Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-09 / 68. szám
Dunántúli napló 1980. március 9., vasárnap ★ Dr. Nagy József elvtárs szóbeli kiegészítője * Jó politikai légkör az alkotó munkához Kialakult megyénk gazdasági szerkezete Erősítsük az ideológiaipolitikai egységet lő arányokat tudtunk kialakítani a követelmények és az elismerések, a bizalom és az ellenőrzés, a kockázat és az észszerűség, valamint az egyszemélyi felelősség vonatkozásaiban. A beszámolási időszak során a gazdasági élet minden jelentősebb területére kidolgoztuk távlati 'koncepcióinkat. Ez megkönnyíti a népgazdasáa egészének fejlődésével való összhang megteremtéséi és a középtávú terveink kialakítását. távon, melynek jelentősége úgy érzem nem szorul magyarázatra. A szénbányászat fejlesztése a megváltozott energiahelyzetben pedig egyértelműen indokolt. A mecseki szénmedence több évszázadra biztosíthatja a jelenleginél nagyobb mennyiségű széntermelést. Ismeretes, hogy az ÁTB döntött arról, hogy a hazai kokszszén-koncentrá- tum termelését 1990-ig évi 900 ezer tonna mennyiségre, a jelenleginek kétszeresére kell fejleszteni. Ez azonban szükségessé teszi a bányászati beruházó, sok erőteljes folytatását. A mezőgazdaság termelési szerkezete megfelel megyénk természeti adottságainak, a termékek többsége jól értékesíthető. Az elmúlt öt év során szinte minden növény termelésében, valamint az állattartás hozamaiban kiemelkedő eredmények születtek. A zöldséq- és gyümölcstermesztésben, illetve a rét- és legelőgazdálkodásban azonban vannak még tennivalóink. Az életkörülmények alakulásánál ki kell emelnünk a lakás, viszonyok változását. A jelenlegi tervciklusban több mint 15 ezer lakás épül fel a megyénkben, ennyi lakás még; egy terv. időszakban sem épült! Az előzőeken túl mintegy 6000 lakás felújítása és korszerűsítése is megtörtént. Terveink teljesítése folytán minden társadalmi réteg lakáskörülményei javultak. Ezzel együtt azonban az is tény, hogy városainkban a lakásellátottság az országosnál rosszabb, így feladataink is adottak. Ezért kiemelt fejlődést jelentene — amennyiben megvalósulna — a; pécsi házgyár. Elismeréssel kell szólnunk a városfejlesztési tevékenységről is: új városrészek épültek, az úthálózat korszerűsödött, bővültek az egészségügy, a kereskedelem, oz oktatás létesítményei. (Folytatás az 1. oldalról) A Megyei Pártbizottság az öt év során a gazdaságirányító tevékenységében alapvető feladatának tekintette — ugyanúgy, mint a társadalmi élet más területén —, hogy megfelelő politikai légkört teremtsen az alkotó munkához. Joggal állapíthatjuk meg, hogy ez sikerült. Ebben fontos szerepet játszott, hogy olyan gazdasági célok végrehajtására mozgósítottunk, amelyeket a dolgozók magukénak vallottak. MegfeleA sok éves munka eredményeként a megye gazdasági szerkezete lényegileg kialakult, lehetőségeiben jelentős potenciállal rendelkezik. Gazdaságunk alkalmas arra, hogy a népgazdasági követelményekkel összhangban eredményesen működjék a jövőben. Megyénk iparszerkezete az elmúlt időszakban terveinknek megfelelően alakult. Nőtt a feldolgozóipar súlyát korszerű üzemekkel bővült kapacitása. A fejlesztések a termékszerkezet változtatását, a jól értékesíthető termékek arányának növekedését, az export jelentős bővülését eredményezték. Gyors ütemben fejlődött és új termékekkel gazdagodott a gépipar. A jó mezőgazdasági háttérrel rendelkező, egyre igényesebb termékeket előállító élelmiszeripar ma már a megye legfontosabb exportőre. A jelenlegi helyzet realitása az, hogy az ipari termékszerkezet főként beruházásokra alapozó, gyors és látványos átalakulásának korszaka lezárult. A jövő útja a fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állítása, a népgazdaság mindenkori igényeihez rugalmasan alkalmazkodó termelési és értékesítési súlypontok kialakítása. Külön kell szólnunk sajátos adottságainkról is. Megyénk területének ásványi vagyona messze túlmutat közigazgatási területünkön, ezért úgy érezzük, hogy e vonatkozásban felelősségünk is nagyobb. Ez a felelősségtudat mondatja velünk, hogy ásványvagyonunk feltárását és hasznosítását egész népgazdaságunk fejlődése érdekében qyorsítani kellene. Közülük is kiemelnénk a két energiahordozó jelentőségét. Uránércbányászatunk az épülő paksi atomerőművünk fűtőenergiáját biztosíthatja — kellő feltételek mellett — hosszú Gazdasági feladataink megvalósítása a szocialista társadalom építését szolgálja. A fejlett szocializmus építése azon. ban ma már a társadalom minden területének összehangolt, együttes fejlesztésével történhet. Ennek megfelelni képtelenek lennénk a pórt vezető szerepének érvényesülése nélkül. Erre eddig is, ezután is nagy gondot kívánunk fordítani. Úgy vélem, hogy ennek érdekében különösen az ideológiai-politikai egység erősítése indokolt. A jelenlegi időszakbon, amikor a politika fő irányának változatlansága mellett erőteljesen érzékelhetők a változó elemek is, csak a mélyebb és alaposabb ideológiai felvértezettség révén biztosítható, hogy a bizonytalanság helyett o meggyőződés erősödjön a párt tagjaiban, s mind többen váljanak alkalmassá arra, hogy környezetükben eredményesen képviseljék politikánkat, érveljenek a döntések mellett. Programnyilatkozatunkban is megfogalmazódott, hogy „egész társadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése és nélkülözhetetlen feltétele a tudati viszonyok gyorsabb, erőteljesebb változása, a szocialista erkölcsös életmód általánossá válása”. Lassú és küzdelmes folyamat ez. Az elmúlt évben a megyében több helyütt a párt vezető testületéi elemezték a politika megvalósításának tudati feltételeit, az ideológiai-politikai egység helyzetét. E tapasztalatok alapján is írhattuk a beszámolóban azt, hogy a fő feladótok végrehajtásához folyamatosan sikerült megteremteni a pártegységet. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a problémákat, amelyek akadályozzák a határozottabb, gyor. sabb előrehaladást e területen. Mindenekelőtt az ideológiai-politikai műveltség jelentőségének tudatosítását, az igényesség növelését emeljük ki. Erősítenünk kell azt a szemléletet, amely az ideológiát nem elkülönült feladatként kezeli, hanem mint minden döntéshez, véleménynyilvánításhoz, magatartási módhoz szorosan hozzátartozó elméleti tartalmat és megközelítési módot. A mélyebb, szilárdabb eszmei-politikai egység megteremtése érdekében szembe kell szállni a társadalmi problémák megoldását érintő hamis válaszokkal, a türelmetlenséggel, a szükségszerű kompromisszumok tagadásával, hitevesztettséggel, a közönnyel, a befeléfordulás- sal. A beszámolóban jelzett politikai közömbösségben, az alkotó kezdeményezés nem kellő mértékű kibontakozásában jelennek meg az ilyen jellegű problémák. Közgondolkodásunkban — a kedvező vonások mellett - még sokféle hamis tudat is él. Feltárása, szembesítése a marxizmus-leninizmus eszméivel gyakorlati pártmunkánkban még nem kap megfelelő helyet. Ez nem mond ellent ónnak, hogy az ideológiai, politikai nevelőmunkában mindig oz előremutató megközelítés érvényesüljön. A fejlődés támasztotta követelmények alapján, de a körülmények, feltételek és A jelenlegi helyzetünkben szólnunk kell a gazdaság és kultúra viszonyáról. Most, hogy az ismert nehézségek miatt a gazdasági munka, a1 termelés kérdései kerülnek a közélet figyelmének középpontjába, fennáll a veszélye annak, hogy a gyakorlatbon a kulturális élet háttérbe szorul. Felélénkülhetnek azok a még meglevő hibás nézetek, amelyek lebecsülik a kultúra, az emberi tényezők szerepét a termelésben. Nem fogadható el az a szemlélet, amely a kultúrát külsődleges tényezőnek, mintegy demokráciának fogja fel, vagy kizárólag a munka utáni feledtető, kikapcsolódó szórakozásnak tekinti. Nem arról van szó, hogy o gazdasági területen elvégzendő tennivalókat pótolni lehetne kulturális, vagy ideológiai tevékenységgel. Politikánk abból indul ki, hogy a gazdaság és a kultúra között szoros kölcsönhatás van, s a kölcsönhatás jelentős oldala oz, hogy a kulturáltság, a közművelődésben való előrehaladás pozitívan hat vissza a gazdasági viA 70-es években az életszínvonal emelkedése következtében a „miből éljünk" mellett egyre inkább előtérbe került a „hogyan éljünk” kérdése. A XI. kongresszuson elfogadott Programnyilatkozat hangoztatja: „El kell érni, hogy a javuló anyagi feltételekkel szocialista módon éljünk". Az életmód szocialistává formálása hosszú távú, szívós és tudatos munkát követel. A maro tudati tényezők elemzése révén mindig konkrétan határozzuk meg, mely kérdések álljanak az ideológiai munka előterében. A társadalomban az ember teremtő cselekvésének érdeme, annak terméke. Az ember lényege a „teremtő ember”, o hosználni akarás: ez az élet értelme! A munka megélhetés forrósa: de benne önmagunkat is megvalósítjuk. Ma még sok gátat kell leküzde- nünk, hogy minden ember megtalálja önmagát a munkád ban. Ez összefügg társadalmi fejlettségünkkel, munkamegosztási viszonyainkkal, munkaerőgazdálkodásunkkal. Ebből is adódik, hogy sok még a „ki nem használt emberi képesség”. Ez is, mint belső tartalékunk kapcsolódik értékeink megőrzéséhez, továbbfejlesztéséhez. A szocializmus építésében nélkülözhetetlen az emberek jó közérzete. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé a közösségteremtő tevékenység szükségességét, a követni és segíteni tudó közösségek kialakításának fontosságát. szonyok fejlődésére. A fejlett szocialistái társadalom építésében a gazdasággal együtt a kultúrát is nélkülözhetetlen belső hajtóerőnek tartjuk, amelynek még a nehézségek ellenére is fejlődési lehetőséget kell biztosítani. A jövőben elért eredményeink megőrzésére és arra törekszünk, hogy megfontoltabb, minőségi munkával folytatódjék az elmúlt időszakban kibontakozott intenzív, kezdeményező, kulturális tevékenység. Az adott helyzetben nagyobb szükség lesz a meglevő szellemi kapacitás és anyagi feltételek mozgósítására, a tartalékok feltárására. Körültekintően és társadalmi felelősségtudattal kell rangsorolni a feladatokat, megakadályozni o pazarlást, de elejét venni annak, hogy a rosz- szul értelmezett „takarékosság” ürügyén fontos művelődéspolitikai céljaink megvalósítása lehetetlenné váljék, mert ennek politikánk egésze, így végső soron gazdaságpolitikánk is kárát vallja., xista társadalomtudomány napirenden levő feladata a valóságos életmód feltárása, a szocializmusban lehetséges és kívánatos életmód körvonalazása. A gyakorlati pártmunkában jobban kell támaszkodnunk az elméleti eredményekre, mert csak ez óvhat meg bennünket az illúzióktól. Ha az elmúlt éveket elemezzük, megállapíthatjuk: van eredménye munkánknak. Pártbizottságunk közvéleménykutató csoportja a lakosság életkörülményeire, életmódjára vonatkozó vizsgálatokat végzett. A statisztikák természetesen arra nem adhatnak választ, hogy ott van-e minden anyagi gyarapodás mögött a társadalmilag érdemes munka. Mekkora azok aránya, akiknek az elemi szükségletek megszerzése viszi el energiájuk nagy részét, s milyen arányú az olyan „szerzésvágy”, amely az anyagiakat már nem eszköznek, hanem mindent betöltő célnak tekinti. A szocialista életmód kiindulópontja az, hogy a magánélet és a közügyek objektíve összekapcsolódnak, egymástól függenek. Sok minden, amit magánügynek tekintünk, nyomot hagy a munkahelyi légkörben, a munkateljesítményben. A szocialista életmód lényeges vonása az aktív közéleti tevékenység. Odóiq már eljutottunk, hogy szinte mindenkiben felébresztettük valamilyen szinten a közügyek iránti érdeklődést, de a közügyek megoldásában való cselekvő részvételig még sokan nem jutottak el. A XII. kongresszusra történő felkészülés folyamán megélénkült a politikai tevékenység, élénkebb lett a pártélet, növekedett a párttagság; aktivitása. Ebben nagy szerepe volt a tudatos, széles körű politikai munkának, a kongresszusi versenymozgalomnak, az elmúlt év végén megtartott beszámoló taggyűléseknek, a vezetőségválasztó és kongresszusi irányelveket tárgyaló pártrendezvényeknek. Megyénk párttagsága, a pártonkívüliek nagy része érdeklődéssel fogadta és tanulmányozta a kongresszusi irányelveket — amelynek írásos összegezését a pártértekezlet elé terjesztettük. Megyénk kommunistáinak több mint fele — elsősorban pártcsoportokban — véleményt mondott a párt politikájáról, a XI. kongresszus óta végzett munkáról, a következő évek feladatairól. A beszámoló és tisztújító pártfórumok nagyobb részén szóba került, hogy a párt irányvonalában, határozataiban megfogalmazott helyes politikai feladatok jobb megvalósításának alapvető feltétele a párt vezető szerepének még következetesebb érvényesítése. Megvalósításának egyik útja az, hogy eszmei, politikai nevelő munkával a marxista-leninista elmélet és gyakorlat meggyőző magyarázatával tisztázzuk a helyenként előforduló azon nézeteket, amelyek az egyes munkaterületeken felmerülő problémák megoldatlanságát a párt vezető szerepe érvényesülése gyengeségeivel magyarázzák. A taaayűlési és pártértekez- leti állásfoglalások többsége javasolja, hogy minden szinten legyen méq következetesebb, felelősségteljesebb a politika megvalósítása, a határozatok végrehajtása, a törvényeket megsértők felelősségrevonása. Napjainkban egyre nagyobb érdeklődés kíséri pártunk XII. kongresszusának előkészületeit. Megyénk kommunistái és a párton kívüli dolgozói érdeklődéssel tanulmányozták a kongresz- szusi irányelveket, amelyek alkotó módon foglalják össze eredményeinket, tapasztalatainkat és világosan megmutatják a fejlett szocialista társadalom felépítésének útját. Pártunk fő politikai irányvonala a marxizmus-leninizmus alkalmazásával, tudományos előrelátással helyesen határozta meg a magyar társadalom előtt álló feladatokat. A kongresszust előkészítő politikai A megyénk közigazgatás területi beosztása, településhálózata a beszámolási időszakban jelentősen megváltozott. Különösen szembeötlő ez a változás, ha a jelenlegi állapotot a két évtized előttihez hasonlítjuk. A községi tanácsok száma csaknem 200-zal csökkent (ma 79, 1961-ben 272). Mindezek a változások egyetértésünkkel, közreműködésünkkel, időnként kezdeményezésünkre történtek a lakosság magasabb szintű ellátása érdekében. A „társközségekben” e folyamat természetes velejárójaként következett be a lakosság számának stagnálása, lassú csökkenése, egyes községek elnéptelenedése, lakónépesség. elöregedése. A természetes jelenségek okaként azonban hiba lenne csak a közigazgatási területi átszervezéseket számontartani. Jóval nagyobb szerepe van ebben az iparosodásnak, az urbanizációnak, a termelőszövetke. zetek egyesülésének. Ha természetesnek tartjuk is ezt a társadalmi folyamatot, növelni kívánjuk az arra alkalmas községek lakosság megtartó képességét. Az írásos jelentésben szóltunk a tömegszervezetekről és mozgalmakról, amelyeknek nélkülözhetetlen a szerepük a párt- és a tömegek közti kapcsolatban, a párt vezető szerepének érvényesítésében. Ahhoz, hogy jobban betölthessék szerepüket — a saját tevékenységük fejlesztése, kezdeményező szerepük fokozása mellett — a pártszerveknek és szervezeteknek is javítani kell az irányító munká. jukat. Tervszerűbbé és folyamatosabbá kell tenni az itt dolgozó kommunisták tájékoztatását, személyre szólóan határozni meg a feladatokat, segíteni munkájukat. Szükséges, hogy megyénk pártszervei minden, a tömeg- szervezeteket érintő fontosabb politikai feladat meghatározása előtt kérjék ki cr tömegszervezetek és mozqalmak testületéinek vaqy az ott dolqozó kommunisták és oártonkívüli aktívák véleményét. Az így kidolgozott politikai, gazdasági, község- és városfejlesztési célok meqvaló- sítására könnyebb mozgósítani a tömegeket. Nagy felelősség hárul a káderpolitikái elvek érvényesítéséért felelős szervekre és a párt politikájának végrehajtásáért dolgozó káderekre is. Ma különösen szükséqes, hogy q káderpolitika segítse a bonyolult, nehezebb körülmények feladatainak megoldását. Az e területen elért eredményeink jók, de korántsem mondhatjuk, hogy már nincs mit tenni. További szemléletváltozásra és még nagyobb fokú következetességre von itt is szükség. A hármas követelmény mint általános elv továbbra is a káderek megítélésének, vezetői alkalmasságának legfőbb mércéje, de egyes elemeit nap mint nap szükséges iqazítani a társadalmi fejlődés követelményeihez, a jövő feladataihoz. munka, az irányelvek vitái, a széles körű aktivitás azt bizonyítja, hogy politikánk lakosságunk mind szélesebb rétegeiben talált megértésre, egyetértésre és cselekvő támogatásra. Kérjük a tisztelt pártértekezletet, hogy az írásos és szóbeli előterjesztést és állásfoglalást vitassa meg és véleményével, tanácsaival segítse a következő időszak tennivalóinak meghatározását. Járuljon hozzá aktivitásával ahhoz, hogy a szocialista társadalom építésében Baranya megye lakossága minél eredményesebben tevékenykedjék! A küldöttek érkezése a pártértekezletre A gazdaság és kultúra viszonyáról A szocialista életmód fejlesztése fontos feladatunk Nagy érdeklődés kíséri a pártkongresszus előkészületeit Élénk politikai tevékenység
