Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-23 / 82. szám

1980. MÁRCIUS 23. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Parkok lesznek a foghíjakból Körzeti park, megújuló játszóterek, vársétány Pécsi „zölditesi*’ terítek Folyik a parkosítás Lvov-Kertvárosban Még az ősszel napról napra figyeltem, ahogy a parképítő munkások Uránvárosban erő­sen visszametszett cserjék szá­zait ültették ki mindenfelé. Szemlátomást sokfélék voltak. Már előre örültem, milyen szé­pek is lesznek, mire kihajta­nak, s különösen majd pár év múlva, amikor dús lombjuk már a környezetet is formálja. Ma megtizedelten várnak e szánandó kis cserjék a tavaszi rügyfakadásra, számos tő kihu­zigálva, félredobálva, vagy ép­pen kitaposva, már soha nem zöldül ki. Hallom, hogy Lvov- Kertvárosban tavaly harmadíz­ben állítottak fel egy kerámia ivókutat, de csak három hétig birta — egy éjszaka szétver­ték. 1979-ben egymilliónál is többet tett ki Pécsett a park­rongálások helyreállítására for­dított összeg. Tekintélyes sum­ma ez, főleg ha tudjuk róla; közös gondoskodással elkerül­hettük volna ennek a pénznek a kidobását. Ezeket azért kellett elmonda­ni, hogy jobban tudjuk érté­kelni mindazt, amit az alábbi­akból megtudunk. Hogy tud­niillik milyen „zöldítési" tervek foglalkoztatják idén a várost. Weilerné Solt Éva, a tanács építési és közlekedési osztályá­nak előadója, a parkok gazdá­ja, c „felügyeleti szerv'1, aki a tanácsi elképzeléseket közvetí­ti a parktervezőkhöz és park­építőkhöz, s kéri is számon tő­lük azokat. Az alább elmon- dandókat a vele folytatott be­szélgetésből merítettem. Nemrégiben a belvárosi fog­híjakról írva kérdeztem: nem lehetne-e némelyikből mind­nyájunk örömére miniparkot csinálni? A válasz — utólag bevallhatom — nem töltött el lelkesedéssel. Most viszont örömmel nyugtázhatom, amit W. Solt Éva mondott: — A belváros zöldterületi igényeit a végleges, kialakítá­sig úgy igyekszünk megoldani, hogy a szanált épületek helyén — amelyek beépítése a hato­dik ötéves tervben nem várha­tó i— parkokat létesítünk, a már parkolónak kialakítottakat pedig fásítjuk. Ennek jegyében került sor legutóbb a Szalai András út—Bajcsy-Zsilinszky út sarki terület fásítására. Felvetődhet a kérdés: szá­mos, foghíj évek óta kínálta magát erre, tehát miért csak most? . .. Mert — úgymond — várták a beépítést, minthogy az az elsődleges cél, ha le­bontanak egy házat. Ez viszont felveti azt: nem lehetne-e mód­ját találni annak, hogy gyor­sabban tisztázzák, épül-e va­lami, vagy sem, s ha igen, hány év múlva. Addig, ha csak egy-két évről van is szó, akár egynyári virággal is be lehet ültetni az ilyen megüre­sedett telket. Akkor most nézzük, mi lesz egyik-másik foghíjjal? A Rákó­czi út—Rózsa Ferenc út sarkán útkorrekció lesz, a maradó parkolót fásítják, részben azért is, hogy a tűzfalat takarják. Az új megyeháza előtt a Rákóczi úton lebontásra várnak még házak — itt hosszú, összefüg­gő terület alakul ki, amit rész­ben parkolóvá (parkosított par­kolóvá I) alakítanak. Az Anna utca elején levő, a Nádor­kombinát részére parkolóhelyül kijelölt telket, amint megszűnik felvonulási terület lenni, par­kosítják. Kinyitják a Rózsa Fe­renc út—Liszt Ferenc utca sar­ki foghíjat, s ez is minipark lesz. A Petőfi utca torkolatának korrekciója miatt hamarosan lebontják a Doktor Sándor ut­ca 45-ös házat, a megmaradó telekrészt „zöldítik". Kezd tel­jesen letisztulni a Doktor Sán­dor utca északi oldala: amíg az útvonal kiegyenesítésére sor nem kerül, a felszabaduló te­rület növényzetet kap — kell ez a magasháznak is. Mik vannak még az idei ter­vek' között? Mindenekelőtt az, ami talán a legkevésbé terv: a Ivov-kertvárosi körzeti park a több gyermekkorosztálynak szó­ló kalandjátszótérrel együtt idén várhatóan elkészül. Mö­götte — a lőtéri dombok mö­gött —, ahol szinte a közel­múltig a garázsvárost tervez­ték, a sajátos növény- és ál­latvilág megóvását végett csen­des meditálásra alkalmas, ún. rekreációs parkot létesítenek nopozópadokkal (nagy kár, hogy zuhanyozókat már nem tudnak csinálni). A garázsváros részére egyébként a Pécsi Ker­tészeti és Parképítő Vállalat a közelben levő saját területéből ad. A hajdani városfal Landler Jenő utcai szakaszának felújí­tási terveivel nyárra elkészül a fal két oldalán tervezett sé­tány terve is, a kivitelezést még idén meg is kezdik. Ugyancsak elkészül az alsó sétatér új ter­ve. Ideje is, hiszen a tér elha­nyagoltságát a virágosítás csak hangsúlyosabbá teszi. Egyéb­ként az Országos Műemléki Felügyelőség a közeli hóna­pokban megkezdi a római sír­templom végleges védőépüle­tének építését, a tér felújítá­sát ez is szükségessé teszi. Nagy és fontos munka lenne idén a 6-os út legújabb szaka­sza környezetének rendbetéte­le. 4 millió forintos terv van erre — a Tüzér utcától a Páf­rány útig mindkét oldalon a városképnek megfelelő körül­ményeket kell teremteni. A tíz­emeletesek között levő játszó­tereket, nehogy a labda kigu­ruljon a növekvő forgalmú útra, korláttal és élősövénnyel védik, egyikükre pedig Kertészti Ág­nes játszótéri plasztikái kerül­nek annak a programnak a je­gyében, amely Szatyor Győző tettyei szabadtéri játékaival kezdődött. Tárgyalnak Farkas László szobrászművésszel is, akinek a művei — játékok szin­tén — az Ifjúság úti ABC mel­letti játszótérre kerülnének. A program révén a játszóterek egysíkúságát kívánják felolda­ni olyan játszószerek segítségé­vel, amelyek a gyermekek ka­landvágyának kielégítésén kívül alkotókészségüket is fejleszti. Idén is megrendezik a már hagyományos pécsi különleges­ségnek számító egynyári virág- bemutatót (ugyan nem lehet- ne-e e ritka látványosságra szervezetten vendégeket csalo­gatni Pécsre?) A kialakult helyszínekhez — Tettye, Üjme- csekalja, Sarohin tábornok út­ja — egy új is társul idén: Lvov-Kertvárosban a Keszűi út és az Erika utca sarkán levő nagy szabad terület, amely pár éve még az Építőipari Szövet­kezet felvonulási területe volt. Már javában folyik a bemutató tervezése, de azért hadd em­lítsem: vajon nem lehetne-e (ha idén nem, hát jövőre) egy újabbal bővíteni a sort? A Köztársaság tér a szökőkútjá- val és emlékművével igazán alkalmas lenne erre. Hársfai István Gondoskodás 8000 postai dolgozorol Az üzemi konyhától a lakásig Mostoha körülmények a falusi postahivatalokban Kisrehabilitáció — még nem aratott sikert Négy megyében — Bárányé­ban, Somogybán, Tolnában és Zalában — közel 8000 ember dolgozik a Pécsi Postaigazga­tóság különböző munkahelyein. Idősebbek és fiatalok, postahi­vatalokban és az országutakat kísérő távíróvezetékek építésén, javításán, naponta sok kilomé­tert gyalogló kézbesítők és meggyengült egészségűek, ne­héz fizikai munkát végzők és a bonyolult elektronikához meste­rien értők. Szociális ellátásukkal való foglalkozás az utóbbi években mind nagyobb figyelmet ka­pott a Pécsi Postaigazgatósá­gon. Jól érzékelteti ezt az, hogy míg korábban a szociál­politikai terv gyakorlatilag az igazgatóság általános tervének kivonatát jelentette, az utóbbi időben a szociálpolitikai tervet előre, külön elkészítik, s ez épül be a „nagy" tervbe. A Pécsi Postaigazgatóság területén 30 csökkent képessé­gű dolgozót tartanak nyilván. Egy alapos orvosi vizsgálat szű­rőjén azonban ennél sokkal többen fennakadnának. Első­sorban az idősebb kézbesítők­ről, a „hagyományos postásbá- csikról" van szó, akiknek lába a sok gyaloglástól meggyen­gült, beteg lett. A kisrehabili­táció célja: megfelelő munka­körbe juttatni az ilyen embe­reket. Természetesen az nem csak a kézbesítőkre vonatkozik. A törekvés teljes sikeréről azon­ban még nem lehet beszélni: egyrészt sokan nem szívesen vállalják az új munkakört, másrészt a kisrehabilitáció sem tekint még vissza hosszú múltra a postánál. A postaigazgatóság dolgo­zóinak közel 34 százaléka 30 éven aluli. Foglalkozni gond­jaikkal, segíteni beilleszkedé­süket, szakmai képzésüket: munkahelyi légkört befolyásoló tényező. A legfeszítőbb gond: közreműködni lakáshelyzetük javításában. Az utóbbi években minden jogos lakásépítési ké­relmet a postaigazgatóság anyagilag támogatott. Általá­ban 80 000 forint kamatmentes kölcsönt kapnak az igénylők. A kis falvakban működő ap­ró postahivatalokban a leg­mostohábbak a munkakörülmé­nyek Sok van a négy megyé­ben, rendszerint régi, elhasz­nálódott épületekben vannak. Az itt dolgozók kisebb mérték­ben részesülnek a szociálpoliti­kai kedvezményekből, például a legritkább esetben sikerül megoldani üzemi étkeztetésü­ket. A meglehetősen rossz munkakörülményeken nagyon nehéz változtatni: az épületek, a belső tér javítására fordított összegek legfeljebb arra ele­gendők, hogy az állapotuk to­vább ne romoljon. A kis postahivatalok közül ebben az évben a négy megye területén tizenegyet felújítanak, néhányat korszerűsítenek, to­vábbi három építését megkez­dik, illetve folytatják. Ennek eredményeként 100 fizikai dol­gozó munkakörülményei javul­nak meg lényegesen. A postaigazgatóságnál az üzemi étkeztetés területén a legszembetűnőbb a fejlődés Az étkezési hozzájárulást éven­te rendszeresen emelik, s eb­ben az évben erre a célra ösz- szesen 5 millió forintot, a jóléti alap közel felét fordítják. A legjobb a helyzet Pécsett, an­nak ellenére, hogy különböző — elsősorban pénzügyi —okok miatt a Diósi úti telepre ter­vezett 1000 személyes konyhát még nem tudták megépíteni. Megvalósításáról azonban nem mondtak le. Ma már törvény szabályozza * Talányos importcikkek Mit tartalmaz a felirat? „Fene főszerek alkalmazá­sa.. . THLOSI”. Ne higgye sen-' ki, hogy csúnyán beszélek, ne­tán megirigyeltem a „Kapcsol­taim” betűrejtvényei4. Csak idézteim egy nylon-tasak felira­tából. Ebben a csomagolásban á- rulták az amúgy mutatós szíriai férfiingeket, s hogy a rendel­kezés ne szenvedjen csorbát, a nylon hátlapján részletes ma­gyar nyelvű használati utasítás, azaz „kezeiesi fajekozfafo” ol­vasható. Világos, hogy ezt nem nálunk, hanem a gyártó or­szágban szövegezték. Nem aka­rok feleslegesen kötözködni, ezért gyorsan elismerem, hogy a szöveg kilencven százaléka megérthető, sőt olvasása még szórakoztat is. Minden lénye­ges dolog benne foglaltatik. Megtudjuk például, hogy „ug- gesztve" kell szárítani, s me­leg „vasalóval" kell kisimítani. A legfontosabb figyelmeztetést közlő mondat nehézségi foka viszont enyhén emlékeztetett a „Halotti beszéd”-ben rejlő ta­lányokra. A „fene ioszerek”-ről eleinte több elméletét állítot­tam föl. Talán fene jó, azaz na­gyon jó? De hát akkor miért tilos? Azaz miért „thlosi"? De egy könnyed utalás a hypora kisegített: fehérítőszerek! Még szerencse, mert a szíriai fene ioszerek nélkül is ereszti a szí­nét. Ez adta az ötletet, hogy kö­rülnézzek: a nálunk kapható import árucikkeken szerepel-e a ma már kötelező magyar nyelvű felirat, s ha igen, úgy kielégítő, megfelelő és főleg pontos-e. limit a töruény mond __ Az 1978. július 1-én hatályba lépett belkereskedelmi törvény kimondja, hogy az árun lévő tájékoztatást írásban és közért­hetően kell megadni, minden­kor magyar nyelven. Külön ha­tározottan elrendeli a magyar nyelvű információt az import- termékeknél is. E magas szintű jogszabály mindent pontosan előír, de hát az érvénybe lépés napján egyik pillanatról a másikra nem te­remnek csak úgy magyar nyel­vű feliratok minden árun. Ép­pen ezért a Belkereskedelmi Minisztériumhoz fordultam, ahol így pontosították a rendelke­zést: 1980. — tehát ez év — január elsejétől nem szabad forgalmazni semmi olyan im­portcikket, amiről hiányzik a megfelelő tájékoztatás. A ma­gyar nyelvű szövegért az im­portáló felel. S hogy mit kell ennek az információnak tartal­maznia? Többek között a gyár­tás, forgalmazhatóság, fo- gyaszthatóság idejét, használati illetve kezelési szempontokat, tulajdonságokat, tápanyag-ösz- szetevőket, tápértékét, stb. Mindezt a csomagolásán, jól látható helyen — és nem ben­ne. A magyar gyártmányú, ex­portból visszamaradt terméke­ken is rajta kell lennie a rész­letes magyar szövegnek; akár ráragasztva, akár az üzletben az áru mellett kifüggesztve. Ez utóbbi eljárás inkább az egé­szen kis tételekre vonatkozik. ... és amit a felíratok mutatnak Nem kevés önkiszolgáló ABC. ben jártam Budapesten és Pé­csett, s tapasztalataim nem egyértelműen pozitívak. Ott van mindjárt a „levendulovy hoíici krém". A „levendulovy" és a „krém” még csak érthető, no de a „hoíici”? Pedig itt van a kutya elásva. Erről a valami­ről, ami csomagolását tekint­ve épp olyan, mint a fogpasz­ták, csak azért derült ki, hogy borotvakrém, mert azok között volt. És ha egyszer máshová pakolják? . . . A Coltage márkájú „Tender Care"-ről mindenki tudja, hogy babahitőpor. Ennyi rajta is áll. De a műanyag flakon hátlap­ja tele szöveggel, ami reklá­mozáson kívül hasznos infor­mációt is tartalmaz — kizáró­lag angolul. Mindenesetre aki nem beszéli e nyelvet, az is megtudhatja, hogy a különle­gesen finom por prickly heat, diaper rash, chafing valamint skin irritations ellen védi a bé­bi — vagy inkább baby — bő­rét. De mégis azt hiszem, min­den idők egyik gyöngyszeme a ginseng krém. Sehol egy ma­gyar szó, nem baj, megvettem, velem együtt több ezren, hiszen úgyis arcra kell kenni, nincs itt semmi bonyodalom. Otthon ki­bontottam a dobozból és meg­örültem: találtam egy össze­hajtott, részletes tájékoztatót. Miből van, mire jó, milyen bőr­re, hogyan, szóval minden raj­ta van — három nyelven. Nyil­ván azért, mert nem tudhat min­den vásárló angolul vagy oro­szul, ott olvasható a teljes ma­gyarázat koreai írásjelekkel is. Hogy legyen alternatívánk, ki- nek-kinek egyéni ízlése sze­rint. Kerestem példát az exportból visszamaradt élelmiszerekre is. Találtam. Többet, Vadlibát, fürj. pecsenyét, szeletelt császárhúst. De legjobban a sonka tetszett. A nagy halom konzerv fölé va­lóban kifüggesztették, hogy sonka. Sőt, még egy olyan do­bozt is sikerült előbányásznom, amiről még nem szakadt le a ráragasztott stencil. Az angol szövegből kiderül, hogy a do­boz tartalma főzött, kicsonto­zott sonka zselatinos, természe. tes lében, s hogy mit kell vele .tenni, mielőtt föínyitjuk. Ezzel szemben mi van a stencilen? „Sonka fémdobozban”. Nem papírban, nem fában: fémben. Most már tudjuk. • Szóval a megfelelő tájékoz­tatás kötelező. Magyar nyelvű szöveg kötelező. Úgy vettem észre, a „kötelező" szónak már­is van valami hatása. A keres­kedelmi vállalatok odáig már eljutottak, hogy az árufélék nagy többségére — hogy ne ér. je szó a ház elejét — v a I a- m i t odaírtak, oda ragasztot­tak. De ez a valami azért nem elég. A vásárlónak joga van tudni, hogy a sokszor nem is kevés összegért mégis mit vesz, mégpedig a már fölsorolt vala­mennyi tulajdonságot ismernie kell, hiszen különben nemigen fogja a „zsákbamacskát” meg­vásárolni. Dücső Csilla

Next

/
Thumbnails
Contents