Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)
1980-04-14 / 102. szám
tiétföiD Mire kénes az intenzív gyógyítás? Ürhojósjelöltek vizsgálata kerékpár-ergométerrel és billenőasztallal Vendégvárás a Sza!jutón ? Nincs hét, hogy ne feküdne az osztályon halálból visz- szahozott beteg. Olyan, aki már nem lélegzett, akinek a szíve már nem dobogott. De ez a halál — ha nem gyógyíthatatlan, krónikus betegség okozta — még kérlelhető. Még csak klinikai. Az agy még várja, hogy a szív meggondolja magát, újra kezdje ritmikus mozgását, továbblökje a vért, s a vér hozza az oxigént. Három-négy percig várnak az agysejtek. Annyi ideig, ameddig egy lényegre szorítkozó telefonbeszélgetés, egy rádióreklám, vagy két műsor közötti szünet a televízióban. Eddig tart az esély, és a tét ó- riási: visszatérni az életbe, vagy jön a biológiai, a visszavonhatatlan halál . . . Tíz év—sok száz emberélet w így lesz űrhajós Százból húsz a szuperszonikus-pilótából Gagarin volt az emberiség első űrhajósa, 19 éve, április 12-én indult a világűr meghódítására. Eddig még kevés embernek adatott csak meg a világűr-utazás élménye, pedig de sokan vállalkoznánk rá.- Hogyan lehet valakiből űrhajós? Dr. Szabó Józsel ezredes, kandidátus, az Interkozmosz Tanács tagjának és dr. Hideg János orvos ezredes, néphadseregünk repülős főszakorvosának válaszai lehűtik az álmodozókat. A sok-sok lépcsőfok után a legbiztosabb ugródeszka, ha már valaki szuperszonikus gép pilótájaként jön számításba. Addig is meg kell felelnie a legmagasabb fizikai és szellemi követelményeknek. A makk- egészséges szervezettnél is egy fokkal még egészségesebbnek lehet csak reménye az űrhajósok családjába kerüléshez. A legszigorúbb orvosi felülvizsgálatok, rendszeres próbatételek után dől el, hogy ki kerülhet Csillagvárosba, hogy megkezdhesse az elméleti és gyakorlati felkészülést. (Az USA-ban az űrhajósok kiválogatásánál a legfelkészültebb, legegészségesebb berepülőpilóták közül a félezerből 35-öt találtak alkalmasnak, közülük is hét lett a kerettag.) A két magyar űrhajósjelölt már két éve készül, hogy az adott pillanatban valamelyikük indulhasson ...- Mit kell elviselnie az űrhajósjelöltnek a földön és mit a világűrben? Először is a földi gyorsulás többszörösét (g=9,81 méter/se- cundum2). Szuperszonikus-pilóta az 5—6, védőöltözetbén rövid ideig a 8—9 g értékű túlterhelésnél is munkaképes. Az űrrepülők az indulásnál 2—3, míg a visszaérkezésnél kb. 4-szeres gyorsulást viselnek el. A szervezet tehetetlensége következtében a szupergép pilótájára félig ülő testhelyzetben főleg a fej—far túlterhelés hat, ebben az esetben a „vörösfótyol", a far—fej terhelés esetén a „szürkefátyol” hat zavarólag, attól függ, hogy a vér a fejbe, vagy az alsó testrészekbe tolul. Ez csak néhány másodpercig vagy tizedmásodpercig viselhető el, szerencsétlen esetben bekövetkezhet az eszméletvesztés. A szervezet a g okozta túlterhelést legjobban fekve, tehát a mell—hát irányban képes elviselni, ezért indulnak az űrhajósok félig fekvő testhelyzetben. Az űrben már a harmadik rakétafokozat leválásakor bekövetkezik a súlytalanság állapota, ez okozza oz emberi szervezetnek a legnagyobb megterhelést. A súlytalanságban sok mindent meg kell tanulnia az űrrepülőnek: a mózqást, a helyzetfelismerést, tehát, hogy melyik a fent és melyik o lent, le kell avőznie a „tengeri betegséget" — Tyitov csak rendkívüli akaraterővel volt erre képes. Mivel megszűnik a vér hidrosztatikus nyomása, a felsőtestbe túl sok vér tolul, 19 év óta ma is ez jelenti a legnagyobb gondot. A „csibisz" vá- kuumruha valamelyest már megoldást jelent, leszívja a vért az alsó testrészbe. A súlytalanságban elpetyhüdnek az izmok, a csontozat is károsodhat — ezért szerelik fel az űrhajókat speciális tornaeszközökkel — és -szerekkel, hogy a rendszeres testmozgással ezt ellensúlyozzák. (A szovjet bioszputnyik kísérletek során sikerült az űrben a földi vonzás egyharma- dát előállítani, az élő szervezetek jobban elviselték, mint a súlytalanságot.) Az űrrepülés az egyetlen terület, ahol az orvostudomány harcol az emberi szervezet alkalmazkodóképessége ellen, az életbenmaradós érdekében. Az állandó orvosi megfigyelések eredményeként állandóan tökéletesítik a felkészülést és az űrhajósok szervezetét védő eszközöket. Egyre inkább a pszichológiai megterhelés jelenti a legnagyobb gondot, főleg a hosz- szú ideig tartó fenttortózkodás esetében. Az egymás elviselésének képessége, a bezártság, a monotónia mind-mind káros következményekkel járhat, ezért a szabad idő megszervezése — könyvek, filmek stb. — és o heti szabad szombatok is a teljes és hasznos kikapcsolódást szolgálják. A vendégvárás izgalma mindig „feldobja" az űrhajósokat. A Szaljut—6 űrállomás két lo- kója, Rjumin és Popov remélhetőleg a vendégvárásra is berendezkedik. Murányi László Életet mentenek ezek a készülékek a POTE 400 ágyas kliniko belgyógyászati intenzív-terápiás osztályán Fotó: Proksza László A statisztika száraz és könyörtelen. A POTE intenzív osztályán minden száz klinikai halottból húszat sikerül visszahozni az életbe. Közülük néhányat többször is. A többségük egy idő után visszatérhet otthonába, sőt a munkahelyére is. De mi történik addig? Az egyik leggyakoribb betegségből, a szívizominfarktusból újraélesztettek nagyrésze csak egy bizonyos pontig, a hirtelen, heves fájdalomig, a megsemmisülés érzéséig, a nehéz lélegzésig emlékszik az eseményekre. Azt csak utólag tudják meg, hogy már a mentőkocsibán megkezdődött az életükért folyó küzdelem: lélegeztető eszközök sorával, a szív elektromos sokkolásával, gyógyszerekkel segítették visz- sza az életbe. De nemcsak a súlyos szívbetegeket, a nagy műtéteken átesetteket, a mérgezést elszenvedetteket, a légzési zavarokkal küszködőket is az intenzív osztályon kezelik. Olyan emberek ők, akik valamilyen ok miatt a biológiai létfeltételek határáig jutottak, kritikus állapotba kerültek és az életfunkcióikat hosszabb-rö- videbb ideig helyettesíteni kell. Közülük nagyon sokra néhány évvel ezelőtt még azt mondták: menthetetlen. Remények és esélyek A POTE intenzív osztályán összehangolt team-munka folyik. A jól képzett klinikusok többsége idekerülése előtt sebészeten, belgyógyászaton dolgozott. Az ápolónőknél a magas szakmai tudás mellett alapkövetelmény a technikai érzék, a gyors reakciókészség, a józan ítélőképesség. Dr. Tekeres Miklós osztályvezető adjunktussal végigjárjuk az osztályt. A kórtermekben függönyök választják el egymástól az ágyakat. Férfiak és nők közös betegszobában fekszenek. A belgyógyászati részleg ágyainak egyrésze mellett infúziós állvány, no és mindegyiknél egy vezeték, aminek segítségével a monitoron folyamatosan nyomonkövethető a betegek szívműködése. A sebészeten bekötözött mellkasok, fejek árulkodnak a nagyműtétekről. Itt egy bácsi, akit késsel szíven szúrtak, mellette egy fiatalasszony, aki autóbalesetet szenvedett. A sebészeti részlegen nincs olyan ágy, ami mellett ne állna valamilyen készülék. A legtöbb be van kapcsolva. A legutolsó ágy mellett a lélegeztető berendezés. Fiatal, eszméletlen lánynak adagolja a levegőt, órák óta. A maréknyi altató, amit bevett, már felszívódott. Az orvosok mindent megtettek, amit lehetett, s még reménykednek . . . — Meddig? — kérdezem dr. Tekeres Mikióstól. — Ameddig az állapota a legkisebb reális 'kilátást adja az újraélesztésre — válaszolja. — önök, itt az osztályon az életfunkciók jelentős részét képesek konzerválni. Hol a határ? Mikor kapcsolják ki a berendezéseket, mikor mondhatják nyugodt lelkiismerettel, hogy mindent megtettek? tartozók, a feleségek, férjek, gyermekek, édesapák, édesanyák?! Török Éva Nem pártoltunk el a természettől Á Turistaházakat Kezelő Vállalat öt esztendeje valamennyi turistaházát, vendéglátó egységét országszerte átadta a megyei vendéglátó vállalatok kezelésébe, nehéz volt ugyanis a turisták számára menedékhelyül szolgáló létesítményeket rendeltetésüknek megfelelően működtetni. A vállalat központja Budapesten volt, a több tucat menedékház és erdei büfé vezetői fővárosi lakók voltak, az áruellátást is az ország középpontjából kellett megszervezni, a forgalom évről évre csökkent. Reménytelen vállalkozásnak tűnt, a hajdan természetbarátok számára életszükségletnek számító vendéglátó egységeket, a korábbi szervezeti formában működtetni. Dél-Dunántúlon csak Baranyában üzemeltetett a megszűnt vállalat egységeket: a Közép-Mecseket átszelő, kanyargós erdei út mentén például a fehérkúti turistaház hosszú ideig kedvelt helye volt a pécsieknek, s a távolabbról idelátogatóknak is. Mint Boli Sándor, a Baranya megyei VenHalódnaka menedékházak? A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat nem adja lel hitét... déglátó Vállalat osztályvezetője elmondotta: nem rajtuk múlott, hogy most csak időlegesen (a tavaszi, nyári és kora őszi hónapokban) tudják működtetni. Tönkrementek a kis faházak, a KÖJÁL nem járult hozzá további működtetésükhöz, hiszen akkoriban sem folyóvíz, sem mos- dási lehetőség, higiénikus mellékhelyiségek, az étteremben a mosogatáshoz folyóvíz nem állt rendelkezésre. Nehéz ide vezetőt kapni, a legügyesebbek is csak évi 160 ezer forintnyi forgalmat tudtak összehozni. A vállalat ugyan szeretné az idén is megnyitni, a mi hitünk szerint érdemes is lenne, üzletvezetőt azonban egyelőre nem találnak. A régi pécsiek számára az istenkúti turistaház is kedvelt szórakozóhely volt, árnyas kerthelyiségében egykor hangulatos majálisokat rendeztek. Sajnos, most a kerthelyiségnek csak nyomait véljük felfedezni, pusz- tulóban az épület is. A közeli Vadásztanya győzhetetlen ve- télytárssá vált. A nyirkos helyiségeket, a hétvégi zene, a jó ételek sem ellensúlyozzák. Egyelőre. Istenkút a környék kocsmája lett — mi azonban reméljük (Boli Sándor ébresztette bennünk az érzést), hogy ismét speciális turista vendéglátó egységgé válik. Ezek szerint Dél-Dunántúlon egyedül (Tolnában, Somogybán, Zalában egyetlen vendéglátó egység sem volt korábban a Turistaházakat Kezelő Vállalat tulajdonában) Pécsett a dömörkapui turistaház forgalma lendült fel, amióta a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat a házigazda. Felújították az éttermet, komfortossá tették a szálláshelyeket, olcsó áron jó ételeket kínálnak. A pécsi Menedékház (Dö- mörkapu) tehát megőrizte népszerűségét (2 millió 125 ezres forgalmával életképességét is). Remélhetőleg a bakancsos turisták, az erdő szerelmesei, a természetjáró sportbarátok mai igényeinek megfelelően, kulturált körülmények között legalább az életképesség jelképévé válik. Nem lenne jó ugyanis, ha az egykor hangulatos turistaházak, menedékházak, erdei falatozók megszűnnének, peremvidéki kocsmává válnának. Sarok Zsuzsa — Az agynál. — Ha az agyműködés visszatérésére, illetve az ép agyi tevékenység fenntarthatóságára a mai ismereteink szerint már nincs esély, akkor néhány józan kísérlet után értelmetlen minden további erőfeszítés. Visszaszólítani az életbe A POTE intenzív osztálya tíz évvel ezelőtt, 1970-ben szerveződött. Az itt dolgozók nem készülnek jubileumra. De gondolatban bizonyára felelevenítik az eltelt évek megrázó és boldog óráit, az ezekhez kötődő emberarcokat. Közülük is főként azokét, akiket sikerült visszaszólítani az életbe és felépülve, gyógyultan távoztak. Minden száz klinikai halottból húszán! Az osztályon évente több, mint hütszáz beteg fordul meg. Tíz év alatt ezerkétszáz visszaadott élet! S vajon miként számolják ezt a hozzáRossz volt a pala - lizet a IÖZÉP Fejük fölül a tetőt A családi ház tulajdonosat 1978 szeptemberében költöztek az új otthonba. A Mária-dűlőn épült ház lakóinak boldogsága nem sokáig volt zavartalan, mert a múlt esztendő januárjában már észrevették, hogy a tetőn a hullámpala repedezni kezdett. A kis repedések azután tovább nőttek, a palák kettéváltak és a tetőszerkezet teljes mértékben használhatatlanná vált. Sz. Szte- fán és O. Zsuzsanna elmentek a TÜZÉP-hez, azután a tetőfedő kisiparoshoz, ám mindhiába. Közben a 125—130 hullámpalából már 100 darab törött volt. Ki kellett cserélni a hullámpalákat, az újracserepezés több mint 30 ezer forintba került. A tulajdonosok a bírósághoz fordultak. A perben beszerezték az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szakvéleményét. Kiderült, hogy a TüZÉP által forgalomba hozott csehszlovák azbesztcementlemez nem felel meg a szabványnak. A gyártásnál kispórolták belőle az azbesztet, ezért sem a hőállósága, sem a Szakítószilárdsága nem érte el a kívánt értékeket. A szakvélemény több mint 10 ezer forintba került. A bíróság megállapította, hogy a kisiparos szakszerűen építette be az anyagot és így kizárólag a TUZÉP-pel szemben van helye elmarasztalásnak. A Pécsi Megyei Bíróság dr. Kovács Gyula vezette polgári fel- lebbviteli tanácsának jogerős döntése értelmében a TUZÉP-nefc nemcsak az újracserepezést, hanem a szakértő költségeit is meg kell fizetnie. E termékszavatossági per külön érdekessége volt, hogy á szakértői adatok szerint már több jogos minőségi kifogás merült fef e palafajtával szemben. Ennek ellenére nem tették meg a TU- ZÉP-nél akkor a szükséges intézkedéseket és igy kerüThetett forgalomba a sok bosszúságot, idegességet és kárt okozó importpala. Érdeklődésünkre a területi TÜZÉP igazgatója elmondta, hogy ma már nincs forgalomban egyetlen darab sem • csehszlovák hullámpalafajtából. E. A.
