Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-23 / 82. szám
1980. MÁRCIUS 23. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Parkok lesznek a foghíjakból Körzeti park, megújuló játszóterek, vársétány Pécsi „zölditesi*’ terítek Folyik a parkosítás Lvov-Kertvárosban Még az ősszel napról napra figyeltem, ahogy a parképítő munkások Uránvárosban erősen visszametszett cserjék százait ültették ki mindenfelé. Szemlátomást sokfélék voltak. Már előre örültem, milyen szépek is lesznek, mire kihajtanak, s különösen majd pár év múlva, amikor dús lombjuk már a környezetet is formálja. Ma megtizedelten várnak e szánandó kis cserjék a tavaszi rügyfakadásra, számos tő kihuzigálva, félredobálva, vagy éppen kitaposva, már soha nem zöldül ki. Hallom, hogy Lvov- Kertvárosban tavaly harmadízben állítottak fel egy kerámia ivókutat, de csak három hétig birta — egy éjszaka szétverték. 1979-ben egymilliónál is többet tett ki Pécsett a parkrongálások helyreállítására fordított összeg. Tekintélyes summa ez, főleg ha tudjuk róla; közös gondoskodással elkerülhettük volna ennek a pénznek a kidobását. Ezeket azért kellett elmondani, hogy jobban tudjuk értékelni mindazt, amit az alábbiakból megtudunk. Hogy tudniillik milyen „zöldítési" tervek foglalkoztatják idén a várost. Weilerné Solt Éva, a tanács építési és közlekedési osztályának előadója, a parkok gazdája, c „felügyeleti szerv'1, aki a tanácsi elképzeléseket közvetíti a parktervezőkhöz és parképítőkhöz, s kéri is számon tőlük azokat. Az alább elmon- dandókat a vele folytatott beszélgetésből merítettem. Nemrégiben a belvárosi foghíjakról írva kérdeztem: nem lehetne-e némelyikből mindnyájunk örömére miniparkot csinálni? A válasz — utólag bevallhatom — nem töltött el lelkesedéssel. Most viszont örömmel nyugtázhatom, amit W. Solt Éva mondott: — A belváros zöldterületi igényeit a végleges, kialakításig úgy igyekszünk megoldani, hogy a szanált épületek helyén — amelyek beépítése a hatodik ötéves tervben nem várható i— parkokat létesítünk, a már parkolónak kialakítottakat pedig fásítjuk. Ennek jegyében került sor legutóbb a Szalai András út—Bajcsy-Zsilinszky út sarki terület fásítására. Felvetődhet a kérdés: számos, foghíj évek óta kínálta magát erre, tehát miért csak most? . .. Mert — úgymond — várták a beépítést, minthogy az az elsődleges cél, ha lebontanak egy házat. Ez viszont felveti azt: nem lehetne-e módját találni annak, hogy gyorsabban tisztázzák, épül-e valami, vagy sem, s ha igen, hány év múlva. Addig, ha csak egy-két évről van is szó, akár egynyári virággal is be lehet ültetni az ilyen megüresedett telket. Akkor most nézzük, mi lesz egyik-másik foghíjjal? A Rákóczi út—Rózsa Ferenc út sarkán útkorrekció lesz, a maradó parkolót fásítják, részben azért is, hogy a tűzfalat takarják. Az új megyeháza előtt a Rákóczi úton lebontásra várnak még házak — itt hosszú, összefüggő terület alakul ki, amit részben parkolóvá (parkosított parkolóvá I) alakítanak. Az Anna utca elején levő, a Nádorkombinát részére parkolóhelyül kijelölt telket, amint megszűnik felvonulási terület lenni, parkosítják. Kinyitják a Rózsa Ferenc út—Liszt Ferenc utca sarki foghíjat, s ez is minipark lesz. A Petőfi utca torkolatának korrekciója miatt hamarosan lebontják a Doktor Sándor utca 45-ös házat, a megmaradó telekrészt „zöldítik". Kezd teljesen letisztulni a Doktor Sándor utca északi oldala: amíg az útvonal kiegyenesítésére sor nem kerül, a felszabaduló terület növényzetet kap — kell ez a magasháznak is. Mik vannak még az idei tervek' között? Mindenekelőtt az, ami talán a legkevésbé terv: a Ivov-kertvárosi körzeti park a több gyermekkorosztálynak szóló kalandjátszótérrel együtt idén várhatóan elkészül. Mögötte — a lőtéri dombok mögött —, ahol szinte a közelmúltig a garázsvárost tervezték, a sajátos növény- és állatvilág megóvását végett csendes meditálásra alkalmas, ún. rekreációs parkot létesítenek nopozópadokkal (nagy kár, hogy zuhanyozókat már nem tudnak csinálni). A garázsváros részére egyébként a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat a közelben levő saját területéből ad. A hajdani városfal Landler Jenő utcai szakaszának felújítási terveivel nyárra elkészül a fal két oldalán tervezett sétány terve is, a kivitelezést még idén meg is kezdik. Ugyancsak elkészül az alsó sétatér új terve. Ideje is, hiszen a tér elhanyagoltságát a virágosítás csak hangsúlyosabbá teszi. Egyébként az Országos Műemléki Felügyelőség a közeli hónapokban megkezdi a római sírtemplom végleges védőépületének építését, a tér felújítását ez is szükségessé teszi. Nagy és fontos munka lenne idén a 6-os út legújabb szakasza környezetének rendbetétele. 4 millió forintos terv van erre — a Tüzér utcától a Páfrány útig mindkét oldalon a városképnek megfelelő körülményeket kell teremteni. A tízemeletesek között levő játszótereket, nehogy a labda kiguruljon a növekvő forgalmú útra, korláttal és élősövénnyel védik, egyikükre pedig Kertészti Ágnes játszótéri plasztikái kerülnek annak a programnak a jegyében, amely Szatyor Győző tettyei szabadtéri játékaival kezdődött. Tárgyalnak Farkas László szobrászművésszel is, akinek a művei — játékok szintén — az Ifjúság úti ABC melletti játszótérre kerülnének. A program révén a játszóterek egysíkúságát kívánják feloldani olyan játszószerek segítségével, amelyek a gyermekek kalandvágyának kielégítésén kívül alkotókészségüket is fejleszti. Idén is megrendezik a már hagyományos pécsi különlegességnek számító egynyári virág- bemutatót (ugyan nem lehet- ne-e e ritka látványosságra szervezetten vendégeket csalogatni Pécsre?) A kialakult helyszínekhez — Tettye, Üjme- csekalja, Sarohin tábornok útja — egy új is társul idén: Lvov-Kertvárosban a Keszűi út és az Erika utca sarkán levő nagy szabad terület, amely pár éve még az Építőipari Szövetkezet felvonulási területe volt. Már javában folyik a bemutató tervezése, de azért hadd említsem: vajon nem lehetne-e (ha idén nem, hát jövőre) egy újabbal bővíteni a sort? A Köztársaság tér a szökőkútjá- val és emlékművével igazán alkalmas lenne erre. Hársfai István Gondoskodás 8000 postai dolgozorol Az üzemi konyhától a lakásig Mostoha körülmények a falusi postahivatalokban Kisrehabilitáció — még nem aratott sikert Négy megyében — Bárányéban, Somogybán, Tolnában és Zalában — közel 8000 ember dolgozik a Pécsi Postaigazgatóság különböző munkahelyein. Idősebbek és fiatalok, postahivatalokban és az országutakat kísérő távíróvezetékek építésén, javításán, naponta sok kilométert gyalogló kézbesítők és meggyengült egészségűek, nehéz fizikai munkát végzők és a bonyolult elektronikához mesterien értők. Szociális ellátásukkal való foglalkozás az utóbbi években mind nagyobb figyelmet kapott a Pécsi Postaigazgatóságon. Jól érzékelteti ezt az, hogy míg korábban a szociálpolitikai terv gyakorlatilag az igazgatóság általános tervének kivonatát jelentette, az utóbbi időben a szociálpolitikai tervet előre, külön elkészítik, s ez épül be a „nagy" tervbe. A Pécsi Postaigazgatóság területén 30 csökkent képességű dolgozót tartanak nyilván. Egy alapos orvosi vizsgálat szűrőjén azonban ennél sokkal többen fennakadnának. Elsősorban az idősebb kézbesítőkről, a „hagyományos postásbá- csikról" van szó, akiknek lába a sok gyaloglástól meggyengült, beteg lett. A kisrehabilitáció célja: megfelelő munkakörbe juttatni az ilyen embereket. Természetesen az nem csak a kézbesítőkre vonatkozik. A törekvés teljes sikeréről azonban még nem lehet beszélni: egyrészt sokan nem szívesen vállalják az új munkakört, másrészt a kisrehabilitáció sem tekint még vissza hosszú múltra a postánál. A postaigazgatóság dolgozóinak közel 34 százaléka 30 éven aluli. Foglalkozni gondjaikkal, segíteni beilleszkedésüket, szakmai képzésüket: munkahelyi légkört befolyásoló tényező. A legfeszítőbb gond: közreműködni lakáshelyzetük javításában. Az utóbbi években minden jogos lakásépítési kérelmet a postaigazgatóság anyagilag támogatott. Általában 80 000 forint kamatmentes kölcsönt kapnak az igénylők. A kis falvakban működő apró postahivatalokban a legmostohábbak a munkakörülmények Sok van a négy megyében, rendszerint régi, elhasználódott épületekben vannak. Az itt dolgozók kisebb mértékben részesülnek a szociálpolitikai kedvezményekből, például a legritkább esetben sikerül megoldani üzemi étkeztetésüket. A meglehetősen rossz munkakörülményeken nagyon nehéz változtatni: az épületek, a belső tér javítására fordított összegek legfeljebb arra elegendők, hogy az állapotuk tovább ne romoljon. A kis postahivatalok közül ebben az évben a négy megye területén tizenegyet felújítanak, néhányat korszerűsítenek, további három építését megkezdik, illetve folytatják. Ennek eredményeként 100 fizikai dolgozó munkakörülményei javulnak meg lényegesen. A postaigazgatóságnál az üzemi étkeztetés területén a legszembetűnőbb a fejlődés Az étkezési hozzájárulást évente rendszeresen emelik, s ebben az évben erre a célra ösz- szesen 5 millió forintot, a jóléti alap közel felét fordítják. A legjobb a helyzet Pécsett, annak ellenére, hogy különböző — elsősorban pénzügyi —okok miatt a Diósi úti telepre tervezett 1000 személyes konyhát még nem tudták megépíteni. Megvalósításáról azonban nem mondtak le. Ma már törvény szabályozza * Talányos importcikkek Mit tartalmaz a felirat? „Fene főszerek alkalmazása.. . THLOSI”. Ne higgye sen-' ki, hogy csúnyán beszélek, netán megirigyeltem a „Kapcsoltaim” betűrejtvényei4. Csak idézteim egy nylon-tasak feliratából. Ebben a csomagolásban á- rulták az amúgy mutatós szíriai férfiingeket, s hogy a rendelkezés ne szenvedjen csorbát, a nylon hátlapján részletes magyar nyelvű használati utasítás, azaz „kezeiesi fajekozfafo” olvasható. Világos, hogy ezt nem nálunk, hanem a gyártó országban szövegezték. Nem akarok feleslegesen kötözködni, ezért gyorsan elismerem, hogy a szöveg kilencven százaléka megérthető, sőt olvasása még szórakoztat is. Minden lényeges dolog benne foglaltatik. Megtudjuk például, hogy „ug- gesztve" kell szárítani, s meleg „vasalóval" kell kisimítani. A legfontosabb figyelmeztetést közlő mondat nehézségi foka viszont enyhén emlékeztetett a „Halotti beszéd”-ben rejlő talányokra. A „fene ioszerek”-ről eleinte több elméletét állítottam föl. Talán fene jó, azaz nagyon jó? De hát akkor miért tilos? Azaz miért „thlosi"? De egy könnyed utalás a hypora kisegített: fehérítőszerek! Még szerencse, mert a szíriai fene ioszerek nélkül is ereszti a színét. Ez adta az ötletet, hogy körülnézzek: a nálunk kapható import árucikkeken szerepel-e a ma már kötelező magyar nyelvű felirat, s ha igen, úgy kielégítő, megfelelő és főleg pontos-e. limit a töruény mond __ Az 1978. július 1-én hatályba lépett belkereskedelmi törvény kimondja, hogy az árun lévő tájékoztatást írásban és közérthetően kell megadni, mindenkor magyar nyelven. Külön határozottan elrendeli a magyar nyelvű információt az import- termékeknél is. E magas szintű jogszabály mindent pontosan előír, de hát az érvénybe lépés napján egyik pillanatról a másikra nem teremnek csak úgy magyar nyelvű feliratok minden árun. Éppen ezért a Belkereskedelmi Minisztériumhoz fordultam, ahol így pontosították a rendelkezést: 1980. — tehát ez év — január elsejétől nem szabad forgalmazni semmi olyan importcikket, amiről hiányzik a megfelelő tájékoztatás. A magyar nyelvű szövegért az importáló felel. S hogy mit kell ennek az információnak tartalmaznia? Többek között a gyártás, forgalmazhatóság, fo- gyaszthatóság idejét, használati illetve kezelési szempontokat, tulajdonságokat, tápanyag-ösz- szetevőket, tápértékét, stb. Mindezt a csomagolásán, jól látható helyen — és nem benne. A magyar gyártmányú, exportból visszamaradt termékeken is rajta kell lennie a részletes magyar szövegnek; akár ráragasztva, akár az üzletben az áru mellett kifüggesztve. Ez utóbbi eljárás inkább az egészen kis tételekre vonatkozik. ... és amit a felíratok mutatnak Nem kevés önkiszolgáló ABC. ben jártam Budapesten és Pécsett, s tapasztalataim nem egyértelműen pozitívak. Ott van mindjárt a „levendulovy hoíici krém". A „levendulovy" és a „krém” még csak érthető, no de a „hoíici”? Pedig itt van a kutya elásva. Erről a valamiről, ami csomagolását tekintve épp olyan, mint a fogpaszták, csak azért derült ki, hogy borotvakrém, mert azok között volt. És ha egyszer máshová pakolják? . . . A Coltage márkájú „Tender Care"-ről mindenki tudja, hogy babahitőpor. Ennyi rajta is áll. De a műanyag flakon hátlapja tele szöveggel, ami reklámozáson kívül hasznos információt is tartalmaz — kizárólag angolul. Mindenesetre aki nem beszéli e nyelvet, az is megtudhatja, hogy a különlegesen finom por prickly heat, diaper rash, chafing valamint skin irritations ellen védi a bébi — vagy inkább baby — bőrét. De mégis azt hiszem, minden idők egyik gyöngyszeme a ginseng krém. Sehol egy magyar szó, nem baj, megvettem, velem együtt több ezren, hiszen úgyis arcra kell kenni, nincs itt semmi bonyodalom. Otthon kibontottam a dobozból és megörültem: találtam egy összehajtott, részletes tájékoztatót. Miből van, mire jó, milyen bőrre, hogyan, szóval minden rajta van — három nyelven. Nyilván azért, mert nem tudhat minden vásárló angolul vagy oroszul, ott olvasható a teljes magyarázat koreai írásjelekkel is. Hogy legyen alternatívánk, ki- nek-kinek egyéni ízlése szerint. Kerestem példát az exportból visszamaradt élelmiszerekre is. Találtam. Többet, Vadlibát, fürj. pecsenyét, szeletelt császárhúst. De legjobban a sonka tetszett. A nagy halom konzerv fölé valóban kifüggesztették, hogy sonka. Sőt, még egy olyan dobozt is sikerült előbányásznom, amiről még nem szakadt le a ráragasztott stencil. Az angol szövegből kiderül, hogy a doboz tartalma főzött, kicsontozott sonka zselatinos, természe. tes lében, s hogy mit kell vele .tenni, mielőtt föínyitjuk. Ezzel szemben mi van a stencilen? „Sonka fémdobozban”. Nem papírban, nem fában: fémben. Most már tudjuk. • Szóval a megfelelő tájékoztatás kötelező. Magyar nyelvű szöveg kötelező. Úgy vettem észre, a „kötelező" szónak máris van valami hatása. A kereskedelmi vállalatok odáig már eljutottak, hogy az árufélék nagy többségére — hogy ne ér. je szó a ház elejét — v a I a- m i t odaírtak, oda ragasztottak. De ez a valami azért nem elég. A vásárlónak joga van tudni, hogy a sokszor nem is kevés összegért mégis mit vesz, mégpedig a már fölsorolt valamennyi tulajdonságot ismernie kell, hiszen különben nemigen fogja a „zsákbamacskát” megvásárolni. Dücső Csilla
