Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-04 / 63. szám

Javítják a mezőgazdasági repülőket a MÉM Repülőgépes Szolgálat kaposújlaki bázi­sán. A biztonságot növeli a hat tartalék repülőgép, amely a reptéren rendelkezésre áll. A rhodesiai választások valószínű eredménye A Mugabe vezette ZANU-HF széni meg a legtöbb mandátumot A TASZSZ szovjet hírügynök­ség jelentése szerint Robert Mugabe, a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió (ZANU) Haza­fias Front elnöke bejelentette: szervezete nyerte meg a szerdá­tól péntekig tartott, háromna­pos rhodesiai választásokat. Mugabe, aki szombaton este érkezett Dar es Salaamba, hogy tanácskozzék Nyerere tanzániai elnökkel, nyilatkoza­tában úgy vélte, szervezete öt­venhat helyet szerzett meg ab­ból a nyolcvanból, amelyet a száz fős parlamentben az or­szág színesbőrű lakossága ré­szére tartottak fenn. Mugabe nem zárta ki annak lehetősé­gét, hogy több helyen megkí­sérlik meghamisítani a választá­si eredményeket, amelyek nyil­vánosságra hozását március 4- re ígérik. Mugabe reményét fejezte ki, hogy a választási eredmények számára kedvező alakulása ese­tén Lord Soames brit főkor­mányzó őt bízza meg kormány- alakítással. Ebben az esetben szervezete, a ZANU-HF szövet­ségre lépne a Joshua Nkomo vezette Zimbabwe Afrikai Népi Unióval. Lord Soames, Rhodesia brit főkormányzója egy nappal a függetlenségi választások ered­ményének kihirdetése előtt ki­jelentette, hogy nem feltétlenül a legnagyobb párt vezetőjét bízza meg Zimbabwe első kor­mányának megalakításával. A főkormányzó a BBC-nek nyilat­kozva megerősítette Margaret Thatcher miniszterelnök alsóházi nyilatkozatát, amely szerint azt a politikust kéri fel kormány- alakításra, aki megítélése sze­rint a legtöbb reménnyel láthat hozzá egy szilárd koalíció létre­hozásához. Lord Soames nyilatkozatából világosan kiderül, hogy London a Lancaster palotában kötött- Nyugaton úgy tesznek, mintha az alapvető probléma a szovjet csapatok Afganisztán­ba történt bevonulása lenne, ugyanokkor a nyugati hatalmak semmit sem tesznek a feszült­ség enyhítésére. Sőt, jelentős mértékben fokozzák fegyverke­zésüket, kivált az Egyesült Álla­mok az Indiai-óceán térségé­ben - jelentette ki Indira Gandhi indiai miniszterelnök a francia szocialista párthoz kö­zelálló Le Matinban hétfőn, megjelent interjújában. ,,A Szovjetunió nem maradhat tét­len, ho úgy ítéli meg, hogy nemzeti érdekei kockán forog­nak" - fűzte hozzá. Indiro Gandhi szerint nincsen még szó valódi „Washington- Peking tengelyről”, de igen szoros egyetértés alakult ki az Egyesült Államok, Kína és Pa­kisztán között. Figyelmeztetett, hogy az amerikaiak segélyeket nyújtanak Pakisztánnak, s nem veszik észre, hogy ennek a várt­tal ellentétes következményei lehetnek. rendezési megállapodás egyik hiányosságát kiaknázva, döntő szerepet akar játszani a függet­len Zimbabwe első kormányá­nak kialakításában, neokolonia- lista terveinek megfelelően. A főkormányzó környezete a sajtó nagy részével együtt arra szá­mít, hogy a választásokon a Mugabe vezette ZANU-HF szerzi meg a legtöbb mandá­tumot, de nem jut abszolút többséghez a leendő képviselő­házban. Ennek alapján tág tér nyílik a brit koalíciós manőve­rekre, amelyeknek fő célja a radikális ZANU-HF elszigete­lése és ellenzékbe szorítása lesz. Ai első munkaóra az új postahivatalban Fotó: Erb János Postahivatalt adtak át a Ivov-kertvárosi Varsány utcában Egy felnövekvő városrész la­kosságának előbb-utóbb posta- hivatalra is szüksége van. A Posta a Pécs városi Tanáccsal együttesen 1976-ban elhatároz­ta, hogy Lvov-Kertvárosban pos­tahivatalt létesít. Tegnap dél­előtt 10 órakor átadták a Var­sány utcai szolgáltatóház része­ként a 16-os számú postahiva­talt. A háromszemélyes, csak fel­vevő szolgáltatást nyújtó posta- hivatalt 800 ezer forintos költ­séggel az Építőipari Szövetke­zet készítette. A jelenlegi igé­nyeknek megfelelő a hivatali helyiség, fát utánzó, világos műanyag agroplasztburkolatot kapott. A szokásos berendezé­sek között egy távolsági beszél­getést szolgáló telefonfülke áll a lakosság rendelkezésére. A helyi beszélgetések egy külső telefonfülkéből bonyolíthatók le. Fűlöp Jenőné hivatalvezető, va­lamint Hideg Zoltánné és Szir­mai Ádámné postai dolgozó elégedettek az új környezettel, és számukra közeli a munka­hely. Hartai Györgyné Varsány ut­cai nyugdíjas mondta: — Nagy könnyebbség ez ne­künk, hogy nem kell minden csekkel, csomaggal a városba szaladgálni. A postahivatal hétfőtől pén­tekig 10—17.30 óráig, szomba­ton 8-tól 12 óráig tart nyitva. Adám Erika Washingtonba látogat a nyugatnémet kancellár Helmuth Schmidt nyu­gatnémet kancellár ked­den hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba ér­kezik. A bonni kormányfő látogatását különös érdek­lődés előzi meg a feszül­tebb nemzetközi helyzet­ben, miután közismert: Schmidt többé-kevésbé nyíltan bírálta a Carter- kormánynak a Szovjetunió vonatkozásában újabban folytatott politikáját, más taktikát javasol az úgyne­vezett afgánkérdésben, a moszkvai olimpia ügyében és más vitatott kérdések­ben. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 63. szám 1980. március 4., kedd Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja (Épfip A megvalósítás kulcsa népgazdasági tervek megvalósítását az el. múlt évtizedekben töb­bé-kevésbé azonosítottuk a ter­melési előirányzatok teljesítésé­vel. Ez az értékelési szemlélet több szempontból is helytálló volt, legfőképpen azért, mert az új érték, a nemzeti jövedelem jelentős mértékben az anyagi termelés szféráiban jön létre. Mindezzel összhangban a terv realizálásának feltételeit is a termelés ágazataiban vizsgál­tuk és természetesen igyekez­tünk biztosítani. Bár a szóban forgó gazda­sági ágazatok nemzeti jövede­lemtermelő szerepe mit sem változott, úgy tűnik, hogy napiainkban — ebben az esz- tencfőben is — o termelési elő­irányzatok teljesítése elsősorban eszköze, útja-módja a tér/ realizálásának, s ez utóbbinak kulcsa, alapvető feltétele az értékesítés: konkrétan a külső piaci értékesítés. Félreértés ne essék: az értékesítés, a végső realizálás a múltban is felté­tele volt a termelés növelésé­nek. A hangsúlyeltolódás és a különbség abból adódik, hogy a népgazdasági tervek hosszú időn át intézményesen biztosí­tották a termelés növekedésé­nek — de legalább a többlet döntő részének — értékesítését, végső felhasználását, az 1980. évi népgazdasági terv viszont nem nyújt ilyen biztosítékot; a termelés csak ott és akkor növelhető, ha a termelők az ér­tékesítés lehetőségét is meg­teremtették. Az anyagi termelés fő ágaza­tában. az iparban például 3,5 —4 százalékkal kívánjuk a ter­melést fejleszteni. Ezt az elő­irányzatot reálisan az minősíti, hogy az ipar az elmúlt évben ennél alacsonyabb ütemet pro­dukál. Az iparnak tehát ebben az évben körülbelül 1 százalék- kai magasabb növekedési üte­met kell elérnie, ám a termelés bővítéséhez a magyar gazdaság egészétől aligha kap ösztönzést, támogatást. Mégpedig azért nem, mert a belföldi véqső fel­használást — a fogyasztást és a felhalmozást együttesen — to­vább kell csökkenteni. Mivel a belföldi végső felhasználásban is döntő az ipari termékek ré­szesedése, az iparnak nemcsak a termelés teljes növekményét, hanem azon kívül is még vala­mennyit, azt a részt, amit a bel­földi felhasználós csökkenése „felszabadít", a külső piacokon kell értékesítenie. A feladat nehézségi foka — szinte „szemmel” érzékelhető. Mindemellett a külső piaci érté­kesítés teendői kapcsán, egyéb nyomós tényeket is figyelembe kell vennünk. Az összes belföldi felhasználás már 1979-ben is csökkent, alacsonyabb volt, mint az 1978. évi. Nos, ehhez képest keli még 1 százalékkal mérsékelni a belföldi felhaszná­lást, ami többé-kevésbé azt je­lenti, hogy az ipar a belföldi végső felhasználásnál körül­belül az 1977. évi igényekkel, szükségletekkel, felhalmozási és fogyasztási vásárlóerővel szá­molhat. Következésképpen 1980-ban már nem csupán a termelés előirányzott idei nö­vekményét, hanem a tényleges 1978. és 1979. évit is külföldi piacokon kell értékesíteni. Az ipar a termelés növelése — és a már elért termelési szint fenntartása — szempontjá­ból, az exportkényszer helyze­tében van. Ez a megállapítás az ipar egészére érvényes, mert a vállalatok egy része — amelyek eddig sem tudták kielégíteni a fizetőképes belföldi keresletet — 1980-ban is növelheti a hazai felhasználást szolgáló terme­lést. Kevés kivétellel azonban majd minden vállalat exportra is dolgozik, s ha a termelés exporthányada minimálisan 5— 10 százalék, már fellép az ex­portkényszer. Mellőzzük most a szokásos hivatkozást a kedvezőtlen világ­piaci körülményekre, a dekon- juktúrára, az áremelkedésre, és még sok egyéb tényezőre, ame­lyek közös jellemzőé, hogy szá­munkra hátrányosok, évről-évre nehezítik a magyar export bőví­tését. Sajnos, e tekintetben új­keletű problémával is számol­nunk kell. A világpiaci változá­sok a legtöbb KGST-országnak a miénkhez hasonló gondokat okoztak, s ennek hátrányos kö­vetkezményei az egymás közötti árucsere-forgalomban is érzé­kelhetők. Az elmúlt évben a KGST-országokkal folytatott kül­kereskedelmünk elmaradt a ter­vezett szinttől. Úgy tűnik, hogy a forgalmi előirányzatok már nem teljesülnek automatikusan, nemzetközi gazdasági kapcso­lataink e döntő területén is nagy erőfeszítéseket igényel a beszerzés, az importkontingen­sek telies kihasználása és az export bővítése. Az ipar exporttermékeinek több mint 60 százalékát a szo­cialista országokban értékesít, jü'k, így az említett export­előirányzat teljesítése —, amely azonban az import növekedésé­től is függ — már nyújt bizo­nyos alapot az ipari termelés növeléséhez. A további garan­ciáit- a nem rubel elszámolású export bővítésének — 10 száza­lékon felüli növelésének — kell előteremtenie. imondható, ha az ipari export előirányzatait akár rubel, akár nem ru­bel elszámolásban nem tudjuk teljesíteni, azt az -ipari termelés fejlődési üteme is megsínyli. Nos, ezért kulcsa az idei terv megvalósításának — egyrészt a külgazdasági egyensúly javítá­sának, másrészt az ipari terme­lés és a nemzeti jövedelem nö­velésének — a külső piaci érté. kesítés, az export. Más, és korántsem mellékes kérdés, hogy a külső piaci értékesítés kulcsszerepe végül is a terme­lő ágazatok feladatait gyarapít­ja és nehezíti. Garamvölgyi István Magyar—finn tudományos együttműködés Finnországban jövőre meg­rendezik a magyar tudomány napjait, s az idén, illetve 1981- ben hat szaktudomány magyar és finn képviselői közös kollok­viumon cserélik ki a legfrissebb tudományos eredményeket. Egyebek között ezt tartalmazza a Magyar Tudományos Akadé­mia és a Finn Akadémia együtt­működéséről szóló jegyzőkönyv, omelyet hétfőn írtak alá Buda­pesten. Folytatják az 1977-ben megkezdett közös biológiai, környezetvédelmi, szilárdtest­fizikai, geofizikai, valamint tár­sadalomtudományi kutatásokat 1980-ban és 1981-ben is. A ko- rábbiakhoz viszonyítva bővül a társadalom, és a humán tudo­mányok közös kutatási téma- jegyzéké. Indira Gandhi nyilatkozata egy francia újságnak A fegyverkezés nem enyhülés

Next

/
Thumbnails
Contents