Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-03 / 62. szám
Egyre magasabb árfolyamon jegyzett filmcsillag Budapesti találkozás Isabelle Hopperttel Néhány nappal ezelőtt Tatán fölvették a Mészáros Már. ta rendezésében készülő magyar—francia koprodukciós film utolsó jeleneteit is. A főszerepek egyikét Isabelle Huppert, az 1978-as cannes-i nemzetközi filmfesztivál legjobb női alakításának díjával kitüntetett művésznő játsz- sza. A nemzetközi filméletben is egyre magasabb árfolyamon jegyzett filmcsillag a legnagyobb jóindulattól sem nevezhető jó interjúalanynak. Széles ívben kerülte az újságírókat, fotózni is alig-alig engedte magát. Hogy nekem mégis sikerült néhány mondatot váltanom vele, abban Horváth Zsolt, a MAFILM sajtófőnöke — és francia nyelvtudása — volt o „lúdas".- 1974-ben állt először a kamerák elé. Azóta hány alkalommal szólították felvételhez?- Huszonnégy alkotásról beszélhetek múlt időben, a jubileumi — azaz a huszonötödik — munkálatai viszont megszakításokkal már több mint két éve folynak. „A paradicsom kapui" a címe, s egy prostituáltat formálok meg benne. A maratonira nyúló film forgatását félbeszakítva utaztam az önök országába.- Milyen kapcsolata volt ezt megelőzően a magyar filmesekkel?- Néhány élvonalbeli színművésszel már korábban is találkoztam. így például film. beli partnereméi), Monod Lilit is megismerhettem két évvel ezelőtt, őszintén mondhatom, nagyra értékelem alakításait, ugyanis több magyar filmről is jó véleményem alakult ki. Különösen o Franciaországban munkáival komoly sikereket arató Mészáros Márta, valamint Kézdi Kovács Zsolt alkotásai tetszenek.- Hogyan jött létre a megállapodás az „örökség"-be- li játékáról? — Egy évvel ezelőtt találkoztam először Párizsban a rendezőnővel. Már akkor váltottunk néhány szót erről a lehetőségről. (Az 1936 és 1944 között játszódó történetben Isabelle Huppert egy szerelmi háromszög harmadik tagja, aki gyermeket szül a gazdag, de utód nélküli házaspár számára.) A forgatókönyv-tervezet és a nekem szánt figura egyaránt fölkeltette a kíváncsiságomat. A megállapodás viszonylag könnyen, megszületett, az időpontok egyeztetése viszont jóval több nehézséggel járt — Az „Örökség" felvételeinek elkészülése után milyen további feladatok várják? — Kellemes gondjaim vannak, bőven válogathatok. Én azonban mindenekelőtt „A paradicsom kapui”-t szeretném végre befejezni. Csak azután döntök: hol és mikor állok ismét a kamerák elé. Jocha Károly Ifita Petőfi arca körűi Melyik az igazi? A szekszárdi fényképészmester bizonyítékokkal rendelkezik A szenzáció erejével hatott amikor 1949-ben hosszú hányódás után előkerült Petőfi Sándor egyetlen, eredeti, gyu- fásdoboz nagyságú dagerrotí- piája. Escher Károly fotóművész ezt 1955-ben mesteri tudással restaurálta, s megmentette a teljes pusztulástól. A dogerrotípiáról készült fényképeket aztán közölték, s a szakemberek elfogadták, mint Petőfi Sándor leghitelesebb arcképét... — Én is hitelesnek tartottam a képet egészen addig, míg hét évvel ezelőtt kezembe nem került Csepregi Béla sárszentlőrinci barátom jóvoltából egy, a tulajdonában lévő igen jó állapotban lévő Petőfi kép, amelyet még 1878- ban Kiősz György készített az eredeti dagerrotípiáról. Sokat foglalkoztam szakmámból eredő elméleti kérdésekkel, így módomban állt olyan összehasonlításokat tennem, amikre egyébként alkalmatlan lennék. Eredményeim nem egyeznek az eddig elfogadott állásponttal az Escher kép Petőfit ábrázoló hűségét illetően, —~ mondja Kapitány Ferenc szekszárdi fényképészmester, akinek az Új Tükör című lapban megjelent írása ismét elindította a vitát Petőfi Sándor igazi arca körül. — ön apró részletekre is kiterjedően vizsgálta a dagerrotípiáról fotó úton készült reprodukciókat. — A reprodukciókat nagyméretű filmanyagra vittem és azokon, egymásra fedve is, négyzetmilliméterekre bontottan részletvizsgálatokat végeztem. A haj Kiősz képén elválasztott és egyenes tincsű, Eschernél azonban bodorin. tott, göndör. Petőfi arca, mint tudjuk sovány lefelé keskenye- dőn ovális, hegyes állban végződő, kiemelkedő csontozatú volt. A Kiősz képen ilyen, míg az Escher félén gömbölyű, „ki- kövéredett”. Eltérés van a szemgolyó állásánál. Az öltözékek között szembetűnő különbség van. Kiősz itt alkalmazta a legnagyobb retust, □Hétfői A Kiősz féle felvétel amely inkább helyreigazító volt. Eltüntette a sérüléseket és árnyalatot adott a ruharészeknek. Az arc karakterére vonatkozó káros beavatkozást azonban nem tett. Olyan vonalakat erősített meg, melyek az arc kifejező erejét növelik. Azért tartom ezt a legszerencsésebb Petőfi ábrázolásnak, mert a kérlelhetetlen optika segítségével jött létre. — A vizsgálatai mit bizonyítottak az Escher kép hitelességét illetően? — Csupa por, piszok és penész volt a padláson meglelt, már százéves dagerrotípia. A képet alkotó ezüstfelület is oly feketére oxidálódott, hogy azt sem tudták mit ábrázol. Ilyen siralmas állapotban került Escher kezébe, aki retusmunkával, technikai bravúrral hozta világra a képet. Escher Károly nem helyreállító retust, hanem teljes átdolgozást végzett. A már „hibátlan képet" utólagosan — megtévesztésül, patinát sugallva — karcolásokkal is ellátta. Azok egyike sem egyezik a dagerrotípián bőséggel jelenlévőkkel. Ilyen önkényeskedést nem szabad elfogadni. — Beszélgetésünk során említette, hogy állítását tényekkel tudja alátámasztani. — Igen. Birtokomban vannak olyan bizonyítékok, melyek minden kétséget kizáróan igazolják állításom helyességét. Egyelőre nem mondhatok többet, mint hogy Escher Károly- lyal bizonyítok a vita során . .. — Az egyetlen dagerrotípia az ön kezében is volt. — Mikor előadást tartottam a Petőfi Irodalmi Múzeumban fényképet is készítettem róla. Sajnos annyira rossz állapotban van, hogy csak nagy nehezen lehet kivenni a körvonalakat — ön azt vallja, hogy visz- sza kell térnünk nagy költőnk ábrázolásában c Kiősz féle reprodukcióhoz? — Feltétlenül! Csak oldalhelyesen. A Petőfi arccal foglalAz Escher által restaurált da- gerrotipíáról készült fénykép kozák között nem kívánok konkoly lenni, de nagyon szeretném, ha az igazi Petőfi arc tekintene ránk tankönyvekben, kiadványokban. — Érdemes ennyi energiát erre fordítani? — Nagy tisztelője vagyok Petőfinek, évtizedek óta kutatom a költő Tolna megyei kapcsolatait. Nem akarok nagy szavakat használni, de úgy érzem ez hazafias kötelességem. Hogy a vita kinek hozza meg az igazát még nem tudni. Mindenesetre jó néhány tény Kapitány Ferenc mellett szól. Illyés Gyula, továbbá Keresz- túry Dezső, Przudik József elfogadja a szekszárdi fényképészmester véleményét. Kiváló iko- nográfusunk Rózsa György azonban nem. Roszprim Nándor Az utolsó különleges sírkő Emlékművet állítani az idegenben, esetleg ismeretlen helyen eltemetett halottadnak —, régi szokás. A mostani pécsi temetőben, melyben az első sírokat e század első évtizedében hántolták, — egy sem található. Viszont egy még teljes épségben áll, szürkés-zöldes gránitból és márványból kifaragva, a pécsi Temető utcai kápolna délkeleti sarkának szomszédságában, a most már teljesen megszűnt budai külvárosi temetőben. A hajdani középkori temetkező helyre csak ez az emlékmű és a múlt századi, alig használt kápolna emlékeztet. A másfél méter széles és két méter magas kőtömböt hat szintben munkálták meg, tetejében négy kőgömb látható, utalva a négy távol-elhalt személyre. Marié Littke nevét, adatait, 1855-ben vésték be németül mívesen díszített betűkkel. A következő oldal vé- sete 1871-ben datált: Johanna Littkére, született Taitl-ra vonatkozik. Ezt követi a délre néző kőlapon 1878-ból Eugénie Littke felirata. Lorenz Littke pedig 1879-ben hunyt el. Negele József, 82 éves kádár szemben lakik a fáktól-takart családi emlékművel: — Ilyen rendeltetésű kőfaragás csak ez az egy volt az egész temetőben. A temető még gyerekkoromban megszűnt. Az egyik emberfejnagyságú, kőgolyó a tetejéből elveszett, egy kicsit északnak megsüllyedt a súlyos gránitfaragás. Csuti J. Bo Derek, az álmok asszonya A premierközönség megigézve bámulta Bo Derek, oz álmok asszonya, a nyolcvanas évek szexszimbóluma, Marilyn Monroe óta a legizgalmasabb filmsztár. Feladata nem kevesebb, mint az „Álmok asszonya” című filmben, a világ legszebb asszonya szerepének alakítása. S mindezt a következő hátrányokkal: „végtelen hosszúságú" lába csupa sebhely, arcán is sebhely, (ezeket természetesen elkendőzték), kiváló étvágya révén pedig zsírpárnák lapulnak az ún, kényes helyeken. A premierközönség mégis meg. igézve bámulta, amint Bo kilépett a vízből, haja 30 külön copfocskóba fonva. „Fantasztikusan őrületes teremtés” — írja az egyébként tartózkodó hangnemű New York Times. Az igen magas példányszámban elkelt posztereken Bo még vizesen, testre tapadó ingben mutatkozik. A Playboy egyik számában azonban már lehull a lepel. A filmszínésznő menedzsere, a férje, az 53 éves John Derek, akivel hat évvel ezelőtt, 16 éves korában ismerkedett meg. Ekkor kezdődött a „nehéz iskola", amelynek eredményeként Bo az elkövetkezendő három évben minél több pénzt szeretne összeszedni, hogy aztán férjével egy farmon, visszavonultan élhessen. Pillanatnyilog „iszonyú megterhelőnek" tartja a hirtelen támadt népszerűséget. Megpofozta „Rézman” uraságot A kisbárapáti népm ű vész Tóth Imre bácsitól tanulnak kanásznótákat a fiatalok Amikor Imre bácsi mosolyog, hegyesre pödört bajsza fölkun- korodik. — Én 1917-től 1936-ig nem ittam egy kortyot sem, és 1936 óta nem káromkodom. Csak azt mondom egyedül, hogy „az anyja hétszenthá romát” .. . Semmi mást — És miért nem ivott Imre bácsi olyan sokáig? . — Azért édes gyerekem, mert 15 éves koromban egyszer úgy berúgtam, hogy azután sokáig rá sem tudtam nézni az italra. — Hallottam, hogy 1926-ban fölpofozta az uraságot. — Igen, o Rézman uraságot. Tudniillik én béresnek szegődtem hozzá a pusztára, ő meg sertéspásztornak akart engem alkalmazni. Én elvállaltam volna, de csak akkor, ha megkopom azt a kommenciót, amiben előzőleg megállapodtunk. Nem adta meg, és azt akarta, hogy o disznókat gondozzam. Elküld, tem mindenkit, az intézőt, a béresgazdát ... Hát, egyszer csak jön az uraság. „Elvállalja, van nem?” El én, ha megkapom a bérem. Emeli rám a botját. Megkaptam, és durr: jobbkézzel... — Aztán mi lett a vége? — Mi lett volna? Gondolhatja, hogy nekem kellett eljönni a pusztáról, nem az urasóg- nak... Tóth Imre bácsi Somogy megyében, Kisbárapátiban él. A Népművészet Mestere címmel kitüntetett énekes. 1971-ben „fedezte föl” Együd Árpád kaposvári néprajzkutató, amikor Imre bácsi a falu tanítója, Tóth igazgató úr által rendezett színdarabban énekelgetett Azóta meg sem tudja számlálni, hány. szór szerepelt o televízióban. Fiatalok és idősek körében egyaránt népszerű, a fellépések jóvoltából országosan ismerik és méltányolják természetes humorát Sok mindennel foglalkozott életének 78 éve alatt. Karódhoz és a külső-somogyi pusztákhoz kötötte sorsa. Az uradalom még a katonaság alól is fölmentette. A falu szélén lakik, de hogy ne legyen egyedül, napközben lejár a menyének, unokamenyének segíteni a ház körül. Nem kell sokáig biztatni, hogy énekeljen. Tudja, hogy nagy kincs van a birtokában, de nem rejti el senki elöl. — h —
