Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-05 / 64. szám
6 Dunántúli napló 1980. március 5., szerda szerkesztőség postájából Lépcsőn „jár” a rokkantkocsi A pécsi Schrott József 1971- ben hosszan tartó betegség következtében elvesztette egyik lábát, majd hat évvel később teljes rokkant lett. Azóta bezár- tan élt lakásának falai között, legfeljebb akkor hagyta el otthonát, amikor mentővel kellett kezelésre szállítani. Péntek óta új lehetőségek tárultak fel a rokkantsága ellenére is életvidám férfi előtt. Ugyanis a Mecseki Szénbányák külfejtési üzeménél dolgozó Reinhardt János és Gradwohl János az üzem felKörzeti rendelés a Krisztina téren Több helyről érkezett kérdés szerkesztőségünkhöz a Ivov- kertvárosi Krisztina téri felnőtt körzeti orvosi rendelővel kapcsolatban. A választ várók furcsának találták azt, hogy az egyes rendeléseken szinte havonta új orvos fogadta a betegeket. Magával a felvetéssel egyetértünk, hiszen az senki előtt sem kétséges, hogy milyen nagy jelentősége van a gyógyító és megelőző munkában annak, hogy az orvos jól megismerje a körzetéhez tartozó embereket. A kényszerítő körülmények azonban a szükségmegoldásoSikeres batyubál Az újmecsekaljai 43-as számú körzet vöröskeresztes alapszervezete február 25-én 15 órakor olyan kiválóan sikerült batyubált rendezett a tagok, illetve az idősebbek részére, hogy példa lehet a többi hasonló szervezetnek. Telt ház és jobbnál jobb sütemények, szendvicsek, üdítő italok várták a vendégeket. A zenekar is kitűnően játszotta a talpalávalót. Végén már majd mindenki táncolt, aki tudott. így egy délutánra mindenki kikapcsolódott, elfelejtette búját-bánatát. Az ilyen idősek már nyilvános helyen nem jelenhetnek meg, viszont a saját korcsoportjukban még egy kicsit eltáncolgat- nának, szórakoznának, ki ahogy tudna. Ezúton szeretném megköszönni a Vöröskereszt alapszervezetnek a kellemes délutánt. Szágyi István létkérdés a járható át Vállalásukat túlteljesítették Jogi tanácsadó M. l.-né férje az 1955. és 1956. években a termelőszövetkezetben mint családtag dolgozott. Később vállalati dolgozó lett. Kérdése: a családtagi bedolgozói időt a szabadságnál, jubileumi jutalomnál beszámítják-e? Nem! Olvasónk leveléből kitűnően férje a családtagi bedolgozói viszonyt követően nem lett termelőszövetkezeti tag, de korábban sem volt az. így esetében nem lehet alkalmazni a 17/1979. (XII. 1.) MüM sz. rendelet 12. §-ának azon előírását, mely szerint a munkaviszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként töltött azokat az éveket, amelyeket a társadalom- biztosítási szabályok szerint a nyugdíj megállapítása szempontjából szolgálati időként figyelembe vesznek, úgyszintén az ipari szövetkezett tagsági viszony időtartamát is, kivéve a bedolgozóként eltöltött időt, amennyiben ennek beszámítását jogszabály nem teszi kötelezővé. Tájékoztatásul közöljük, hogy a 17/1975. (VI. 14.) MT sz. rendelet 125. §-a szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezetnél 1967. január 1-e előtt fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít a) az első belépés teljes naptárT éve, b) minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával legalább 120, nő 80 munkaegységet teljesített, c) a naptári1 évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag a közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott, d) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság egész éven át nem állott fenn. B. A.-né kérdezi, hogy a munka mellett továbbtanuló dolgozó részére jár-e kedvezmény, s ezt mi szabályozza? A Munka Törvénykönyvének végrehajtási rendelete az 57. §-ában akként rendelkezik, hogy a munkája mellett továbbtanuló dolgozót fizetett munkaidő-kedvezmény, tanulmányi szabadság és utazási költségtérítés illeti meg a munkaügyi miniszter által az oktatási miniszterrel egyetértésben meghatározott szabályok szerint. H. N. szabadságra szeretne menni. Kérdése: milyen napok számítanak szabadságnak és a kiadásnál a dolgozó kívánságát figyelembe kell-e venni? A 17/1979. (XII. 1.) MüM sz. rendelet 43. §-a értelmében a szabadság kiódása tekintetében a hét minden napja munkanap, a dolgozó héti pihenőnapját és a munkaszüneti napokat kivéve, függetlenül attól, hogy a dolgozónak a munkáltató munkaidőbeosztása szerint mindegyikén munkát kell-e végeznie. A most hivatkozott jogszabály 44. §-a értelmében a szabadság kiadásának időpontját — a kollektív szerződés eltérő rendelkezésének hiányában — legkésőbb a kiadás előtt egy hónappal kell közölni. A kiadás időpontját a munkáltató csak a dolgozóval történő megállapodás vagy rendkívüli ok miatt változtathatja meg. A szabadság kiadása időpontjának meghatározásánál a dolqozót előzetesen meg KELL hallgatni és kívánságait a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni. A szabadság Icettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki, azonban ilyen esetben is egybefüggően kell biztosítani hat munkanap szabadságot. Időszerű növényvédelmi munkák A tél végi lemosó permetezéseket az alma- és körtefáknál gyümölcsfaolajjal, Novendával, vagy Neopollal március közepéig, rügypattanás előtt fejezzük be. őszibaracknál a réztartalmú szerek rügypattanás után már nem használhatók. A cseresznye és meggy permetezéséhez március első felében Neopol ötszázalékos oldatát javasoljuk. Szilvafákat rügypattanás előtt Neopollal vagy Novendával permetezzük. A málnát március elején réz hatóanyagú szerrel védjük a vesszőbetegségek ellen. Ribiszkét pajzstetű fertőzés esetén Novendával vagy Neopollal védjük. Mivel a kertészkedők között kezdők is vannak, az előzőleg javasolt szereket röviden ismertetjük. Gyümölcsfaolaj rovarkártevők ellen, rügy- fakadás előtt 4—5 százalékos permedében főképpen pajzstetű ellen használatos. A Növendő erős méreg, rügyfakadás előtt 1,5—2 százalékos permetlében a sodrómolyokat, bimbói Akasztót, pajzstetveket és a rovar- kártevők tojásait pusztítja, sőt gombaölő hatása is van. ^ Neopol méreg^ rügyfakadás előtt 5 százalékos permetlében a rovarkártevőket gyéríti. Hatásos gombaölószer, főként lisztharmat ellen, a szőlőlevélatka kártételt nagymértékben csökkenti. Réztartalmú szerek közül a legismertebbek a rézoxiklorid, Recin- Super, rézgálic, melyekből mész hozzáadásával készül a bordóilé. A réz hatóanyagú szerek a lisztharmat és botritisz kivételével gombabetegségek ellen hatásosak. Dr. Frank József A postai kézbesítő meghozta a Hétfői Dunántúli Naplót és letett egy kisiparos újságot az asztalra, mondván: Horváth bácsi maga a héten úgyis lemegy a fiához, majd adja neki. Kérdem én, miért nem a posta kézbesíti ki? A válasz: mert nincs megfizetve. Erre kapok egy tanácsot, hogy a falu másik végére tegyünk egy postaládát, és oda hajlandó lesz a postai küldeményeket letenni, mert arra nagy a sár, oda nem mennek fel. Ez az új utca a Pacsirta utca. Közvetlenül a főútvonallal párhuzamos, néhány éve lettek a házhelyek kipar- cellózva, és azóta épültek ott a családi házak. Amikor a tanács kihirdette a Pacsirta utca parcellázását, rövidesen akadtak igénylők, akiknek kötelezettséget kellett vállalniuk meghatározott időn belüli éptíkezésre. Az építkezők nem vették figyelembe, hogy a tanács nem vállalt felelősséget az út biztosítására. Most már sokan laknak az új utcában, és főleg fiatalok, több gyermekkel. kérésére olyan kocsit szerkesztettek és adtak át Schrott Józsefnek, amellyel :— kis segítséggel — kényelmesen közlekedhet a második emeleti lakásához vezető lépcsősoron. A forgó kerékcsoporttal felszerelt, könnyen mozgatható elmés kocsit alkotói olyan szerkezettel is ellátták, amelynek segítségével Schrott József másik kocsiba is könnyedén átszállhat. kát is igazolják. Mint dr. ötő Tamás, a II. kerületi Rendelőintézet főorvosa elmondta, a Krisztina téri körzeti rendelőben négy orvos látja el a betegeket. Közülük ketten az elmúlt év közepén szülési szabadságra mentek, helyettesítésüket pedig nyugdíjas orvosokkal sikerült megoldani. Ez volt tehát az oka a gyakori személycserének, amely már idén tavasszal megszűnik, mert dr. Parcsamy Ágnes március elejétől, dr. Béres Hajnalka pedig április másodi- kától munkába áll. K. Gy. Ki a gazda?! Régi lakónak számítok itt a Budai vámnál és járóbeteg lévén nem tudok csak úgy „elszaladni” egyes dolgok mellett. Például az esős évszakban a házból kilépő lakó nyakig sáros, mire az előttünk levő buszmegállóhoz ér. Itt a buszmegállóhoz elég meredek lépcső vezet — persze korlát nélkül. Ezzel is meg lehet különböztetni a két PIK-lakást a szövetkezetitől. Az ABC-hez például meg kell kerülnöm a tízemeletest, ahol szintén akad süllyedés a járdán, de a rövidebb úton a lépcsőfok már évek óta hiányzik. Szeretném megérdeklődni, van-e ennek a területnek gazdája, és ha igen, ki? Kocsis Istvánné Ezeknek óvodába, iskolába kell járni. Számukra létkérdés a járható út megteremtése. Ehhez a járható út megteremtéséhez kérjük a tanács segítségét és akkor a posta is biztos kézbesíteni fogja a küldeményeket. Horváth József és 18 aláírás Szentlászló I skolánk tanulói hazánk felszabadulásának 35. évfordulója és az MSZMP XII. kongresszusára való felkészülés jegyében 1979. szeptember 15-én felhívással fordultak az ország középiskolás diákifjúságához. Erről a Dunántúli Napló szeptember 16-áb tájékoztatást adott. A felhívás megjelent a KISZ lapjában, a Magyar Ifjúságban is. A megjelenés után Dalia László újságíró, a Magyar Néphadsereg lapjának tudósítója — aki iskolánknak volt az 1970-es évek elején tanulója — érdeklődött az iskolában a teljesítés szervezéséről, a felajánlást követő tanulói hangulatról. Egy délelőtt a KISZ-tagokkal, a fiatalokkal és a tanárokkal beszélgetett. 1980. január 20-án a Népszabadságban „Követőkre várva" címmel megjelent Dalia László írása a versenyfelhívásról, melynek első sorai Harkányfürdő vasútállomáson a „Bebrits Lajos” szocialista brigád 11 évvel ezelőtt alakult meg, mely idő óta minden évben méltónak bizonyult a szocialista brigád címre. A brigád az elmúlt évben 100 társadalmi munkaórát vállalt, ugyanakkor 111 órát teljesített a járdaépítés, állomás környékének takarítása és a szovjet A Dunántúli Napló február 20-i számában Lipóczki József több mint ezer ember nevében kérte vállalatunkat, hogy a péksütemények korábban, 7 óra tájban érkezzenek a Megyeri út és a Mártírok útja körzetében levő 10 vállalat és a lakosság jobb ellátásának biztosítására. A kérésének megfelelően végrehajtott szervezési intézkedések eredményeként a BÉK A Dunántúli Naptóban meg. jelent fenti cimű cikkel kapcsolatban az alábbi észrevételeket tesszük: Le kell szögeznünk: a magunk részéről komolyan vesszük azokat o felsőbbszintű határozatokat, melyek a termelő vállalatokat a gazdaságosságra és hatékonyságra szorítják, gazdasági ösztönzőit ennék megfelelően állapítják meg. A fentiek alapján végzünk állandó vonalvizsgálatokat, hogy az adott kapacitás — az elmondottak szellemében — mindig ott kerüljön felhasználásra, ahol arra szükség van és gazdaságossága biztosított. Tájékoztatásul közölhetjük, hogy 1979. évben kihasználatlanság miatt 1 vonalat megszüntettünk, 16 járatot leállítottunk, 33 járaton rövidítéseket hajtottunk végre. Ugyanakkor a jelentkező reális igények alapján 14 járatsűrítést, 27 járat- meghosszabbítást eszközöltünk. A cikkben említett és a menetrendben nem is szereplő kisegítő járatot is vizsgálataink eredményeképpen szüntettük meg. A cikkíró megállapítása ugyanis téves, az alapellátásban semmiféle változás nincs, csak az eredeti és változatlanul a „két iskola diákjainak évtizedek óta” történő vetélkedéséről szólnak. A cikk megjelenését követően megkérdeztük azokat, akikkel Dalia László beszélgetett, s senki sem emlékezett arra, hogy ilyenről beszélt volna. Január 21-én az iskolarádióban közzétettük, hogy a bevezető mondatokban leírtak félreértésből adódhatnak, s kértük tanulóinkat és tanárainkat, * hogy ennek kivételével fogadják el a cikket. A városi KISZ- bizottságnak jeleztük, hogy ez félreértés. A Dunántúli Napló február 21. számában megjelent a Népszabadság cikkének első soraiból egy idézet, s azt követően egy mondat: „S most nézzük a vállalásokat . . .” Két félreértést szeretnénk eloszlatni. Mi a Nagy Lajos Gimnáziummal nem vetélkedhetünk és nem is akartunk. Más konstrukciójú, tanulói összetételű, hagyományrendszerű iskoemlékmű környékének szépítési munkáinál. Az állomáson sok élőállatot rakodnak vagonokba. Az igényelt kocsimennyiséget helyben kimosva, kitisztítva adják át. Tömlővel ellátott mosási lehetőséget teremtettek a. kocsik tisztítására a vállalatok legnagyobb megelégedésére. Szűcs Ferenc Hatvan la, mint a Széchenyi. Az ország középiskoláihoz való felhívásunkat iskolaközösségünk komolyan vette, egy részét már teljesítette és azt mi jelentősebbnek tartjuk annál, mint ahogy Lipóczki József publikálta.. Elnézést kérünk mindazoktól, akiket a cikk sértett. A két iskola hagyományos jó kapcsolatát nem szeretnénk egy furcsa félreértéssel elrontani, s a 700 tanuló nemes felajánlását, amely ténylegesen segíteni kíván „az ország előtt álló feladatok megoldásában”, jelentéktelenné lenni. A 14—18 éves fiataloknál a társadalmi feladatok elvégzése nem csak mennyiségben, hanem erkölcsi értékben is sokat jelenthet, ha annak céljai beépülnek személyiségükbe. Dr. Erhardt Imre igazgató----- — — ' " ~ * ■■ ............................... I ■■■»■ — ■ ■— — — E gy félreértés elkerüléséért fiz válasza „Kérés a sütőiparhoz“ A-------------------------„Egy ingázó dobogásai“ 430. sz. Tejboltja 5.15 órakor, a 207. sz. Élelmiszerbolt 6.00, a 192. sz. Élelmiszerbolt 6.20 és a 203. sz. Élelmiszerbolt 7.00 óra körüli időben kapja meg a megrendelt finompékáru meny- nyiségeket. A jelenleg tatarozás alatt álló 195. sz. boltot is nyitás után időben kiszolgáljuk. Dr. Csaba István, a Pécsi Sütőipari Vállalat igazgatója közlekedő járat kisegítésére Pécsről küldött járatot állítottuk le, mert utasszámlálásunk alapján az az átlagos 15—20 utos elfér — ha nem is ülőhelyen — az eredeti alapjáraton. Intézkedésünk óta (február 1.) senki le nem maradt, senki nem panaszkodott a mentesítő járat megvonása miatt. Mi nem kívánjuk a cikkíróval ellentétben vitatni, hogy délelőtt 9.43 órakor ki az ingázó és ki nem, de szabad legyen megemlítenünk, hogy Pécsvá- radról Pécsre a kora délelőtti órákban 7.08, 7.53, 8.11, 9.03 (2 kocsi), 9.48 órakor közlekednek autóbuszok és még 8.38 órakor vonat is van. Még egy megjegyzést a 20.40 órás járatra. Amikor társvállalatunk gazdaságid lanság miatt — ez a cikkben is egyértelműen megfogalmazódik — megszüntette, szinte egyidejűleg 1978. január 23-tól 22.30 órakor járatot indítottunk, összegyűjtve az amúgy nem nagy létszámú második műszakosokat, hogy hazajuthassanak lakóhelyükre. Albert Ferenc, a pécsi Volán 12. sz. Vállalat igazgatóhelyettese Egészségünk védelmében Fűtés és egészség A fűtés a sajtóban, a rádióban és a televízióban egyaránt gyakori téma. A kérdés — szezonális időszerűségén kívül, nyilván a közismert energiagondok miatt került most a szokásosnál is jobban előtérbe. Bár ez a probléma főleg gazdasági jellegű, megnyugtató megoldása aligha képzelhető el az egészségi szempontok mérlegelése nélkül. Hogy egy helyiséget milyen hőmérsékletre célszerű „felfüteni” az elsősorban rendeltetésétől függ. A szokványosán öltözött, nyugodtan ülő ember például általában 20—22 C° között érzi jól magát, ez jelenti számára a „komfortzónát". A lakószobák, irodák, hivatali helyiségek hőmérsékletét tehát ennek megfelelően kell beállítani. Ahol a dolgozók megerőltető fizikai munkát végeznek, ilyen hőmérsékleten már erősen kimelegszenek, megizzadnak. Az izommozgás ugyanis — intenzitásától függő mértékben — fokozza az anyagcserét, növeli a szervezet hőtermelését. Műhelyekben, szerelőcsarnokokban és hasonló munkahelyeken ezért 12—18 C° közötti hőmérséklet látszik ideálisnak. A fürdőszobákban és a zuhanyozókban kb. 24 C°-nak kell lenni ahhoz, hogy az ott tartózkodók ne fázzanak. A hideg környezet szerepe a különböző hűléses betegségek kialakulásában általánosan ismert. A túlfűtés káros egészségi hatásaival azonban már sokkal kevesebben vannak tisztában. Annyit mindannyian észreveszünk, hogy nagy melegben könnyen elbágyadunk, elálmosodunk, csökken a figyelmünk. Ez hátrányosan befolyásolja az ember tevékenységét, sőt bizonyos munkakörökben veszélyes is lehet. Amikor pedig kimelegedve, megizzadva kilépünk a szabadba vagy hűvösebb, huzatosabb helyei — folyosón, lépcsőházon — megyünk keresztül, akkor nem tudunk azonnal alkalmazkodni, és így köny- nyen megfázhatunk. A fentiek alapján érthető az is, miért fontos az egyenletes hőeloszlás. A lakószoba fűtése például akkor igazán jó, ha egyes pontjai között a hökülönbség nem több, mint 2—4 C°, a hőmérséklet napi ingadozása pedig nem haladja meg a 3—6 C°-ot. Az említett követelményeknek az etázs-, a központi- és a távfűtés felel meg legjobban. A gázkonvektorok is jól szabályozhatók, helyes üzemeltetéssel ezek is eléggé egyenletes hőeloszlást biztosítanak. Cserépkályhával már jóval nehezebb úgy fűteni, hogy a hőmérséklet — a meteorológiai tényezőktől függetlenül — folyamatosan megfeleljen a „kom- fortklima" követelményeinek. A térbeli hőeloszlás is kevésbé eayenletes, azaz a kályha körül mindig jóval melegebb van, mint a szoba távolabbi sarkában. Kedvező viszont, hogy a cserép hosszú időn át képes tárolni a hőt. Jól kezelt cserépkályhával ezért a hőmérséklet nagyobb napi ingadozásai elkerülhetők. A vaskályha igen gyorsan felmelegszik, de gyakorlatilag csak addig ad meleget, amíg a fűtőanyag ég. Állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek, lakások fűtésében ezért ma már egyre inkább háttérbe szorul. A jó közérzetet biztosító mikroklímához feltétlenül hozzá tartozik a levegő kellő nedvesséqtartalma. Ott, ahol a fűtőtest felületi hőmérséklete 80 C°-fölé emelkedik, a légtérben állandóan ielenlévő por pörkölődik, ezért a levegő kiszárad. Ilyenkor gyakori a száj- és torokszárazság, a köhögési inger és a szomjúságérzés. ez elsősorban a aőrrel üzemelő központi, illetve távfűtés esetén jelentkezik. Elektromos párásító készülékkel vagy egyszerűen kevés viz folyamatos párologtatásával lehet rajta segíteni. Etázs-, központi és távfűtésnél káros égéstermékekkel gyakorlatilag nem kell számolni. A kályhák használatakor viszont nagyon lényeges, hogy megfelelő huzatuk legyen, ami biztosítja az égéstermékek maradéktalan elvezetését. Ennek érdekében a kéményt évente, a kályhát pedig — a tüzelőanyagtól függően — megadott időközönként tisztítani kell. Ugyanilyen fontos az előírásoknak megfelelő kezelés, a helyes tüzelési technika. Az olajkályhákat és a gáz- konvektorokat minden fűtési idény előtt célszerű szakemberrel megvizsgáltatni. A zárt, fűtött helyiségekben előbb- utóbb kedvezőtlenül megváltozik a levegő összetétele. Csökken az oxigén, — és emelkedik a széndioxidtartalom, az emberek bőréből, ruhájából, valamint használati eszközökről különböző szennyező anyagok kerülnek a légtérbe. A levegő kellő felfrissüléséről az ablakok időnkénti szélesre tárásával gondoskodunk. Télen a külső és a belső hőmérséklet között meglehetősen nagy a különbség, ezért a szükséges légcseréhez ilyenkor néhány perces szellőztetés is elegendő. Egészségnevelési osztály
