Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)
1980-04-20 / 108. szám
Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! Nagyobb differenciálás az eredményekhez való hozzájárulás alapján mm Ónálló munkacsoportok Boksán A boksái tsz keltetője és a sárisápi tsz tésztaüzeme április elején megállapodott: 1 forintos áron egymillió lámpázott tojást szállítanak évente. Eddig a kelés végén záptojásként a dögkútbo kerültek. Az ötlet egy éve hangzott el először, most két hét alatt megszerkesztették a gépet és megkötötték a szerződést. Az ócsárdi baromfitelepen 85 százalékos az ólak betelepítettsége. A világítás, a szellőzés költségei, a gondozói munka ugyanannyi, mintha 5000 tyúk volna egy-egy istállóban. Apri- ' lis elején a gondozók javasolták, telepítsék át egyik ólból az állományt és a helyén neveljenek fel három rotáció broy- lert. Ez háromszor húszezer pecsenyecsirke. Egy csirkén az új felárakkal 5—6 forint a haszon. • A tiszta pénz tehát 300 000 forint, és ennék 30 százaléka, ha év végén terven felüli nyereségként jelentkezik, a 15 dolgozóé. Nyereségérdekeltség Soha ennyi kezdeményezés nem volt Boksán, soha ennyi okos javaslat nem hangzott el, és soha olyan pezsgő légkört nem tapasztaltam ott, mint az elmúlt két héthen. Pedig Boksa sohasem volt szegény gondolatokban és vállalkozó szellemben. Már-már úgy tűnik, újjáéled nagyüzemi keretek között a parasztok régi gazdálkodó szelleme. S a kulcs, amivel ennek utat nyitottak, az önálló munkacsoportos nyereségérdekeltségi rendszer. Az önálló munkacsoportokat a svéd Volvo-cég már kipróbálta. Februárban közölte a1 világgazdaság: bevezetik a Pi- rellinél is. Itthon Baksa lépett erre az útra. És mivel az érdekeltség dönti el, hogyan működik egy szervezet, összekötötte a nyereségérdekeltséggel. Dr. Márton János, az Agrár- gazdasági Kutató Intézet igazgatója mesélte: Japánban a mezőgazdaság akkor kap hitelt, ha szövetkezeti állattenyésztési telepeket létesít. Az országúiról egy baromfitelep pontosan olyan, mint nálunk. Bent azonban hárman dolgoznak, egy család. Ez a szövetkezet. Ami beáramlík, azt papíron -kapják, ami kimegy, papíron megy ki. A szomszédban egy tangazdaság telepe —, ott a költség az előbbinek a kétszerese. Baksán azok az emberek hoztak létre önálló -munkacsoportot, akik meghatározott terméket vagy termékcsoportot állítanak elő. A keltetőben 39- en, a baromfitelepeken 15—15. en, a növénytermelésiben 54-en. „ Közelebb akarunk kerülni az eredményekből való részesedéshez" — mondja Balksai Antal tsz-elnö-k. - Kis csoportokra osztjuk a munkaterületet, hogy mindenki lehetőleg abból részesüljön, aminek az eredményéhez a maga munkájával hozzájárult. Nagyobb differenciálást akarunk biztosítani az eredményekhez való hozzájárulás alapján. A csoport rendelkezik A vezetés a csoport rendelkezésére bocsátotta a termelés leltételeit: a keltetőt, a baromfitelepeket minden bérén, dezésükkel együtt. És ezért a munkacsoport meghatározott összeget köteles fizetni. A boksái telepért 5,6, az ócsárdiért 5,8, a kisdériért 7 millió forintot, a keltetőért 8,3-et. Mindent, ami a termeléshez kell, azt a csoport papíron megveszi, piaci vagy ahhoz közeleső áraikon: a naposcsibét, a takarmányt, a gyógyszert, a fűtőolajat és áramot, kifizeti a kölcsönzési díjat a gépüzemtől igénybevett gépekért és tagjainak a havi alapjövedelem-előleget. Kiadásait bevételeiből fedezi. Eladja papíron, amit előállít: tenyésztojást, árutojást, a vágásra kerülő tyúkokat, a kel. tető a naposcsibét. A baksai telep kiadásai 25, bevételei 30,6 millió forint, az ócsárdié 20,1, illetve 25,9 és a keltetőé 74,7, illetve 83 millió. Meglepően nagy összegek! A befizetendő összeget a termelőeszköz értéke, illetve az azzal reálisan elérhető nyereség alapján határozzák meg. A tervet, az árakat, a befizetendő nyereséget, a technológiát a vezetőség adja meg, s a vezetőség állapítja meg az alkalmi munkások bérét. A munkacsoport elkezd gazdálkodni. És sok ember teszi ezt, nemcsak a termelőszövetkezet néhány vezetője. Az alapvető cél a többletnyereség. Ugyanis a tsz-nek befizetendő összegen felüli nyereség 30 százaléka a munkacsoporté. Gazdálkodnak Mivel a munkacsoport nem a munka mennyiségében, ha. ne-m a munka eredményében éidekelt, és a tagok jövedelmét a végtermékből elért jövedelem határozza meg, ez az egész gazdálkodóst megváltoztatja. A munkaidő kötetlen. A munka dönti el, mikor kell dolgozni, s végre nem a munkaidőt kérik számon, hanem a technológia betartását. Ez a munkacsoport nem délben fogja gyűjteni a lucernaszénát, mivelhogy a munkaidő 7-től 17-ig tart, hanem hajnalban. S a keltetőben sem reggel 7-kor jelennek meg, ha délután vagy este van munka, mert túlóra nincs. A munkacsoport vezetője szabja meg, mikor kel! bejönni és meddig kell maradni. És bizony előfordul, hogy a munka valóban látástól vakulásig tart, mint régen, mert így kívánja meg az elvégzendő feladat. A keltetői megbeszélésen megkérdezték, mivel mennek haza, ho később végeznek. — Mától kezdve saját buszunk van. — Ki fizeti? — A mi költségeinket terheli. — Akkor megyünk a következő, menetrendszerinti járattal. Eddig állandó vontatója volt a keltetőnek. Most bejelentették, elég, ha hetenként kétszer kapják. A baromfitelepek az öt szállítójárműből kettőt lemondtak — 500 000 forint a megtakarítás. A csoportok kiszűrik a meg nem térülő ráfordításokat. A csoport havi jövedelmén az osztozkodik, aki a munka elvégzésében részt vett. Vagyis a csoporthoz nem tartozó szak. emberéket ki kell fizetni. Minden forint zsebre megy. Az első reagálás — egyetlen telep sem tart tovább igényt a technológiai csoportra. — Felszámolták. Nem várják meg, hogy más javítsa meg a vízcsapot, cserélje ■ki az égőket. A kisebb javításokat elvégzik maguk. A traktorosok közölték, nem kellenek a szigetvári talajjavítók az istállótrágya kiszállításához, meg tudják csinálni ők maguk. A munkacsoportnak az az érdeke, hogy mindenki mindenféle munkát elvégezzen, amire akkor éppen szükség van. Ha kell, traktort vezessen, aztán kombájnt, máskor gépkocsit. Az univerzális foglalkoztatással a munka felszabadul az egyhangúság alól, változatosabb, érdekesebb, vonzóbb és gazdagabb lesz. Úgy tűnik, egy olyan szervezetet sikerült létrehozni, amelyben a munka önmagában többet nyújt az egyénnek —, a teljességet és nemcsak a robotot. A hatékonyság megnő ott, ahol pénzt lehet keresni. A kel tetősök napok alatt új piacokat találtak, és május végéig teljes kapacitással dolgozhat az üzem. A kisdériek is három rotáció broylert nevelnek fel a tenyésztojásterv teljesítésén felül. Önálló közösség A munkacsoport kialakításánál kis létszámra törekedtek. A gépműhelyben például három csoport alakult 7—7 fővel. Mint a futballban, itt is csapatmunka folyik. S ahol a munka eredménye tényleg függ a kollektívától, ott csak akkora létszám, mai lehet eredményesen dolgozni, amely még áttekinthető. Talán nem véletlen, hogy 11 fősök a labdarúgó-csapatok. Minél többen vannak, annál inkább elvész az egyén, csökken a kohézió, a teljesítmény, és ■nőnek o problémák. A kiscsoportban viszont, ha nem dolgozik jól az egyén, nem tud mit kezdeni, és a közösség ki fogja rostálni. Mert a csoport önálló. Ök választják meg egymást, s ők jelölik ki a vezetőt is. Létszámot emelnek és csökkentének, felvesznek és elbocsátanak. Közös érdekük, hogy ne tűrjék meg azt, aki helyett másnak kell a munkát elvégeznie. Ez az a terület, ahol a locsogás nyugodtan elmaradhat. Mindig kevés volt Baksán a munkáskéz. Most hirtelen lettek felesleges emberek, és akadtak, akik senkinek sem kellettek. A csoport ügye a munkamegosz. tás és a munkaszervezés. A jövedelmet szótöbbséggel a csoport osztja fel, és a csoport határoz a vezetéssel egyetértésben a termelés bővítéséről is. Egyetlen dologban eines szavazás: a technológia — ez szaktudás kérdése. Csoportteljesítmény A munkacsoport éves tervét a csoporttal közösen a vezetés határozza meg és megadja azt, milyen feladat elvégzésére mennyit fizet. Ez aklkordbérezés is, mint valamikor a kubikosoké, csoportbérezés is, mint ma a bányásrbrigádoké és teljesítménybérezés is, mert havonta akkora összeget kapnak, amennyi a csoportteljesítménynek megfelel. A munkacsoport jövedelme három tételből tevődik össze: van alapjövedelem, csoporteredményességi jövedelem és nyereségrészesedés. Az alapjövedelem évi összegét a csoport tavalyi munkadíjösszegének nagyságrendjében a tsz előlegként biztosítja. Az éves munka eredményének elszámolása ugyanis január 15-én történik. Tehát a tavalyi összeget szétosztják az elvégzendő feladatokra, és havonta annyit kereshet a csoport, amennyit a feladatból elvégzett. Ahol többet lehet keresni, ott kevesebb ember is elég. És a munkacsoport érdekelt abban, hogy a feladatot minél kisebb létszámmal végezze el. Nincs akadálya: a létszámot tartósan csökkenteni lehet, ha ez a technológia maradéktalan végrehajtását nem sérti. A keltetőben új gépet állítottak fel. Az üzemvezető közölte, 166 000 forint erre az évi munkadíj, négy asszonyt fel lehet venni. Nem vették fel, a munkát elvégzi a jelenlegi létszám, ezt a kiadást megtakarítják. A 30 százalék A munkacsoportok és a veze. tőség megállapodásában ezt olvassuk: „A munkacsoportok célja, hogy a rájuk bízott vagyontárgyakkal, a rendelkezésre bocsátott anyagokkal, eszközökkel és munkaidővel való ésszerű gazdálkodással az üzemi tervhez viszonyított többleteredményt érjenek el." Bevételeit és kiadásait a munkacsoport tervezi meg közösen a tsz vezetésével úgy, hogy az előirt nyereséget be tudja fizetni. A többleteredmény 30 százalékával a munkacsoport rendelkezik. Kifizethetik teljes egészében, de tartalékolhatnak is, sőt munkájukat megkönnyítő eszközöket is vásárolhatnak. Hogy mekkora ez a 30 százalék? — Remélik, jelentős összeg. Mert ha megéri - s csak akkor -, több munkát vállalnak az emberek, és meglesz a plusz. Megkérdezték, mi lesz, ha rossz az időjárás, ha betegség lép fel. A gazdától ezt nem kérdezte soha senki, természetes volt, a várható előnyök mindig bizonytalanok. Az eredményességi jövedelmet, vagy az alapjövedelem alapján osztják majd el úgy, hogy kiszámítják, hány százaléka a csoporteredményességi jövedelem az évi alapjövedelemnek, és mindenki ennyi százalékot kap. Ez az egyik módszer. Vagy a csoport egyszerű szótöbbséggel szabadon osztja szét a pénzt. Az idei alap- és eredményességi jövedelem adja meg mindenkinek a jövő évi alapjövedelmét. És ez a második nagy húzóerő a januárban kifizetett „osztalékon” kívül. Mindenkinek ténylegesen módjában áll, hogy a csoporteredményesség révén maga döntse el, hány százalékos jövedelemnövekedést akar jövőre. A többletnyereség következtében megnövekedett csoportjövedelmet fogják ugyanis tervesileni, s a csoport gondoskodik, hogy ennék ellentételeként a szükséges bevételeket megteremtse. A bázist évről évre növelik mindaddig, amíg az a teljesítmény növelése irányába hat. Egyelőre fékeket kellett beiktatni a bérszabályozók miatt. Ha o többletnyereség a tervezett nyereség tiz százalékánál több, a feloszthatóság arányát a tsz-szel közösen újból meghatározzák. De eljön az idő, amikor nem okoz fejtörést, ha munkahelyén keres havi 20 000 forintot az, aki sok értéket ad. Kísérlet Egy kísérlet indult el Baksán. Egy kísérlet arra, hogyan lehetne az „utasítás—végrehajtás” egysíkú kliséjét a gazdálkodás új formáival felváltani, amibe mindenki mindent belead — mint most a háztájiba -, amit hozzáértéssel és szorgalommal lehet. Hogyan lehetne olyan érdekeltséget teremteni, amely az egyéni és csoportérdekek útján az egész gazdaságot előreviszi, mert úgy tűnik, legnagyobb gazdaságpolitikai lehetőségünk ma ez. Egy kísérlet indult el. Nem az értékelés most o feladat, hanem a lehetőségek meglátta- tása. S a lehetőségekben nem. csak a termelékenységi ráta lényeges, hanem az a képesség is, hogyan tud ez a szervezet problémákat megoldani és alkalmazkodni a változásokhoz. Báling József A jegyzőkönyvhöz csatolva... A tanácsoknak fontos szerepük van a párt politikájának megvalósításában Sorozatunkban eddig négy olyan kongresszusi küldöttel beszélgettünk, akik szólásra jelentkeztek, de nem nyílt lehetőségük kifejteni véleményüket. Felszólalásaikat írásban leadták, melyeket a kongresszus jegyzőkönyvéhez csatoltak. Ez alkalommal Horváth Lajos elvtárssal, a Baranya megyei tanács elnökével beszélgettünk arról, hogy mit tett volna szóvá a kongresszus vitájában? — A tanácsok mindig is fontos szerepet kaptak és vállaltak a párt politikájának megvalósításában. Munkájukban minden időben első helyre kerültek a politikai töltetű feladatok. Mindezt nem azért említem, hogy erényt kovácsoljak a kötelességből, hanem inkább azért, hogy munkánk igaz tartalmát érzékeltessem. Mert nekem — őszintén szólva —, nem nagyon tetszik, hogy a tanácsi munkát sokan csak a szűkén értelmezett ügyintézéssel azonosítják. Ennél sokkal többet érő a tanácsi tevékenység, melynek iránya és tartalma mindig a szocialista építés folyamatának megfelelően változott. Országosan csakúgy, mint helyileg. Mert a tanácsoknak szüntelenül kettős, de együttes feladatot kell teljesíteniök: a párt általános politikájának szolgálatát és a megyepolitika, a község- és várospolitika végrehajtásában való serénykedést. Ez a megyepolitika természetesen a párt általános politikájából következik, hiszen általa meghatározott, mégis kitetszik belőle a megye sajátossága, az itt élők szükségleteivel, életkörülményeivel való törődés és a területi adottságok figyelembe vétele. Az csak természetes, hogy Baranyában nemcsak az ország ügyének szolgálata, hanem a bányászat helyzete és fejlődése, a regionális szerepkört is betöltő megyeszékhely gyarapodása, az aprófalvak mostoha ellátottságának javítása, vagy éppen az építőipari szervezetek teljesítő- képességében mutatkozó feszültségek is foglalkoztatják a közvéleményt és ezeknek az ügyeknek a gondozása is felelős gazdát keres. Ilyetén egyáltalán nem rendellenes a központi és helyi feladatok megjelenésének egyidejűsége, ötvöződése, amint az sem, hogy minden megye formálja, alakítja sajátos karakterét, mely nem valamiféle provinciális önérzetet, hanem indokolt sokszínűséget teremt. És mnidezek közben a megyei vezetés soha nem felejti el, hogy az ország mintázza magához a megyét, és nem fordítva. — Merre halad napjainkban a tanácsi munka? — Mostanában, kivált a közelmúlt éveiben mind több vitát kavar Baranyában is a tanácsok jellegében bekövetkezett változások értékelése. Az államigazgatási munka fejlődését és a képviseleti jelleg erősödését senki el nem vitatja, több marasztaló szó éri viszont az önkormányzat alakulását. Alighanem igaz az a rangsor, mely a fejlődésben első helyre teszi a tanácsigazgatóst, az itt kifejtett kezdeményezéseket. Annyi bizonyos, hogy ennek szolgáltató oldala növekvőben van és ez jó az állampolgároknak, meg nekünk is. Megindult egy kívánatos folyamat a tanácsigazgatási tevékenység korszerűsitése és egyszerűsítése érdekében is. Bizonyára hatásosabb volna ez, ha nem ily széttagolton és időben is koncentráltabban folyna e munkálkodás és kiváltképp, ha mindenki a maga helyén is többet törődne dolga egyszerűsítésével. Ha ezt egyszer elérnénk, bizonyára a mi munkánkról Ös lekopna a szinte állandó boj-\ torjánt jelentő bürokratikus jelző. A mi munkánkban elkerülhetetlen a hatósági eszközök y — igen eszközök és nem célok ^ — alkalmpzósa. Mégis, — tréfa nélkül mondom — egyáltalán nem bánnám, ha éppen ebben, az úgynevezett ügyek intézésében lenne nálunk kapun belüli munkanélküliség. — Hogyan fogalmazná meg a tanácsok népképviseleti jellege és önkormányzata szerepe alakulása közti szoros összefüggést? — A „ki kit képvisel” kérdésre már régen világos választ adunk, a „hogyan képviselhet jobban" kérdésnek helyes megválaszolása azonban ad még számunkra teendőket. Megyei tapasztalataink szerint ugyanis mostanában veszített korábbi erejéből a képviseleti testületekben zajló érdemi vita. Ennek pedig — saját gyengéinken, döntési választékunk szűkösségén túl — az is oka, hogy nem tudtunk elég teret adni a helyi és területi érdekek olyan ütköztetésének, melyből a vitázó tanácstag számára is elégséges eredmény származhatna. Vallom; hogy mai gazdasági helyzetünkben is több lehetőséget teremthetnénk, vagy teremthetnének a tanácsi önállóság és önkormányzat kibontakoztatására, hogy a képviseleti testületek döntést alakító szerepét még a fejlesztési és finanszírozási kérdésekben sem indokolt ilyen szűk kényszerpályára helyezni. A tanácsok csak úgy képesek nagyobb felelősséget vállalni a területi társadalmi feladatokból, de ehhez megfelelő eszközök állnak rendelkezésünkre. Mai helyzetünkben nem több pénzt kérünk, hanem véleményünk kollektív erejének nagyobb hasznosítását és talán még több önállóságot a részletek meghatározásában. M. E. »
