóhelyettese. Ezt követően a jelölő gyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták Hódosi Jenőnét és lisics Gyulánét a szentlőrinci 14-es körzet jelöltjeinek. A gyűlés záróakkordjaként a két jelölt megköszönte a választópolgárok bizalmát, és ígéretet tettek: megválasztásuk esetén ki-ki erejéhez mérten képviselni fogja az itt lakók érdekeit, céljait. K. F. Zsúfolásig megtelt tegnap délután a villányi Művelődési Ház nagyterme, ahol kilenc körzeti község választópolgárai jöttek össze, hogy jelöltet állítsanak Baranya megye 11. számú országgyűlési választókerületének élére. A gyűlés nyitányaként az általános iskola énekkara elénekelte a Himnuszt, majd Gelli András, a Hazafias Népfront nagyközségi elnöke üdvözölte a megjelenteket, megállapítva, a jelölő gyűlésen kétszázhetven választó van jelen. A gyűlés előadója Wicencz Ottó, a cserkúti MEZŐGÉP villányi gyárának igazgatója volt. Wicencz Ottó beszédében felvázolta az elmúlt öt év eredményeit az országgyűlés ténykedésének tükrében, majd ismertette Baranya gazdaságának, ezen belül Villány ipari üzemeinek és mezőgazdaságának fejlődését, az életszínvonalban bekövetkezett jelentős változásokat. Az utóbbi illusztrálására számos adatot felsorakoztatott. Villány lakosainak száma 3045. A lakások száma 900, közülük 623-ban van központi vízszolgáltatás, ugyanannyiban gázpalack. Megoldott a szennyvízelvezetés és -tisztítás. Az óvodába évente 130 gyermeket iratnak be. A nagyközségnek 5500 kötetes könyvtára, 760 rádió- és 700 televízió-előfizetője van. Villányban évente átlagoson 15 lakás épül. A gépkocsik száma 380, ugyanakkor az OTP a körzetébe tartozó 11 községből 258 érvényes gépkocsiigénylést tart nyilván. A körzet takarékbetétállománya 91 millió forint, egy lakosra 13 ezer forintnyi betét jut. Az OTP az ötödik ötéves tervidőszakban 18 társasházhoz és 350 esetben családiházépítéshez, illetve tatarozáshoz adott kölcsönt, az áruvásárlási kölcsönök száma 3800. Az előadó ezután szólt a társadalom és a szűkebb pátria előtt álló feladatokról, melyek megoldásához a politikai iránymutatás adott, az eredményes végrehajtás most már az állompolgárokon múlik, akiket arra kért, mindezt szavazataikkal is erősítsék meg. Wicencz Ottó ezután a Hazafias Népfront ajánlása alapján Dohoczky Antalt javasolta a körzet országgyűlési képviselő- jelöltjének, miközben megköszönte az előd, dr. Szabó József országgyűlési képviselő Villány és körzete érdekében kifejtett eredményes tevékenységét. Az új ielölt. Dohoczky Antal a MEZŐGÉP villányi gyárának munkása, szakmai végzettsége villanyszerelő és aéplakatos. Becsületes munkájával és közéleti tevékenységével tekintélyt, közmeabecsülést váltott ki nemcsak Villányban, hanem a járás területén is. 1968 óta tanácstag, tagja ota- nács végrehajtó bizottságának, tagja a városi-járási pártbizottságnak, 1974-től a végrehajtó bizottságának. Egyénisége, rátermettsége, politikai és szakmai műveltsége, közéleti jártassága alkalmassá teszi országgyűlési képviselőnek. A vitában többen felszólaltak, rámutatva a jelöltnek a közért végzett eddigi érdemeire. Czigler János, Bogladi Károly, Csiki Kocsis Mária, Elek Antal, a magyarbólyi tanács titkára és a HNF helyi bizottsága képviseletében Deák Sándor támogatta Dohoczky Antal jelölését, mellyel a jelenlévők egyhangúlag egyetértettek és megszavaztak. Dohoczky Antal köszönetét mondott a bizalomért. M. Z. Lengyel—magyar barátsági találkozó Siklóson Orosz nap a pécsi Széchenyi Gimnáziumban A Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának meghívására a lengyel—magyar barátsági hét alkalmából tegnap megyénkbe látogatott Jan Likows- ki, a budapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ helyettes igazgatója, a Lengyel Külkereskedelmi Kamara magyarországi képviselője. A lengyel vendéget Pécsett, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának székházéban Krasznai Antal megyei titkár és Halas Ilona titkárhelyettes fogadta. Jan Likowski délután Halas Ilona társaságában Siklósra látogatott, ahol részt vett a Volán 12-es Vállalat siklósi kirendeltsége által a városi művelődési házban rendezett barátsági találkozón. A művelődési házban Nagy István, a Volán 12-es Vállalat siklósi kirendeltségének üzemigazgatója köszöntötte a lengyel vendéget a baráti találkozón részt vevő közlekedési dolgozók, szocialista brigádtagok és a siklósi népfrontaktívák nevében. Ezután Jan Likowski tartott előadást Lengyelország gazdasági életéről, s azokról a célkitűzésekről és határozatokról, amelyeket a LEMP közelmúltban lezajlott kongresszusa határozott meg. Az előadás után kötetlen beszélgetéssel folytatódott a siklósi lengyel—magyar baráti találkozó. Tíz évvel ezelőtt avatták föl a pécsi Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskolában azt a Le- nin-szobrot, amelyet a Zsolnay Gyár munkásai készítettek társadalmi munkában. Ekkor határozta el az iskola vezetősége, hogy minden kerek évfordulóban egész napos orosz nyelvi programot rendeznek. Tegnap délelőtt Németh László orosz- történelem szakos tanár tartott élménybeszámolót o Szovjetunióban szerzett élményeiről. Az iskolagyűlés keretében a diákok megkoszorúzták Lenin szobrát. A Széchenyiben egy hónappal ezelőtt plakátversenyt hirdettek. Lenin életéből vett motívumokkal lehetett pályázni. Mintegy ötven plakát érkezett be a bíráló bizottsághoz, amely tegnap adta át a díjakat az első három helyezettnek. Délután a gimnázium pinceklubjában baráti találkozóra került sor a tantestület tagjai, diákok, a hazánkban állomásozó egyik szovjet alakulat néhány tisztje és családtagja, valamint a Pécsi Tanárképző Főiskolán tanító szovjet állampolgárságú tanárok részvételével. Szavalatok, idézetek Leninről, a plakátverseny eredményhirdetése, szamováron teafőzés, tánc — ez volt az est programja. Lenin nyomában Filmszalagon és színpadon (3.) Moszkva szívében, a Gorkij utcán levő Minszk Szálló hetedik emeleti halijában soknemzetiségű gyülekezet nézi a televíziót. Rajtunk kívül NDK-ból érkezett diákok, ukrán és grúz turisták, egy öreg dagesztáni házaspár. Feszült csönd — akárha krimi kockái peregnének előttünk. Figyelmünk a képernyőnek szól. Négyszemközt ülünk Leninnel. Az 1920-as évek Leninjét látjuk, az alkotót, a nyugtalant, aki a polgárháborúban győztes új rend élén állva sem fordít kevesebb figyelmet az állam- és gazdaságszervezés feladataira, mint azelőtt. Megfeszített erővel dolgozik, leküz- di betegségét, ostorozza a bürokráciát, keményen, szenvedélyesen vitázik, irányítja az Állami Tervbizottságot, érvel az új gazdasági-politikai lét- jogosultsága mellett. „Megkezdtem nyolcórás munkanapom tizenhatodik óráját" — mondja munktársának az egyik jelenetben. A film — Szergej Jutkevics- nek Jevgenyij Gavrilovics forgatókönyve alapján 1957-ben készült alkotása — a Történetek Leninről címet viseli. Nem először tűzi műsorára a televízió. Jutkevicsnek ez a munkája, akárcsak a Lenin Lengyelországban című, egyike a nagy forradalmárt mint embert bemutató legnépszerűbb alkotásoknak. Az érdeklődést a film iránt az utóbbi időben Vlagyimir lljics születésének közelgő 110. évfordulója még élénkebbé, tartósabbá tette, s mindezt tovább fokozta az a kiváló színészi játék, amit Lenin szerepében a háromszoros Állami-díjas szovjet színész, Makszim Strauh nyújtott. Strauh tanulmányt is írt Lenin ábrázolásairól, alakításait pedig Magáról az emberiességről címmel Jutkevics foglalta emlékezetes filmösszeállításba. — Strauh már 1937-ben megelevenítette Lenint Kor- nyejcsuk Igazság című drámájában, amelyet mi mutattunk be először — toldja meg moszkvai élményünket Leningrádban Georgij Tovsztonogov, a Gorkij Drámai Színház világhírű főrendezője. A 65 éves, kétszeres Állami-díjas művész, a szovjet színházi élet egyik legeredetibb egyénisége munkatársai körében fogad bennünket. Az állólámpa fénykörében csöndesen várja kérdéseinket Lenin másik neves alakítója, Kirill Lavrov is, aki 1955 óta tagja a leningrádi Gorkij Színház társulatának. A színház, amely tavaly ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját, az egyik legnépszerűbb a Néva-parti város tizennyolc teátruma közül. A kifüggesztett különböző nyelvű plakátok jelzik, hol s merre szerepelt az új megoldásokat kereső társulat: a Kispolgárokkal 1969-ben Budapesten, Gogol Revizorával Helsinkiben, Csehov Három nővérével ugyancsak Skandináviában, A félkegyelműt és az Optimista tragédiát Párizsban mutatták be, a Csendes Don színpadi változatával Berlinben arattak sikert. A dióhéjnyi színháztörténet után Leninhez kanyarodik a beszélgetés. Milyen feladat vajon a jelentős politikusról úgy megemlékezni, hogy a tisztelgés a vezető modelljének megteremtésén túl személyiségét, intellektusát, emberi indulatait is életre keltse? A kérdést maga Tovsztonogov teszi föl, de aztán sűrű cigarettafüst mögé bújik, láthatólag azon igyekezve, hogy válaszából kirostálja a közhelyeket. — öt—tízévenként eddig is megünnepeltük az évfordulókat, de most, 110 évvel Lenin születése után nem pusztán ezeknek a megemlékezéseknek a számát szeretnénk gyarapítani, hanem visszaadni Vlagyimir lljics alakjának emberi teljességét. Elsősorban az embert szeretnénk tehát megidézni, akinek hatalmassága épp mérhetetlen egyszerűségében rejlik. Ennek a sajátos paradoxonnak az érzékeltetése alighanem a legnehezebb feladatok egyike. Régóta készülünk a munkára. Többet elmondani, mint a róla szóló könyvtárnyi irodalom — és itt a Visszaemlékezések Leninre című, nemrégiben megjelent sorozat öt vaskos kötetére mutat — nemigen tudunk, de mást talán igen. Mindent ösz- szegyűjtöttünk, ami jellemének sokoldalúságát érzékelteti. Loginov forgatókönyve a portrénak azokat a vonásait rajzolja meg erősebben, amelyek Lenint ma is élővé teszik. Milyen feladatokat jelent mindez a színész számára? Kirill Lavrov, az Élők és holtak Szincovja, illetve a Karamazov testvérek Ivánjának alakítója filmvásznon is megformálta már Lenint, Mihail Satrov Bizalom című alkotásában. Most mégis elölről kezdte a készülést: — Megnéztem minden korábbi Lenin-alakítást, a korabeli filmhíradókat, meghallgattam a hangját, hogy jellegzetes kiejtését, hanghordozását is elsajátíthassam. Ismerkedtem a feljegyzéseivel, a fotóiból pedig valóságos archívumom gyűlt össze. Sok mindent lehet ezekből a képekből tanulni. Helyzetekhez való viszonyulások tükröződnek az arcvonásokon, amint egy falu küldötteivel vagy egy külföldi politikussal beszélgetett. De az is sok mindent elárul, ahogyan ült, írt, olvasott vagy járkált. Figyeljék meg: ha ült — akár a dolgozószobájában, akár kongresszuson — az egyik kezét mindig mozdulatlanul nyugtatta valamin, sohasem babrált semmivel. Ez a mozzanat is a jellem egyfajta tükre: a nyugodtságé, a ki- egyensúyozottságé éppúgy lehet, mint á fáradtság vagy az ei;ős gondolkodás jele. Tudjuk róla, hogy szerette a csöndet, hogy tudása roppant nagy kapcsolatteremtő képességgel párosult, hogy sohasem volt olyan hatalmas, mint a veszély pillanatában. Krupszkaja feljegyzéseiből az is kiderül, hogy a derű, a humor sem hiányzott egyéniségéből. Ezt — mindezt — kell tükrözni a színpadon. Lenin minden döntése, nyilvános szereplése előtt föl s alá járkált a szobájában, ahol papírlapokra vetett címszavak, tézisek alapján többször is átgondolta mondandóját. A szerepére való készülés közben ezt a fajta alaposságot szeretném megközelíteni magam is. Ez az alaposság jellemzi Kirill Lavrovon kívül a leningrádi társulat valamennyi tagját, a dramaturg Jurij Akszjo- novot éppúgy, mint Eduard Kocsergint, a díszletek Államidíjas tervezőjét. A darab ősbemutatója 1980. április 22-én, Lenin születésének 110. évfordulóján lesz. Juhani Nagy János
