Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-24 / 83. szám
Lebontották a 200 éves pécsi harangöntő műhelyt A pécsi Székesegyház harangja A harangok a háborúba mentek Már a rómaiak, sőt a korábban élt népek 's harangoztak, ám a bacchanáliák csengői még nemigen hasonlítottak a maii, többtonnás harongkolosz- szusokhoz. A kereszténység csak az V. századtól kezdve használta föl a harangszót eszméi terjesztésére, és jóvail később, 1169-ben tette kötelezővé o pápa a harangozást. A világon szómos híres harangot ismerünk, jó részük mór csak turistalátványosság. A harangoknak Magyarországon is nagy kultuszuk volt. Különösen falun bírtak nagy jelentőséggel, ahol minden nagyobb eseményről — ünnepről, árvízről, tűzről, gyászról — tudósítottak. A lélekharang a haldoklónak szólt, az Izgalmasok templomában Pécsett még ma is meghúzzák esténként a legkisebb harangot. Pakson és Szek- szárdon a legutóbbi időkig szokásban volt „búsharangot" kérni a halottaknak. Ilyenkor a harang nyelvét bőrrel vonták be, s valóban egészen fájdalmas, búgó hang keletkezett. Pécsett ma több mint 40 harang szól. Legtöbbjük a katolikusoké. A reformátusoknak kettő, az evangélikusoknak egy harangja van, s közösen használnak egyet a temetőben. Aki a pécsi Székesegyház kff harangjairól akar bővebbet tudni, legjobb, ha Balatoni Mátyás idegenvezetőt keresi meg. A legkényelmesebben a dóm három harangot őrző dél-keleti tornyába juthatunk fel. Itt szólal meg minden délben a 10 mázsás Ferenc harang —vasárnap délben és este a 20 mázsás Pál — és reggel, valamint este, Ferenc után másodikként, az 5 mázsás Mária. A negyedik harang, a 40 mázsás Péter, egyedül áll őrt a Székesegyház délnyugati tornyában. ünnepek előtti estén, jelentősebb egyházi eseményekkor hallatja hangját. A három kisebb harang Es-dúr hármashangzatot ad, a Pétert gráci mesterei As-ra hangolták 1806-ban. A két világháború Pécsről is sok harangot elvitt. Az első világháború idején szerelték le az egyiket az evangélikusok harangtornyából. Ágyú lett belőle, mint a többiből. A neve Szeretet volt... Még a múlt század végén is külön utcájuk volt a pécsi ha- rangöntöknék. Egy 200 évesnél régebb műhelyt most szanáltak vandál módon. De erről a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztályának vezetője hitelesebb tájékoztatást nyújthat. Havasi János „Eltűnt műemlék Pécs legrégibb ipari emléke tűnt el a könyörtelen szanálás következtében. Nem akármilyen emlékről van szó, és nem is olyanról, amelyről mindezidáig semmit sem tudtunk. A pécsi harangöntő műhely ez, amely az Irányi Dániel tér 11. számú épület udvari részén, szinte sértetlenül vészelte át a századok viharait. Hatalmas, boltozott terme, az öntőgödrök, az olvasztó- kemence zömök kéményével épségben maradt meg napjainkig. Építési ideje ismeretlen, de mivel már az 1700-as évek közepén öntöttek Pécsett harangokat, sőt 1768-tól már pontos adatunk van erről, a műhely legkevesebb 210 éves lehet. A figyelem akkor terelődött újra e műhelyre, amikor a területen működő AFIT Vállalat egyik szocialista brigádja o padlástérben megtalálta, s a múzeumba beszolgáltatta a műhelyben öntött harangok díszítéseinek negatív formáit. Mivel ezek legrégebbi darabjai éppen a fent jelzett időből valók, nincs bkunk kételkedni abban, hogy a virágzó műhely már itt üzemelt több, mint 200 évvel ezelőtt is. Az előkerült formák páratlan muzeális értéke még becsesebbé tette magát az épületet, nem beszélve arról, hogy jelentős a szórna az itt öntött és ma is működő harangoknak. Egyik példányuk éppen a múzeum őrzésében található, és milyen a véletlen, díszítésének megmaradt az öntőnegaitívja is. Kétségtelen, sokszor semmisült meg már olyan érték, melyet elbontói, elpusztító! nem is. mertek fel, vagy nem is tudtak annak értékéről. Itt azonban nem erről van szó. Az Irányi Dániel téren lévő páratlan ipari emléket mindenki — az illeté□hétfői kesek is — ismerték. Különböző kiadványok, a megyei műemlék- jegyzék tanúsítja ezt. A hajdani harangöntő műhely helyén ma már csak eladó teg- lahegy található. Mi történhetett? Figyelembe sem vették az épület védettségét? Netán törölték a műemlékjegyzékből? Egyáltalán mit ér a jegyzék, mit ér a védelem? Ha ez bekövetkezhetett, akkor ki vagy mi védheti meg a többi értéket? Bezerédy Győző Orvosmeteorológiai előrejelzés Változékony idő amp HU «so % hó C^Mctasi. Wd^Hweatemjo Változékonynak ígérkezik a hét időjárása. A hét elején erős szél várható, futó záporokkal, és — főleg az ország északi részein — még hózáporok is előfordulhatnak. A hét közepén kevesebb lesz a felhő, számottevő csapadék nem várható, viszont néhány órára mór kisüt a nap. A hét végén újra felhős idő valószínű, ismétlődő esőkkel. A legmagasabb nappali hőmérséklet eleinte 5, 10 fok között, később 10 fok körül várható. A legalacsonyabb hajnali hőmérsékletek eleinte 0 fok körül, később 0, plusz 5 fok között alakulnak. Tavasziasan változékony marad tehát időjárásunk, mégis van különbség az elmúlt heti, és a most várható időjárás között. A változékonyság mellett ugyanis általános jellemzőként elmondható, hogy a hét első felében túlnyomórészt a hidegre, a hét végefelé pedig a melegre érzékenyeknek jelent „kedvezőtlenebb” környezeti feltételeket az időjárás. A hét első napjaiban zömmel nedves, hideg levegő érkezik az ország fölé. A hőmérséklet csökkenése mellett a magas páratartalom és az erős szél fokozza a hideg hatását. Ez ellen a szervezet a vérnyomás csökkentésével, a véráramlás sebességének lassításával védekezik. Emiatt viszont kevesebb vért kapnak az izmok, és az agy is, s ez any- nyit jelent, hogy a külvilággal szemben érzéketlenebbek, tompábbak leszünk. A figyelmetlenség sok baleset okozója lehet. A hét közepén várható átmeneti nyugalom után (amelynek időjárási képét a térkép adja), viszont teljesen ellenkező hatást váltanak ki a délnyugat felől érkező melegebb léghullámok. A melegedés hatására megnő a vérnyomásunk, élén- kebbek, sőt, ingerlékenyebbek is leszünk. Igaz, hogy gyorsabban reagálunk a körülöttünk lejátszódó eseményekre, de a minket ért sok-sok hatás ki is fáraszt bennünket, ezért élén- kebb, „hangosabb”, a válaszunk is. Ha ilyenkor kevesebb cigarettát, kávét fogyasztunk, kissé hozzájárulhatunk saját magunk és környezetünk nyugalmához is. Vendégünk volt Kaján Tibor Beszélgetés a karikatúráról Az alkotások világviszonylatban is megállják helyüket A tanárokról karikatúrát raj. zoló diákot így küldte ki az egyik érintett az oszályból: „ilyen kaján emberekre nincs szükségünk." Innen a művészneve Kaján Tibor karikaturistának, aki az Ifjúsági Ház Szélrózsa klubjának tegnapi vendége volt. — A karikatúrának, a grafika egyik ágának nincs nagy irodalma, nem könnyű megközelíteni lényegét — mondja. — Nincs iskola, ahol tanítanák, s múlékony, mert többnyire sajtóműfaj. Ügy gondolom, hogy a karikatúra műfaját leginkább a történelemkönyvek margójára helyezhetjük el: hiszen mindig a korok küzdelmeiről szól, annak szokásairól, anomáliáiról. Megjelenési formája a grafika, ez a képzőművészetbe utalná, de ettől megkülönbözteti szemlélete. Egyúttal irodalmi gondolatok kifejezésére szolgál a karikatúra, de az igazság perifériájába mégis jobban tartozik, mint az esztétikáéba vagy az etikáéba. — A jó karikatúra mindig az igazságot próbálja firtatni. A szó, amiből neve kialakult túlzást jelent. A karikatúra tehát úgy készül, hogy eltúlozza az ábrázolt jelenséget. Egy „elméleti" példa erre; mi az egyenes vonal karikatúrája? Nem, nem a görbe vonal. A tulajdonságot kell eltúlozni: az egyenes vonal képzeletbeli karikatúrája tehát egy még egyenesebb vonal.- Három alapvető ágazatba sorolnám a karikatúrát. Az első vállfája a politikai karikatúra, első megjelenése is ez volt, gondoljunk csak Daiumierre. A második csoportba tartoznak a portrékarikatúrák, ezeket akkor tartom igazán jóknak, ha egy ismert embert úgy ábrázolnak, ‘hogy a rajz nemcsak az egyén megjelenésére jellemző, hanem tetteire, magatartására, életvitelére, gondolataira is. A harmadik csoportba sorolnám a társadalmi karikatúrát, ez egy- egy kor szokásaival, kinövéseivel, divatjaival, áramlataival foglalkozik — kicsit bölcselkedő módon. Magam használatára „esszékarikatúrának” nevezem, ezt szeretem legjobban, ennek vagyok a híve. — Kétségtelen, a magyar karikaturisták megállják a helyüket világviszonylatban is, ezt a számtalan díj bizonyítja, melyeket külföldi kiállításokon, versenyeken kapnak. Itthon azonban túlsúlyban van a csak szórakoztató karikatúra. Sajnos o szerkesztők nem szívesen közölnek áttételes, elmélkedő humorú rajzot. Nálunk mindenki mindennel foglalkozik, s ráadásul ma már mindenki karikaturista akar lenni — minden rajztudás nélkül. — Nem voltak pólyaválasztási gondjaim, diák koromban eldőlt, mi leszek. A főiskolán Kmetty János, Berény Róbert és Koffán Károly volt a mesterem, közben dolgoztam a Ludas Ma- tyinak, rögtön, hogy a felszabadulás után megjelent. — Jelenleg az Új Tükör szerkesztőségében dolgozom, ez a második munkahelyem, innen is megyek nyugdíjba hamarosan. A nyáron újra megjelenik egy karikatúrakötetem a Corvina Ki. adónál Zenit és radír címmel. Ez a szélsőségekre utal, magasságra és a mélységre. A szójáték pedig a műfaj nehézségeire; a címlapon egy kis, elfaragott ceruzát vesznek körbe fenyegetően hatalmas radírok. (Bodó) Perszephoné az alvilágból Á csillagászati tavasz beköszönte — legalábbis nálunk az északi féltekén — március 21-re esik. Ezt az égi jelenséget és földi következményeit természetesen hamar felismerte az ember, s igyekezett magyarázó, tot találni rá éppúgy mint a többi természeti jelenségre. Annyira ki volt szolgáltatva a természet erőinek, hogy félelemből, tiszteletből emberi tulajdonságokkal felruházott istenségeknek képzelte el a természet jelenségeit. Szinte valamennyi nép mitológiájában a legjelentősebb szerepet a termékenység istenei töltötték be, nekik volt a legszínesebb, legelterjedtebb kultuszuk a népek körében, s mindez a tavasz ünnepéhez, a természet.újjászületéséhez kapcsolódott. Az „újjászületés" szónak ma már költői lendülete van, az ősi időkben azonban szó szerint értették. Úgy képzelték, hogy a természetért, a termékenységért „felelős" isten télen meghal, vagy legalábbis erre az időszakra az alvilágba költözik, majd tavasszal feltámad. Hogy melyik a legrégibb a Tavasz a mitológiában mítoszok között, ezt nehéz hitelt érdemlően meghatározni, hiszen a köztük lévő hasolósá- gok is inkább az azonos gondolkodásmódra, társadalmi, gazdasági, kulturális fejlettségre utalnak, mintsem átvételre, kölcsönhatásra. Mindenesetre egyik legszebb, legszemléletesebb történet ezek közül az egyiptomi Ozírisz istené. A mitológia szerint Ozírisz a föld és a mennybolt termékeny házasságából született, s hogy a földre jött, kivezette a népét a vodság állapotából, törvényt adott neki és testvér-feleségével, ízisszel megtanította a földművelésre is. De bátyja, Széth, a halál istene féltékenységből koporsóba zárta és a NílusBa vetette. Izisz sírva kutatta a folyó mentén mindenfelé, miközben megszülte gyermeküket, Hóruszt, de mikor megtalálta a testet, a Halál ismét elragadta tőle, ízek. re szaggatta és szétszórta az országban mindenfelé. Izisz ösz- szeszedte a testet, amely új életre kelt. Ozírisz végül az alvilág királya lett, miként az elvetett mag is hosszú időt tölt a föld alatt. Ozírisz feltámadását, vagyis az élet, halál, feltámadás és termékenység idejét 18 napon át tartó pompás ünnepséggel köszöntötték a fáraók országában minden évben. Ilyenkor o földbe temetett Ozí- risz-szoborral együtt gabonát is elvetettek, amelynek csírázása a feltámadást jelképezte. Ozirisz isteni rokonsága meglehetősen szerteágazó és népes: a többi nép termés és termékenység istene, például a sumer Istár, a föníciai Tammuz, a görög Perszephoné és Dionüszosz, s a meghaló és feltámadó istenek egész sora a természet évi körforgását személyesítik meg. Ezek az istenek ősszel leszólnak a holtak birodalmába, fél évet töltenek ott, aztán feljönnek a földre, ismét zsen- dül a fű, kizüldül a vetés, szaporodnak az állatok, (kezdetét veszi a termés korszaka. A hol-, tok birodalmában töltött idő fél évnél rövidebb is lehet, a mítoszok ugyanis alkalmazkodnak az éghajlati adottságokhoz. A görögi istennő, Perszephoné csak az év egyharmadót tölti Hádész birodalmában (miközben anvia Déméter, gyászba borítja a földet). A későbbi mítoszok szerint az istenség már csak jelképesen, három napig tartózkodik az alvilágban. E jelenséggel találkozunk a kereszténységnél is. Jézus, aki e vonatkozásban egyike az ókor meghaló és feltámadó isteneinek, szintén az alvilágra szállt, miként a föníciai Tomrnuz, és három nap múlva tér vissza. Ezt ünnepli a keresztény vallás húsvét ünnepén. S hogy ez oz ünnep mennyire ősi, mennyire kötődik a csillagászati napfordulóhoz, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a 325-ben tanácskozó niceai zsinat hatá- rozáta, amely a kereszténység hivatalos ünnepévé nyilvánította húsvétot: „az ünnepet a tavaszi napfordulót követő első holdtölte uttáni vasárnapon kel! megtartani”. D. I. Rockblokk EZÜST SZARNYAK. Legközelebbi szomszédunk, Jugoszlávia legnépszerűbb popegyüttese, az Ezüst szárnyak (Srebrna Krila) kiadta új nagylemezét, melyen tíz dal szerepel, s nagyjából a Smokie együttes stílusában született. Mostanában sokat lehet majd hallani a jugoszláv rádióállomásokon. Legnépszerűbbnek a Kopogj háromszor az ajtón (Kucni triput na vra- ta) című dal ígérkezik. KNACK. Megjelent a legújabb amerikai rockegyüttes, az új hullám egyik képviselőjének kislemeze a magyar boltokban. A Knack nevű zenekarnak ez az első magyar kiadványa. ÜROPERA. Benkő László érdekes műsort mutat be április elején Budapesten. A Planetáriumban az Omega együttes vezetője megismerteti a közönséggel Üropera cimű, lézerrel és más hatásokkal kísért zeneművét. Április 5-én egy, 6-án és 7-én nonstop előadás lesz az Űroperából a fővárosi Planetáriumban. HOBO. A Puskin Művelődési Házban, Pécs bányászlakta területén legközelebb a Hobo Blues Band együttes ad koncertet. A hangverseny időpontja: március 31. este 18 és 20 SÜCCf°(HÁllfS A,, (ftf/r+tysfifrr.. BLONDIE. Debbie Harry, az amerikai új hullám népszerű rockénekesnője Uvegsziv cimű dalával aratja legnagyobb sikerét. Blondie nemcsak énekesnő, hanem gitáros és szexszimbólum is. Utóbbi jelzőt az amerikai rocklapok használják rá. A platinaszőke rocksztár erős riválisa a hires Patti Smith-nek, az „őrült dalnoknőnek”. (Képünkön: Blondie)
