Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-04 / 63. szám

© Dunántúli napló 1980. március 4., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! A mezőgazdasági ingatlanokkal kapcsolatos elővásárlási jogról Az elővásárlási jog azt jelen­ti, hogy valamely ingatlan el­adása esetén az, akinek a ja­vára az elővásárlási jog fenn­áll, más vevőjelöltekkel szem­ben vételi elsőbbséget élvez. Elővásárlási jogot szerződés vagy jogszabály állapíthat meg valamely természetes vagy jo­gi személy javára. E cikk csak „Az egyes állami tulajdonban lévő külterületi földek értékesí­téséről, illetve haszonbérbe adá­sáról” szóló, 18/1968. (V. 23.) MÉM—ÉVM számú együttes rendeletben említett elővásár­lási joggal foglalkozik. A földtulajdon és földhasz­nálat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény és végre­hajtási rendelet az egységes termelőszövetkezeti földtulajdon létrehozásával egyidejűleg a nagyüzemi gazdálkodásra al­kalmatlan területeken megköny. nyítették a személyi földtulaj­don iránti igények kielégítését. A helyi tanácsok jogszabályi felhatalmazást kaptak arra, hogy a kezelésükben lévő, nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas állami földeket a föld. szerzésre jogosultak részére értékesítsék vagy haszonbérbe adják. A városrendezési tervek­ben belterület, ipartelepítés, vagy más, közületi elhelyezés céljára szánt állami földeket haszonbérbe adás útján hasz­nosították, míg eladásra a nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas külterületi földek kerültek. A jogszabályok megjelenését követően Pécs városában a volt kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai kb. 400 db 200—400 négyszögöl nagyságú parcella értékesítésével bízták meg az OTP Baranya megyei Igazgató­ságát. Az ingatlaneladások eredményeként összesen mint­egy 75—80 kh nagyüzemileg nem hasznosítható, addig jó­részt elhanyagolt földterület ke­rült az állampolgárok tulajdo­nába. akik e földeket sok mun­kával művelhetővé és termővé tették. Figyelemmel a földek el. hanyagoltságára, valamint arra a fontos szerepre, melyet a ki­segítő gazdaságok a helyi zöld­ség- és gyümölcsellátásban be. töltenek, a tanácsi szervek e földek vételárát meglehetősen alacsonyan állapították meg, hogy ezzel is ösztönözzék a vá. sárlási kedvet. (Nem volt ritka a négyszögölenkénti 10—15 forintos vételár sem.) Ugyan­akkor meg kellett és meg kell teremteni a biztosítékát annak, hogy e viszonylag olcsón vásá­rolt földek ne válhassanak in­dokolatlan, munka nélküli jö­vedelem forrásává. E célt a jogszabályi rendelkezések és az eljáró szervek által folytatott gyakorlat egyaránt szolgálja. A 18/1968. (V. 23.) MÉM—ÉVM számú együttes rendelet ki­mondja, hogy az értékesített földrészleteket a tulajdonszerzés telekkönyvi bejegyzésétől számi, tott 5 évig elidegenítési tilalom terheli, mely alól csak kivéte­les méltánylást érdemlő esetben adható felmentés. Ugyanezt a célt szolgálja az a további elő­írás, mely szerint az értékesí­tett földrészletre a magyar ál­lamot (időkorlátozás nélküli) elővásárlási jog illeti meg, s e jog gyakorlása esetén a föld eladója csak az eredeti vételár­ra és hasznos ráfordításainak ellenértékére tarthat igényt. Amennyiben pedig ingatlanát ezek együttes összegénél ma­gasabb áron értékesíti, a külön­bözet az államot illeti meg. A szóban forgó földek tulaj­donjogának telekkönyvi bejegy­zése óta általában több mint 5 év telt el, így megszűnt az el. idegenítés tilalma is. Előtérbe került tehát a tanácsi szervek­nek az elővásárlási jog gyakor. lásával kapcsolatos tevékenysé­ge. Ez a körülmény szükségessé teszi az ide vonatkozó eljárás részletes ismertetését. Ha valaki értékesíteni kíván­ja magánszemély részére pécsi, állami, külterületi ingatlanként vásárolt földjét, és tulajdonjo­gának telekkönyvi bejegyzésé­től számítva 5 év még nem telt el, az elidegenítési tilalom alól felmentést kell kérnie a Pécsi városi Földhivataltól. Ha az előbb említett 5 év smár eltelt, vagy a felmentést a földhivatal megadta, be kell mutatni Pécs m. város Taná­csa V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán a ma­gyar állam és a jelenlegi tulajdonos között létrejött adás­vételi szerződést. Ezzel egyide­jűleg azt is közölni kell, hogy a tulajdonos a vétel óta eltelt időben az ingatlanon milyen hasznos ráfordításokat végzett (gyomirtás, talajművelés, enge­déllyel végzett vagy engedély­hez nem kötött építkezés stb.). A fenti adatok birtokában a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály előzetes nyilatkozó, tot ad, érvényesíteni kívánja-e a magyar államot megillető elő. vásárlási jogot, vagy pedig le­mond arról. Ha a mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztály élni kíván az elővásárlási joggal — figye­lemmel a hasznos ráfordítások értékére, a helyszíni szemle ta. pasztalataira, valamint a PIK INKÖZ irodájának értékbecs­lésére — árajánlatot tesz a tu­lajdonosnak. Ha a tulajdo­nos az árajánlatot elfogadja, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály gondoskodik a szerződés megkötéséről és a tulajdonváltozás telekkönyvi átvezetéséről. Ha a mezőgazdasági és élei. mezésügyi osztály előzetes nyi­latkozata szerint nem kíván él­ni az elővásárlási joggal, a tu­lajdonos bárkivel megkötheti az adásvételi szerződést, melyet aláírás után be kell nyújtani a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályhoz. Az osztály a szerződésre vezetett záradék formájában adja meg az elő­vásárlási jogról lemondó nyilat­kozatát. Az elővásárlási jogról való lemondás esetén a magyar ál­lam részére visszakövetelhető az eladási árnak az a része, amellyel az meghaladja az ere­deti vételár, az első szerződés il­letékköltsége és a hasznos rá­fordítások együttes összegét. Az elővgsárlási joggal kap­csolatban eddig elmondottak természetesen csak arra az eset­re vonatkoznak, ha az első tu­lajdonos kívánja értékesíteni a magyar államtól vásárolt ingat, lanát. Az elővásárlási jog gya­korlásával kapcsolatos esetle­ges jogviták a Pécsi Városi Bí­róság hatáskörébe tartoznak. Dr, Árvay László, Pécs m. város Tanácsa V. B. mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályának főelőadója A Duna fölött könnyű pá­ra lebeg, de az úton messzi­re látni. A forgalom gyér, néha-néha suhan csak el egy-egy autó. Szombat van, az utazók többsége ilyenkor már szeret otthonában lenni. E hideg januári nap a kirán­dulóknak sem kedvez... A Lada nyugodt tempóban ha­lad északi irányban a 6-os úton. Amint kijut Paks lakott területéről, mozgása fölgyor­sul. A kocsi utasai beszélget­nek: azt fontolgatják, hol álljanak meg egy kávéra. Az utazás csaknem unal­mas, a 80-as tempót alig érezni a kocsiban. A távol­ban föltűnik végre egy kocsi Á kényelem biztonság is STOP A Pécsi ÁFÉSZ Bajcsy- Zsilinszky úti Gumiáru szaküzletében jelenleg a Skoda kivételével minden személygépkocsi típushoz kapható gumiköpeny. A közeljövőben várható az a szállítmány, melyben vár­hatóan Skoda gumikat is kap a szaküzlet. * Az AFIT XIV-es Autója­vító Vállalat Bolgár Nép­hadsereg úti Cecattó rend­szerű gépkocsimosójában még a téli hónapokban is naponta 130—140 személy- gépkocsi mosását végzik el az ügyes gépek és a kis számú személyzet. Az autógyárak már évekkel ezelőtt fölismerték, hogy a biz­tonság egyik követelménye a járművet vezető kényelme. Az ergonómiai kutatások is iga­zolják, hogy az emberhez „ido­mított” gép kezelése könnyebb, biztonságosabb.... így került be az autóba az állítható ülés, a kényelmesen kezelhető kap­csolók, a fűtőberendezés és így tovább. Ám minden műszaki igyeke­zet hiábavaló, ha a kocsi veze. tője nem él ezekkel a lehető­ségekkel. Kényelmetlen pózban ül például a kocsiban, vagy szin­te nekiszorul a kormánynak avagy csak körülményes moz­dulatokkal é'ri el a pedálokat. A helytelen ülésmódnak ket­tős veszélye is akad: egyfelől kényelmetlen, s ez idő előtti fá­radtságot okoz, másfelől nehe­zíti, késlelteti a jármű irányítá­sához nélkülözhetetlen mozdu­latokat. Tessék elképzelni: mi történik akkor, ha hirtelen fé­kezni kell, de ehhez a vezető­nek ejőbb vissza kell húznia a térdét, majd keresgélni a pe­dált, mert az nem áll „lábra”. Mennyi időveszteséget jelent ez? Fél másodpercet minden bi­zonnyal. És veszélyhelyzetben ez rengeteg idő. Nem jár job­ban az a vezető sem, aki any- nyira közel ül a kormáyhoz, hogy kritikus szituációban saját könyöke akadályozza meg a kormány gyors el fordító sóban. Azt már nem is említve, hogy a kormány közelsége a mellkas­hoz semmivé teszi a biztonsági öv védőhatását. Tehát: állítsuk — méreteink­nek megfelelő távolságra az ülést, valamint támlájának dő­lését. Helyes beállításnál az ülés a combot és a hátat mint­egy megtámasztja. A vezető így jobban érzi a kocsi mozgását is. A kormányt közel nyújtott karral kell tartani és közel nyúj­tott lábbal kell elérni a pedálo­kat is. B. L. Ne igjl így kéE^el«ies.bizti»nsá«;e» Mentősök a közlekedőkért a legtöbb baleset. A mentősök szerint a legerősebb hónap a nyár derekán, júliusban volt, amikor 66 felnőtt és 11 gyér­Kétütemű — négyütemű ? Nem mindig az egyszerűbb a gazdaságosabb A sokféle statisztika közül, melyeket módomban volt meg­tekinteni, az Országos Mentő- szolgálat Baranya megyei Mentőszervezetét tartom mint autós a legszomorúbbnak. Dr. Farbaky Iván főorvos az 1979-es év baranyai közlekedé­si baleseteiről készített kimuta­tást. Bár a kép nem egészen teljes, mert több esetben a bal­esetekhez érkező „civil” autó­sok is vittek kisebb-nagyobb sérüléssel kórházba bajbajutot­takat, mégis elgondolkoztató. Az elmúlt évben 1157 esetben szállították el közlekedési bal­eset helyszínéről tragédia ré­szeseit az állomás dolgozói. Sajnos ebből 120 esetben gyer­mekbalesethez kellett kivo­nulniuk. A statisztika szerint tavaly is május és november között volt meksérültet láttak el. A legsú­lyosabb esetekkel a nagy se­bességű, valamint a frontális ütközéseknél találkoztak, az őszi hónapokban pedig több esetben ittas vezetővel. Ebben a szomorú statisztikában Pécs után Mohács foglalja el az előkelőnek nem mondható má­sodik helyet. Talán a sebesség helyes megválasztásával, a figyelmes vezetéssel és a szabályok tisz­teletben tartásával sikerül a közlekedőknek a naponta negy­ven gépkocsival és mintegy 260 fős személyzettel dolgozó men­tőszervezet közúti segítségét kevesebb esetben igénybe ven­ni. B. Gy. Autósok körében gyakran vi­tatéma: melyik konstrukció a jobb, előnyösebb? A kétütemű motor mellett nehezen tagad­ható érvek szólnak: egyszerűbb, nem kell olajat cserélni és így tovább. Nos, ez valóban így van. Csakhogy hamis lenne a kép, ha nem beszélnénk hátrányairól is. És félő, hogy ez utóbbiak kerülnek túlsúlybo. Nézzük pél­dául a teljesítmény kérdését. Elméletileg — a minden főten­gelyfordulatra eső munkavég­zés következtében — a kétütemű teljesítményének kétszeresének kellene lennie o négyüteműhez viszonyítva. Ám legfeljebb 1,2— 1,3-szoros. Ennek több oka is van. A motor lökettérfogata nem a geometriai méretekből adódik, hanem annak csak 50— 70 százaléka. A működését sza­bályzó nyílások miatt ugyanis nem hasznosítható a dugattyú teljes lökethossza. Ennek követ­keztében a motor sűrítési viszo­nya is kisebb a névleges érték­nél. Továbbá: o motor töltési veszteségei nagydk, mert a hen­gerbe áramló friss gáz egy ré­sze a kipufogógázzal együtt munkavégzés nélkül áramlik a szabadba. Mindez a fajlagos fogyasztását kedvezőtlenül be­folyásolja. Rendben van — érvelhetnek védői -, de akkor is olcsóbb az előállítása, mert egyszerűbb és a motor tömege is kisebb. így lenne? A kétütemű motor hő­terhelése nagyobb, mint a négyütemű, ezért gyártásához drágább szerkezeti anyagokat kell fölhasználni, de a dara­bokból összeszerelt főtengely és a tűgörgős csopágyzás sem olcsó megoldás. Teljesítmény­súlya is kedvezőtlenebb. Azaz- a négyüteműhöz viszonyítva — nagyobb motortömegből le­het ugyanazt a teljesítményt ki­hozni. Nézzük ezt összehasonlí­tásban: a kétütemű motor tel­jesítménysúlya 5,5 ... 2,5 kg/ kW, a négyüteműeké pedig 4... 1,5kg/kW. Ezt részben az magyarázza, hogy amíg a négy­ütem űék hatásfoka közel 30 százalék, addig a kétüteműeké csak 17—18 százalék. És ez nem éppen csábító energiaínséges világunkban. Lélekjelenlét=vészkijárat az életbe és megszakítja az út szürke egyhangúságát. A kocsi egy­re közelít, egyre nagyobb lesz. . . — Te jó isten! — sikolt föl halkan az asszony.-•* A Trabant utasai, ha ké­nyelmetlenül ülnek is, mint­hogy öten préselődtek be a négyszemélyes kocsiba, jó- kedvűek. Az sem zavarja őket különösebben, hogy cso­magjaik egy részével is meg kell osztaniuk a szűk helyet. Még a vezető lába mellett is hever egy. Amint kijönnek az enyhe kanyarból, a csomag megbillen, nekiütődik a ve­zető lábának. —■ Ezt azért máshova is tehettétek volna — jegyzi meg, és lehajol, hogy megigazítsa. A csomag beakad valamibe, hiába ci- bálja. A mellette ülő segíte­ni akar — fejük összekoccan. Mindenki a csomaggal van elfoglalva. Észre sem veszik, hogy a kocsi áttért az út másik felére. * A Lada vezetője nem akar hinni a szemének: a Trabant kormányánál nem lát senkit, de a kocsi csak rohan felé­jük .. . Nincs idő fontolga­tásra, ijedtségre. Tenni kell valamit, különben ... Félre­rántja a kormányt, a kocsi huppogva fut a padkán. De hiába, már nem férnek el. A férfi szeme összeszűkül. Csak nem szemből ütközni — vil­lan át agyán, és újból jobb­ra fordítja a kormányt... A csattanás hangja szinte belerobban az utastérbe, a biztonsági övék megfeszül­nek. Aztán, mint a gépágyú ugatása, élesen csattan az útmenti korlát tartóoszlopa is a kocsi fémtestén. Egyszer, kétszer... ötször. Akkor a Lada megpördül, majd roncs- csá vált tömege nyugalomba jut... Utasai ebben a pilla­natban még nem fogják föl, hogy a rémítő hangtalansdg az élet vagy a halál csönd­je-e? Szerencsére az életé volt. . . A balesetnek csak egy köny- nyebb sérültje akadt. De ami történt, nem a szerencsén múlott, hanem a Lada veze­tőjének lélekjelenlétén. Búsbarna László B. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents