Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)
1980-04-17 / 105. szám
6 Dunántúlt napló 1980. április 17., csütörtök Palyaualasztas es polyaorientacio A 10. Händel-oraförium Uj típusú iskolák M inden esztendő elején gondterhelt nyolcadikosokkal van tele az ország, pgy életre szóló döntés, vagy legalábbis az életük alakulását döntően befolyásoló választás előtt állnak: mi lesz belőlük. Ebben az életkorban erre még szinte lehetetlen végső feleletet adni. Nem véletlen tehát, hogy a gyerekek ebben a kérdésben minden másnál inkább szorulnak tanáraik és szüleik tanácsára. Mivel általában nincs kialakult elképzelésük, a család és a szűkebb ismerősi kör foglalkozási ágai közül választják ki maguknak — a szóbeszéd hatására, vagy a szülők nyomására — a lehető legdivatosabb szakmákat. Ami kétszeresen is hátrányos helyzetbe hozza legtöbbjüket: vagy nincs arra a szakmára rátermettségük, vagy éppen a szakma divatjellege miatti túljelentkezésből adódóan el sem kezdhetik tanulmányaikat (esetleg mégis elvégezve azt, a számításaikat nem találják meg). Különösen oda kell tehát figyelnünk a tizennégy éves korban behatárolt pályaválasztás problematikájára. Már csak azért is, mivel a dönteni nem tudók elodázandó a kényszerű választást, gimnáziumba jelentkeznek. S ez még akkor is veszélyt hordoz magában, ha a gimnázium profilja időközben meg is változott: ma már a gyakorlati életben való helytálláshoz is segítséget kell nyújtania a tovább nem tanulóknak, amellett, hogy elsősorban továbbra is a felsőfokú tanulmányokra kell felkészítenie őket. Az érdekek összehangolása Tavaly ősszel került bevezetésre oz új gimnáziumi nevelés és oktatás terve. Ezzel egyidejűleg a korábbi, úgynevezett szakosított tanterv crlopján működő osztályok — néhány kivételtől eltekintve — felmenő rendszerben fokozatosan megszűnnek. A gimnázium új munkarendjének három sarokköve a felzárkóztatás, a pályaorientáció és a szabod ton tárgyválasztás, (fakultáció). Az előző kettővel most nem foglalkoznék, de így is felvetődik a kérdés, a fakultáció képes-e pótolni, helyettesíteni a szakosított tantervű osztályok eddigi munkáját; mi szól a fakultáció mellett? A fakultáció a legkisebb gimnáziumban is lehetővé teszi egyes tantárgyok magasabb óraszámban való tanítását, ezzel nagy lépést tesz az esélyegyenlőség megteremtésének útján. A fakultatív tantárgyak választása a második év végén mindenképpen megalapozottabban történik, mint amikor az általános iskola befejeztével a tanuló szakosított tantervű osztályba iratkozik be. Magyarán: a fakultáció a tanulók többségének, a szakosított tantervű tanítás pedig a kiemelkedő képességű gyerekeknek hasznos. Speciális osztályok A különösen tehetséges gyerekek tehót a továbbiakban is beiratkozhatnak szakosított tantervű, újabb nevükön speciális matematikai, idegen nyelvi, ének-zenei és testnevelési osztó lyokba. Sőt tavaly ősszel speciális természettudományos ismereteket nyújtó osztályok is indultak a budapesti Apáczai Csere János gyakorló gimnáziumban és a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumbon országos beiskolázással és kollégiumi elhelyezéssel. Budapestre a speciális fizika és a komplex természettudományos, Szegedre a speciális biológia és kémia iránt érdeklődők jelentkezhetnek. A speciális osztályban tanulóknak nincsenek fakultatív tárgyaik, s ez később bizonyos szempontból hátráltatja őket — szakjuk kivételével - a felsőfokú intézményekbe való felvételi vizsgán. Ugyanakkor népgazdasági érdek fűződik o speciális osztályokhoz: az ide járók, különösen a természettudományos szakokon tanulók, alkotják a kutatói utánpótlást. Az 1978-79-es tanévben indult meg a szakközépiskolai szakmunkásképzés. Az új képzési cél lényege oz, hogy a jelenlegi középfokú szakember- képzést szakmunkásképzés váltsa fel a mintegy másfélszáz ipari és mezőgazdasági szakközépiskolában megkezdődött új típusú nevelő-öktató munka révén. Ezekben az iskolákban a tanulók az érettségi vizsgával együtt szakmunkás-képesítést szereznek, egyenrangúan készítik fel őket a szakirányú felsőoktatásra és a szakmára. Ezt úgy érik el, hogy a képzésben fele-fele arányban szerepelnek a szakmai elméleti és gyakorlati, valamint a közismereti tárgyak. A szakirányú továbbtanulást választók felkészítését segíti a negyedik osztályban két fakultatív óra is. A tovább nem tanulók szakmájuknak megfelelő munkakörben helyezkedhetnek el, s kétéves szakirányú gyakorlat után technikusi képesítést szerezhetnek. A szakközépiskolai szakmunkás képzést a tudományos-technikai fejlődés hívta életre, s ez az „iskolatípus” igyekszik is megfelelni feladatának. Ősztől húsz kiemelt szakma képzése kizárólag szakközépiskolában folyhat. Gép- és gyorsírás, középfokon Szintén nem eléggé tájékozott a közvélemény az új típusú gépíró és gyorsíró iskolai képzésről. A korábbi tanfolyam. jellegbői középfokú iskolatípussá alakult, és hatvan iskolában folyó gép- és gyorsírás új képzési formája 1978/79-ben lépett életbe. A heti hatnapos, kétéves nappali képzés óbban is különbözik a korábbi gyakorlattól, 'hogy a közismereti tárgyak köre kibővült (tulajdonképpen a szakmunkásképző iskolák közismereti tárgyaival azonos), s ezzel kilépett a korábban oly sokszor szemére vetett zsákutcából. Az itt végzettek most mór folytathatják tanulmányaikat a szakmunkások szokközépiskolója hároméves esti levelező tagozatán, és annak elvégzésével érettségizhetnek. Ez a továbbtanulási forma megkönnyíti számukra a színvonalas ismeretanyaghoz való jutást, s ugyanakkor a nép- gazdasági érdekek sem szenvednek csorbát: majd mindegyikük a szakmában marad, s a korábbiaknál színvonalasabban végzi munkáját. A tehetségesek számára pedig van még egy lehetőség: különbözeti vizsgával tovább tanulhatnak a dolgozók középiskolájának második osztályába lépve is. A pályaválasztás és a pályaorientáció a nevelés egyik legfontosabb és egyben legnehezebb területe. Szülőknek, pedagógusoknak és gyerekeknek szorosan együtt kell működniük azért, hogy az utóbbiak megtalálják a helyüket az életben, hogy munkájukat magas színvonalon végző, s emiatt azt szerető felnőttekké váljanak. Rácz-Székely Győző Bemutatás előtt a Belsazar Hármas jubileumra készül a Pécsi Liszt Ferenc kórus riuméneklésre is vállalkozzék, mint ezt a megelőző évben Kodály Psalmus Hungaricus-ának nagy sikerű pécsi bemutatásával is reprezentálták. Ez volt az első oratórium, amit a kórus alapító karnagyuk, Antal György vezénylésével előadott. 1955-ben a Sámson c. oratórium bemutatásával megkezdődött a Höndeí-oratóriumok sorozatszerű műsorra tűzésének fölvállalása — ez a második jubileumuk. E negyedszázad alatt eddig 9 oratórikus Hön- del-művet mutattak be, köztük o lephta, a tudás Makkabeus, a Messiás, Az idő és igazság diadala, a Békeóda, a Herkules a válaszúton című egyházi és világi oratóriumokat. A sorban a most bemutatásra kerülő Belsazar oratórium lesz a tizedik, s egyben a kórus harmadik májusi évfordulós ünnepe. Ezenkívül természetesen számos más klasszikus és XX. századi alkotó oratóriuma, így Sugár Rezső, Farkas Ferenc, Honegger, Orff és Bartók egy-egy alkotása, illetve Bach több világi és egyházi oratorikus műve (Vadászkantáta, Máté Passió, János Passió, h-moll mise, Karácsonyi oratórium stb.) is fölcsendült előadásukban. Pécs nagy létszámú oratórium- kórusa, a Liszt Ferenc Kórus hármas jubileumra készül májusban. Az együttes 30 évvel ezelőtt alakult meg. Akkor még kisebb létszámú kórusként működött, elsősorban az akkori pécsi zenekonzervatórium, majd zeneművészeti szakiskola növendékeire támaszkodva, de az énekkarban énekeltek felnőtt kórustagok is. 1954 táján az együttes fölvette Liszt Ferenc Műszerésztanulók gyakorlati foglalkozás közben a pécsi Ziper- nevét. Ekkor már létszámban is novszky Károly Szakközépiskolában. Fotó: Proksza László alkalmas volt arra, hogy oratóA megyei tárlaton vászonra rajzolt tervvel jelentkezett Bi- csár Vendel ötvös. Emlékmű- terv, mondta, elkészülhet kőiből is, fémből is. Persze aszerint változik hangulata. ,,Mégis inkább kőből lenne jó, Nagyhar- sányban meg is lőhetne csinálni." A Hegyalja úton lakik, a környezet hangulata fordított arányban áll a nem éppen fiatal ház állapotával. Először a szoba konyhát, aztán még egy szobát vett meg, ebben oz utóbbiban álakul ki az ötvös- műhely. Alakul, hiszen most még a konyha és az első szoba a fémműves munka fő helye. Mindenütt hatalmas betűk, rézből. — Most készítem a Pécsi Galéria feliratát. Ezék pedig a bfkaliak haléttermének az ajtófogantyúi. A cégért is én készítettem, meg ami régből van, mindent. Amit predig nonfiguratív szobor makettjének véltem, arról kiderült, hogy a Nagy Lajos Gimnázium sarkára kerül, for- galomterelónek. S mert furcsán nézhetek, alumínium képkereteket is mutat, a múzeumnak készítette. — Ha az emberek oz ötvösségre gondolnak, templomi kelyhek, drágakővel kirakott arany hinták, ékszerek jutnak az eszükbe. Nem állítom egy percig sem, hogy a képkeret vagy egy felirat ezekkel egyenértékű, de mindkettőnék esztétikai feladatot is be kell töltenie a fő funkcióján kívül. Minden környezetben jelenik meg, s maga is hat a környezet képére — így ezek a kenyérkeresetért vállolt munkák is jelentenek némi izgalmat. Életemben csak akkor éreztem magaim rosszul, amikor a Pénzverdében jelvényeket kellett gyártanom, gépen, sorozatban. Ez akkor volt, amikor elvégezve a Pécsi Művészeti Gimnáziumot, sikertelenül felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára, amikor leszolgált a katonaságnál, s amikor még csak remélte, hogy felveszik az Ipar- művészeti Főiskolára. Nehezebb volt az út a dél-somogyi Bolháról odáig, mint maga is gondolta válna. Pölöskei József és Engels József tanítványa éppen öt éve kapta meg diplomáját az Ipar- művészeti Főiskola ötvös sza. kán. Akkor meghívták volt iskolájába, Pécsre oktatónak, három éve viszont mór ,,szabadúszó". — Számomra az ötvösség kifejezési eszköz. A fémművesség nagyobb lehetőség mint gondolnánk, hiszen felhasználja a szobrászat, a festészet elemeit is. Régen azonosították az uralkodó osztályok kiszolgálásával, hiszen nekik készítették a kincseket. Nekem az ötvösség a szkíta, a népvándorlás kori, az etruszk fémművességet idézi elsőként. S azóta többször is megváltozott a megrendelő és az ötvös viszonya. Erre egy példát, Celíinii egyedi, díszes sóttrr- tót készített aranyból, ezüstből, mai az ötvös az ipari formatervezéssel szolgálhatja köruyeze. te kultúráját. S mutat is Bicsár Vendel konyhapolcról leemelt fűszer- tartókat, azok is ilyenek lehetnének. Lámpáját is maga készítette, s az olcsó vekkernek is talált sajátos formájú tartót. De nem lennénk hűek oz igazKellér Dezső vendégszereplésével 30 éves a KPVDSZ színjátszó csoportja H arminc év szép időszak, különösképp az, ha egy amatőr színjátszó csoport ér meg eny- nyit. A KPVDSZ színjátszó csoportja ezen ritka együttesek közé tartozik. Harminc éve rendszeresen találkoznak tagjai a KPVDSZ Művelődési Házában, az évek során baráti társasággá is szerveződött az amatőrök csoportja. Ez idő alatt három ízben is elnyerték a Kiváló Együttes címet — ,,zsinórban” egymás után a hatvanas évek második felében. Az volt az aranykor, de az amatőr színjátszásban bekövetkezett változások legfeljebb a hivatalos elismerést gyéritették, a csoport lelkesedését, aktivitását azóta sem. Tagjai között ott van a KPVDSZ dolgozói mellett természetesen az ügyvéd, a mérnök, a fogtechnikus és az újságíró is. Húsz éve Rudolf Gyula vezeti fiatalos lendülettel és eltökéltséggel a csoportot, tevékenységéért megkapta a Szocialista kultúráért kitüntetést és a Pécs város közművelődéséért elnevezésű plakettet. — Csoportunk tevékenységére a kabaré a jellemző, ötven év magyar humorából válogatunk egy-egy műsorunkhoz. Az utóbbiak már egy- egy jelentősebb humorista köré szerveződnek, volt Nóti-estünk és Vadnay-műsorunk. A születésnapi műsort Kellér Dezső műveiből állítottuk össze, s abban a szerencsében részesültünk, hogy ő maga elfogadta meghívásunkat, s így itt lesz ezen a bemutatón. Sőt, nemcsak részt vesz, hanem ő fogja lekonferálni a műsort, majd az előadás után válaszol a nézők kérdéseire is. A színjátszó csoport ars poeticáját fogalmazta meg Rudolf Gyula, amikor arról kérdeztük, indult-e későbbi híresség ebből az amatőr társulatból. — Nem, és nem is biztattam még a tehetségesebbjét sem. Mert lehet-e nagyobb értelme, fontosabb célja az amatörmozgalomnak, minthogy megnyerjen embereket a színjátszásnak, hogy család, munka mellett hasznosan, önmagukat művelve töltsék szabad idejüket, hogy kimozduljanak a tv elől, hogy ünnepeken verset mondjanak, színpadon mozogjanak, s eközben megosszák másokkal is azokat az élményeket, ami ide fűzi őket? A harmincéves színjátszó csoport születésnapi műsorát április 17-én, csütörtökön este 7 órakor mutatja be o KPVDSZ Művelődési Házában. Az est szerzője és vendége Kellér Dezső. B. L. Bicsár Vendel ■ I II ötvös sághoz, ha olyan képet alakítanánk 'ki róla, hogy csaik az alkalmazott, oz ipari jellegű ötvösség foglalkoztatja. — Ami legjóbban érdekel, az az épület és a térplosztrka viszonya. Nem tudok izgalmasabb feladatot elképzelni, mint együttműködni egy építésszel, s közösen kialakítani egy teret. Csináltam, s fogok is csinálni még ékszert, s szeretnék rézlemezekből képet is. De az az igazi feladat, amikor a tágaibb környezettel együtt jelenik meg az én munkám is. Az első szóba közepén, a csillár helyén a két évvel ezelőtti megyei tárlaton bemutatott „Függesztett plasztika” lóg. Középpontja annak o kis térnek, amit Bicsár Vendel eddig meghódított. A kis Obiakból belátni a várost. Bodó László A magyarországi Hőndel- kultusz ápolásában kifejtett munkásságukat a hallei Hön- del-bizottsóg is számontartja és nagyra becsüli. Prof. dr. Walther Siegmund Schulze, a hallei Höndel-bizottság tudományos titkára nemrégen gratulált levélben az együttesnek ahhoz, hogy a tizedik Hőndel-oratóriu- mot készülnek bemutatni. A Belsazar című oratóriumot a Pécsi Liszt Kórus, a zenei évadot bezáró koncerten fogja előadni, május 12-én. A koncerten részt vesz dr. Schulze professzor is. illetve megelőző napon a kórus emlékünnepségén is, ahol előadást tart Handelről. Május 19-én lezárul a kórus 30. évadja. Erről a következőképpen nyilatkozott Antal György karnagy: — Nem kívánjuk ünnepelni magunkat, hanem megemlékezésül a három évtizedről —előadjuk azt a művet, amellyel a pécsi Liszt Kórus megkezdte az oratóriuméneklést: Kodály Psalmus Hungaricusát. Ennek a műnek az előadására meghívjuk mindazokat az egykori konzer- vatóriumi, szakiskolai, Illetve később zeneművészeti főiskolai növendékeinket, valamint a kórus egykori, Pécsről elszármazott tagjait, akik részt vettek az együttes munkájában. A Psal- must eddig 40 alkalommal adtuk elő, tehát ez mindenkinek — a 75 tagú, az ország különböző sarkaiból érkező zenekari tagoknak és a tekintélyes létszámú kórusnak egyaránt élmény Bővült a képzési lehetőségek köre
