Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-05 / 64. szám
2 DunQntmi napló 1980. március 5., szerda Kasó József a szigetvári Lenin lakótelepen Kasó József országgyűlési képviselő (balról) többek között megtekintette a most épülő szigetvári új kórházat — Szokolai felv. — Lengyel újságírók Pécsett Háromtagú lengyel újságíró delegáció látogatott tegnap Pécsre, a Magyar Újságirók Országos Szövetsége vendégeként. A delegáció tagjai: Henryk Galat, a PAP hírszolgálati iroda külföldi sajtószolgálatának vezetője, Leontyna Chu- decka, a Polexportpress-agpol szekcióvezetője és Jan Tobol- czyk, a Lengyel Rádió külföldi adások szerkesztője. A külpolitikai újságirók tegnap délután látogatást tettek a Zsolnay Porcelángyárban, ahol Bosnyák János igazgató és munkatársai adtak ismertetést a gyár munkájáról. A vendégek ezután városnéző körútra indultak. Mind a Zsolnay gyár termékeiről, mind a pécsi városépítészetről elismerően nyilatkoztak. Párbeszéd a választók és a képviselő között Gyógynövény-termesztési előadás niöuekuö érdeklődés Hasznos ismereteket szereztek a résztvevők Holnap délelőtt 11 órakor ki. gyulladnak a reflektorok a Parlament tanácskozótermében, és egy rövid figyelmeztető csengő után megkezdődik o tavaszi ülésszak, amellyel egy ötéves törvényhozási ciklus zárul majd le. A törvényalkotás, a parlamenti tanácskozás a képviselői tevékenységnek azon része, amelyet mindannyian jól ismerünk, hiszen az' írott sajtó, valamint a rádió és a televízió jóvoltából mindenki pontosan nyomon követheti o magyar országgyűlés eseményeit. Az országgyűlési képviselők hétköznapjai kevésbé látványosak. Nélkülözik a díszes külsőségeket, és ez így van rendjén. Kasó József, Boranya megye 12- es számú választókerületének képviselője nem vezet statiszti. kát arról, hogy az elmúlt öt esztendőben hány alkalommal találkozott választóival a különböző fórumokon. A Hazafias Népfront Szigetvár városi Bizottságának titkárától tudom, hogy a képviselő milyen bensőséges és állandó kapcsolatot tart fenn azokkal, akiknek bizalma legfelsőbb népképviseleti testületünk tagjai közé emelte. A Hazafias Népfront közjogi funkciója gyakorlásának egyik jól bevált formája az országgyűlési képviselők munkájának segítése. A HNF szervezte Kasó József tegnapi programját is. Az épülő szigetvári kórház után a Lenin lakótelep beruházását tekintette meg a képviselő, majd a zöldségszaporító és hajtató közös vállalat üvegházában folytatódott a program. Délután a Lenin lakótelep általános iskolájában találkozott Kasó József a város pedagógusaival. Útjára elkísérte a városi tanács elnöke és a városi pártbizottság titkára. Jó hangulat, szenvedélyes vita színhelye volt az iskola. Kasó József, mint gazdasági vezető a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatójaként maga is élénk kapcsolatban áll oz oktau Több mint egymillió nő vesz rész tagként, alkalmazottként, illetve családtagként a szövetkezeti életben, s helytállásuk eredményeként számottevően javult a nők politikai, gazdasági, szociális helyzete, anyagi és erkölcsi elismerésük, fejlődött közéleti aktivitásuk — mondotta dr. Szlamenicky István, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa és az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke kedden a 70. nemzet- -közi nőnap alkalmából rendezett országos értekezleten, az OKISZ székházában. Mint egyebek mellett hangsúlyozta, a szövetkezeti mozgalomban a nők érdekeinek képviselete, élet- és munkakörülményeinek rendszeres és állandó javítása tásüggyel. így hát izgalmas eszmecsere bontakozott ki a választók és a képviselők, a pedagógusok és«az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának titkára között a 8 általános iskolát el nem végzettek problémáiról. Nem csupán oktatási kérdés ez — hangsúlyozta Kasó József —, hanem össztársadalmi gond, hiszen egyetlen gazdasági vezető sem fogad örömmel olyan munkásokat, akik nem végezték el az általános iskolát, és így nincs meg az az alapjuk, amire a szakképzés vagy a továbbképzés épülhet. Több tanár szóvá tette, hogy a pedagóguslakás-építési akció jelenlegi feltételeit módosítani kellene. A megjelentek természetesen kíváncsiak voltak a képviselőmunka sok részletére. Kasó József tájékoztatást adott tevékenységéről. Sokszor nehéz helyzetben van a képviselő — mondta —, mert sokan azt várják tőle, hogy bizonyos dolgokat „kijárjon'1. Márpedig a mi társadalmi rendszerünkben nem ez az országgyűlési képviselők dolga. A képviselői jogosultságok nem eredményezhetik azt, hogy a képviselő mások rovására érvényesítsen helyi és csoportérdekeket. Természetesen fel kell lépnie minden társadalmi anomália ellen, ám mindig az össztársadalmi érdekek szem előtt tartásával. Szólt arról is, hogy milyen munka folyik a parlament mezőgazda- sági bizottsága, illetve a megyei képviselőcsoport ülésein. A késő délutáni órákban ért véget a találkozó. Hasznos volt a szigetvári párbeszéd. A képviselői munka e hétköznapja is segíti a képviselőt abban, hogy még tájékozottabban, a választói vélemények még alaposabb ismeretében foglalja el helyét holnap a parlamenti tanácskozóterem széksorában, amikor megszólal a figyelmeztető csenma már szervesen beépül a napi munkába, s különösen örvendetes, hogy a szövetkezetek és a választó testületek, valamint azok vezetői a nőpolitikái feladatok megoldását már nem elkülönülten, hanem mindinkább a szövetkezetek és össz- tagságuk előtt álló mindennapos feladatként kezelik. Utalt arra, hogy a Központi Bizottság nőpolitikái határozatának megjelenése óta mindhárom szövetkezeti ágazat választott testületéiben örvendetesen növekedett a nők száma, de sok helyen ez az arány még elmarad a mozgalomban elfoglalt helyüktől, a szövetkezetekben és társadalmunkban betöltött érdemi szerepüktől. Ezen a helyzeten változtatni kell. Hallatlanul megnőtt oz érdeklődés az utóbbi években a gyógynövénytermesztés és gyűjtés iránt. Sokan a közszájon forgó hiedelmeknek engedve, a gyors pénzszerzés reményében fogtak munkához, másokat a természetszeretet késztetett gyógynövénytermesztésre és -gyűjtésre. Mint mindenhez, azonban ehhez is alapos szaktudás, a növények alapos ismerete szükséges . . . Tegnap délután Pécsett, a Technika Házában az MTESZ és a Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya megyei szervezetének rendezésében ehhez igyekezett segítséget nyújtani Kovács Béla, o Herbária Országos Gyógynövényforgaími Szövetkezeti Közös Vállalat baranyai szakfelügyelője, aki a gyógyr.övénytermesztés és gyűjtés időszerű kérdéseiről tartott előadást a meghívott résztvevőknek. A gyógynövények iránt szerte a világon egyre nagyóbb az érdeklődés, amit az is jelez, hogy a Magyarországon gyűjtött és termelt mennyiség mintegy 80 százalékát exportálják, elsősorban nyugati államokba, valutáért. Baranyában három gyógynövényt termesztenek nagyüzemi módon, mintegy 230 hektáron. Korianderrel, konyhai köménnyel és fehér mustárral négy termelőszövetkezet foglalkozik. A mintegy 400 kistermelő nyolc hektáron termeszt többnyire négy gyógynövényfajtát. Egy kistermelő általában 50—360 négyzetméteres területen gazdálkodik, s mint az adatok bizonyítják, nem is rosszul. Nagy szakértelemmel és szorgalommal valóban megéri gyógynövényekkel foglalkozni: tavaly például egy kistermelő 20 négyszögölön 7500 forintot keresett. Baranyában tíz áfész foglalkozik a gyógynövények átvételével és értékesítésével a Herbária felé. Baranyában mintegy hatvan vadontermő gyógynövényt gyűjtenek, a siklósi járásban például brigádokba tömörülve. Érdekesség, hogy a természetvédelmi területekről a gyógynövényeket áttelepítik egyéb helyekre, hogy a gyűjtők ne okozhassanak kárt. Mint Kovács Béla elmondta, az elmúlt esztendőben a megyében 5 millió forint értékű gyógynövényt termeltek és gyűjtöttek. Pedig a kedvezőtlen, aszályos időjárás ezeknek a növényfajtáknak sem kedvezett. Idén ez az összeg várhatóan megduplázódik. A diavetítéssel kísért előadás során az érdeklődők részletesen tájékozódhattak elsősorban a fontosabb gyógynövények környezeti igényéről, o talajelőkészítésről, a növényvédelemről, a betakarítás módszereiről. A gyűjtők gyakorlati tanácsokat kaptok, a különféle növények előfordulási helyeiről, kezelésükről. Nagy hiányt pótolt ezen a területen ez az előadás, hisz ilyent még nem is rendeztek a megyében, s a hasznos szakmai tanácsok mellett sokak illúzióját is eloszlatta . . . R. N. Az Országos Szövetkezeti Tanács nőnapi aktívaértekezlete Felhívás üzemekhez, tanácsokhoz Mentsük meg fülészeti emlékeinket! Az iskolák is sokat segíthetnek Körlevél kíséretében szerény kis füzet érkezik meg ezekben a napokban a megyei vállalatok, hoz, üzemekhez, termelőszövetkezetekhez — minden olyan egységhez, amelyben a földdel foglalkoznak. A Magyar Nemzeti Múzeum „Mentsük meg pusztuló régészeti emlékeinket!" című kiadványa, felhívása ezenkívül eljut a községek, városok tanácsaihoz is — azzal -a kéréssel, hogy a címzettek minél előbb válaszoljanak arra o kérdésre, milyen lelőhelyeket és leleteket ismernek területükön. Baranyában a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjti össze a leletbejelentéseket. (Pécs, Széchenyi tér 12.) Az 1963-as, majd az azt kiegészítő 1975. évi, 6. számú törvényerejű rendelet ezzel a gondolattal indul: „17. §. (1) A földben, o vizek medrében vagy máshol rejlő, illetőleg az onnan előkerülő muzeális vagy műemléki értékű tárgyak az állam tulajdonát képezik. (2) Ha ásatás esetén kívüli munka (építkezés, földmunka, bányászati tevékenység, vízimunko stb.) során, vagy egyéb ok következtében muzeális tárgy kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a lelő. helyen folyó munkát azonnal abbahagyni, a tárgyat a közsé. gi (városi) szakigazgatási szervnek haladéktalanul bejelenteni." A körlevél, és hogy azt minden érdekelt címére a múzeum küldi ki, azt mutatja, hogy Baranya rendkívül fontosnak tartja a leletbejelentést a törvénnyel együtt és attól függetlenül is. Ugyanakkor az akció azt is célozza, hogy az eddiginél szélesebb körű, az egész megyét átfogó leletbejelentő-hálózat ala. kuljon ki. Földmunkák (útépítés, csatornázás, épületalapozás, mélyszántás) során szinte naponta bukkannak elő az elmúlt korok történelmének megmaradt tárgyi emlékei. Ha o kíváncsiság egyéni kutatásra ösztökéli a megtalálót, a tárgyak némák maradnak, s legtöbbször használhatatlanná válnak a tudomány számára. Ha azonban szakavatott régész végzi el az adott terület feltárását, a tárgyak — sírleletek, halotti urnák, pénzleletek — megszólalnak, történeti adatokat szolgáltatnak múltunkból. Gyakran kerülnek elő a földből halotti urnák, melyek nem tartalmaznak kincseket, mint azt sokan gondolják — viszont vegyi elemzéssel hasznos adatokat szolgáltatnak a régészet számára. Nagy kár keletkezik, ha laikusok bontanak fel kőládasírt, koporsót, kriptát, mivel a levegő hatására a leletek tönkremennek, mire a szakember a helyszínre ér. Ritkábban kerül a felszínre valamely nem várt esemény, hirtelen támadás elől a földbe rejtett kincslelet ékszerekkel, fi. zetési eszközökkel. Ilyenkor azonban gyakran előfordul, hogy lecsapnak rá az éremgyűjtők, és a pénzdarabok egy része nem kerül a múzeumbo — pedig a lelet korát csak valamennyi érme átvizsgálásával lehet megállapítani, hiszen általában különböző uralkodóktól és országokból származó fizető, eszközökkel lehet számolni. Leg. gyakrabban régi település vagy épület maradványait hozza felszínre az ekevas, a markológép, s ha nem figyelnek fel a tégla és kőtöredékekre, az elszi. neződött területre, értékes lelő. helyek tűnhetnek el nyomtalanul. Az ilyen leleteket a helyi tanácsnál kell bejelenteni telefonon, távirati úton vagy személyesen. A bejelentésnél úgy kell a talált tárgyat megjelölni (csontvázas sír, falmaradvány stb.), hogy a muzeológus szakember a bejelentés és o korábbi leletek, feljegyzések alapján azonnal tájékozódhasson. A múzeum kéri a lelőhely pontos megjelölését, a tulajdonos nevét, A pontos lelefbejelentés sok értékes leletet mentett meg a pusztulástól, és adott lehetőséget olyan feltárások elvégzésére, melyekben ma az egész ország gyönyörködhet. A törvény értelmében a beje. lentett helyen az illetékes tanács azonnal leállítja a munkákat. A muzeológus a bejelentett lelőhelyet megvizsgálja, és a szükséges leletmentést elvégzi. A tapasztalat azt mutatja, hogy a leletmentő munka szinte minden esetben megszervezhető úgy, hogy a területen megkezdett építkezés vagy termelőmunka rövid idő múlva folytatható. A több tízezer hazai településből mintegy 500 régészetileg védett területet tartunk nyilván, ezek legtöbbször csak néhány száz négyszögölnyi területek. Országos viszonylatban ez elenyésző mennyiség, éppen ezért fokozott védelemben kell részesítenünk történelmi emlékeink minden lelőhelyét. G. O. SZEKSZÁRDI FAFARAGÓ: Horváth Imre szekszárdi nyugdíjas bognár húsz éve farag kis méretű szobrokat, gyümölcsfából, gyö. kerekből. Munkáival már kiállításon is szerepelt a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központban.
