Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-09 / 68. szám
1980. március 9., vasárnap Dunántúlt napló 15 NAGYVILÁGBAN VictnCllll tárgyalási Tömegtüntetés Teheránban ajánlata Kínának a túszokat őrző diákok Khomeini üzenetére várnak Tízéves az atomsorompó- egyezmény A mai feszültnek tűnő nemzetközi helyzetben a világ kevéssé figyelt oda egy évfordulóra: március 5-én volt tíz esztendeje, hogy életbe lépett az atom- sorompó-szerződés. A népszerű elnevezés annyit jelent, hogy tíz éve tilalom áll fenn a nukleáris fegyverek elterjesztésére, azaz nem juthatnak atom- és hidrogénbombák birtokába újabb államok. Gyakorlatilag a szerződés eddig megtette a magáét, bár újra és újra híre járja, hogy hol a Dél-afrikai Köztársaságban, hol Izraelban, hol Pakisztánban egyes körök megpróbálkoznak nukleáris fegyverek megszerzésével. Továbbra is küzdeni kell azért, hogy az atomsorompó leeresztve maradjon, ne jusson át rajta tömegpusztító fegyver mások kezébe. Az évforduló kapcsán nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy annak létrejötte mindenek előtt a szovjet—amerikai egyetértésnek volt köszönhető. A mai helyzettel ellentétben, amikor Washington a szembenállást keresi, a világbéke szolgálatában minél hamarabb vissza kellene térni a két legnagyobb hatalom együttműködésének vonalához. A hét elején Genfben — amint egy szűkszavú hír ezt tud- tul adta — a vegyi fegyverek betiltásával kapcsolatos kétoldalú, szovjet-amerikai tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség újabb találkozót tartott. Nem tudni, milyen eredménnyel, de a puszta tény is figyelemre méltó napjainkban. Bécsben is folynak a haderőcsökkentési tárgyalások, persze, itt sincs más kézzel fogható pozitívum egyelőre, mint az, hogy a szokott ütemben, a heti egyszeri találkozók során kerülnek napirendre a fegyveres erők és a fegyverzetek korlátozásának kérdései. A múlt heti ülésen a Varsói Szerződés országainak képviselője megállapította, hogy a NATO-országok legutóbbi javaslatai tulajdonképp visszalépést jelentenek a korábbi nyugati álláspontokhoz képest. Nagy adag türelem kell ahhoz, hogy kivárja a világ az első bécsi eredményeket a 10 ország tárgyalásain, de a leszerelési kérdések megvitatását újra, és újra kezdeményezni kell. A szocialista államférfiak fáradhatatlanul ezt is teszik. A héten Edward Gierek megismételte a LEMP 8. kongresszusán előterjesztett, és ott elfogadott javaslatát: Varsóban üljön össze az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet. Carter —Schmidt találkozó A Washingtonba látogató bonni kancellár nem tehette meg — nyilván nem is akarta —, hogy ujjat húzzon az USA elnökével, akiről egyébként megvan a véleménye. (S ennek szűkebb körben néha hangot is ad . ..) Nemcsak azért igyekezett az egyetértés látszatát kelteni, mert Carter Amerikája katonailag, gazdaságilag és politikailag természetesen még mindig erősebb az NSZK-nál, hanem azért is, mert a nyugatnémet közvélemény egy része az USA-hoz húz a kiéleződött nemzetközi helyzetben és az NSZK-ban az ősszel választások lesznek! Schmidtnek tehát egyszerre kellett az amerikaiak megbízható szövetségese + SANTIAGO: A chilei katonai kormány szombaton rende. lettel újabb fél évre meghosz- sza'bbítóttá az országban gyakorlatilag hetedik éve érvényben levő rendkívüli állapotot. Az intézkedés a szabadságjogok nagymérvű korlátozását jelenti. Az Allende elnök kormányát megdöntő fasiszta katonai rendszer 1973-ban rendelte el, és azóta megszakítás nélkül érvényben van a rendkívüli állapot. szerepében fellépnie és a nyugatnémet gazdasági érdekek védelmezőjének, mi több: az NSZK önállósága, .,felnőtt volta” bizonyítójának is feltűnnie. Carternak nemcsak látszateredmények kellettek, hanem szerette volna nyugatnémet vendégét rászorítani arra, hogy az csatlakozzék a moszkvai olimpia bojkottjához, helyeselje a Szovjetunió ellen szervezendő gazdasági korlátozásokat és növelje a Törökországnak nyújtandó nyugatnémet segély összegét. E három témában továbbra is fennmaradtak a véleménykülönbségek. Schmidt például kereken kimondta, hogy az NSZK- nők a Szovjetunióval folytatott kereskedelme nyolcszor akkora, mint a szovjet-amerikai árucsere. Bonn tehát ehhez alkalmazkodik álláspontja meghatározásakor. Ami az amerikai elnök és a bonni kancellár tárgyalásainak végén kiadott közleményt illeti, szavakban már egyetértést jelzett, megismételve például azt a NATO-véleményt, hogy a Szovjetunió afganisztáni lépése „a békét fenyegeti", ezenkívül újra előhozva a közös piaci országok elképzelését a közép-keleti ország semlegesítésére. Hogyan tovább Zimbabwéban? Bizonyos fokig meglepetést keltett, hogy Zimbabwéban, az eddigi Rhodesiában úgyszólván teljesen tiszta választásokat tudtak tartani, s hogy ezekből végül is az abszolút többség birtokában a hazafias front együk mozgalma, a Robert Mugabe vezette Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió került ki győztesen. Az utolsó pillanatig él a gyanú, hogy a fehértelepesek, a velük rokonszenvező brit csapatok, vagy akár a déli szomszéd Dél-Afrikai Köztársaság katonái így vagy úgy befolyásolni fogják a választások kimenetelét. Az események ilyen alakulásában nyilván szerepet játszott Mugabe taktikája. Az utóbbi időben mind több nyilatkozatban tanúsított mérsékletet a „hogyan tovább” megválaszolásaként. Nem nyúlnak hozzá a tőkés vállalatokhoz, hajlandók még a Dél-afrikai Köztársasággal is együttműködni gazdasági téren, földreform helyett a műveletlenül maradt földekből elégítik ki a nincstelenek földéhségét, és így tovább. Amikor bekövetkezett az elsöprő választási győzelem, Mugabe tartotta magát ehhez az utolsó hetekben kialakított vonalához: felkérte például a rhodésiai hadsereg fehér ember vezérkari főnökét, Peter Wells altábornagyot, hogy maradjon a helyén, Lord Soames brit főkormányzóval tárgyalva felvetette, hogy Zimbabwe és a Brit Nemzetközösség tagja akar lenni. Egyébként is arra kérte a Churchill-család tagját, Lord Soames-t, hogy maradjon még egy ideig Salisburyben az átmeneti időszak békéjének biztosítása végett. A főkormányzó közölte, hogy Zimbabwe függetlenségének kikiáltásának napját még ezután határozzák meg, ami pedig a kormány megalakítását illeti, legalább két hetet jelöltek meg a koalícióban részt vevő miniszterek kijelölésére. Joshua Nkomót, a második helyre befutott mozgalom vezetőjét az új állam elnökének posztjára jelölték, de ő nem vállalta. Mugabe egyik nyilatkozatában azt mondta: semmit sem akarnak elsietni. Pálfy József + TEL AVIV: Az izraeli külügyminisztériumba pénteken bekérették a nyugatnémet nagykövetet és az angol ügyvivőt, hogy tiltakozzanak a palesztin önrendelkezést támogató nyugatnémet és brit álláspont miatt. Fenyegető hangú nyilatkozatában Begin kormánylő pedig kijelentette, hogy a palesztin önrendelkezés támogatása lerombolja a Camp David-i egyezmények alapjait. Vietnam kész márciusiban vagy áprilisban külügyminiszter- helyettesi tárgyalások folytatására Kínával, de ha Peking erre nincs felkészülve, akkor hajlandó elfogadni a kínai indítványt, hogy a tárgyalások harmadik, Hanoiban tartandó fordulója az év második felében kezdődjék, és az első ülés időpontjául július 15-ét javasolja. Szombaton Hanoiban Phan Hien vietnami külügyminiszter- helyettes nemzetközi sajtóértekezleten ismertette kormányának álláspontját a tárgyalások pekingi fordulóját megszakító, egyoldalú kínai döntéssel kapcsolatban, valamint azt o jegyzéket, amelyet Vietnam intézett válaszul Pekinghez. Vietnam az időpont-javaslatokkal ismét tárgyalási készségének jelét adta és Rhan Hien szavai szerint „akár holnap is +BOGOTA: Pénteken este ismét tárgyaltak a Dominikai Köztársaság bogotai nagykövetségét megszállva tartó gerillák és a kormány képviselői. A tárgyalások ezúttal sem vezettek eredményre. A tárgyalásokat a jövő héten folytatják. ♦ Jordániában tárgyal a francia elnök Az Akabában töltött „pihenőnap” után, amelynek során Husszein királlyal folytatott kötetlen eszmecserét, szombaton megkezdte jordániai hivatalos látogatását Giscard d’Estaing, francia köztársasági elnök. Amman lakossága barátságos fogadtatásban részesítette a francia államfőt, aki Husszein királlyal együtt nyitott gépkocsin tette meg az utat a repülőtértől a vendég palotáig. A szombaton délután megkezdődött hivatalos tárgyalások középpontjában a közel-keleti probléma és azon belül a Palesztinái kérdés áll, amely Jordánia számára, ahol a lakosság többsége palesztin, létfontosságú. A francia elnök a jordániai hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a két fél nézetei hasonlóak valamennyi nemzetközi és regionális probléma tekintetében. „Költő hazudj, de rajta ne fogjanak!” — Arany János tanácsa nyilván a diplomatáknak is szólhatna. Különösen, ha arra gondolunk, hogy egy híres-hírhedt francia diplomata, Talleyrand, azon a véleményen volt: „a beszéd a gondolatok eltitkolására való.” Az amerikai diplomácia most olyan zavaros helyzetbe bonyolódott bele, amelyből kikászálódnia még több Talleyrand tehetségével is nehéz lenne. Köztudomású maga a történtek magva: a Biztonsági Tanácsban az USA nagykövete is megszavazta az Izrael településpolitikáját elítélő határozati javaslatot. A határozat teljes jelentőségének biztos tudatában, hiszen éppen McHenry nagykövet volt az, aki washingtoni utasításra körömszakadtáig küzdött a szöveg enyhítéséért . . . Napok múltán aztán Carter elnök előállt a maga ellenvéleményével: ő nem ért egyet a BT-határozattal. Az Egyesült Államoknak nem is lett volna szabad ezt elfogadnia. Ha mégis, úgy szavazott a képviselője, akkor ez csak „tévedés” volt, „kommunikációs hiba” következménye. Az utóbbi homályos kikész lenne fogadni a kínai delegációt”. A vietnami külügyminiszter-helyettes ugyanakkor határozottan visszautasította azt a kínai törekvést, amely Vietnamot próbálja felelőssé tenni a tárgyalások zsákutcába jutásáért. Hangoztatta, hogy „Kína kezdettől fogva komolytalan magatartást tanúsított, nem mutatott semmiféle jószándékot kompromisszum keresésére". Kínai részről még vizsgálat tárgyává sem tették Vietnamnak a határtérségben uralkodó feszültség csökkentésére tett konkrét indítványait, illetve azt a javaslatát, hogy az egyes üléseken felváltva vitassák meg a két fél által előterjesztett, a két ország viszonyát érintő próblémákat — jelentette ki a vietnami külügyminiszter-helyet- tes. + KUALA LUMPUR: A délkelet-ázsiai országokat tömörítő szervezet, az AESAN társadalmi-gazdasági és kulturális szervezet és nincs szó arról, hogy katonai blokká alakítanák át — mondotta Kuala Lumpurban az ASEAN állandó bizottságának elnöke, Tunku Ahmed Riíhaudin malaysiai külügyminiszter azon a sajtóértekezleten, amelyen az ASEAN és a Közös Piac tagországainak külügyminiszterei adtok tájékoztatót tárgyalásaik eredményeiről. A külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy a tárgyálásokon gazdasági kérdésekkel foglalkoztak és nem érintették a katonai segélyek kérdését. Ilyen szellemben nyilatkozott Attilio Ruffini olasz külügyminiszer, az EGK miniszteri tanácsának elnöke is. + ALGÍR: A Nyugat-Szahara felszabadításáért küzdő Polisa- rio Front közleményben jelentette be, hogy csapatai hatnapos csata során mintegy 1300 marokkói katonát teltek harc- képtelenné és nagymennyiségű hadfelszerelést tettek tönkre, illetve zsákmányoltak, közte 12 francia gyártmányú harckocsit is. Az ütközetről Marokkó nem számolt be. A Reuter értékelése szerint a Polisario által közzétett számadatok a négy évvel ezelőtt kirobbant szaharai háború legsúlyosabb ütközetére vallanak. fejezés azt jelentené, hogy — nem tudta a balkéz, mit csinál a jobb. McHenry nagykövet félreérthette a wasing- toni utasítást, vagy éppen az lehetett félreérthető és így tovább. No de bocsánatot kérünk: ilyen nagy jelentőségű BT-ha. tározatnál előfordulhatott volna a legcsekélyebb amerikai figyelmetlenség? Kizárt dolog. Inkább az történhetett, amit számos New York-i ENSZ- diplomata emleget: az USA két vasat szeretne a tűzben tartani... Az arab országok rokonszenvére szüksége van, hiszen Irán és Afganisztán miatt most épp az iszlámot szeretné maga mellé állítani. Ezt szolgálta a nagykövet voksa a Biztonsági Tanácsban. De Izrael is szövetséges ám! Meg közeleg az elnök- választás, Carternak személy szerint szüksége van az amerikai zsidó választópolgárok szavazataira. Nosza, „tévedésre” kell hát hivatkoznia és el kell határolnia magát a Biztonsági Tanácsiban a volt amerikai állásponttól, amelyet holnapután az arabok számára megint csak hivatalosnak fognak minősíteni. Mert akkor úgy kívánja az USA érdeke. Szombaton délután öt órára óriási tömeg gyűlt össze az Egyesült Államok teheráni nagy- követsége körül, és a környező utcákból továbbra is feltartóztathatatlan áradatban özönlenek az emberek az épülethez, hogy tiltakozzanak az amerikai túszok tervezett átadása ellen. A környéket a rendőrség lezárta, és rohammentőket is vezényeltek a helyszínre. A túsztartó „diákok" tucatjai őrködnek a nagykövetséget körülvevő kőfal tetején géppisztolyokkal, terepszínű ejtőernyős ruhákba öltözve. Az őrség soraiban elsőként jelentek meg fekete fátyolruhába öltözött, felfegyverzett lányok is. öt órára kellett volna a helyszínre érkeznie Ghotbzadeh külügyminiszternek, hogy a forradalmi tanács megbízásából átvegye az amerikai túszok őrizetét. A diákok azonban a teheráni rádió délutáni híradásában be. BONN: Csak szerencsés véletlen folytán sikerült megakadályozni pénteken este egy robbantási kísérletet az AEROFLOT szovjet légitársaság Frankfurt am Muin-i kirendeltségében. Az AEROFLOT-iroda egyik dolgozója fedezte fel a műanyagba csomagolt nagy hatóerejű robbanószerkezetet, amely csak a gyújtószerkezet hibája miatt nem robbant fel. Hessen szövetségi tartomány bűnügyi rendőrsége megkezdte az ügyben a nyomozást. + KAIRÓ: Szád at egyiptomi elnök szombaton délelőtt Kairó melletti rezidenciáján fogadta az egyiptomi fővároson átutazó Genscher nyugatnémet külügyminisztert. A megbeszélés után tett nyilatkozatukban mindketten kölcsönösen dicsérték egymás országának a nemzetközi életben betöltött szerepét. Szádot kijelentette: „nézeteink, mint mindig, most is azonosak voltak". Genscher, aki nyilatkozatában a közel-keleti válság rendezését sürgette — a palesztinok önrendelkezése alapján —, kitért az újságírók kérdése elől, amikor azok az autonómia-tárgyalásokkal kapcsolatban várható nyugat-európai kezdeményezés felől érdeklődtek. ♦ Carter taktikázik Carter amerikai elnök pénteken elküldte a kongresszusnak a kormányzat 168 oldalas fegyverkorlátozási jelentését, amelyben a törvényhozók támogatását kérte a SALT—II. szerződés ratifikálásához. „Arra kérem a szenátust, hogy vegye fel napirendjére a szerződés kérdését, miután más sürgősebb ügyeket már elintézett" — hangoztatta jelentésében Carter, aki az afganisztáni kérdés ürügyén, a közelmúltban a SALT-vita elhalasztását kérte. Carter a „sürgős ügyek” megemlítésével az Afganisztán kapcsán foganatosított, amerikai katonai intézkedésekre célzott. A szovjet sajtó korántsem tekinti egyértelműen pozitív fejleménynek a washingtoni kormányzat újabban hangoztatott szándékát. A SALT-vita felújítása — állapította meg a napokban Zorin, ismert szovjet kommentátor — Washingtonban csak taktikai célokat szolgál. Az elnök hangoztatta, hogy „folytatni kell a tárgyalásos és megbízható megoldások keresését a fegyverkezési verseny megfékezésére". Carter most ismét úgy foglalt állást, hogy „a fegyverkorlátozás valódi hozzájárulást jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságához." „Az Egyesült Államok elkötelezettsége változatlan a kölcsönös és megbízható fegyverzetkorlátozás iránt, különös tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének és fejlesztésének megakadályozására irányuló törekvésekre" — hangzik a jelentés. jelentették: egyrészt továbbra is Khomeini írásbeli jóváhagyó üzenetére várnak, másrészt Ghotbzadeh személyét nem fogadják el. Kifogásaik között szerepel, hogy véleményük szerint a külügyminiszter opportunista módon fejet hajt Washington akarata előtt, másrészt „hazugságaival már néhányszor becsapta" a Khomeini irányvonalát követő „iszlám diákokat", például akkor, amikor minden alap nélkül azt állította: az imám hozzájárult ahhoz, hogy a forradalmi tanács gyakoroljon a jövőben ellenőrzést a túszok fölött. Az imám változatlanul hallgatásba burkolózik az átadás kérdésében, irodája csak annyit közölt, hogy Khomeini ragaszkodik korábbi elképzeléséhez, miszerint a túszok sorsáról a majdan megalakuló nemzetgyűlés hivatott dönteni. A túszok szombati átadásának teheráni megfigyelők kevés esélyt adnak. + NEW YORK: Schmidt, az NSZK kancellárja négynapos egyesült államokbeli látogatását befejezve szombaton hazautazott New Yorkból. Elindulásával egyidőben indult el az Egyesült Államokba otthoni fő politikai vetélytársa, Franz-Josef Strauss, a CDU—CSU pártok kancellárjelöltje. Strausst, a kereszténypártok kancellárjelöltjét várhatóan fogadja majd Carter elnök és Vance külügyminiszter, New Yorkban pedig Waldheim, az ENSZ főtitkára. LAPZÁRTA A TASZSZ szovjet hírügynökség legfrissebb jelentése szerint Afganisztánban az állami és pártszervek, az állambiztonság munkatársai — a lakosság aktív közreműködésével — további olyan zsoldos bandákat lepleznek le és likvidálnak, amelyek az amerikai imperialisták, a kínai és a pakisztáni militaristák utasítására működnek afgán területen. A Bakhtar hírügynökség jelentése alapján — írja a szovjet hírügynökség — a napokban Nangarhar tartományban két kémbandát lepleztek le. Tagjai uszító röplapokat terjesztettek, s arra bujto- gatták a lakosságot, hogy szegüljön szembe a forradalmi kormánnyal. A banditáknál fegyvereket, nagy mennyiségű külföldi és afgán pénzt, valamint olyan diverzánsok személyi okmányait találták, akik közvetlenül az amerikai imperialisták és a térség reakciós köreinek irányítása alatt állnak. A helyi lakosság segítségével Fa- rah tartományban is ártalmatlanná tettek egy bandita-csoportot, amelynek tagjai a porasztok zaklatásával félelmet és bizalmatlanságot igyekeztek kelteni a környéken. * Teheránban, az amerikai nagykövetség előtt összegyűlt több ezres tömeg megnyugtatására Kalkhali ajatollah, az iszlám forradalmi törvényszék elnöke beszédet mondott és kijelentette, hogy a túszokat szombaton semmiképp sem szállítják el az épületből. Kalkhcli arra buzdította a tüntetőket, hogy verjék vissza az amerikai imperializmus mesterkedéseit, és azt hangoztatta, hogy „mindenkinek engedelmeskednie kell az imám (Khomeini) parancsainak és támogatnia kell a köztársaság elnökét (Baniszadrt)”. Khomeini ígérte hallgatóinak — néhány napon belül nyilatkozik a túszok sorsáról. Sopron—PVSK 87:84, NB I. férfimérkőzés, Sopron. PVSK— Ganz-MÁVAG 65:62. NB I. női mérkőzés, Budapest. YoSIhegyen
