Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-09 / 68. szám
A Dunántúlt fíaplö 1980. március 9., vasárnap A partertekezlet uitaja flczél György elvtárs felszólalása (Folytatás a 3. oldalról) Ezután Aczél György elvtárs lépett a szónoki emelvényre. A Politikai Bizottság tagja a Központi Bizottság üdvözletét tolmácsolta a Baranya megyei pártértekezletnek. Méltatta az irányelvek vitáját, amely sok százezer kommunista és párton- kívüli véleményével gazdagítja a kongresszus határozatát. Az egyetlen értelmes alternatíva A kongresszus új nemzetközi helyzetben jelöli meg a következő évek feladatát. — A nemzetközi helyzet alapja — mondotta Aczél György —, hogy az erőviszonyok nem romlottak, sőt az utóbbi két évtizedben jelentősen javultak a béke, a szocializmus, a mi számunkra. Elég, ha rápillantunk a világtérképre: balra és felénk tart Afrika jó néhány országa. A vietnami háborúban vereséget szenvedett az Amerikai Egyesült Állomok. Nicaraguában győzött a baloldal. Ha éleződik is a helyzet, az emberiség számára egyetlen értelmes alternatíva van: az enyhülés és a békés egymás mellett élés. Jelentős burzsoá köröknek a fegyverkezés az érdeke. Sajnos, sok olyan együttműködő is van, aki egyébként nem akar háborút, de fél az inflációtól, a munkanélküliségtől. És rájuk még befolyást tudnak gyakorolni. Nekünk ilyen helyzetben is dolgozni kell és úgy kell felkészülni, hogy amikor egy újabb és mélyebb enyhülés tor- tósabb hulláma következik, az magasabb szinten érje el az országot és a nemzetközi munkásosztályt egyaránt. A vitában sokon foglalkoztak gazdasági nehézségeinkkel. Szóvátették: jók a határozatok, de a végrehajtás nem következetes. Újra centralizálunk, miért nem érvényesül maradéktalanul az önállóság. Megkérdezték: miért vannak magas jövedelmek? Kevés olyan felszólalás volt, ahol a jövedelmekkel kapcsolatban a forrást is nézték volna: ingyenélés, lopás, csalás, ügyeskedés, vagy pedig keservesen megdolgozott munka? Úgy gondolom, senki sem fogja irigyelni sem a bányásztól, sem a tudóstól, ha az ország részére végzett hasznos munkával nagyobb jövedelmet szerez. Ha ezt a kettőt e’lválasztjuk, akkor tudunk szembeszállni azokkal, akik a közérdek ellenére szereznek magas jövedelmet. Legnagyobb értékünk Helytelen lenne gazdasági gondjainkat csupán a nemzetközi helyzettel indokolni. A szocializmus olyan időszakhoz érkezett az ínséggazdálkodás után, amikor mindenképpen szükség van a változásra és változtatásra a gazdaságban, a társadalmi életben, a mindennapos munkában is. Először érkeztünk a történelemben olyan időszakhoz, hogy nem egyszerűen arról van szó: megtermelni, hanem meg kell nézni, mibe kerül. Ilyen szempontból nem eléggé ment át a mi életünkbe, hogy ez független attól, milyen a külgazdasági egyensúly, mennyi a nemzeti jövedelem kiadása. Ez a szocializmus naqy kérdése. Felmerült a takarékosság, az ésszerűség. Érdekes közgazdasági fejtegetést olvastam. Ha felmérnék az ország teljes vagyonát, az körülbelül az ország nemzeti értékállományának 55— 56 százaléka, a többi az úgynevezett élő munkaerő. Egyik legnagyobb értéke ennek az országnak az élő ember esze, szíve, munkaereje és az ezzel való takarékoskodás. Vannak más lehetőségek is. Ebben b megyében is egymás mellátt van a régi pazarló gazdálkodás és az új, racionális, okos gazdálkodás. Van, ahol 1 kilogramm baromfit két és fél kiló takarmányból állítanak elő, és van, ahol 4 kilóból. Ha sikerül lejjebb vinni a négy kilót, akkor a baromfi sem él rosszul, s mi jobban élünk. A minőség, a hatékonyság, az ésszerűség, a differenciálás a szocializmussal együttjáró szemlélet, amelynek érvényt kell szerezni. Ez keserves, nehéz dolog, de a szocializmusnak szüksége van arra, hogy differenciáljon, attól függően, ki mit tesz a közösség asztalára. Szükségünk van arra, hogy elérjük és meghaladjuk a fejlett tőkés országokat, és mindezt szocialista körülmények között. Ma nem azt mondjuk, hogy csináljuk ugyanezt, csak kicsit jobban, hanem azt, hogy csináljuk jobban és másképp. Ez azt jelenti, hogy a teremben ülő kommunistáknak és mindenkinek, akit képviselnek, nehéz küzdelmet kell vállalniok. Amikor azt mondjuk, hogy meg kell őrizni a megszerzett életszínvonalat és javítani az életkörülményeket, az egész népet érdekeltté kell tenni anyagilag is a szocializmus építésében és annak megtartásában, amit megszereztünk. Az már gyorsító szerepet játszik, ha jól dolgozunk. Ha felvesszük a világpiac kihívásait, ez meggyor. sítja a szocialista építést, nemcsak a gazdaságban, hanem a társadalomban is. 1979-ben elindult egy folyamat a jobb gazdálkodás, az ésszerűbb takarékoskodás, a jobb gyakorlat, a racionálisabb munka irányába. Alapvető lépéseket tettünk és ezekből kiindulva optimistán nézünk a 80-as évekre. Ez az ország bebizonyította, hogy milyen óriási energiánk van. Minden objektív lehetőség megvan, hogy megoldjuk az előttünk álló feladatokat. Követelményeket Ebből a szempontból említenék néhány dolgot. Úgy érzem, gondjai vannak oz ifjúságnak, de állítom, az első, amit nekünk az ifjúságnak nyújtani kell, hogy olyan munkát kapjon, amelyben kénytelen megfeszíteni erejét, beleadni minden tudását. A lakáskérdés megoldásának elhúzódása is köny- nyebb olyan embernek, aki olyan feladatot kap, amely alkotó energiát kíván tőle. Elsősorban azt gondolnám én, ha fiatal lennék, hogy ezt biztosítsák nekem. Az ifjúságnak nem azok teszik a jót, akik lehetőség szerint mindent készen adnak, hanem akik erőfeszítésre késztetik. Szó esett a tudományról. Én egy kissé élesebben fogalmaznék. A mezőgazdaságban sokszorosan több jogász van, mint biológus. A tsz-ek arra már rájöttek, hogy nekik több jogász kell, és tényleg kell, de azt, hogy nekik több fajtát kiki. sérletező genetikus, biológus kell, aki elméletileg, gyakorlatilag segít, az még nem ment át a köztudatba. Pedig erre is szükség van. Ugyanezt lehet mondani az iparban. A tudományos intézetekből a műszaki gondolatok nem találnak fogadóra. Ezért meg kell hogy induljon a cserélődés a tudományok fogadására, kellenek jó szakemberek, akik az új, tudományos gondolatokat átveszik. Az oktatásnál egy dologra hívnám fel a figyelmet: valamennyi olyan vállalatunknál, üzemünknél, ahol világszínvonalat elért, vagy azt megközelítő termelés folyik, ott a szakmunkástól a mérnökig nagyobb számú és kvalifikáltabb gárda van, mint az elmaradott vállalatoknál. Ha nem lesz jobb az oktatási rendszerünk, nem tudunk többet adni az embereknek kultúrában, tudásban, látókörben. A XII. kongresszus óriási energiát' mozgósít. Javulni fognak a munka feltételei, de a határozatok végrehajtása nehéz feladatokat jelent majd kollektíváknak és egyéneknek egyaránt. Érzelmileg azonosulni kell ezzel és meg kell győzni az embereket — önmagunkat is, párton kívüli barátainkat is —, hogy ez az ő érdekük és az ország érdeke. Százezreknek kell napi életformáját befolyásolnunk. Meggyőződésem azonban, az emberek ott érzik jól magukat, ahol ütemes, rendes alkotómunka folyik. Ennek minden feltétele megvan. Óriásiak a tartalékok, de van egy elkényelmesedés. Megszoktuk azt, hogy a dolgok valahogy mennek. Most arra kell felkészülni, hogy önmagukban nem mennek, hanem fokozott erőfeszítésre van szükség. A jövő felé kell fordulni A pártértekezletek vallomások a jelenről a jövő felé. Akárhogy nézem, gyönyörű dolgokat lehet arról mondani, hogy ennek a népnek ilyen harmonikus időszaka, mint az elmúlt húsz esztendő, még nem volt. Mégis, a jelen és jövő felé kell fordulni. És nagy lehetőség van abban, hogy mi olyan emberekkel dolgozunk most, és kell dolgoz. ni, akik fanatikusak abban, hogy egy pillanatra sem tévesztik szem elől a szocializmus nagy célját és reálisak abban, hogy mindig látják a következő lépést. A XII. kongresz- szus határozatainak végrehajtása izgalmas, szép, érdekes feladat lesz. Ehhez kívánok minden Jót, Fiatalok a tanácskozáson Kovácsevics Márk, a siklósi városi-járási pártbizottság első titkára o terület szervezeti, illetve szervezési kérdéseivel foglalkozott. Mint elmondta, 1978 decemberé, ben összevonták a városi és a járási pártbizottságot. Az új szervezeti forma új módszerek kidolgozását is követelte. Az eltelt időszak tapasztalatai alapján megállapítható, hogy javult a pártbizottság és a mellette működő munkabizottságok személyi összetétele. Jobb mun. kamegosztás vált lehetségessé a testület és az apparátus irányításában. Megszűntek o korábban a város és a járás munkájában fellelhető párhuzamosságok. Könnyebbé vált a várospolitikai célok egyeztetése. Ugyanakkor gondokat is okozott az új szervezeti forma, mivel a pártapparátus létszáma csökkent. Ennek megoldására jó módszernek kínálkozik a pártmunka fokozott társadalmasítása. Az elöb'orelé- pés feltételei között megemlítette továbbá, hogy a választott testületek vállaljanak nagyobb szerepet a döntések előkészítésében, ellenőrzésében, segítésében. A szakszervezetek termelést segítő és érdekvédelmi tevékenysége Neubauer József, a Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsának vezető titkára a szokszerveze- tek tevékenységében két fő témakört érintett részletesebben. A termelést segítő tevékenységről szólva elmondta, hogy sikerült megértetni az éves vállalati tervekben meghatározott célkitűzéseket a dolgozókkal. Bizonyítja ezt az is, hogy oz erről folytatott tanácskozásokat a dolgozók aktivitása, segítő szándéka jellemezte. A munkaversenyben tett felajánlások is erről tanúskodtak, mert o mennyiségi szemléletet felváltotta a termékek minőségének javítására, az ésszerű takarékosságra, a munkaidő jobb kihasználására irányuló törekvés. Példaként említette többek ■között a Mecseki Szénbányák és a MEZŐGÉP sok millió forintos anyag-, illetve energiamegtakarítást célzó felajánlásait. Az eredmények között erfi- lítette meg, hogy az eltelt öt év alatt jelentősen megnövekedett az újítások száma, a benyújtott 3575 újításból mintegy 1900-at már be is vezettek. A szocialista brigádok túlnyomó többsége csatlakozott a Sziklai Sándor szocialista brigád munkaverseny-feíhívásához. A kommunista szombatok az utóbbi időben egyre inkább nem a szervezetlenségből adódó lemaradások pótlására, hanem többlettermelésre, különféle társadalmi célok megvalósításának segítésére irányultak. Az érdekvédelmi munkát elemezve elmondta, hogy kedvező taoasztalatok vannak a bizalmiak hatáskörének bővítésében. Céltudatosabb segítést tesz lehetővé az, hogy a vállalatok középtávú, és éves szociálpolitikai terveket készítenek. Az elmúlt öt év alatt 263 millió forintot fordítottak munkásla- kás-építésre, öt év alatt csak. nem hatezer dolqozó lakás- problémája oldódott meg. Hasznos volt és egyre több eredményt hoz a szakszervezeti jogseqélvszolqálat bevezetése. A szakszervezeti tagság véleményét tolmácsolva elmondta, hoav helyeselhető az egyen- lősdi ellen való küzdelem, de szükséges, hogy ez a mozgóbérek elosztásában is megnyilvánuljon, a differenciált bérezés mellett jobban kell töreked, ni orra, hogy ez az alapbérekben is kifejeződjön. Pozitív a népfront- bizottságok tevékenysége Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkára hozzászólásának bevezetőjében a megye valamennyi népfrontaktí- vistájának nevében megkö-. szönte a megyei pártbizottságtól, azt az irányító munkát, segítő figyelmet, amelyet az elmúlt években a párt népfrontpolitikája szellemében megkaptak. Mint említette: kialakultak azok a főbb tevékenységi területek, amelyek a népfrontmozgalom jellegének megfelelnek, és amelyek a különböző szervek között mindenképpen hatékonyabb munkát eredményeztek. Ezt követően a kistelepülések, az un. szerepkör nélküli települő, sek helyzetéről szólt. Megyénkben több mint 210 apró falu van és közel nyolcvanezren élnek ezeken a településeken. Több mint 150 településen nem működik községi pártszervezet, és 131 községben a körzetesítés miatt megszűnt az általános iskolai oktatás. A beszámolás» időszakban több mint négyezerrel csökkent a községek lakó- népessége. Ezeken a településeken a népfrontbizottság az a politikai mag, amely a tanácsi csoporttal és helyenként más tömegszervezettel a helyi politizálást, a lakossági kapcsolatok ápolását biztosítja. Ha feltesz- szük azt a kérdést, hogy mennyiben felel meg a népfront e településeken a lakosságot szervező, mozgósító feladatának, akkor mindenképpen pozitív választ adhatunk. Megyénkben a társadalmi munka egy lakosra jutó értéke évről évre emelkedik: az 1976-os 241 forintról 1979-ben 505 forintra és a kisközségekben ez az átlag jóval meghaladja a megyeit. Élénkí- tőleg hatott a településfejlesztő, -fenntartó társadalmi munko szervezésére az a felhívás, melyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kezdeményezésére a megyei tanáccsal a népfront is meghirdetett. A népfront megyei titkára befejezésképpen a következőt mondotta: ,,Az év jelentős politikai eseményei, a XII. kongresszus, a képviselő- és tanácstagi választások, a felszabadulásunk 35. évfordulója, valamint a VI. ötéves terv előkészítése nagy lehetőséget biztosítanak a népfront számára, hogy fórumainkon szóljunk eredményeinkről, feladatainkról, hogy a lakosság, minél szélesebb rétegei értsék meg és azonosuljanak célkitűzéseinkkel. Kollányi Zoltánná, a Budapesti Vegyiművek hidasi gyáregységének laboránsa, munkahelyének szocialista brigádjairól beszélt Ebben a gyáregység ben 12 szocialista brigád dolgozik, közülük egy a Vállalat Kiváló Brigádja, négy aranykoszorús címet nyert el. A munkahelyükön maximális szorgalommal és szaktudással dolgoznak, ezenkívül jelentős szerepet játszanak az üzem dolgozóinak szakmai, politikai; kulturális ismereteinek bővítésében, az üzem környezetének szépítésében, a község gondjainak megoldásában. Az elmúlt évben 2400 óra társadalmi munkát végeztek. A jövőben arra lenne szükség, hogy ezt a jelentős erőt a legfontosabb célok érdekében használják fel. (Folytatás az 5. oldalon) ŰJ SZEMLELETTEL.!
