Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-11 / 70. szám
1980. március 11., kedd Dunánt úli napló 3 Gépgyártás gazdaságosan Nincs már gazdaságtalan termék a mezőgazdasági gépgyártásban Az utóbbi két-három év alatt mintegy 10 százalékkal csökkent a hazai mezőgazdasági gépgyártás termékválasztéka, s ebben az évben már egyetlen veszteséges gépet, berendezést sem állítanak elő a Mezőgép Tröszt vállalatai. A kevésbé jövedelmező termékek közül is csak néhány készül, ilyen a 200 literes vashordó, amely iránt nemhogy csökkent volna az igény, hanem lényegesen nőtt. Ezért a vállalat úgy határozott: gyártását nem .szünteti meg, hanem a technológia fej- \ lesztésével, korszerűbb típus kialakításával gazdaságosabbá teszi. A szelektív fejlesztés során, a nálunk nagy hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági kultúrák alaptechnológiáinak nagy sorozatú gyártására rendezkedett be mezőgépgyártásunk, s a KGST-tagóllamokkal kötött sokoldalú és kétoldalú szakosítási szerződések alapján partnereink igényeinek jelentős részét is kielégítjük azokból. Ilyen ágazat a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőtermesztés, a betakarítás és a növényvédelem. Egyébként rövidesen még nagyobb teljesítményű, energiatakarékos, új géptípusokat hoznak forgalomba. Ugyanakkor több fontos berendezés gyártását megszüntették, mert vagy korszerűtlenek voltak, sa kereslet megcsappant irántuk, vagy korszerűbbek, de a hazai ipar jelentős veszteséggel tudta csak gyártani azokat. Ilyen termékek a szárítók és számos pótkocsitípus is, amelyekből a keresletet, részben KGST-szako- sodás útján, a szocialista országokból elégítik ki, de a hazai szövetkezeti ipar is átveszi azon termékek előállítását, amit a nagyiparénál jövedelmezőbben tudnak megvalósítani. Szocialista partnereinkkel már kialakult egy sokoldalú és több kétoldalú szakosítási megállapodás. Ennek megfelelően a Szovjetunióból traktorokat és kombájnokat, az NDK-ból ugyancsak kombájnokat és be- takarító-gépeket, Lengyelországból műtrágyaszórókat, és Romániából pótkocsikat kap a magyar mezőgazdaság. Mivel a magyar ipar nem gyárt önjáró kombájnokat, kétoldalú kooperációkat hozott létre az NDK beli Fortschritt és a csehszlovák Zbrojovka vállalatokkal. Adaptereket és univerzális munkagépeket, valamint szállítóeszközöket készítünk kombájnjaikhoz. A gazdaságos gyártmányválaszték kialakítását gyorsította néhány eredményes tőkés kooperáció is. A nemzetközi munkamegosztásba való aktívabb bekapcsolódás a termelési szerkezet átalakulása mellett előnyösen megváltoztatta az exportáru- alapot is. így jelenleg szocialista kivitelünk 60 százaléka, a tőkésnek 50 százaléka kooperációs vagy szakosított gyártmány, s ez az arány a következő években még lényegesen emelkedhet. A Mezőgép Tröszt átcsoportosításokkal, jobb munkaszervezésekkel is sokat tett a gazdaságosabb termelés kialakítása érdekében. Nyolc mezőgépeket gyártó vállalatában, illetve azok mintegy 100 üzemében szakosították a termelést, megszüntetve a párhuzamos fejlesztést és gyártást. így Győrött alkatrészeket, hajtóműveket, Miskolcon munkahengereket, hidraulikákat állítanak elő. Az alapvető technológiákat: a speciális öntvénygyártást, a fogaskerék- és lánckeréktermelést, a hegesztést is egy-egy helyre koncentrálták, így biztosítva a többi mezőgép vállalat gyorsabb, minőségileg jobb, színvonalasabb ellátását. Ahogy a bevételi hivatal látja B efutottak a vállalati és szövetkezeti mérlegek a Bevételi Főigazgatóság Baranya megyei Hivatalához. Az összesítésre ugyan még várni kell, ám a revizorok, múlt évi pénzügyi ellenőrzéseik tapasztalatainak birtokában, immár véleményt tudnak formálni: az egyre keményedö külső és belső feltételek közepette milyen feszesen gazdálkodtak a baranyai vállalatok és szövetkezetek — leszámítva a minisztériumi vállalatokat, melyek elszámoltatását nem a megyei hivatal végzi. Dr. Székelyhídi Gyula, a bevételi hivatal megyei vezetője segítségével vontuk meg a mérleget. — Milyennek Ítéli meg a gazdálkodási fegyelmet a pénzügyi ellenőrzések tükrében? — Tavaly 129 átfogó ellenőr, zést végeztünk. Ebből 32 olyan vizsgálat akadt, amikor nem ta. láltunk szabálytalanságot, ezért jegyzőkönyv sem készült. Ugyanakkor 81 esetben született olyan határozat, amikor a meglévő számviteli hiányosságok megszüntetése érdekében is intézkednünk kellett. Ezek szerint a korábbi szigorúbb intézkedéseink még nem hozták meg a várt javulást. Tizenkét esetben kezdeményeztünk szabálysértési eljárást, elsősorban a hibásan benyújtott mérlegek miatt. Tizennyolc esetben pedig jelzéssel éltünk a felügyeleti és más szerveknél, amit — tegyük hozzá — igen komolyan kezeltek a címzettek. — Végül is — folytatta dr. Székelyhídi Gyula — összességében tavaly is több tízmillió forinttal kellett módosítanunk, csökkentenünk vagy növelnünk a nyereségeket és a különböző alapokat, vagyis jócskán akad még hiányosság. Az évfolyamán 24 millió forintnyi adóhiányt ál. lapítottunk meg. Az előző évhez képest csökkent az adóhiány, ami arra enged következtetni, hogy a gazdálkodó szervezetek törekedtek a szabályszerű mun. kára. A bírság, összege csaknem 7 millió forint, szemben az 1978. évi 12 millió forinttal. Egy szóval javult a helyzet, de még mindig nem kielégítő. — A szokásos kérdés ilyenkor: kik és milyen szabálytalanságokat követtek el? Fordítsuk meg a kérdést így: hol nem kellett jegyzőkönyvet felvenni? — Látni kell, a hibák többsége a hozzá nem értésből fakadt, ami — főként a szövetkezeti szektorban kísért ez — a szakemberhiányra, a beosztott számviteli dolgozók továbbképzésének elmaradására, elégtelen anyagi és erkölcsi megbecsülésükre vezethető vissza. Ugyanakkor azt is látni kell. ott nem volt szükség jegyzőkönyvre, ahol jó a belső ellenőrzés. Itt hívnám fel a figyelmet a belső ellenőrzés kiemelkedő szerepére, rájuk a vállalatok és szövetkezetek vezetőinek is fokozottabban kellene támaszkodniuk. Gyorsmérleg a múlt évi gazdálkodásról Csökkent az adóhiány, kevesebb a bírság Tizenegy tsz veszteséges a megyében — Minduntalan visszatérő szabálytalanság a fekete beruházás, különösen most, hogy a fejlesztési alapok beszűkültek, továbbá a helytelen árvetés, a tisztességtelen haszon. Mik a tapasztalatok? — Tény, a vállalatoknál és a szövetkezeteknél egyaránt megszaporodtak a fekete beruházó, sok, amikor is a fejlesztési alap helyett a költségek terhére számolják el a fejlesztést, például az irodaházbővítést. Az ilyen bűvészkedéseket felfedjük és természetesen intézkedünk, mint ahogy a helytelen árvetések esetén is intézkedünk a tisztességtelen haszon elvonásáról. Az árvetésekre, a kalkulációk szabály, szerűségére az idén kiemelt feladatként odafigyelünk és szorosan együttműködünk az árható. Ságokkal. — Ha már az együttműködésnél tarttunk, milyen a kapcsolatuk a különböző ellenőrző szervekkel és hatóságokkal? — Úgy vélem, közelebb kerültünk egymáshoz, anyagainkat kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátjuk, igyekszünk ki. szűrni a párhuzamosságokat, szűkültek az olyan vizsgálatok, amikor ugyanazt o témát külön- külön vizsgáltuk. De korántsem merítettük ki, rengeteg még a tartalék az együttdolgozásban, a hatékonyabb ellenőrzésben. El kellene például érnünk, hogy a revizori irodák ne ugyanabban az évben végezzék ellenőrzései, két a szövetkezetekben amikor a bevételi hivatal, vagyis ne zaklassuk ilyen átfogó ellenőrzéssel kétszer egy évben a gazdálkodó szervezeteket. — A múlt év őszén önök köz véleménykutatást rendeztek a termelőszövetkezetekben, hogyan ítélik meg a szabályzómódosítások tükrében az év végén várható pénzügyi eredményeiket? A tsz-ek meglehetősen borúlátóan nyilatkoztak. Most, hogy a mérlegek beérkeztek, hogyan fest a kép? — A gyakorlat az ellenkezőjét bizonyította, vagyis tízmilliós nagyságrendben „tévedtek”. Az eredmény végül is nagyobb lett, mint amit előzőleg kalkuláltak, ám összességében 1978-hoz képest 100 millió forinttal csökkent •a baranyai tsz-ek nyeresége. — Hány szövetkezet veszteséges a megyében? — Tizenegy. Közülük egyet, az egyhózasharaszti tsz-t szanálni keli, miután veszteségeit képtelen saját erőből fedezni. — Mindennel együtt, a termelőszövetkezetek fejlesztési lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Mit várhatnak az államtól? — Az állami támogatást az új szabályozás tovább csökken, tette, a beruházási lehetőségek ez által szűkülnek. Különösen a kedvezőtlen adottságú tsz-ek - ben látok problémát. A szegényebb tsz-ek a gazdagokhoz képest még szegényebbek lesznek. De nem elveszettek! A szövetkezetekben, de különösen a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben fontos az alaptevékenységen kívüli melléktevékenység fokozása. Például a kishajmási tsz ke- rómiaüzeme immár exportra is szállított. Az ilyen kezdeményezéseket bátorítani kell. Nem különben fontos, miután új gépek beszerzésére kevés a pénz, a meglévő gépek kímélése, jó karbantartása. Itt óriási tartalékok vannak! Mindenütt nagy súlyt kell fektetni a költséggazdálkodásra, hogy mit mennyiért termelünk. — Újabban önök végzik a lakásszövetkezetek pénzügyi ellenőrzéseit. Itt mi a helyzet? — Sok kirívó szabálytalanságot tapasztaltunk, többől rend. őrségi feljelentés is lett. A legsűrűbben előforduló hiányosságok a hamis leltár, a költségek szabálytalan elszámolása, a sző. vetkezeti tulajdon védelmének elmulasztása, a házipénztár nagyvonalú kezelése, az összeférhetetlenség. Az okok a szakértelem hiányában, a lakásszövetkezetek elaprózottságában keresendők. Olyan szövetkezetek kellenének, mint például a kertvárosi, ahol 2000 lakás tartozik egy szövetkezethez, nem pedig 30—40. A nagyobb lakásszám már elbírja a függetlenített apparátust, s akkor lehet nagyobb követelményeket támasztani. Mi mindenesetre felajánlottuk a segítségünket a MESZÖV-nek és a lakásszövetkezeteknek —mondta beszélgetésünk végén dr. Szé. kelyhidi Gyula, a bevételi hivá- tal megyei vezetője. Miklósvári Zoltán Kevesli megrendelés Kapacitásfelesleg a Pécsi Közúti Építő Vállalatnál Az elmúlt két esztendőben az ország csökkentett mértékben volt képes pénzt fordítani a köz- úthálózat fejlesztésére, korszerűsítésére. A kilátások az elkövetkezendő években sem kecsegtetnek sok változással. Vajon ebben a helyzetben hogyan dolgozik egy útépítésre berendezkedett vállalat, milyen megoldásokat keres a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodáshoz, hogyan képes kivédeni a nehézségeket. Erre kerestünk választ a Pécsi Közúti Építő Vállalatnál. Tavaly a vállalat mintegy 400 millió forint értékben lett volna képes útkorszerűsítést, útépítést végezni. A feltételes mód azért, indokolt, mert — bár ilyen értékű munka kivitelezéséhez állt rendelkezésre kapacitás — a beruházók, a megrendelők csupán ennek egy részét használták ki. Igényként csupán 300 millió forint értékben jelentkezett munka. De amellett, hogy a meglévő kapacitást sem használták ki, 1978-tól az útépítés jellege is megváltozott. Hosszú ideig főigényként az aszfaltburkolatépítés jelentkezett, s a Pécsi Közúti Építő Vállalat ennek megfelelően alakította ki a technikai bázisát, ennek a szempontnak rendelte alá a dolgozók technikai felkészítését. Viszont 1978-ban már csökkent az aszfaltburkolat-építés iránti igény, s egyre inkább átterelődött Oz úgynevezett „fehér munkák” irányába, azaz a megrendeléseknél egyre nagyobb és jelentősebb szerepet játszotNőnapi ajándék Patyolat-szalont nyitottak Säsdon a nemzetközi nőnapra megyénkben a sásdi és a Sásd környéki háziasszonyok kapták a legnagyobb ojóndékot: Pa. tyolat-szalont adtak ót Sásdon, a Rákóczi út 24. alatt. A roskatag épületben üzemelő korábbi Patyolat-átvevőhely helyett már néhány éve tervezték, hogy szalont kell nyitni. A nagyközségi közös tanács elnöke, Szilágyi Mihály kérése meghallgatásra talált a Baranya megyei Patyolat Mosoda Vállalat vezetőinél, az ötletet ők is megvolósíthatónak találták. A nagyközségi tanács kedvező feltételeket teremtett: térítésmentesen adták a területet a volt Tüzép iroda helyén, a költségvetési üzemük vállalta az építést, a terveket is társadalmi munkában végezték — kiemelhető Gál István és Dudás Zoltán. Tavaly kezdték az építkezést, a Patyolat ötmillió forintból „hozta ki" a szalont. A hivatalos átadáson Kajdon Nándor, a Patyolat Vállalat főmérnöke beszédében kiemelte a sásdiak kezdeményezőkészségét. A szalon vonzáskörzetét mielőbb szeretnék kibővíteni Sásdon túl a környékbeli településekre, ez 25—30 ezer ember ellátását jelentené, de nyáron a Balaton környéki üdülők bérágyneműjét is a szalonban mossák. A mosáshoz lágy vizet használhatnak fel, azt minden háziasszony tudja, hogy ez milyen előnyt jelent. Még valami, ami a takarékossággal, mégpedig az ésszerű takarékossággal függ össze: a vegytisztítógép hűtővize nem folyik ki a csatornába, hanem kerengtetés után ismét visszavezetik hűteni. Ez naponta 13 köbméter víz megtakarítását jelenti.- Mit tud az új sásdi Patyolat-szalon? — kérdeztem Végh Sándornét, a pécsi Körösi Csorna Sándor úti szalon vezetőjét, aki a sásdi 3 fős személyzetet tanítja be. — Műszakonként 250 kilót moshatunk és 85 kiló ruhát vegytisztíthatunk. A vállalat vezetői ünnepség keretében megkapták a „Sásd nagyközségért” bronzplakettet és az emléklapot. A szalon a nőnapon, szóm- bat reggel 7 órakor nyílt. Köznapokon 7—19, szombati napokon 7—15 óra között várjoa háziasszonyokat, a Patyolat-szolgáltatást igényibe vevőket. M. L. tak a hidak, műtárgyak építése, a csatornázási munkák. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy arra volt kapacitás, amire nem jelentkezett olyan nagy igény, ugyanakkor amire szükség lett volna, arra nem rendelkeztek megfelelő nagyságú háttérrel. Első lépésként a Pécsi Közúti Építő Vállalat vezetői felülvizsgálták a gépparkot, melynek a bruttó értéke meghaladja a 60 millió forintot. Meghatározták, hogy a meglévő állományból milyen berendezésekre van a továbbiakban is szükségük, ugyanakkor azt is felmérték, hogy az egyéb munkák elvégzéséhez milyenek kellenek még. A gépek egy részét ennek megfelelően állapotuktól függően selejtezték, felajánlották társ- vállalatoknak, valamint értékesítették. Tulajdonképpen profil- tisztítást hajtottak végre, de a gépi kapacitás mintegy 60 százalékát kitevő aszfaltkeverőtelep és bedolgozó géplánc nagy része így is megmaradt, így a gépek kihasználtsági foka alatta marad a lehetőségeknek. Az úgynevezett „fehér munkákra” való átállás azonban javít a helyzeten. Az igények eltolódásával párhuzamosan a meglévő dolgozókat átcsoportosítják, az adminisztratív állománynál létszámcsökkentést is végrehajtanak. Ahhoz, hogy működésük a nehézségek ellenére is eredményes legyen, arra kell törekedniük, hogy a rendelkezésre álló kapacitást minél jobban és hatékonyabban használják ki. 1970 és 1977 között annyi megrendelésük volt, hogy válogathattak, míg most a vállalatnak ikell munkákat keresnie. Rákényszerültek arra, hpgy olyan termékekkel jöjjenek elő, mely a megrendelőknek kedvezőbb áron biztosítja a kivitelezést. Ilyen újdonság például a komlói bányameddő felhasználása. Az előnyös árajánlatokon túl a munka minőségét is javítják. A fizikai dolgozóknál a teljesítményarányos bérezésnél az egyik legfontosabb szempont a minőségi munka. A Pécsi Közúti Építő Vállalat idén is nagyszabású útkorszerűsítéseket végez Baranyában. Többek között folytatódik az 57-es út rekonstrukciója mintegy 30 millió forintért, felújítják a sellyei utcákat nyolcmillió forintért. A vállalat szeretné folytatni Pécsett a 6/A út 5. szakaszának építését, de egyelőre bizonytalan, hogy lesz-e pénze a városnak vagy sem. Az eddigi megrendelések szerint idén sem tudják kihasználni a rendelkezésre álló kapacitást. Még mintegy 80 millió forint értékű munkát tudnának vállalni... R. N.
