Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-17 / 105. szám

6 Dunántúlt napló 1980. április 17., csütörtök Palyaualasztas es polyaorientacio A 10. Händel-oraförium Uj típusú iskolák M inden esztendő ele­jén gondterhelt nyolcadikosokkal van tele az ország, pgy élet­re szóló döntés, vagy leg­alábbis az életük alakulását döntően befolyásoló válasz­tás előtt állnak: mi lesz be­lőlük. Ebben az életkorban erre még szinte lehetetlen végső feleletet adni. Nem véletlen tehát, hogy a gye­rekek ebben a kérdésben minden másnál inkább szo­rulnak tanáraik és szüleik tanácsára. Mivel általában nincs kiala­kult elképzelésük, a család és a szűkebb ismerősi kör foglal­kozási ágai közül választják ki maguknak — a szóbeszéd ha­tására, vagy a szülők nyomá­sára — a lehető legdivatosabb szakmákat. Ami kétszeresen is hátrányos helyzetbe hozza leg­többjüket: vagy nincs arra a szakmára rátermettségük, vagy éppen a szakma divatjellege miatti túljelentkezésből adódó­an el sem kezdhetik tanulmá­nyaikat (esetleg mégis elvé­gezve azt, a számításaikat nem találják meg). Különösen oda kell tehát figyelnünk a tizen­négy éves korban behatárolt pályaválasztás problematikájá­ra. Már csak azért is, mivel a dönteni nem tudók elodázandó a kényszerű választást, gimná­ziumba jelentkeznek. S ez még akkor is veszélyt hordoz magá­ban, ha a gimnázium profil­ja időközben meg is változott: ma már a gyakorlati életben való helytálláshoz is segítséget kell nyújtania a tovább nem tanulóknak, amellett, hogy el­sősorban továbbra is a felső­fokú tanulmányokra kell felké­szítenie őket. Az érdekek összehangolása Tavaly ősszel került beveze­tésre oz új gimnáziumi nevelés és oktatás terve. Ezzel egyide­jűleg a korábbi, úgynevezett szakosított tanterv crlopján mű­ködő osztályok — néhány kivé­teltől eltekintve — felmenő rendszerben fokozatosan meg­szűnnek. A gimnázium új mun­karendjének három sarokköve a felzárkóztatás, a pályaorien­táció és a szabod ton tárgyvá­lasztás, (fakultáció). Az előző kettővel most nem foglalkoz­nék, de így is felvetődik a kér­dés, a fakultáció képes-e pó­tolni, helyettesíteni a szakosított tantervű osztályok eddigi mun­káját; mi szól a fakultáció mellett? A fakultáció a legki­sebb gimnáziumban is lehetővé teszi egyes tantárgyok maga­sabb óraszámban való tanítá­sát, ezzel nagy lépést tesz az esélyegyenlőség megteremtésé­nek útján. A fakultatív tantár­gyak választása a második év végén mindenképpen megala­pozottabban történik, mint ami­kor az általános iskola befejez­tével a tanuló szakosított tan­tervű osztályba iratkozik be. Magyarán: a fakultáció a ta­nulók többségének, a szakosí­tott tantervű tanítás pedig a ki­emelkedő képességű gyerekek­nek hasznos. Speciális osztályok A különösen tehetséges gye­rekek tehót a továbbiakban is beiratkozhatnak szakosított tan­tervű, újabb nevükön speciális matematikai, idegen nyelvi, ének-zenei és testnevelési osz­tó lyokba. Sőt tavaly ősszel speciális természettudományos ismereteket nyújtó osztályok is indultak a budapesti Apáczai Csere János gyakorló gimnázi­umban és a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumbon országos beiskolázással és kollégiumi el­helyezéssel. Budapestre a spe­ciális fizika és a komplex ter­mészettudományos, Szegedre a speciális biológia és kémia iránt érdeklődők jelentkezhet­nek. A speciális osztályban ta­nulóknak nincsenek fakultatív tárgyaik, s ez később bizonyos szempontból hátráltatja őket — szakjuk kivételével - a felső­fokú intézményekbe való felvé­teli vizsgán. Ugyanakkor nép­gazdasági érdek fűződik o spe­ciális osztályokhoz: az ide já­rók, különösen a természettu­dományos szakokon tanulók, al­kotják a kutatói utánpótlást. Az 1978-79-es tanévben in­dult meg a szakközépiskolai szakmunkásképzés. Az új kép­zési cél lényege oz, hogy a je­lenlegi középfokú szakember- képzést szakmunkásképzés vált­sa fel a mintegy másfélszáz ipari és mezőgazdasági szakkö­zépiskolában megkezdődött új típusú nevelő-öktató munka ré­vén. Ezekben az iskolákban a tanulók az érettségi vizsgával együtt szakmunkás-képesítést szereznek, egyenrangúan készí­tik fel őket a szakirányú felső­oktatásra és a szakmára. Ezt úgy érik el, hogy a képzésben fele-fele arányban szerepelnek a szakmai elméleti és gyakorla­ti, valamint a közismereti tár­gyak. A szakirányú továbbtanu­lást választók felkészítését se­gíti a negyedik osztályban két fakultatív óra is. A tovább nem tanulók szakmájuknak megfele­lő munkakörben helyezkedhet­nek el, s kétéves szakirányú gyakorlat után technikusi képe­sítést szerezhetnek. A szakközépiskolai szakmun­kás képzést a tudományos-tech­nikai fejlődés hívta életre, s ez az „iskolatípus” igyekszik is megfelelni feladatának. Ősztől húsz kiemelt szakma képzése kizárólag szakközépiskolában folyhat. Gép- és gyorsírás, középfokon Szintén nem eléggé tájéko­zott a közvélemény az új típu­sú gépíró és gyorsíró iskolai képzésről. A korábbi tanfolyam. jellegbői középfokú iskolatípus­sá alakult, és hatvan iskolában folyó gép- és gyorsírás új kép­zési formája 1978/79-ben lé­pett életbe. A heti hatnapos, kétéves nappali képzés óbban is különbözik a korábbi gyakor­lattól, 'hogy a közismereti tár­gyak köre kibővült (tulajdon­képpen a szakmunkásképző is­kolák közismereti tárgyaival azonos), s ezzel kilépett a ko­rábban oly sokszor szemére ve­tett zsákutcából. Az itt végzet­tek most mór folytathatják ta­nulmányaikat a szakmunkások szokközépiskolója hároméves esti levelező tagozatán, és an­nak elvégzésével érettségizhet­nek. Ez a továbbtanulási forma megkönnyíti számukra a szín­vonalas ismeretanyaghoz való jutást, s ugyanakkor a nép- gazdasági érdekek sem szen­vednek csorbát: majd mind­egyikük a szakmában marad, s a korábbiaknál színvonalasab­ban végzi munkáját. A tehetsé­gesek számára pedig van még egy lehetőség: különbözeti vizsgával tovább tanulhatnak a dolgozók középiskolájának má­sodik osztályába lépve is. A pályaválasztás és a pálya­orientáció a nevelés egyik leg­fontosabb és egyben legnehe­zebb területe. Szülőknek, pe­dagógusoknak és gyerekeknek szorosan együtt kell működni­ük azért, hogy az utóbbiak megtalálják a helyüket az élet­ben, hogy munkájukat magas színvonalon végző, s emiatt azt szerető felnőttekké váljanak. Rácz-Székely Győző Bemutatás előtt a Belsazar Hármas jubileumra készül a Pécsi Liszt Ferenc kórus riuméneklésre is vállalkozzék, mint ezt a megelőző évben Ko­dály Psalmus Hungaricus-ának nagy sikerű pécsi bemutatásá­val is reprezentálták. Ez volt az első oratórium, amit a kórus alapító karnagyuk, Antal György vezénylésével előadott. 1955-ben a Sámson c. orató­rium bemutatásával megkezdő­dött a Höndeí-oratóriumok so­rozatszerű műsorra tűzésének fölvállalása — ez a második jubileumuk. E negyedszázad alatt eddig 9 oratórikus Hön- del-művet mutattak be, köztük o lephta, a tudás Makkabeus, a Messiás, Az idő és igazság diadala, a Békeóda, a Herkules a válaszúton című egyházi és világi oratóriumokat. A sorban a most bemutatásra kerülő Bel­sazar oratórium lesz a tizedik, s egyben a kórus harmadik má­jusi évfordulós ünnepe. Ezenkí­vül természetesen számos más klasszikus és XX. századi alkotó oratóriuma, így Sugár Rezső, Farkas Ferenc, Honegger, Orff és Bartók egy-egy alkotása, il­letve Bach több világi és egy­házi oratorikus műve (Vadász­kantáta, Máté Passió, János Passió, h-moll mise, Karácso­nyi oratórium stb.) is fölcsen­dült előadásukban. Pécs nagy létszámú oratórium- kórusa, a Liszt Ferenc Kórus hármas jubileumra készül má­jusban. Az együttes 30 évvel ez­előtt alakult meg. Akkor még kisebb létszámú kórusként mű­ködött, elsősorban az akkori pécsi zenekonzervatórium, majd zeneművészeti szakiskola nö­vendékeire támaszkodva, de az énekkarban énekeltek felnőtt kórustagok is. 1954 táján az együttes fölvette Liszt Ferenc Műszerésztanulók gyakorlati foglalkozás közben a pécsi Ziper- nevét. Ekkor már létszámban is novszky Károly Szakközépiskolában. Fotó: Proksza László alkalmas volt arra, hogy orató­A megyei tárlaton vászonra rajzolt tervvel jelentkezett Bi- csár Vendel ötvös. Emlékmű- terv, mondta, elkészülhet kőiből is, fémből is. Persze aszerint változik hangulata. ,,Mégis in­kább kőből lenne jó, Nagyhar- sányban meg is lőhetne csi­nálni." A Hegyalja úton lakik, a kör­nyezet hangulata fordított arányban áll a nem éppen fia­tal ház állapotával. Először a szoba konyhát, aztán még egy szobát vett meg, ebben oz utóbbiban álakul ki az ötvös- műhely. Alakul, hiszen most még a konyha és az első szo­ba a fémműves munka fő he­lye. Mindenütt hatalmas betűk, rézből. — Most készítem a Pécsi Ga­léria feliratát. Ezék pedig a bfkaliak haléttermének az ajtó­fogantyúi. A cégért is én készí­tettem, meg ami régből van, mindent. Amit predig nonfiguratív szo­bor makettjének véltem, arról kiderült, hogy a Nagy Lajos Gimnázium sarkára kerül, for- galomterelónek. S mert furcsán nézhetek, alumínium képkere­teket is mutat, a múzeumnak készítette. — Ha az emberek oz ötvös­ségre gondolnak, templomi kelyhek, drágakővel kirakott arany hinták, ékszerek jutnak az eszükbe. Nem állítom egy percig sem, hogy a képkeret vagy egy felirat ezekkel egyen­értékű, de mindkettőnék eszté­tikai feladatot is be kell tölte­nie a fő funkcióján kívül. Min­den környezetben jelenik meg, s maga is hat a környezet ké­pére — így ezek a kenyérkere­setért vállolt munkák is jelente­nek némi izgalmat. Életemben csak akkor éreztem magaim rosszul, amikor a Pénzverdében jelvényeket kellett gyártanom, gépen, sorozatban. Ez akkor volt, amikor elvé­gezve a Pécsi Művészeti Gim­náziumot, sikertelenül felvételi­zett a Képzőművészeti Főisko­lára, amikor leszolgált a kato­naságnál, s amikor még csak remélte, hogy felveszik az Ipar- művészeti Főiskolára. Nehezebb volt az út a dél-somogyi Bol­háról odáig, mint maga is gondolta válna. Pölöskei József és Engels Jó­zsef tanítványa éppen öt éve kapta meg diplomáját az Ipar- művészeti Főiskola ötvös sza. kán. Akkor meghívták volt is­kolájába, Pécsre oktatónak, három éve viszont mór ,,sza­badúszó". — Számomra az ötvösség ki­fejezési eszköz. A fémművesség nagyobb lehetőség mint gon­dolnánk, hiszen felhasználja a szobrászat, a festészet elemeit is. Régen azonosították az ural­kodó osztályok kiszolgálásával, hiszen nekik készítették a kin­cseket. Nekem az ötvösség a szkíta, a népvándorlás kori, az etruszk fémművességet idézi elsőként. S azóta többször is megváltozott a megrendelő és az ötvös viszonya. Erre egy pél­dát, Celíinii egyedi, díszes sóttrr- tót készített aranyból, ezüstből, mai az ötvös az ipari formater­vezéssel szolgálhatja köruyeze. te kultúráját. S mutat is Bicsár Vendel konyhapolcról leemelt fűszer- tartókat, azok is ilyenek lehet­nének. Lámpáját is maga készí­tette, s az olcsó vekkernek is talált sajátos formájú tartót. De nem lennénk hűek oz igaz­Kellér Dezső vendégszereplésével 30 éves a KPVDSZ színjátszó csoportja H arminc év szép időszak, külö­nösképp az, ha egy amatőr színjátszó csoport ér meg eny- nyit. A KPVDSZ színjátszó csoportja ezen ritka együttesek közé tartozik. Harminc éve rendszeresen találkoz­nak tagjai a KPVDSZ Művelődési Házában, az évek során baráti tár­sasággá is szerveződött az amatőrök csoportja. Ez idő alatt három ízben is elnyerték a Kiváló Együttes címet — ,,zsinórban” egymás után a hat­vanas évek második felében. Az volt az aranykor, de az amatőr színját­szásban bekövetkezett változások legfeljebb a hivatalos elismerést gyéritették, a csoport lelkesedését, aktivitását azóta sem. Tagjai között ott van a KPVDSZ dolgozói mellett természetesen az ügyvéd, a mérnök, a fogtechnikus és az újságíró is. Húsz éve Rudolf Gyula vezeti fiatalos lendülettel és eltökéltséggel a csoportot, tevékeny­ségéért megkapta a Szocialista kul­túráért kitüntetést és a Pécs város közművelődéséért elnevezésű plaket­tet. — Csoportunk tevékenységére a kabaré a jellemző, ötven év ma­gyar humorából válogatunk egy-egy műsorunkhoz. Az utóbbiak már egy- egy jelentősebb humorista köré szerveződnek, volt Nóti-estünk és Vadnay-műsorunk. A születésnapi műsort Kellér Dezső műveiből állí­tottuk össze, s abban a szerencsé­ben részesültünk, hogy ő maga el­fogadta meghívásunkat, s így itt lesz ezen a bemutatón. Sőt, nemcsak részt vesz, hanem ő fogja lekonfe­rálni a műsort, majd az előadás után válaszol a nézők kérdéseire is. A színjátszó csoport ars poeticá­ját fogalmazta meg Rudolf Gyula, amikor arról kérdeztük, indult-e ké­sőbbi híresség ebből az amatőr tár­sulatból. — Nem, és nem is biztattam még a tehetségesebbjét sem. Mert lehet-e nagyobb értelme, fontosabb célja az amatörmozgalomnak, minthogy megnyerjen embereket a színját­szásnak, hogy család, munka mel­lett hasznosan, önmagukat művelve töltsék szabad idejüket, hogy kimoz­duljanak a tv elől, hogy ünnepe­ken verset mondjanak, színpadon mozogjanak, s eközben megosszák másokkal is azokat az élményeket, ami ide fűzi őket? A harmincéves színjátszó csoport születésnapi műsorát április 17-én, csütörtökön este 7 órakor mutatja be o KPVDSZ Művelődési Házában. Az est szerzője és vendége Kellér De­zső. B. L. Bicsár Vendel ■ I II ötvös sághoz, ha olyan képet alakí­tanánk 'ki róla, hogy csaik az alkalmazott, oz ipari jellegű ötvösség foglalkoztatja. — Ami legjóbban érdekel, az az épület és a térplosztrka vi­szonya. Nem tudok izgalma­sabb feladatot elképzelni, mint együttműködni egy építésszel, s közösen kialakítani egy teret. Csináltam, s fogok is csinálni még ékszert, s szeretnék rézle­mezekből képet is. De az az igazi feladat, amikor a tágaibb környezettel együtt jelenik meg az én munkám is. Az első szóba közepén, a csillár helyén a két évvel ez­előtti megyei tárlaton bemuta­tott „Függesztett plasztika” lóg. Középpontja annak o kis térnek, amit Bicsár Vendel ed­dig meghódított. A kis Obiakból belátni a várost. Bodó László A magyarországi Hőndel- kultusz ápolásában kifejtett munkásságukat a hallei Hön- del-bizottsóg is számontartja és nagyra becsüli. Prof. dr. Walt­her Siegmund Schulze, a hallei Höndel-bizottság tudományos titkára nemrégen gratulált le­vélben az együttesnek ahhoz, hogy a tizedik Hőndel-oratóriu- mot készülnek bemutatni. A Belsazar című oratóriumot a Pé­csi Liszt Kórus, a zenei évadot bezáró koncerten fogja előad­ni, május 12-én. A koncerten részt vesz dr. Schulze professzor is. illetve megelőző napon a kórus emlékünnepségén is, ahol előadást tart Handelről. Május 19-én lezárul a kórus 30. évadja. Erről a következő­képpen nyilatkozott Antal György karnagy: — Nem kívánjuk ünnepelni magunkat, hanem megemléke­zésül a három évtizedről —elő­adjuk azt a művet, amellyel a pécsi Liszt Kórus megkezdte az oratóriuméneklést: Kodály Psal­mus Hungaricusát. Ennek a mű­nek az előadására meghívjuk mindazokat az egykori konzer- vatóriumi, szakiskolai, Illetve később zeneművészeti főiskolai növendékeinket, valamint a kó­rus egykori, Pécsről elszárma­zott tagjait, akik részt vettek az együttes munkájában. A Psal- must eddig 40 alkalommal ad­tuk elő, tehát ez mindenkinek — a 75 tagú, az ország külön­böző sarkaiból érkező zenekari tagoknak és a tekintélyes lét­számú kórusnak egyaránt élmény Bővült a képzési lehetőségek köre

Next

/
Thumbnails
Contents