Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-26 / 85. szám

1980. március 26., szerda Dunántúlt napló 5 Munkatársunk tudósítása a kongresszusról Baranyai küldött felszólalása — Ez a munkanapunk jól kezdődik — jegyezte meg a ta­nácskozás megnyitása előtt Lukács János elvtárs, a megyei pártbizottságunk első titkára —, valószínűleg Vékony Judit kül­döttünk is szót kap majd, Ba­logh László, komlói vájár ba­rátunk fényképe megjelent a Népszabadságban! Érthető, hogy küldöttcsopor­tunk jó hangulatban várta o keddi vite» kezdetét. A gazdag­nak ígérkező program rövide­sen azzal is bővült, hogy o Bolgár Televízió egy interjú elkészítésére kamerája elé kérte Zómbó István küldöttün­ket, a Bikali Állami Gazdaság igazgatóját. Küldötteink nogy érdeklő­déssel várták a vitában máso­diknak felszólaló Vékony Ju- ditot, a Pécsi Tudományegye­tem hallgatóját, aki nem kis izgalommal készült erre a fel­adatra. Hasonló volt a figye­lem a Borsod megyei küldöt­tek körében, hiszen csoportjuk tagja a kazincbarcikai Városi Pártbizottság első titkára, aki küldöttünk édesapja. Kivételes esemény, és bizonyára mind­kettőjüknek maradandó emlék, hogy apa és lánya egyidősben lehetnek itt a kongresszuson. Vékony Judit: Elkötelezetten, a társadalom érdekeivel azonosulva végezzük feladatainkat! Az, hogy a holnap értelmi­sége mennyire lesz képes meg­birkózni feladataival — kezdte felszólalását — a mai felső- oktatás színvonala határozza meg. A jogi karokon például olyan szakembereket kell ké­pezni, akik ismerik a társada­lomban érvényesülő alapvető objektív törvényszerűségeket, az állam, és jogtudományok elméleti alapjait, a fontosabb jogszabályokat, és ezeknek az ismereteknek birtokában ké­pesek részt venni majd a jog­szabályok gyakorlati alkalma­zásában, az állam szervező munkájában. A Pécsi Tudományegyetemen két kar működik: állam és jogtudományi és közgazdaság- tudományi kar. Ez az ország­ban egyedülálló lehetőséget jelent a jogász-, közgazdász- képzés egymáshoz való köze­lítésére, komplexszé válására. Ezt a lehetőséget a jövőben még sokkal jobban ki kell használni, hiszen a társada­lomnak szüksége van olyan szakemberekre, akik egyes problémákat több irányból ké­pesek vizsgálni. Az egyetemisták a tudo­mányegyetem jellegéből adó­dóan is fokozott érdeklődéssel fordulnak a társadalmi kérdé­sek felé. Sokszor nem értik a meglévő társadalmi ellentmon­dásokat, azok okait. Kérdéseik­kel oktatóikhoz fordulnak, rá­juk nagy felelősség hárul azok megválaszolásában. Ha kér­déseik sokszor türelmetlenek, hevesek is, a jobbra törekvést, jó szándékot, javítani akarást kell látni mögöttük. A fiatalság bizalommal fordul oktatói felé, akiktől a tudást kapja. Kell •hogy részükről is hasonló bi­zalommal, segíteni akarással, a tapasztalatok átadni akará­sával találkozzanak. A fiataloknak szükségük van eszményekre, példamutatásra, arra, hogy emberi tartást ta­nuljanak. Az egyetemnek szak­embereket, embereket kell ne­velni, ezért oz oktatók legfon­tosabb tevékenysége az okta­tás-nevelés. Szakmai körökben uralkodó az a szemlélet, hogy nem az oktató-nevelő munka alapján ítélik meg oz egyete­mi oktatókat, hanem a megje­lent tudományos publikációk szerint. Ez a fiatal tanársegé­deket a szakmai tekintély meg­szerzése érdekében arra ösz­tönzi, hogy a tudományos pub-, likációikkal szerezzenek elisme­rést. így háttérbe szorul az igazi feladat, az egyetemi hallgatók tanítása, formálása. Ahhoz, hogy az értelmiség a társadalom elvárásainak meg­felelően oldhassa meg felada­tait, önmagában a legmaga­sabb szintű szakmai képzett­ség sem elegendő. Arra is szükséq van, hogy az értelmi­ség elkötelezetten, a társada­lom érdekeit megértve, és a társadalom célkitűzéseivel azonosulva lásson hozzá fel­adatai megoldásához. Felszólalásának második ré­szében arról szólt, hogy a KISZ- nek, mint a fiatalok politikai tömegszervezetének is nagysze­repe van az elkötelezettség ér­zésének kialakításában és megszilárdításában. Az egyetemisták számára KISZ-tagnak lenni szinte termé­szetes — állapította meg. Any- nyira, hogy a többségnek eszé­be sem jut azon elgondolkodni, hogy miért is tagja a szerve­zetnek. Kevés köztünk az elköte­lezett, a KISZ-tagsággal járó többletmunkát tudatosan válla­ló KISZ-tag. Az a véleményem, eredmé­nyesebb munkát tudnánk végez­ni, ha az egyetemisták kisebb százaléka lenne KISZ-tag, de ezek között nagyobb arányban lennének a lelkesek, az elköte. lezettek. Ügy érzem, a mennyi­ségnek nem szabad a minőség rovására menni. Egy olyan szer­vezettségi arányt kell találni, amely biztosítja a KISZ tömeg­szervezeti jellegét, de egyben biztosítja a jó minőségű moz­galmi munka személyi feltéte­leit is. Felhívta 'a figyelmet arra, hogy a Pécsi Tudományegyete­men az országosnál alacso­nyabb szintű a kollégiumi ellá­tottság. Pécsen a hallgatók el­szórtan több, nem kollégium céljára készült épületben lak­nak. Évek óta húzódik egy új kollégium építésének megkez­dése, ami talán az idén végre elkezdődik. A hallgatók több mint fele albérletben lakik. Sza­badidejüket különböző helye­ken, különbözőképpen töltik. Hiányzik tehát az a hely, ahol kötetlenebbül lehetnének együtt, jobban megismerhetnék egy­mást. Egy jó kollégium, amit otthonuknak éreznének, segí­tené az igazi közösségek kiala­kulását. Szólt arról is, hogy hatéko­nyabbá kell tenni a KISZ érdek- védelmi tevékenységét, mely nem a kivételezést, előnyök megszerzését jelenti, hanem azt, hogy a hallgatókat is érintő kér­désekbe ők is beleszólhassanak, véleményüket figyelembe ve­gyék a döntések meghozatala­kor. Mindezek nagyon sok felada­tot és nagy felelősséget rónak a KISZ-vezetőkre. Ezzel számol­ni kell, mert akkor lesz értelme, súlya a KlSZ-tagság tudatos vállalásának, ha az összes előbb említetteket megvalósítjuk. Eb­ben a munkában a párt szer­veinek, szervezeteinek és tagjai­nak segítségét kéri a KISZ. M. E. Arcok az ülésteremből Tv-fotó: Erb János Utaltattak» teljesítik «111 j Kongresszusi műszakok, munkasikerek Határidő előtt elkészült új lakások A kongresszus második nap­ján teljesítették vállalásukat a MAHART dunaharaszti üzemé­nek szocialista brigádjai: ked­den, 15 nappal a határidő előtt vízre bocsátották az idei második, sorrendben a 25. Duna-Európa típusú uszályt. A korszerű vízijármű gyártói mun­kaidejük jobb kihasználásának, a munkafolyamatok menet- rendszerű megszervezésének köszönhetik sikerüket, amelyhez nagyban hozzájárult a múlt szombati kongresszusi műszak teljesítménye is. A MAHART ré­szére készülő 1800 tonnás uszályt — amely nemcsak a Duna teljes hosszában, hanem az épülő Duna—Majna—Rajna csatornán is használható, a jövő hónap elején átadják ren­deltetésének, ezzel lehetővé te­szik, hogy a tervezettnél ko­rábbi használatba vételével a hajózási vállalat export-import fuvarozásainál többletbevétel­hez jusson. Kiváló termelési eredmények születnek a kongresszusi mun­kaversenyben a Borsodi Vegyi Kombinátban. PVC-ből a hét első két napján 36 tonnával gyártottak többet a tervezett­nél, ennek a terméknek mint­egy 50 százalékát exportálják. Ammóniából 25 tonnával, az exportra kerülő műtrágyából pedig 7 tonnával termeltek többet a tervezettnél a kong­resszus kezdete óta. Az öntödei Vállalat kisvár- dai gyára dolgozóinak a ra­diátorgyártáshoz használatos öntőformák méreteinek átalakí­tásával, a magkészítés techno­lógiájának pontosabb, fegyel­mezettebb betartásával sikerült elérniük, hogy január óta vál­tozatlan minőség mellett, ked­dig 100 tonna vasat takarítot­tak meg, félmillió forint érték­ben. A tervezettnél egy hónappal korábban, kedden megkezdték a beköltözést Miskolcon, Ózdon és Kazincbarcikán azokba a la­kásokba, amelyeket a Borsod megyei Állami Építőipari Válla­lat dolgozói a kongresszusi munkaversenyben határidő előtt V ■ - ■ készítettek el. A miskolci új vá­rosnegyedben a házgyári ele­mekből összeszerelt központi fűtéses épületekben zömmel a miskolci nagyüzemek fiatal há­zasai kaptak lakást, míg Ka­zincbarcikán elsősorban a bá­nyaüzemek dolgozói jutottak korszerű otthonhoz. Az épülő lakások határidő előtti átadását vállalta és tel­jesítette a Szabolcs megyei Ál­lami Építőipari Vállalat négy­ezres munkáskollektívája is. A kései márciusi hó megza­varta a mezőgazdasági munkát Borsodban, ahol a több napos szünet után csak kedden tud­ták ismét megkezdeni a talaj­előkészítést. Több mint száz traktoros vállalt külön kongresz- szusi műszakot, hogy a közel kéthetes késésből valamit pó­toljanak. Az erőgépek kedden elsősorban a tavaszi kalászosok alá tárcsáztak és simítózták a talajt. Á kongresszus sajtóvisszhangja Jk világsajtó nagy figyelemmel követi a Magyar Szocialista Munkáspárt és az egész magyar nép életének kiemelkedő fon­tosságú eseményét, az MSZMP XII. kongresszusát Valamennyi szovjet lap, tele­víziós- és rádióállomás vezető helyen emlékezett meg a kong­resszus megnyitásáról, Kádár János beszámolójáról, a küldöt­tek s a külföldi vendégek fel­szólalásairól. A Pravda első ol­dalán közli a Szovjetunió Kom. munista Pártja Központi Bizott­ságának a kongresszushoz inté­zett meleghangú üdvözletét és terjedelmes cikkben elemzi ha­zánk fejlődését a beszámolási időszakban. „A szocialista Ma­gyarország nemzetközi tekinté­lye még sohasem volt olyan nagy, mint napjainkban" — ál­lapítja meg egyebek között az SZKP központi lapja. A nagy­formátumú Izvesztyija másfél tel­jes oldalt szentel az MSZMP KB Kádár János által elmon^ dott beszámolójának és meg­állapítja, hogy a magyar kom- I munisták kongresszusa alkotó légkörben, a párt és a nép megbonthatatlan egységének jegyében folyik. Mind a prágai Rudé Právo, mind a pozsonyi Pravda nagy figyelmet szentel a kongresszus­nak. A lengyel központi párt­lap, a Tribuna Ludu azt emeli ki, hogy „Egyhangú helyeslésre talál a magyar külpolitika stra. tégiai célja, amely kifejezi az ország érdekeit, biztosítja a fej­lett szocialista társadalom épí­tésének belső feltételeit és amely a Szovjetunióval, a többi szo­cialista országgal való tánto­ríthatatlan szövetségre támasz­kodik”. A Német Demokratikus Köz­társaságban a hírközlő-orgánu­mok elismeréssel szólnak a szo­cialista Magyarország három és fél évtizedes fejlődésének eredményeiről és az enyhülésért vívott harcáról. A bolgár tudó­sítók budapesti jelentései hang­súlyozzák: az MSZMP kong­resszusán felvázolják a további fejlődés irányát. „A kongresz- szus — írja a Romania Libera nevű bukaresti lap — a szom­széd és baráti ország életének jelentős eseménye. A belgrádi Borba arra emlékeztet, hogy „már a kongresszus előkészü­letei során kifejezésre jutott a párt eszmei-politikai egysége”. A Vietnami Kommunista Párt központi lapja, a Nhan Dán végigtekint hazánk fejlődésé­nek fontosabb állomásain és ismerteti a VKP KB üzenetét a kongresszusnak. A kubai tele­vízió képekkel illusztrált beszá­molót közölt a kongresszus kez­detéről és a Granma, a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának lapja cikkben elemzi a kongresszus körülmé­nyeit. Az olasz lapok beszámolnak a KP-delegáció érkezéséről és a La Repubblica című polgári lap címében „a realista kong­resszus” kifejezést használja. A párizsi Figaro, amely közel áll a kormányhoz, Budapestre küldött tudósítója terjedelmes, teljes oldanyi! — riportját közli hazánk életéről. öt kontinens szinte vala­mennyi fontosabb politikai lap­ja foglalkozik azzal, ami most hazánkban — és elsősorban az Építők Székházában történik. Hazánk a most kongresszusát tartó párt vezetésével a nem­zetek közösségének tiszteletre­méltó tagja, szavára odafigyel­nek a világban. Változatlanul élénk figyelem­mel övezi a nemzetközi sajtó a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának esemé­nyeit. Elsősorban a szocialista országok sajtója közöl terjedel­mes beszámolókat, de részlete­sen foglalkozik vele a nyugati sajtó is. Az NDK egész sajtója kiemelt jelentőségű nemzetközi ese­ményként kezeli, és vezető he­lyen ismerteti a kongresszus ese­ményeit. A Neues Deutschland és a Berliner Zeitung kedden töb mint egy-egy nyomtatott ol­dalt szentelt a budapesti ta­nácskozásnak, s részletesen is­mertette a Kádár János által előterjesztett beszámolót. A kedd reggeli prágai lapok igen részletes tudósításokban tájékoztattak a kongresszus el­ső napjáról, vezető helyen is­mertették a Központi Bizottság beszámolóját, amelyet Kádár János terjesztett elő. A buda­pesti tudósítások a lapok első oldalán kezdődnek, a legtöbb­jüket fényképek is illusztrálják. Valamennyi lengyel lap ked­di számának első oldalán szá­molt be a magyar párfkongresz- szus megnyitásáról, részletesen ismertette Kádár János beszé­dét és Andrej Kirilenkónak, a szovjet küldöttség vezetőjének felszólalását, A TASZSZ hírügynökség a Moncame mongol távirati iro­dára hivatkozva számolt be ar­ról hogy a magyar segítséggel épült szonginói biokombinát dolgozói negyvenöt napos rend­kívüli műszakot szerveztek az MSZMP XII. kongresszusa és Magyarország felszabaduláso évfordulójának tiszteletére. Továbbra is élénk figyelem­mel kíséri a kongresszus ese­ményeit a nyugati sajtó. Az amerikai hírügynökségek, a rádió és a tv-állomások hét­főn beszámoltak az MSZMP kongresszusának megnyitásáról, a tanácskozás várható központi témáiról, A Christian Science Monitor Magyarország gazdasá­gi helyzetéről írva megemlítet­te, hogy bátor, céltudatos poli­tikával kívánnak úrrá lenni a nehézségeken. Valamennyi országos nyugat­német napilap beszámolt az MSZMP kongresszusának első napjáról. A lapok egyöntetűen kiemelték a Maqyarországnak a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő kapcsola­taival összefüggő felszólalá­sokat. Idézték Kádár Jánosnak azokat a szavait is, amelyek sze­rint a nemzetközi helyzet rosz- szabbodásóért az imperialista, reakciós körök szovjetellenes politikáját terheli a felelősség. A szovjet hírközlő szervek vál­tozatlanul nagy figyelemmel kí­sérik az MSZMP XII. kongresszu. sónak eseményeit. A moszkvai rádió műsorában több híradós is foglalkozott a kongresszus eseményeivel, visszautalt Kádár János beszédére, és foglalko­zott Andrej Kirilenko beszédé­nek külföldi visszhangjával is. Moszkvában kedden ünnepi gyűlést tartottak a Kalinyin gépgyárban, amelynek dolgozói a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság kollektív tagjai. A gyár munkásai meleg szeretettel kö­szöntötték a magyar kommunis­ták tanácskozását, üdvözölték a felszabadulásának 35. évfordu­lójára készülő magyar népet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents