Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-25 / 84. szám

2

Dunántúli napló

1980. március 25., kedd

A Központi Bizottság kongresszusi beszámolója

Kádár János elvtárs beszéde

(Folytatás az 1. oldalról)

vozott az élők sorálból. Haláluk érzékeny veszteség mindany- nyiunk számára. Az elhunyt kimagasló személyiségek nevének felolvasása után Németh Károly így folytatta: elhunyt

elvtársaink, harcostársaink, barátaink emlékét kegyelettel megőrizzük.

A kongresszus — Németh Károly javaslatára — néma felállással adózott az elhunytak emlékének.

A kegyeletteljes tisztelgés után így folytatódott a megnyitó:

— Pártunk XII. kongresszusának megnyitásakor szeretettel és tisztelettel köszöntőm a küldött és a meghívott elvtársakat. Külön is meleg szeretettel és nagy tisztelettel köszöntöm pártunknak és a magyar munkás- mozgalomnak a kongresszuson jelenlevő régi, kipróbált harcosait. Szívélyesen üdvözlöm párton kívüli barátainkat. Köszöntőm pártunk minden tagját, a dolgozó nép ügyét felelősséggel szolgáló kommunistákat. Tisztelettel köszöntőm munkás- osztályunkat, termelőszövetkezeti parasztságunkat, értelmiségünket, hazánk minden dolgozóját, akiknek odaadó, áldozatkész munkájával épül, gazdagodik szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság, üdvözlöm a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny minden résztvevőjét, e nagyszerű mozgalom kezdeményezőit és élharcosait, a szocialista brigádokat.

A testvérpártok küldöttségei

Kedves Elvtársak! Szívből örülünk annak, ‘hogy kongresszusunkon üdvözölhetjük 35 testvéri kommunista és munkáspárt küldöttségét. Egész pártunk, dolgozó népünk nevében őszinte tisztelettel, forró szeretettel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségét, élén Andrej Kirilenko elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát; a Bolgár Kommunista Párt küldöttségét, élén Ognyan Dojnov elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát; Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttségét, élén losef Kempny elvtársat, az elnökség tagját, a Központi Bizottság titkárát; a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének küldöttségét, élén Lazar Mojszov elvtársat, az elnökség tagját; a Koreai Munkapárt küldöttségét, élén Rim Chun Chu elvtársat, a Politikai Bizottság tagját; a Kubai Kommunista Párt küldöttségét, élén Osvaldo Dorticos elvtársat, a Politikai Bizottság tagját; a Lengyel Egyesült Munkáspárt küldöttségét, élén Staniszlaw Kania elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát; a Mongol Népi Forradalmi Párt küldöttségét, élén Szampilin Zsalan-Ázsav elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát; a Német Szocialista Egységpárt küldöttségét, élén Werner Krolikowski elvtársat, a Politikai Bizottság tagját; a Román Kommunista Párt küldöttségét, élén Josif Banc elvtársat, a Politikai Végrehajtó Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát; a Vietnami Kommunista Párt küldöttségét, élén Le Van Luong elvtársat, a Politikai Bizottság tagját; a Kambodzsa Megmentése Nemzeti Egységfrontjának küldöttségét, élén Han Sen elvtársat, a Forradalmi Nemzeti Tanács tagját; a Laoszi Forradalmi Néppárt küldöttségét, élén Phoumi Vongvichit elvtársat, a Politikai Bizottság tagját; Ausztria Kommunista Pártjának küldöttségét, élén Franz Karger elvtársot, a Politikai Bizottság tagját, a párt bécsi szervezetének elnökét; a Belga Kommunista Párt képviselőjét, lan Debrauwere elvtársat, a Politikai Bizottság tagját; a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának küldöttségét, élén Andreasz Fanlisz elvtársat, a párt főtitkár-helyettesét; a Dán Kommunista Párt küldöttségét, élén Kaj Hansen elvtársat, a Politikai Bizottság tagját; a Finn

Kommunista Párt küldöttségét, élén Arvo Aalto elvtársat, a párt főtitkárát; a Francia Kommunista Párt küldöttségét, élén Gaston Plissonnier elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát; a Görög Kommunista Párt küldöttségét, élén Antoniosz Amba- tielosz elvtársat, a Politikai Bizottság tagját; a Holland Kommunista Párt képviselőjét, Caret Van Dillen elvtársat, a Központi Bizottság tagját; Írország Kommunista Pártjának küldöttségét, élén Michael O'Jordan elvtársat, a párt főtitkárát; a Luxemburgi Kommunista Párt képviselőjét, Francois Hoffmann elvtársat, a Végrehajtó Bizottság tagját; a Máltai Kommunista Párt képviselőjét, Paul Agius elvtársat, a Központi Bizottság titkárát; -Nagy-Britannio Kommunista Pártjának küldöttségét, élén Kevin Halpin elvtársat, a Politikai Bizottság tagját; a Német Kommunista Párt küldöttségét, élén Kurt Bachmann elvtársat, az elnökség tagját; a Norvég Kommunista Párt küldöttségét, élén Arne Jörgensen elvtársat, a Végrehajtó Bizottság tagját; a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt ■ küldöttségét, élén Heinz Thomaszik elvtársat, a vezetőség irodájának és titkárságának tagját, az elnökség titkárát; az Olasz Kommunista Párt küldöttségét, élén Giancarlo Pajetla elvtársat, a vezetőség tagját; a Portugál Kommunista Párt küldöttségét, élén Jaime Dos Santos Serra elvtársat, a Politikai Bizottság tagját; a San Marinói Kommunista Párt küldöttségét, élén Ermenegildo Gasperoni elvtársat, a párt elnökét; a Spanyol Kommunista Párt küldöttségét, élén Nicolas Sartorius elvtársat, a Végrehajtó Bizottság állandó bizottságának tagját; a Svájci Munkapárt képviselőjét, Jakob Lechleiter elvtársat, a Politikai Bizottság tagját; a Svéd Baloldali Párt- Kommunisták küldöttségét, élén Tore Claeson elvtársat, a Végrehajtó Bizottság póttagját; a napjainkban is illegalitásban harcoló Török Kommunista Párt küldöttségét, üdvözlöm a „Béke és Szocializmus” szerkesztő bizottságának képviselőjét, Konszlantyin Zarodov elvtársat, o folyóirat főszerkesztőjét.

A küldöttek ezt követően egyhangúlag elfogadták a kongresszusi munkabizottságokra előterjesztett javaslatot.

Mandátumvizsgáló bizottság. Elnök: Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Budapest küldötte.

Szerkesztő bizottság. Vezetője: Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, Fejér megye küldötte.

Fellebbviteli. bizottság. Elnök: Varga Gyula, a Zala megyei Pártbizottság első titkára, Zala megye küldötte.

Jelölő bizottság. Elnök: dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Békés megye küldötte.

Szavazatszedő bizottság.

Elnöke: Varga Péter, a Somogy megyei Pártbizottság első titkára, Somogy megye küldötte.

A kongresszus titkársága vezetője: Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, Budapest küldötte.

A küldöttek ugyancsak egyhangúlag elfogadták a XII. kongresszus napirendjét:

1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól. Előadó: Kádár János, a Központi Bizottság első titkára;

2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának beszámolója. Előadó: Brutyó János, a KEB elnöke;

3. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. Előadó: Varga Gyula, a Fellebbviteli Bizottság vezetője;

4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása.

A kongresszus a napirend és az ügyrend elfogadása után megkezdte munkáját.

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára nagy taps közepette lépett a szónoki emelvényre, hogy előterjessze a Központi Bizottság beszámolóját.

Hazánk kiemelkedő jelentőségű politikai eseményéhez érkeztünk el, megnyílt és megkezdte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Feladatom, hogy ismertessem a Központi Bizottság beszámolóját, amely a kongresszusi küldötteknek átadott előzetes írásos jelentés és a benyújtott határozati javaslat figyelembevételével készült.

A Központi Bizottság az 1978 áprilisában elvégzett közbülső számvetésében éppen úgy, mint most, a felkészülés időszakában, kritikusan és önkritikusan elemezte a pártnak és vezető testületéinek munkáját, ellenőrizte a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását. A Központi Bizottság teljes felelősséggel jelentheti, hogy társadalmunk az öt évvel ezelőtt

elfogadott' programnyilatkozatban megjelölt távlati célok irányában fejlődik. A párt a XI. kongresszus által kijelölt úton haladt. Az előreláthatónál nagyobb nehézségeket leküzdve a szocialista építőmunkában jelentős eredményeket értünk el minden területen. Népünk előbbre jutott a szocialista társadalom építésében, hazánk, a Magyar Népköztársaság erősödött, fejlődésünk a felemelő távlati céljainkhoz vezető irányt követi.

Eredményeinkről szólva a Központi Bizottság köszönetét mond a párt tagságának és párton kívüli szövetségeseinknek, a magyar munkásosztálynak, a szövetkezeti parasztságnak, az értelmiségnek, egész népünknek azért a helytállásért, céltudatos és odaadó

munkáért, amellyel a párt politikájának, a XI. kongresszus határozatainak megvalósítását elősegítette. Pártunk és népünk nevében köszönetét mondunk a szocialista országoknak, a kommunista és munkáspártoknak, a világ velünk együtt küzdő, haladó erőinek, a Magyar Nép- köztársaság minden barátjának és jóakarójának azért a szolidaritásért, együttműködésért, amellyel népünk munkáját támogatták.

A Központi Bizottság javasolja a kongresszusnak, erősítse meg pártunk politikai irányvonalát, és a jelenlegi helyzet követelményeinek megfelelően jelölje ki azokat a feladatokat, amelyek megoldása biztosítja hazánkban a szocialista társadalom további töretlen fejlődését.

szágok békés egymás mellett éléséhez, a biztonság megszilárdításához, a béke megőrzéséhez.

A Magyar Népköztársaság szövetségeseivel, a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt a vitás nemzetközi kérdések politikai megoldásának híve, támogatja a fegyverkezési verseny megállítását célzó javaslatokat, azt, hogy az egyenlő biztonság valósuljon meg a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Minden lépést készek vagyunk megtenni, amely az általános leszerelés nagy célja felé közelít. A Varsói Szerződés szervezete — amelynek keretében a Magyar Népköztársaság híven teljesíti kötelezettségeit — immár 25 éve látja el becsülettel védelmi feladatait. A Varsói Szerződés szervezete nem törekszik katonai fölényre, nem kívánja rákényszeríteni akaratát a másik félre, és — jogosan — ilyen magatartást vár el a szemben álló erőktől is.

A Magyar Népköztársaság a helsinki ajánlások megvalósításáért dolgozik. Azt tartjuk, hogy a tervezett madridi találkozóra konstruktív szellemben kell készülni. Síkraszállunk egy olyan európai értekezlet mielőbbi megtartásáért, amely bizalomerősítő intézkedéseket tárgyalna meg, s eltorlaszolná az utat a hidegháború visszatérése előtt. Szükségesnek látjuk a SALT—II., a hadászati támadó fegyvereket korlátozó szovjet- amerikai megállapodás mielőbbi törvénybe iktatását, az újabb középhatósugarú rakéták telepítésére hozott NATO- döntés végrehajtásának felfüggesztését, hogy ily módon létrejöhessenek a fegyverkezést csökkentő további tárgyalások reális feltételei.

Mi — mint ez közismert —• a szocializmust építő népekkel, a világ haladó erőivel vagyunk szolidárisak. Ez érvényesül pártunk nemzetközi munkájában, kormányzatunk mindennapi külpolitikai tevékenységében is. A szocialista országokkal szoros együttműködésre, a fejlődő, az el nem kötelezett országokkal baráti kapcsolatokra törekszünk. A fejlett kapitalista országokkal a békés egymás mellett élés, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás elve alapján a kölcsönös érdekeknek megfelelő politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok épültek ki, és készek vagyunk ezeket továbbfejleszteni a jövőben is.

Minden országnak vannak sajátos érdekei. Vannak azonban olyan érdekek, amelyek alapvetően fontosak minddn ország számára, függetlenül attól, hogy valamely szövetségi rendszerhez tartozik, vagy az el nem kötelezett országok mozgalmához, vagy semleges. A fegyverkezésre fordított óriási összegek mind nyomasztóbb terheket rónak a népekre, ezeknek csökkentésével jelentős anyagi eszközöket lehetne felszabadítani a népek javára, az emberiség égető és közös problémáinak megoldására. A béke megőrzése mellett ilyen fontos, közös erőfeszítést igénylő feladótok: a világ nyersanyag- és energiaproblémájának megoldása, a közlekedés fejlesztése, a természeti környezet védelme, a Föld egyes térségeiben a súlyos népbetegségek, az éhínség és a nyomor leküzdése, az írástudatlanság felszámolása.

A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységét, a Magyar Népköztársaság külpolitikáját a jövőben is az internacionalizmus, a szolidaritás, a népek közötti barátság magasztos eszméje és a békés egymás mellett élés elve határozza meg. Népünk teljes mértékben támogatja nemzetközi törekvéseinket, külpolitikánkat. A jövőben is arra törekszünk, hogy jó hazai munkával adjunk súlyt szavunknak a nemzetközi életben, s így szolgáljuk népünk, hazánk érdekeit, s egyben az általános haladás és a béke ügyét.

(Folytatás a 3. oldalon)

A nemzetközi helyzet és hazánk külpolitikája

Pártunk és kormányunk a beszámolási időszakban a XI. kongresszus állásfoglalásainak megfelelően végezte nemzetközi tevékenységét. Hazánk, népünk érdekeit képviselve, a proletár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvét követve arra törekedtünk, hogy hozzájáruljunk az enyhülés térhódításához, a béke megszilárdításához és a nemzeti függetlenség, a szocializmus, a társadalmi haladás erőinek gyarapításához.

Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a szocialista országokkal fennálló kapcsolatainknak. A szocialista közösség országai jelentős eredményeket értek el az új társadalom építésében, internacionalista ösz- szefogásuk, közös fellépésük döntő tényezője a békéért, a társadalmi haladásért vívott világméretű harcnak. Kapcsolataink a bészámolási időszakban egészségesen fejlődtek, és a jövőben is mindent meg fogunk tenni, hogy tovább erősödjék a szocialista országok egysége, politikai, gazdasági, kulturális és ideológiai együttműködése.

A Központi Bizottság nagy megelégedéssel jelenti a kongresszusnak, hogy az elmúlt öt évben tovább szilárdult internacionalista egységünk a világ első szocialista államával, az emberi haladás ügyének fő támaszával, felszabadítónkkal, a Szovjetunióval. Sokoldalú kapcsolataink lendületesen fejlődtek, népeink megbonthatatlan barátsága még erősebb lett. Ez nagyszerűen kifejezésre jutott a szovjet párt- és kormányküldöttség hazánkban tett múlt évi látogatásának minden mozzanatában, örülünk, hogy ebből az alkalomból ismét Magyarországon üdvözölhettük igaz barátunkat, a béke és a haladás ügyének kiemelkedő harcosát, Leonyid lljics Brezs- nyev elvtársat. A magyar— szovjet barátságnak szilárd alapja elveink, szocialista céljaink, alapvető érdekeink közössége. Sokoldalú kapcsolataink, együttműködésünk további fejlesztése nemzeti érdekünk.

A világpolitikában fontos szerepe van annak, hogy a népek újabb sikereket értek el a gyarmati rendszer maradványainak felszámolásáért, az újgyarmatosító törekvések ellen vívott harcban.

A beszámolási időszak történelmi jelentőségű eseménye volt a szabadságáért küzdő testvéri vietnami nép győzelme, az egységes Vietnami Szocialista Köztársaság létrejötte. Az indokínai népek sikeres küzdelme új helyzetet teremtett Délkelet-Ázsióban. Kambodzsa és Laosz népe előtt is megnyílt az önálló fejlődés, a nemzeti fel- emelkedés útja.

Kádár János ezek után méltatta a nemzeti felszabadító és demokratikus forradalmi mozgalmak sikereit és kifejezte a magyar kommunisták szolidaritását Ázsia, Afrika és Latin- Amerika népeinek az újgyarmatosítók és mindenfajta agresz- szor ellen folytatott harcával. Rámutatott, hogy hazánk a nemzetközi élet jelentős tényezőjének tekinti az el nem kötelezett országok mozgalmát, támogatja a fejlődő országok erőfeszítéseit a nemzeti függetlenségük megszilárdításáért, társadalmi előrehaladásukért.

A nemzetközi helyzetet befolyásoló tényezők között szólni kell arról is — folytatta a Központi Bizottság első titkára —•, hogy az elmúlt években tovább mélyült a kapitalizmus általános válsága, éleződtek a tőkés országok belső ellentmondásai, erősödött az energia- és nyersanyagforrásokért, a piacokért egymással folytatott harcuk. A kapitalista világrendszert tartósan gyötrő pénzügyi válság, a legfejlettebb tőkés országokban is mutatkozó gazdasági megtorpanások, az infláció, a tartósan nagyarányú munkanélküliség következtében súlyosbodnak a dolgozókra háruló terhek, fokozódnak a politikai fe- , szültségek. Az a körülmény, hogy a tőkés országokban erősödik az egyoldalú előnyökre való törekvés, a protekcionizmus, növeli a világgazdasági kapcsolatok bizonytalanságát. Ez kedvezőtlenül hat a tőkés országoknak a szocialista, illetve a fejlődő államokkal fennálló kapcsolataira is.

Az utóbbi időben a nemzetközi helyzet éleződött, újra a hidegháború idejéből ismert hangokat hallunk. A reakciós körök most — az afganisztáni események ürügyén — általános szovjetellenes, antikommu- nista, a szocialista társadalmi rend ellen irányuló propagandakampányt folytatnak, és az enyhülés ellen lépnek fel; a moszkvai olirrjpia elleni fellépésük is ezt a célt szolgálja.

* Ami Afganisztánt illeti, mindenki tudja, hogy a törvényes afgán kormány a külső fenyegetéssel szemben a két ország közötti érvényes szerződés alapján katonai segítséget kért, és ezt a Szovjetunió — a nemzetközi joggal összhangban — meg is adta. A Szovjetunió már világosan kifejezésre juttatta, hogy ha a segítségkérés és segítségnyújtás okai megszűnnek, kész csapatainak Afganisztánból való kivonására.

A jelenlegi nemzetközi feszültségek előidézői valójában azok a különböző, a fegyverkezésben érdekelt, békeellenes, a társadalmi haladással szembenálló imperialista erők, amelyek nyomban Helsinki után fokozták támadásukat az enyhülés irányzatával szemben. Ezek az imperialista körök szeretnék megbontani a két. világrendszer között jelenleg fennálló egyensúlyt, és az a céljuk, hogy katonai fölényre tegyenek szert.

Ezt világosan jelezte már a közel-keleti helyzet rendezésére vonatkozó közös szovjet—amerikai állásfoglalás figyelmen kívül hagyása, s még inkább a NATO 1978. évi washingtoni döntése a katonai kiadások növeléséről, valamint 1979. évi brüsszeli határozata, amely új, középhatósugarú rakéták telepítését irányozza elő egyes nyugat-európai országokban. A feszültséget növelik azok az újabb törekvések, amelyek az imperializmus katonai jelenlétének további kiszélesítését és megerősítését célozzák a világ különböző térségeiben. Mindez súlyos veszélyt jelent nemcsak Európa, hanem az egész világ békéjére, és kedvezőtlenül hat az enyhülés további alakulására.

A nemzetközi feszültséget növelik a kínai vezetők külpolitikai lépései is. Nacionalista, hegemonista törekvéseiktől vezetve, a kínai nép valódi érdekeit figyelmen kívül hagyva, nyíltan együttműködnek a nemzetközi imperializmus szélsőséges, agresszív köreivel. Népünk határozottan elítélte a szocialista Vietnam elleni kínai agressziót, amely nemcsak a vietnami és a kínai népnek, hanem a szocializmus általános érdekeinek is súlyos károkat okozott.

A nemzetközi helyzet kiélezésére, egy újabb fegyverkezési hullám elindítására törekvő imperialista körök tévednek számításaikban, amikor katonai fölényük kivívását, elvesztett pozícióik visszaszerzését tervezgetik. A történelem nagy tanulsága, hogy az imperializmus igája, a kapitalista kizsákmányolás alól felszabadult népek minden körülmények között megvédik vívmányaikat. A Szovjetunió, a szocialista országok békét akarnak, és éppen ezért minden szükséges lépést megtesznek szabadságuk, függetlenségük, szocialista vívmányaik védelméért, békés építő terveik valóra váltásáért.

Pártunk és kormányunk úgy ítéli meg a nemzetközi helyzetet, hogy a haladó es békeszerető erők összefogásával és aktív fellépésével megvan a reális lehetőség az enyhülés vívmányainak megvédésére, egy új fegyverkezési hullám elindításának, egy új világháború kirobbantásának megakadályozására. A haladó, demokratikus, békeszerető erők hatalmasak és növekszenek; a reakció próbálkozásai megtörnek rajtuk. Az emberiség egy olyan világ eljövetelében reménykedik, amelyben tartós, és szilárd lesz a béke. Most minden ország, minden nép érdekének az felel meg, ha a kormányok felelősen foglalnak állást, és hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, a különböző társadalmi rendszerű or-