Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-25 / 84. szám

Dunántúli napló ­1980. március 25., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! Az ingatlanértékesítés utáni jövedelemadóról Az ingatlanforgalomban — a nagy kereslet miatt az árak emelkednek — az eladási ár általában ma­gasabb a szerzéskor fize­tett vételárnál. Az ingatla­nok értékesítéséből ezért rendszerint jelentős jöve­delmek származnak. Mér­séklésüket célozza az ér­tékkülönbözet adóztatása. Az általános jövedelemadó­ról szóló (legutóbbi 16/1978. (Vili. 17.) PM sz. rendelettel egységes szerkezetben megje­lent) jogszabály szerint az öröklésen kívül egyéb módon (vétel, csere, ajándékozás, rá­építés stb.) szerzett ingatlan­nak a szerzéstől számított tíz éven belül értékkülönbözettel történő eladásából, cseréjéből származó jövedelem után álta­lános jövedelemadót kell fizet­ni. A 720 négyzetmétert (200 négyszögölet) meg nem hala­dó beépítetlen földterületet azonban már öt pv után lehet adómentesen értékesíteni, ha a tulajdonosnak vagy családjá­nak nincs egyéb ingatlana. A szerzés időpontjától és módjától függetlenül adó alá esik művelési ágára tekintet nélkül a megosztott földterület értékesítése, továbbá a több telek kialakítására vagy több nem lakás céljára szolgáló he­lyiségek (üdülő, garázs stb.) el­helyezésére alkalmas belterüle­ti földingatlan értékesítése, va­lamint a legalább 1500 négy­zetméter (418 négyszögöl) kül­területi földingatlan értékesíté­se, feltéve, hogy a jogügylet a vevők oldalán osztatlan tulaj­donközösséget eredményez vagy a megszerző az állam, il­letőleg más jogszemély. Ezek­ben az esetekben az adóköte­lezettség fennáll, ha az értéke­sített ingatlant örökölték vagy tíz évnél régebben szerezték. A tíz, illetőleg öt éven be­lüli értékesítés megállapítása szempontjából szerzési időpont­nak azt a napot kell tekinteni, amelyen a tulajdonjog meg­szerzésére vonatkozó szerző­dést az illetékhivatalnál bemu­tatták. Amennyiben a szerző­dést elmulasztották bemutatni, a szerzést tíz, illetőleg öt éven belülinek kell tekinteni. Ha szerződés bemutatása nem volt kötelező, a szerzés időpontja a szerződés kelte. A földingatlan megszerzését követően ráépí­tett épület tekintetében a szer­zést a földingatlan megszerzé­sének időpontjával azonosan kell megállapítani. Az értéke­sítés időpontja minden esetben a szerződés megkötésének nap­ja­Lakáspolitikai okokból vala­mennyi ingatlanértékesítés men­tes az adó alól, ha a tulajdo­nos az eladási árból a saját vagy vele együtt élő házastár­sa nevére lakóházat, lakást vá­sárol vagy épít és az értékesí­tésből származó jövedelme nem haladja meg a szerzett lakóin­gatlana (tulajdoni hányada) Az ily módon megállapított ladó jövedelemrész adóköteles. Az adómentesség feltétele, hogy az értékesítő a lakóház­vagy lakástulajdon megszerzé­sének szándékát az értékesí­tett ingatlan helye szerint ille­tékes adóhatóságnál a szerző­dés megkötését követő 60 na­pon belül bejelentse. Az új la­kóingatlan megszerzését vétel (csere) esetén — a szerződés­től számított — egy éven be­lül, építés esetében pedig há­rom éven belül kell igazolni, vételt, cserét illetékezésre be­mutatott adásvételi (csere) szer­ződéssel, építést a használatba vételi engedéllyel kell igazolni. Ha a tulajdonos olyan lakásin­gatlant értékesít, amelyben la­kik, megilleti az adómentesség abban az esetben is, ha a má­sik lakóingatlant az értékesítés előtt fél éven belül vásárolta. Az ingatlanértékesítésből származó adóköteles jövedelem megállapításánál az ingatlan szerzéskori és elidegenítéskori forgalmi érték különbözetéből kell kiindulni. A különbözeiből le kell vonni az időközben fel­merült vagyonóllagot gyarapító beruházási költségeket (kerítés, járda, közműfejlesztés, fásítás stb.), a szerzéssel és értékesí­téssel járó kiadásokat és a szerzéskori forgalmi érték évi 5 százalékát, mint kamathoza­dékot. (Ha az ingatlant vétel­ár vagy építési kölcsöntartozás terheli ez után kamathozadékot számítani nem lehet, úgyszin­tén a beruházott vagy ráépített értékek után sem.) Tanácsi ér- tékesítésű lakás vagy munkás­lakás elidegenítésénél kiadás-. ként kell figyelembe venni a visszafizetett állami támogatást. Nem számolhatók el kiadásként az ingatlan rendeltetésszerű használatával járó művelési, karbantartási költségek, mert ezek nem értéknövelők. Az ingatlanra épített — be­fejezett vagy befejezetlen (hasz­nálatra még nem alkalmas) — épület átruházása esetén az épület elidegenítésekori forgal­mi értéknek és az épületre for­dított tényleges költségeknek a különbözetéből kell kiindulni. Költségként kell figyelembe ven­ni a saját vagy mások ellenér­ték nélkül végzett szak- és se­gédmunkájának a normatívák szerint számított értékét is. Az értéknövelő beruházások és rá­fordítások akkor is elfogadha­tók, ha okmánnyal egyértelmű­en nincsenek igazolva, de a körülményekből meg lehet álla­pítani, hogy megtörténtek és a költségük is megbecsülhető. Az ingatlan forgalmi értéké­nek általában az illetékkisza­bás alapjául vett értéket kell tekinteni. Olyan esetben, ha az értékesített ingatlan szerzéskori forgalmi értéke megnyugtatóan nem állapítható meg, az eli­degenítéskori forgalmi érték 30%-ót, gyógy, és üdülőhelyi ingatlannál 50%-át kell adó­köteles jövedelemként figyelem­be venni. Az ingatlanértékesí­téssel kapcsolatos adó mértéke a következő: Ha ai adóköteles jövedelem az adó mértéke 50 000 forintnál nem több 40% 50 001—100 000 Pt 20 000 Ft és az 50 000 Ft-on felüli rész 50%-a 100 001—150 000 Ft 45 000 Ft és a 100 000 Ft-on felüli rész 60%-a 150 001—200 000 Ft 75 000 és a 150 000 Ft-on felüli rész 70%-a 200 000 Ft-ot meghalad 110 000 Ft és a 200 000 Ft-on felüli rész 75%-a adón felül még 20% községfej­lesztési hozzájárulást is kell fi­zetni. Ezt az adóösszeg után számítják. Az ingatlanértékesítés után megállapított alapot (ha ez a forgalmi értékek különbözeté- téből került kiszámításra) az el­ső fokú adóhatóság kérelemre méltányosság címén mérsékel­heti, ha a tulajdonos az ingat­lant kényszerítő körülményei (pl. forgalmi értékét. Az ezt megha­haláleset, baleset, egészségrom­lás, más településre költözés stb.) miatt adta el. Az adóköteles ingatlanérté­kesítésről — felhívás nélkül — 15 napon belül adóbevallást kell benyújtani az ingatlan fek­vése szerinti első fokú adóható­sághoz. Városi Lajos főmunkatárs Baranya megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya Vezetéstechnika Balesetveszély: a kisodródás Az európai baleseti statisz­tikák szerint az út elhagyása, a kisodródás a második helyet foglalja el az előidéző okok között. Minthogy ez a veszély elsősorban a kanyarban hala­dó járművet fenyegeti, az a vélemény alakulhat ki, hogy a járművezetők hibásan ítélik meg a kanyarvétel lehetséges sebességét. A tapasztalatok szerint azonban többnyire más­ról van szó. Ennek megértésé­hez nézzük meg, mi is történik a kanyarodó járművel? A jár­mű — tehetetlensége miatt — megtartaná egyenes irányú mozgását. Az ívmenetre tehát a kormányzott kerekek elfordi- tásával mintegy kényszeríteni kell. Igenám, de ekkor föllép egy ■— közhasznú szóval — centrifugális erő. Ennek követ­kezménye az a keresztirányú gyorsulás, . amelyet a vezető éppúgy érzékel, mint a féke­zésnél fellépő lassulást. Csak­hogy ez testét nem előre, ha­nem oldalirányba, a kanyar külső íve felé igyekszik dön­teni. Ennek a „taszításnak" az érzete annál nagyobb, minél nagyobb a kocsi sebessége, vagy minél „élesebb” a kanyar. A centrifugális erő természe­tesen a járműre is hat, amely csak addig képes a kanyar ívén maradni, ameddig a ke­resztirányú gyorsulásnál na­gyobb, vagy legalább azzal azonos nagyságú erő tart egyensúlyt. Ez az „ellenerő" a gumik tapadóképessége, amely a kocsit oldalirányban mintegy megtámasztja. A kanyarvétel sebességmaximuma tehát e té­nyező függvénye. Ebből követ­kezően: száraz, jó minőségű úton, kifogástalan műszaki ál­lapotú személygépkocsival, 0,8 g (g = nehézségi gyorsulás) körül van az elérhető kereszt- irányú gyorsulás biztonsági ha­tára. A gyakorlatban ez azt jelen­ti, hogy egy 90 m sugarú ka­nyar maximálisan 96 km/ó se­bességgel vehető be, megcsú­szás nélkül. Csakhogy: a vezetők többsé­ge már a 0,4—0,5 g-os gyor­sulást veszélyesnek érzi (ez------------------«-----------------­e setünkben 68—74 km/ó tem­pónál lép föl) és ijedtében csökkenti a kocsi sebességét, vagy az elkormányzás mérté­két. Az első esetben a fékezés, vagy a gázelvétel miatt az ol­dalvezető erő csökken, tehát a gumik megcsúsznak. A máso­dik esetben az autó letér a padkára. Mindkét eset — álta­lában — a jármű feletti ura­lom elvesztésével jár. Mindezekből következik a kanyarvétel alapvető szabálya: a kocsi sebességét mór a ka­nyar előtt csökkenteni kell a szubjektíve biztonságosnak ítélt tempóra. Ha ez mégis túlzott­nak bizonyul, akkor sem kell tartanunk a közvetlen kisodró­dástól. Ennek határát érezni le­het a kormányon, amely a meg­csúszás határánál „könnyűvé" válik. És ezt a figyelmeztetést a vezető száraz vagy csúszós úton egyaránt megkapja. Az utóbbi esetben persze lénye­gesen kisebb sebességnél. B. L. Kocsiátvételi sorszámok Trabant Limousine (Budapest) 24 187 Trabant Limousine (Győr) 10 305 Trabant Lim. Speciál (B.-pest) 37 212 Trabant Lim. Speciál (Győr) 20 143 Trabant Lim. Hycomat 9 259 Trabant Combi (Budapest) 5 449 Trabant Combi (Győr) 1 758 Wartburg Limousine 17 829 Wartburg de Luxe 25 184 Wartburg de Luxe tolótetős 6 437 Wartburg Limousine tolótetős 4 134 Wartburg Tourist 8 492 Skoda 105 S (B.-pest) új szám 630 Skoda 105 S (Győr) új szám 522 Skoda 105 S (Debrecen) 4 544 Skoda 120 L (Budapest) új szám: 312 Skoda 120 L (Debrecen) új szám: 306 Skoda 120 L (Győr) új szám: 427 Polski FIAT 1500 új szám: 517 Polski FIAT 126 26 343 Zaporozsec 30 570 Lada 1200 (Budapest) 109 421 Lado 1200 (Debrecen) új szám: 2 121 Lada Combi 16 404 Lada 1300 (Budapest) új szám: 2 259 Lada 1300 (Debrecen) 12 621 Lada 1500 33 199 Lada 1600 (Budapest) 5 876 Lada 1600 (Debrecen) 2 220 Dácia (Budapest) új szám: 1 208 Dácia (Debrecen) új szám: 431 Moszkvics 2140 9 265 n kipufogó- dobokról A környezet- károsítás és zajártalom Száz kilométeres út megté­tele alatt egy személygépkocsi kipuíogórendszerén mintegy 10 kg tömegű vízgőz áramlik át. Ez részben kicsapódik a ki­pufogódobokban. Minthogy o füstgázok is tartalmaznak ag­resszív anyagokat, a rendszer korróziós igénybevétele igen nagy, így a hangtompítók élet­tartama rövid. Az oxidációs fo­lyamat különösen a rövid utqk- ra használt járművek esetében gyorsul fel, mert a dobrendszer nem érheti el üzemi hőmérsék­letét. Az elrozsdásodott dobok, csö­vek nem javíthatók, azokat ki ke(l cserélni. Hatástalan hang­tompítóval közlekedni nem sza­bad! Ez két okból is indokolt. Az egyik: ilyenkor gáz szivá­roghat az utastérbe. Mérgező hatása még enyhe esetben is csökkenti a vezető alkalmas­ságát. A másik: rendelet írjo elő, hogy a járművek „zajter­melése” nem haladhat meg egy bizonyos határt. A zajszennyezés még így is meghaladja a károsnak ítéft határt, a sűrű forgalom terhel­te városi utak mentén. Ezt — egy-egy kocsi tompítatlan kipu­fogózaja gyakorta emeli az el- viselhetőség határa fölé. És a fülsértő zajjal üzemelő kocsik száma gyarapodik. Sok esetben nemcsak a tönkrement dobok cseréjének halogatása miatt, hanem szándékos manipuláció következményeként. Nem árt tudni: a szándékos zaj okozásáért kiszabható bír­ság messze meghaladja a ja­vítás költségeit. A bírság visszatartó ereje ter­mészetesen csak akkor érvénye­sül, ha a rendelet betartását el­lenőrzik. Minthogy egy elharapódzó je­lenség veszélyezteti környeze­tünket, kívánatos lenne az el­lenőrzések gyakoriságát, ha­tásfokát fokozni. B. L. A baleset oka ismeretlen A holtak nem tanúskodnak... A baleset okát a leggondo­sabb szakértői vizsgálat sem tudta megállapítani. A vissza­maradt nyomok, az összeron- csolódott kocsik csak g ka­rambol mikéntjéről árulkodtak, a miértre nem adtak választ... A túlélők, a Warszawa uta­sai, sem tudtak semmi bizonyo­sat. Csak a feléjük rohanó Sko­dára emlékeztek, amely tőlük alig 50—60 ..méterre változta­------------------*-------------------­A z autós­világ híreiből 1980. március 9-én 75. alka­lommal nyitotta meg kapuit a genfi autókiállítás, amely a vi­lág autógyárainak látványos ta­lálkozója. Sok cég ekkor mu­tatja be legújabb modelljeit. A des Palais du Consail Gé­néről termei — a világon elő­ször — 1905. április 29-én fo­gadták be az akkori „autócso­dákat”. Az első kiállításon 59 cég vett részt. O A japán autógyártás erősen az élre tört 1979-ben. Az USA- ban 11,5 millió kocsit állítottak elő az elmúlt évben. Japánban 9,8 millió darabot. A harmadik legnagyobb gyártó az NSZK, 4,2 millió egységgel. A negye­dik helyet a francia autóipar foglalja el 3,6 millió kocsival. O Egy frankfurti szociológiai ku­tatóintézet (Infas) fölmérése szerint a biztonsági öv haszná­lata és az iskolai végzettség között összefüggés van. Amíg az általános végzettek 43 szá­zaléka kapcsolja be magát, ad­dig az érettségizettek 72 szá­zaléka bízik az öv életmentő szerepében. O A magyar származású Béla Barenyi nevéhez fűződik az autók passzív biztonságát fo­kozó találmányok egész sora. A legjelentősebb: az ütközést elnyelő, deformációs-zóna a kocsik első és hátsó részén, de említhetnénk' a biztonsági kor­mányt is, és még 2500 szaba­dalmat. Ezek célja azonos: megvédeni az utasok életét ak­kor is, ha a balesetet elkerül­ni már nem lehet. B. L. tott irányt és tért át az úttest bal felére. Az irányváltoztatás és az ütközés között mindösz- sze egyetlen másodperc telhe­tett el. A Warszawa vezetőjé­nek csak a rémület jutott tu­datáig, de cselekedni nem volt ideje. A $koda elérte a War­szawa elejét. Az acéllemezeket rettenetes erő gyűrte alaktalan ronccsá, a Warszawa másféltonnás tö­mege megtorpant, majd hát­só része kifordult az út ten­gelye felé. Aztán nekivágódott egy beton villanyoszlopnak és arról lecsúszva megrekedt az árokban .. . Az ütközés pillanataiban föl­pattant a Skoda jobb első aj­taja és a kocsi utasa az út­testre zuhant. A csomagtartó fedele fölgyűrődött a szélvé­dőig, de a kocsi ütközés előtti 110—120 kilométeres sebesség­ből származó energiája még nem fogyott el. Maradék ereje megpördítette a roncsot. A kinyílt másik ajtón ekkor ki­zuhant vezetője is, a kocsi pe­dig az eredeti _ irányába eső jobb oldali árokba vágódott. Vezetőjének órája 19 óra 35 perckor állt meg . . . Az 57-es út 13-as, 14-es km- szelvénye között két halott fe­küdt az úttesten, a Warszavá- ban pedig két súlyos és egy könnyebb sérült várt segítség­re.. . Mi volt a baleset oka? Talán az emberi idegrendszer rövid­zárlata, talán egy hirtelen jött rosszullét? \ B. L. A két gépkocsi elhelyezkedése az összeütközés után \ Skoda összetört eleje

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents