Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-27 / 86. szám
A Dunántúli Rgplö 1980. március 27., csütörtök Folytatódott a vita (Folytatás a 3. oldalról) anyagi és tárgyi feltételeinek fejlődésével a társadalom érzékenyebben figyel a fiatalok problémáira, kezdeményezéseire vagy éppen kritikájára, és cselekvéssel válaszol. A társadalmi és az állami irányító szervek fontosságának, társadalomban betöltött szerepének megfelelően, a jövőre is tekintve kezelik az ifjúságot. Mindezek alapján a fiatalok és a kommunista ifjúsági szövetség rrevében messzemenő egyetértésünket fejezem ki a Központi Bizottság beszámolójá. val, határozattervezetével. Az ifjúságnak a szocialista építésben vállalt szerepéről a felszólaló megállapította: teszik azt, amit a felnőtt társadalom cselekszik, azzal a fontos többlettel, hogy merészebben gondolhatnak a jövőre. Számukra a holnap évezrede is az aktív munka színtere lesz. Nemcsak azt mondhatjuk, hogy a társadalom formálja az ifjúságot Az is igaz, hogy a fiatalság ma. ga is alakítója, fejlesztője a társadalomnak. Ifjúságunk a szocializmus neveltje, vállalja új és fejlődő tár. sadalmunk történelmét jelenét és ma a jobb holnapért tanul, dolgozik. Amikor felszabadulásunk 35, évében társadalmi számvetést készítünk, akkor ifjúságunk tulajdonságait. jellemzőit feltétlenül az eredmények között tarthatjuk számon. Az ifjúság mai feladatairól szólva Maróthy László hangsúlyozta: — Olyan éveket számolunk, amikor az egész társadalomnak, benne a fiataloknak a korábbinál jobban kell törekedniük arra, hogy teljes gazdagságukban kamatoztassák képességeiket, hozzáértésüket, szakmaszeretetüket, hivatástudatukat, állhatatosságukat az újért való bátor, kockázatot vállaló küzdelemben. Még jobb munkával Mi vár tehát a fiatalokra? Több lehetőség és nagyobb siker, de csak jobb munkával, ami egyáltalán nem jelenthet összességében konfliktusmentességet. Szükség van a munkaerő-okos, célszerű átcsoportosítására, ami például a fiatalokat erőteljesen érinti, egyesek helyzetét átmenetileg ronthatja is, de ami nagy lehetőséget nyúit megújított és több oldalú szakmai fejlődésre. A gyárakban, a hivatalokban, a szövetkezetekben az élet rendje szerint a vezetés fokozatosan megújul. A vezetők fiatalabb generációjára nagyobb terhek hárulnak, ezekkel úqy ke1! megbirkózni, hogy a munka ne eqyszerűen a réginek. a korábban iának tartottnak a folytatása legyen. Itt igazán megmutathatja önmagát a tehetség, a közösségért érzett felelősség, a fiatalos bátorság, az okös változtatni akarás! Mindehhez kapcsolódni kell a bátor és hasznos kezdemé- nvezérek és magasabb teljesítmények differenciált elismerésének is, bérrel, kitüntetéssel, előrejutási lehetőséggel. — Miután a jövőről is szó van - mondatta a továbbiakban —. fiataljaink joggal keresik. kutatják szocialista továbbhaladásunk módjait. A volósá- nos. lehetséges megoldásokat keresik és nem minden szenvedély nélkül. Keresik a helyüket, s íav a tanulás, az okulás, a taoasrr-aiat hasznosítása miatt érdekli őket múltunk, benne a közelmúlt történelme is. A fiatalokra lehet számítani Ifjúságunk ma képzettebb, tanultabb, mint a maguk idejében a hasonló korú nemzedékek voltak. Ez o szocializmus által nyújtott lehetőség és uavanakkor igény is. A felnőtt társadalom, a párt, az állam, a család, az iskola, or ifjusáqi mozgalom közös köte'essége segíteni az új nemzedéket az eligazodásban, hogy kéDes legyen leeqyszerű- sítés nélkül, a valóságtól elrugaszkodott hamis ábrándképek -nélkül gondolkodni — bátran és eredményesen cselekedni. Ideológiai nevelő munkánk akkor lehet hatékony, ho nemcsak válaszol a kérdésekre, hanem meqavőz, cselekvésre késztet. küzdelemre vértez fel. Beszédének befejező részében a KISZ fejlődéséről és munkájáról szólva Maróthy László kiemelte: — Ifjúsági szövetségünk fel- szabadulásunk 35. esztendejére elérte azt, amit oly sokáig irigyelt a Lenini Komszomoltól: jószerivel - minden ötven év alatti párttag már nálunk is dolgozott az ifjúsági mozgalomban. Megtisztelő a Központi Bizottság jelentése, miszerint a Kommunista Ifjúsági Szövetség betölti hivatását. Jelenleg minden harmadik magyar fiatal tagja a KISZ- nek, a pártba belépő minden száz főből tavaly ötvenhét KISZ-tag volt. Annak ellenére, hogy az elmúlt öt évben némiképp csökkent a fiatal népesség száma, a KISZ-tagság —a legcsekélyebb tagfelvételi kampány nélkül is — csaknem 60 ezer ifjúval gyarapodott. A KISZ betölti hivatását A KISZ-ben alapvető kötelesség, hogy tagságunk legjobb képessége szerint dolgozzon, tanuljon és vegyen részt a haza védelmében. Ennek természetesen követelményei vannak. Többek között a feladatokat meg kell tervezni, értékelni a végzett munkát, választani, a tagsági igazolványt cserélni. Ekörül vannak viták is — a legkülönfélébbek. Túlzottak a követelmények, sok a szervezeti esemény, sok a rendezvény, formalista vonás stb. Pedig nem mása szándék, mint hogy tevékenykedő, dolgozó ifjúkommunista közösségek formálódjanak, amelyekre feladatot és munkát lehet bízni. Komolyan vesszük azt, amit Kádár János elvtárs mondott szövetségünk IX. kongresszusán: .......a legjobb pedagógia: feladatot adni, és a feladat végzése közben nevelni". I fjúsági szövetségünk büszkén vállalja részességét az elmúlt öt év munkájából, és kész arra, hogy odaadó és kemény munkát végezzen, ha kell, áldozatot is vállaljon a nehezebb, bonyolultabb feladatok megoldásáért, szocialista jövőnkért — mondotta befejezésül Maróthy László. A háztáji hasznossága Farmosi Imre, a mezőkövesdi ÁFÉSZ elnöke, Borsod-Abaúj- Zemplén megye küldötte felszólalásában elsősorban a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésével foglalkozott. Elmondta, hogy Mezőkövesden és környékén — ahol a természeti adott, ságok kétségtelenül, kedvezőek — a háztáji és kisegítő qazda- ságok termelése évről évre tervszerűen fejlődik és jól bizonyítja e tevékenység gazdasági és tár. sadalmi hasznosságát. E tevékenység gazdasági hasznosságát bizonyítja, hogy nem igényel központi forrósból anyagi fejlesztést, a kistermelést összefogó nagyüzemek támogatása és a kistermelők saját anyagi erőforrásai garantálják, hogy ez a termelés korszerű és tervszerű legyen. Jelentős ez a munka jövedelemkiegészí. tés szempontjából is. A háztáji és kisegítő gazdaságokkal és általában a kistermelés szerepével, jelentőségével kapcsolatban a párt útmutatásai világosak. Szükséges azonban, hogy ezt az útmutatást egységes cselekvés is kísér. jeElső a társadalmi érdek Komócsin Mihály, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára, Csongrád megye küldötte volt a következő felszólaló. — Megyénk több mint ezer pártalapszervezetében a kongresszusi irányelvek megvitatása, kor, a párt politikájával egyetértve, sokan elmondották: értik, tudják, hogy a jelen időszakban nagyobb követelmények állnak előttünk — mondotta és megjegyezte, hogy a kongnesz- szus munkáját is minden vonatkozásban ez jellemzi. — A mai nagyobb kövtelmé- nyekhez, a mai feladatok vég,- rehajtásához kedvezőbbek a feltételek, mint harmincöt éves munkánk bármelyik -időszakában. Ennek ellenére nem árt hangsúlyozni, hogy az áldozat- vállalás ma is szükséges. Hangot adott annak, hogy Csongrád megye dolgozói is szeretnék, ha szűkebb hazájuk a jelenlegi nehezebb körülmények között is az utóbbi tíz-tizenöt évben megszokott, gyors ütemben fejlődhetne, megértik azonban, hogy a népgazdaság jelenlegi helyzetében az eddig megszokottól sokban el kell tér. ni. A helyi területi vagy vállalati érdekeket alá kell rendelni a társadalmi érdekeknek. — A gyárban nemcsak a mo. dern technikával találkoztunk, hanem a dolgozó emberről való sokoldalú gondoskodással is — mondta. — Megismertük a szervezettség, az egymásra utaltság és az egymásért cselekvés fogalmait. Erősödött politikai tu. datunk, kialakultak a munkásmagatartás jegyei. A felszólalás után a kongresszus befejezte szerdai munkanapját. Csütörtök reggel 9 órakor folytatódik az együttes vita a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszá mólója fölött. Erősödött politikai tudatunk Horváth Terézia, a Videoton sárbogárdi üzemegységének művezetője, pártvezetőségi titkár, Fejér megyei küldött a munkássá válás, a munkássá nevelés folyamatával foglalkozott felszólalásában. A Videoton tíz évvel ezelőtt telepített Sárbo- gárdra egy kis üzemegységet. Kezdetben csupán háromszáz ember dolgozott itt, többségük a mezőgazdaságból, háztartásokból került az üzembe. Nehéz volt az átállás, de ma márezer- hatszázan dolgoznak a gyáregységben. Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára átadta a pécsi Zsolnay Gyárban készült ajándékot a Központi Bizottságnak, melyet Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vett át Munkatársunk tudósítása a kongresszusról Átadták a megye kongresszusi ajándékát Szót kapott Tóth Sándor balettigazgató Baranya küldöttcsoportjának több tagja kedden este a szállodában levő megyei tárgyalóteremben együttesen megtekintette a televízió kongresz- szusi összeállítását, Vékony Judit felszólalását, hogy még egyszer örülhessenek délelőtti sikerének. A felszólalás iránti érdeklődésre jellemző, hogy a Magyar Rádió bemutatja őt. Ez „Reggeli párbeszéd” címmel csütörtökön 6.30- és 7.30- kor hallgatható meg a Kossuth adón. A Népszabadságban „Születésnapi ajándék" címmel szerdán jelent meg egy riport, mely édesapjával való kongresszusi találkozásának kedves epizódját eleveníti fel. Megjegyezni kívánom, dr. Maróthy László, a KISZ KB első titkára kongresszusi felszólalásában egyetértését fejezte ki azokkal a gondolatokkal, melyeket Vékony Judit a felsőoktatási KISZ-szervezetek tevékenységével kapcsolatban kifejtett. Dr. Plechl Ágotával, az Egyesített Egészségügyi Intézet főorvosával és egy Békés megyei körzeti orvossal, kongresszusi küldöttekkel az „Egészségügy” című lap részére készítettek tegnap interjút. A szerdai tanácskozás egyik szünetében Lukács János, a megyei pártbizottság első titkára átadta a pécsi Zsolnay- gyárban készült megyei ajándékot a Központi Bizottságnak, melyet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vett át. A megye kongresszusi küldötteit dr. Nagy József, Nagy Dezső, Szentirányi József és Szőke Attiláné képviselték, akik átadták a nagy méretű eozinváza készítőinek üdvözletét. A gyáregység több brigádjának összefogásával a váza elkészítését a Pakuts Péterné vezette Zsolnay Vilmos kétszeres aranykoszorús és a vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címmel kétszeresen kitüntetett kollektíva kezdeményezte. A délutáni ülésszak kezdetekor meglepetés várta a küldötteket és a meghívottakat. A teremben piros és kék kendőket helyeztek el az asztalokra, „A dolgozó népért, a hazáért, előre!” festették rájuk, és mindenki megkapta a Pajtás újság ünnepi számát. Háromnegyed négykor mintegy 800 úttörő érkezett a terembe, mint köszöntő szövegükben tréfásan megállapították: „Jöttek volna többen, de ennyi volt a keret!" Kendőlobogtatások, zene, vidámság — és természetesen meghatottság jellemezte ezeket a perceket. A tanácskozás résztvevői nagy figyelemmel hallgatták az úttörők ötletes, hangulatos, ugyanakkor komoly gondolatokat is tartalmazó köszöntőjét, melyben boldog gyermekkorukról, békés életükről, gazdag mozgalmi tevékenységükről számoltak be. Az ezt követő szünetben közel félórás zenés, táncos műsorral köszöntötték a fiatalok a művelődési ház nagyméretű előcsarnokában a tanácskozás résztvevőit. Nem sokkal a vita esti befejezése előtt kapott szót Tóth Sándor baranyai küldött, á Pécsi Nemzeti Színház balettigazgatója, pártalapszerveze- tének titkára. Tóth Sándor: Megnövelteden a művészetek lehetősége és felelőssége Tóth Sándor felszólalásában, elsősorban Baranya megye és azon belül Pécs város művészeti életével foglalkozott. Elmondta, hogy az országot járva egyre gyök rabban hall elismerő szavakat Pécs művészeti arculatáról, dinamikusan fej. lődő szellemi élete értékeiről. Majd jött az elmaradhatatlan kérdés: „Mondd, hogy csináljátok?” — Ilyenkor többnyire zavarba jövök — mondotta —, hiKépünkön: úttörők küldöttsége köszönti a pártkongresszust szén mi, pécsi művészek, akiket a város felnevelt, vagy befogadott, akiknek otthont adott, és aimi legfontosabb, mu nka lehetőséget teremtett, hajlamosak vagyunk gyakrabban felemlegetni a fejlődés akadályait, o művészeti közélet küszöbjeit, amelyekben gyakorta megbotlunk, ritkábban szólunk viszont az eredményekről, melyeket már elértünk, a feltételekről, melyeket a város megteremtett. Mi a jövőben is várjuk művészeti életünk politikai, erkölcsi és anyagi támogatását társadalmi fejlődésünk, népünk kulturális felemelkedéséért érzett hivatásunk tudatában. Szólt arról, hogy a művészek körében és a közművelődés terén is egyre gyakrabban hallani, hogy o megváltozott gazdasági körülmények között egyre nehezebb dolgozni, alkotni. Emlékeztetett arra, hogy a párt, a kormány, a dolgozó nép akkor is, amikor több pénz jutott a művészetek támogatására, ugyanazt a lehetőséget kínálta a művészek számára, mint most, vagyis hogy dolgozzanak, alkossanak, gazdagítsák népük kulturális értékeit, segítsék szellemi felemelkedésének útját, az alkotói szabadsági csodálatos lehetőségének birtokában. (Folytatás az 5. oldalon)
