Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-10 / 69. szám
Tudósok Bz enyhülésért Mindannyiunk érdeke az alap- kutatásokban való egyíinműködés Függetleníthető-e a tudomány a politikától? Sohasem lehetett, s ezután sem lehet. Sorsunk, az emberiség jövője nagymértékben függ attól, hogy milyen irányban halad a tudomány fejlődése, s annak eredményeit milyen célok érdekében használjuk fel. Részben ilyen megfontolások alapján került Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányába az a javaslat, hogy az aláíró országok tudósai rendszeresen találkozzanak, beszéljék meg, miképpen lehet továbbfejleszteni a kutatók információcseréjét, kapcsolatai, kát. Ennek szellemében rendezték meg legutóbb Hamburgban a nemzetközi tudományos tanácskozást, melyen a magyar delegáció Straub F. Brúnó kétszeres Kossuth-díjas biokémikus professzor vezetésével vett részt. A Moqyar Tudományos Akadémia elnökségének és számos nemzetközi tudományos szervezet tagja adott lapunknak interjút a tanácskozásról, illetve a tudósok feladatairól, felelősségükről.- Mint arról már korábban a sajtóból értesülhettünk, a tanácskozáson az orvostudo. mány, az alternatív energia- források, az élelmiszertermelés, továbbá az urbanizáció és az emberi környezet témaköréből hangzottak el előpdá. sok, folytak viták. Mit adntt ez a fórum a résztvevőknek?- Mindenekelőtt hangsúlyoznom kell, hogy az említett témákban csak az alapkutatásokat érintettük, és a tanácskozást a résztvevők úgy is tekintették, mint az enyhülési folyamat egyik szerves részét. Tehát elsősorban nem a tudományos információcsere volt itt a cél. A közös véleményalkotást megnehezítette az, hogy feszült po. litikai légkörben került sor a konferenciára. Egyes tudósok véleményén erősen érződött a jelenlegi nyugati propaganda visszhangja. Mindezek ellenére végül is sikerült olyan határozatot hozni, amely leszögezi, hogy Helsinki óta erősödött az érintett országok közötti tudományos kapcsolat, és hogy feltétlenül szükséges ennek továbbfejlesztése. Ezzel kapcsolatban pediq szükségszerű helsinki záródokumentumot aláíró országok közötti politikai enyhülés. — Erezhető-e ilyen alkalommal a különbség kis és nagy nemzet, fejlett vagy kevésbé fejlett országok között? — Kétségtelen, hogy aki előbbre tart a fejlődésben, az jobban, hamarabb tudja hasznosítani a tudomány eredményeit. Érdekességképpen megemlítem, hogy az angolok évek óta panaszolják, hogy tudományos eredményeik egy része az Egyesült Államokban kap gyakorlati megvalósítást. Az azonban kétségtelen, hogy a különféle nemzetek egymásra utaltak a tudományos kutatásbán. Például egy bizonyos fajta koszorúér-megbetegedés vizsgálatára egy amerikai tudós Hamburg utáni beszélgetés Straub F. Brúnó akadémikussal □Hétfői Moszkvában folytatott kutatásokat, mert az ottani, központilag jól megszervezett egészség- ügyi hálózat adott ehhez lehetőséget. Ugyanígy a rák elleni szerek vizsgálatát a különböző fejlettségű, életformájú nemzetekre elosztva sokkal eredményesebben lehet végezni, ösz- szegezve: a tudományos technikai forradalom következtében az alapkutatásokban való együttműködés egyaránt érdeke a kis és nagy nemzeteknek — o kis nemzeteknek azért, hogy tudományuk színvonalát fejleszteni tudják — gazdasáqi és tudományos fejlettségi szintjüktől függetlenül. — Professzor úr az élelmiszertermeléssel foglalkozó csoport munkájában vett részt. Milyen főbb kérdéseket érintettek? — Az egyik legjelentősebb problémakör volt az olajárak emelkedése és az élelmiszer- termelés közötti kapcsolat. Az elképzelhetetlen, hogy a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban visszaálljanak a hagyományos termelésre. Ezért a kutatások arra irányulnak, hogy minél kevesebb olaj- származék felhasználásával érjék el a kívánt terméseredményt, így például a nitrogéntartalmú műtrágyák felhasználásának csökkentésére a levegő nitrogéntartalmának hasznosítását szeretnék elérni a kutatók olyan növényeknél is — például o búza, kukorica — amelyek erre eddiq nem voltak képesek. Van olyan irányzat is, amely az úgynevezett egysejt-tenyészet kifejlesztésében látja a megoldás lehetőségét, de jelenleg úgy tűnik, nem lehet verseny- képes a hagyományos mező- gazdasági termeléssel. Biztatónak ígérkezik viszont az eddig nem alkalmazott növényi gének felhasználásával tiszta növényi fehérje előállítása különféle zöld növényi — például káposzta — levélből. Hazánkban a VEPEX technológia ebben már konkrét eredményeket is hozott, az angolok is sikerrel kísérleteztek ilyennel Jamaicán. — Politikai enyhülés és tudományos tapasztalatcsere. Kapcsolódó fogalmak, de mégis melyik kap nagyobb hangsúlyt egy ilyen tanácskozáson? Tudós és diplomata, hogyan egyeztethető ez ösz- sze?- A tudós feladata nem az, hogy a társadalom életében irányító szerepet töltsön be, hanem tudásával, tanácsaival rendelkezésre kell állnia a helyes gazdasági, politikai döntések meghozatalához. Egyébként olyan szinten, mint a helsinki záróokmány szellemében létrejött tanácskozáson, a tudósnak nem csekély mértékben diplomatának is kell lennie, hiszen óhatatlanul egy adott nemzetet, társadalmi formát képvisel.- A tudományos életben jelenleg mi foglalkoztatja? — Jelentős eredményeket értünk el az állattenyésztésben a fehérje minél jobb hasznosítása érdekében folytatott kutatásainkban. Emellett állandó feladatomnak tartom és ezért dolgozom, hogy az utánam következő tudósgenerációnak átadjam tapasztalataimat, megmutassam, milyen úton induljanak el, hogyan „csinálják” a tudományt. Kurucz Gyula A BAKSAI „EZUSTKALASZ” MGTSZ felvételre keres gyakorlattal rendelkező könyvelőket Jelentkezés személyesen a tsz főkönyvelőjénél Orvosmeteorológiai előrejelzés Készüljünk az időváltozásra ! A meleg levegő idegfeszültséget okoz Előrejelzés az ország területére 1980. március 10-től 16-ig: A hét első felében túlnyomóan felhős idő lesz, ismétlődő záporokkal. A hőmérséklet csúcsértéke 7, 12 fok között alakul, a kora reggeli órákban 0, -j-5 fok várható. A hét második felében lehűlésre lehet számítani. Az északias szél időnként megerősödik, jelentős csapadék nem *=hó-NAP HFr.tFvFrn LEVB^S valószínű. Az éjszakai hőmérséklet —2, —7 fok között, a kora délutáni hőmérséklet -j-1, -j-6 fok között várható. Közönségre is kacsingató filmek F ebruár 4-töl nyolcig Pécsre költözött a magyar filmes társadalom; a XII. magyar játékfilmszemle ünnepi eseménysorozata szinte mindenkit a Mecsek-alji városba vonzott, aki valamit is számít ebben szakmában. Hogy jó filmeket várhattak, arról most néhány héttel később is nyugodtan szólhatunk kijelentő módban. Örvendetes, hogy a filmszemle utórezgéseiként felfogható külföldi sajtóvisszhangok is igen kedvezőek. A szemle. külföldi újságíró vendégeinek megnyilvánulásaiból idézünk ezúttal néhányat. — Annyira szeretem, a magyar filmeket, hogy csak szubjektív hangon tudok róluk szólni — vallotta be elöljáróban Kutna Mari, a pécsváradi származású angol újságírónő, aki rendszereslátogatója a filmszemléknek. — Mindenekelőtt azt kell elmondanom, mennyire nagyra tartom a bemutatott alkotások operatőrjeit. A magyarok egyedülállóan specialistái a művészi fényképezésnek. Ami az egyes produkciókat illeti, nagyon örültem Gothár Péter filmjének — különösen imponált az elsőfilmes rendező nagyvonalú színészvezetése, nagy tapasztalattal rendelkező „filmes-rókák” is megirigyelhetnék. A Csontváry képeinek mítoszát filmre varázsoló Huszárik Zoltán alkotásában elsősorban a látvány, a különleges színek világa ragadott meg. Mint minden Huszárik-filmben, itt is fontos szerepet játszik a zene, amely nem hivalkodó és mégis erősen befolyásolja érzelmeinket. Rózsa János filmjeit mindig is kedveltem, de a „Vasárnapi szülők"-ben éreztem először, hogy alkotása olyan, amelyet akár Nyugat-Európában, akár más kontinensen is érdekfeszítőnek tarthatnak, témája és megvalósítása alapján egyaránt. A fiatal színészekkel tra. dicionálisan jól bánó rendezőnek — érzésem szerint — ez a legsikerültebb műve. Feltétlenül szólnunk kell Gyarmathy Lívia munkájáról, a ZDF NSZK-beli televízió társasággal közösen készített „Ko- portos”-ról is. A rendezőnő amikor a hátrányos helyzetben lévő, kiszolgáltatott kisemberekről beszél, akkor, úgy érzem, nemcsak azokról szól, akiket a vásznon Iáhatunk, hanem szerte a világon található elnyomottakról, vendégmunkásokról, fa- jilag megkülönböztettekről is. Heike Friderich filmrendező és újságíró egyszemélyben. Az NSZK több napilapjában — így Hamburgban is — megjelentek a pécsi szemléről küldött sorai. ,,A magyarok specialistái a művészi fényképezésnek »» — Nagyon sok olyan magyar filmalkotással találkoztam, amelyek történelmi megjelenítő erejük és hatásos társadalomkritikai ábrázolásmódjuk révén egyaránt érdekesek lehetnek számunkra. Különösen nagy örömömre szolgált két elsőfilmes most bemutatott munkája. Vi- tézy László „Békeidő”-je kitűnő példa arra, a komplexitásra, amely a valós társadalmi változásokat ábrázolja a népi Magyarországon. Kiváló Gothár Péter filmje is — szívből örülnék neki, ha minkét produkciót be- válogotnák a manheimi fesztivál versenyfilmjei közé. Az NSZK-beli újságírónő is dicsérte Gyarmathy Líviát és Huszárik Zoltánt, majd Bacsó Péter „Ki beszél itt szerelemről" és Szász Péter „Hogyan felejtsük el életünk legnagyóbb szerelmét" című műveit méltatta. Mindkét művel kapcsolatosan pozitívan értékeli a filmes-közönség kontaktus javítására tett gesztusaikat. Amint írja, az NSZK-ban is élő a művészfilmek és a közönségfilmek problematikája, a közönség visszacsalogatásáért ott is sok mindent megpróbálnak. Az említett két alkotás azt a célt is szolgálja, a filmek egy kicsit a közönségre is „kacsingatnak”. Elismerőleg írt a Rózsa János rendezte „Vasárnapi szülők"-ről is, majd így folytatta: — Bárcsak a számomra különösen tetsző filmeket említettem, azt azért mégis el kell mondanom, összességében milyen kellemes meglepetést jelentett számomra a pécsi filmszemle anyagának megtekintése. Bámulatos, hogy egy ilyen kis országnak milyen sokszínű, érdekes, szakmailag kiválóan megoldott, nagyszerűen fényképezett, változatos témájú filmjei vannak. A londoni The Times-ban David Robinson tollából jelent meg értékelő írás. A nemzetközi tekintélynek örvendő angol újságíró nyomatékkai emlékeztette olvasóit a magyar filmgyártás hagyományosan magas színvonalára, a nyugati világban szerzett maradandó érdemeire. „Évről évre a teljes filmtermés egyharmada valamilyen nézőpontból értékelve kiválónak mondható, ami mindenképpen igen magas arány” - írja többek között. Kiemelten foglalkozott a következő alkotásokkal: Csontváry, Bizalom, Majd holnap, Vasárnapi szülők, Békeidő, Kopottas, . Ajándék ez a nap. A fenti idézetek korántsem adhatnak teljes képet a pécsi XII. magyar jótékfilmszemle külföldi sajtóvisszhangjáról. Az NSZK-beli „Manheimer Mór- gén” hasábjain például Lothar Ströter, a Le Mondban Louis Marcorelle, a L’Humanitében Francoise Morin, a L’Unitában pedig Sauro Corelli méltatta a jelentős kulturális eseményt. A BAJ NEM JÁR EGYEDÜL. . . Évszázados mondás ez Án, ha ön előrelátó. a baj nemcsak hogy egyedül marad, hanem jóval kisebb is lesz önnek is szüksége van a CSÉB 80-ra! MIT NYÚJT A CSÉB 80? Életbiztosítást, balesetbiztosítást, rokkantsági biztosítást. Ezenkívül betegállományi és gyógyintézeti ápolási térítést - nemcsak a baleset bekövetkeztekor. Végül segítséget nyújt gyermekszületéskor jyés nyugdíjazáskor is. ^BIZTOS, AMI BIZTOS KÁR LENNE CSÉB 80 NÉLKÜL ! J I Lényeges időjárás-változásta számíthatunk tehát a héten. A hét első felében még tovább tart az a változékony, de tava- sziasan enyhe időjárás, amelyik az elmúlt hét végén kezdődött. A változékonyságot azonban most már nem az egymástól jelentősen eltérő tulajdonságú légtömegek gyors átvonulása okozza mint korábban. Lényegében egyfajta levegőtípus áramlik folyamatosan az ország fölött, és csupán ennek a levegőfajtának a különböző összetételű hullámai okoznak változásokat. Radikális, nagymértékű változások nem lesznek, gyors és ellentétes irányú alkalmazkodásra tehát nem lesz szükség. Mégis azt kell mondanunk, hogy meglehetősen megterheli ennek az időszaknak az időjárása a szervezetet. Ennek a magyarázata abban replik, hogy a mediterrán, sőt időnként a szubtrópusi vidékek felől érkeznek hozzánk a léghullámok, s ezek biológiai szempontból a leghatékonyabb levegőfajták közé tartoznak. A Magyarországon „normális”, megszokott időjárást kialakító levegőfajtától ezek a meleg légtömegek nagymértékben különböznek. Eltérnek bennük a megszokottól a nedvességi viszonyok, különbözik a szennyezettség mértéke és fajtája, az oxidáló és redukáló hatású alkotóelemek egymáshoz való aránya. Emiatt a szervezet olyasféle hatásnak van kitéve, mintha állandóan melegfront érkezne és haladna át fölöttünk. Nem lehet csodálkozni tehát azon, hogy időnként pattanásig feszülnek az idegek, vagy ha néhány alkalommal a szokásosnál is hamarabb kifáradunk. A hét második felére szóló prognózis alapján arra számíthatnánk, hogy ez a folyamat, az egyirányú terhelés megszűnik. Bizonyos mértékig az így is van. hiszen hidegebb levegő érkezik már fölénk. Ez a levegő azonban nem más, mint az a mediterrán légtömeg, amelyik áthaladt a Fekete-tengeren, megkerülte a Kárpátokat, és az északi hegyvonulat fölött átkelve ismét megérkezett hozzánk. Bártfai Erzsébet Felveszünk: ÁRUKÍSÉRŐKET, VILLANYSZERELŐT TMK-MUNKARA ÉS ARUOSSZEALUTÓKAT Jelentkezés: Pécs, Megyeri út 59., FŰSZERT, munkaügy
