Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-23 / 82. szám

DN HÉTVÉGÉ 4. GAZDASAGPOLITIKA 980. MÁRCIUS 23. Alma, mandarin, barackillatú samponok és habfürdők Lesz-e magyar Aiax? Megújhodik a zalaegerszegi KHV gyára Ki kapja a mazsolás Egy műhelyben van három munkás. Az első nem egészen érti a dolgát és nem is igen csipkedi magát, teljesítménye nem éri el a száz százalékot. Havi bére 2700 forint A má­sodik tud dolgozni, de mindig csak annyit dolgozik, amennyit^ éppen kell. Teljesítménye száz százalék, havi bére 3000 forint. A harmadik tud dolgozni és szorgalmas is, az átlagnál rend­re többet teljesít. Ö havonta 3300 forintot visz haza a borí­tékban. Az idén a műhelyben össze­sen 450 forintnyi bérfejlesztés­re van lehetőség. A kérdés mármost: a vállalat vezetői ki­nek mennyi béremelést adja­nak? Eloszthatják egyenlően, tehát 'mind a három dolgozó kap 150—150 forintot. Ez eset­ben úgy okoskodhatnak, ha a legrosszabb munkás mondjuk csak 100 forintot kap, akkor 3,7 százalékkal emelkedik a bére, éppen annyival, amennyivel a fogyasztói árak az idén emel­kednek, vagyis tulajdonképpen nem is adtak neki többet, csak a bére vásárlóerejét őrizték meg, hiszen az áremelkedések úgyis elviszik azt a 100 forintot. Kapjon tehát a leggyengébb munkás is némi emelést, leg­alább 150 forintot. Másutt, ahol a rosszul értelmezett szociális szempontokon és érzelmeken felülemelkedtek, másként oszta­nak, például úgy, hogy az első kap 100 forintot, a második 150-et, a harmadik 200 forin­tot. Év eleje lévén, a béremelé­sek idejét éljük. Izgalom vib­rál a levegőben, a vállalatok­nál és szövetkezeteknél most dől el, a rendelkezésre álló bér- fejlesztés összegéből ki kapjon és mennyit. Ezzel együtt vállala­ti berkekben beszédtéma a ja­nuár elsejével módosított bér- és keresetszabályozási rendszer. Mi újat hoztak a módosítások, amelyektől különösen a haté­konyan gazdálkodó vállalatok oly sokat vártak? Tény, az eddigi bér. és kere­setszabályozási rendszereket sok kritika érte. A január else­jéig érvényben levő rendszert is, amely gedig homloktérbe állította a sokak által hőn óhajtott bértömeg-szabályozást. Rovására írták, hogy nem elég­gé ösztönző, nivellálja a kere­seteket és így tovább. Hogy számokkal is illusztráljuk: 1978- ban a vállalatok háromnegye­de 6—7,5 százalékos bérfejlesz­tést hajtott végre. Mindegyik egyformán jól dolgozott?! Hol itt a különbség a jók és a gyen­gék között?! Mindenképpen szélsőségesebben kellene szó­ródniuk a kereseteknek. Mert így arról van szó, hogy a jókat lefejezik, elveszik nyereségü­ket, hogy odaadják bérként a gyengéknek. A bér- és keresetszabályozá­si rendszer alapjaiban most sem változott. Akkor mi újat kalácsot? hozott, mivel biztatnak a ja­nuár elsejével bevezetett mó­dosítások? Kissé kiengedték a féket, s jobban nyomják a gázpedált. Ezt fejtegette nem­rég előttünk, s rnég száz ba­ranyai vállalati és szövetkezeti munkaügyis előtt a rendszer egyik kidolgozója, a munka­ügyi minisztériumi főosztályve­zető. A rendszer korszerűsíté­séről és több új elem bevezeté­siről van szó. Figyelemre mél­tó a bérfék oldása. Mit jelent ez? Eddig a vállalatok haté­konyságuk növekedése alapján legfeljebb évi 6 százalékkal növelhették adómentesen bérszínvonalukat. Ezt a határt most felemelték 9 százalékra. A plusz 3 százalék nem tűnik soknak, ám a rendszer kidol­gozói szerint ez a kis mennyi­ségi változás úgymond minősé­gi változásba csaphat át. A szabályozás most nagyobb dif­ferenciálást tesz lehetővé, az átlagos bérnövekedés a válla­latok között a 2—V százalék kö­zött szóródhat, tehát zsebbe nyúló a különbség, az új sza­bályozás jobban ösztönöz. A 2 százalék egyébként a legalsó határ, ennyi béremelést ugyanis minden vállalatnak biztosíta­nak azzal a megfontolással, hogy a legrosszabb vállalatok­nál is vannak átlagon felülit nyújtó dolgozók, kár volna kedvüket szegni és kirekeszteni őket a béremelés lehetőségé­ből. Mondanunk sem kell, az átlag 2 százalékon belül a leg­jobbak kaphatnak akár 10—15 százalékos béremelést is. A módosított bér- és kere­setszabályozási rendszer ösz­tönzőbb tehát a korábbinál. Legalábbis nagyobb lehetősé­geket biztosít. Ne felejtsük el ugyanis, a központi szabályo­zás önmagában még nem je­lenti az anyagi érdekeltség fo­kozását a hatékonyság növelé­sére, nem vezet el az ésszerű létszámgazdálkodásig. Végső­soron minden a gyárkapun be­lül dől el, vagyis hogy milyen a vállalaton belüli ösztönzési rendszer, bérezési forma. Hogy a béremelések idején hogyan vágják szét azt a bizonyos ka­lácsot. S most kanyarodjunk vissza induló példánkra. Mi lenne a legjobb elosztás a mű­helyben? Talán mégiscsak az, hogy a kalácsot nem háromfe­lé, hanem kétfelé vágnák, a mazsolás részét a dolgozni tu­dó és akaró, mindig az átlagon felülit nyújtó harmadiknak jut­tatva. Az első tehát ne kapjon emelést, a második százötvenet, a harmadik háromszázat. így már inkább tűnődésre késztet­nek a bérkülönbségek, hogy érdemes-e hajtani. Persze, más lapra tartozik, aki dolgozni akar, azt hagyni is kell dolgozni, odakészítve elé­be mindig a munkát. Miklósvári Zoltán Igazi boszorkánykonyha. |A sok használattól megsötétedett rézüstökben rotyogó folyadé­kok, sűrű masszával teli fém­kádak, csúnya, kanyargós vas­tag csővezetékek. Szemnek nem szép a látvány, így annál meg. lepőbb a kellemes illat, ami itt a Kozmetikai és Háztartás­vegyipari Vállalat zalaegerszegi gyárának régi üzemében fogad. Az egyik üstben a gyerekrózsa­szín Melinda shampon kava­rog, a másikban méregzöld fe­nyő habfürdő. Ám a finom illatok kedvelői leginkább tán a töltőteremben, azt a néhány lányt és asszonyt irigyelik, akik a gyár egyik új­donságát, az almaillatú hab­fürdőt töltik. A nyolcórás mű­szak alatt ruhájukba, bőrükbe, hajukba ivódik az üde, friss és divatos gyümölcsillat. Illat - divat Mert az illatoknak is van divatja. Nemrég még a Lux, Rexona és TABÁC hódított, az­tán a nagy karriert befutott FA-készítményeket kapkodták, s ma a sláger a Zöldalma. Nos a hazai ipar végre idejében „rákapcsolt” s a külföldről vá­sárolt illalkoncentrátumból már itthon is megkezdték a külön­böző Zöldalma ápolószerek gyártását A budapesti központi gyár el­ső kísérleti gyártásából szárma, zó Alma szappanok már kap­hatók egyes kijelölt boltokban, s a közismert TOMI család is már ilyen illattal vásárolható. A zalaegerszegi gyár almafUatú készítménye a habfürdő, amit tetszetős narancssárga flakon­ban, EXOTIC-márka néven már vásárolhatunk a boltokban. Az egerszegiek azonban rövidesen egyéb újdonságokkal is kiruk­kolnak. A dinamikusan fejlődő és rendkívül hangulatosan épít­kező Zalaegerszeget, ha kelet felé, a Balatonhoz vezető úton hagyjuk el, a város határában az utolsó nagy épületcsoport a gyár, ahogyan csak röviden emlegetik: a KHV. 502 dolgo­zó jár ide naponta a városból autóbusszal, többségük nő. Ez azt jelenti, hogy a létszámból állandóan mintegy 100—120 nő gyesen van). Fiatat gyár, a ter­melés 1971-ben indult. Akkor a termelési érték 71 186 000 forint volt, az elmúlt évben ez az ösz. szeg már 447 millióra nőtt, s az idei évre 520 millió forintot terveztek. A hazai shamponok- nak legnagyobb részét itt gyárt­ják, továbbá habfürdőket, fo­lyékony mosó-, mosogató- és egyéb háztartási vegyi cikke­ket. Az alig egy. évtizedes terme­lés után a gyár most éli meg­újhodását. Az irás elején em­lített csúnyaság kissé igazság­talan megállapítás, mert már csak egy helyen található ré­gi berendezés. Mivel a terme­lést növelni, a termékskálát bő­víteni szeretnék, ehhez új tech­nológiára, új, korszerű beren­dezésekre van szükség. Vala­mennyi régi épületet felújítják, s vásároltak két darab nyugat­német töltő, és címkéző gép­sort (augusztusban érkezik) amelyekkel jelentős kézi erőt szabadítanak fel, és percenként 120 flakont töltenek majd meg. Flakonhegyek A gyár udvarába belépőt ha­talmas, szinte házmagasságú sárga, rózsaszín, piros, zöld műanyag flakonhegyek fogad­ják. Ezek egy részét a gyárban készítik félautomata gépeken, részben különböző kis szövetke­zetektől, tszfek melléküzemei­ből kapják. Naponta 5—600 ezer darab fogy el belőlük, ennyit töltenek meg a két mű­szak alatt. Épp ezért a gyáriaknak mosta szenzációt az olasz, teljesen automata, műanyag flakonokat gyártó berendezés jelenti, amely az elmúlt hetekben kezdte meg a termelést. Különösen büszkék ró, mert saját szerelőgárdájuk szerelte be és a külföldi cég képviselője a legnagyobb elis­meréssel nyilatkozott tála. S a hatalmas, csarnoknyi berende­zés működéséhez elegendő egy ember jelenléte, mert az egész munkafolyamatnak a lelke a karcsú, embermagasságú ve­zérlőpult, tele apró gombok­kal, villogó lámpákkal. A rekonstrukció mellett 170— 200 millió forint értékben új beruházás is folyik. Új alap- anyaggyártó csarnok, valamint új kutató lakoratóriumok épül­nek. A zalaegerszegi gyár fela­datául tűzte ugyanis, hogy új alapanyagok kikísérletezésével az eddigi jelentős — 90—95 százalékos — tőkés importot csökkentse, természetesen úgy, hogy hatásában ugyanolyan vagy még jobb legyen, mintáz eddig használt külföldi. Azt ter­vezik, hogy már az idén 60 tonna külföldi alapanyagot he­lyettesítenek hazaival. Az új fel­adatok közé tartozik majd új illatkombináoiók létrehozása szintetikus és természetes anya­gokból. Nézzük, hogy a megújhodás és az új feladatok milyen új­donságot hoznak nekünk vá­sárlóknak? Májusban kezdik a kísérleti gyártását alma, mandarin, ba­rack és akác illatú különböző típusú hajápoló shamponoknak. A kereskedelemben várhatóan ez év végén jelenik meg. A már gyártott alma illatú habfürdő mellett az előbb felsorolt illa­tokkal is készítenek kollagén- tartalmú, bőrfrissítő hatású habfürdőket. A háztartási cik­kek közül kibővül a közismert -család. Az eddigi mosoga­tó, öblítő és lemosó mellett gyártani fognak fertőtlenítő le. mosót és kézvédő, folyékony, finom mosószert is, amely a laboratóriumi próbák szerint kiváló mosótulajdonsággal ren­delkezik. Feltétlenül szólnunk kell egy olyan leendő újdonságról és kezdeményezésről, ami mint együttműködés példa lehetne, s ha sikerül, újabb jelentős im­port kiváltást eredményezhetne. Bár az ötlet még csak a lehe­tőségek tárgyalásának szintjén áll. Nézzük miről is van szó? Zalai Aiax? Zalaegerszeg környékén ta­láltok olyan kőzetet, amelynek ásványi összetétele alapja le­hetne nagy hatású, olyan hazai súrolószernek, amely a népsze­rű és keresett AIAX súrolópor­ral azonos tulajdonságokkal rendelkezne. Mivel a talált kőzet az Andráshidai Állami Gazdaság területén van, a gazdaság vé­gezné p kitermelést, a feldol­gozást, az adalék koncentrátu- mot a zalaegerszegi gyár adná, s az ő irányításuk mellett szin­tén a gazdaság gyártaná és töltené is. Sarok Zsuzsa ÚJ ÖNTÖDE ÉPÜL AJKÁN. Az ajkai Timföldgyár és Alumínium- kohóban hatszázhatvan millió forintos beruházási költséggel új, évi kettőezerhétszáz tonna kapacitású magasnyomású öntöde épül. A már elkészült üzemcsarnokba a legkorszerűbb olasz gyártmányú öntőgépeket szerelik fel. Az új öntöde még ebben az évben el­készül. Atadas 1981-ben Épül a baranyai központi pakuratározó A pakura a kőolajiepárlás maradványa, vele tüzelni ol­csóbb, mint gázolajjal. Ezen­kívül kevésbé szennyez, mint a szén. Mégis a nagyfogyasztók alig vásárolják, sőt most újab­ban az Alföldről Pécsre érkező földgáz felhasználásában re­ménykednek. Az idegenkedés­ben jócskán közrejátszik az a tény, hogy tárolása és kezelése rendkívül bonyolult, magas képzettséget, körültekintést kí­ván a személyzettől. Egyebek között nyolcvan fokon kell tar­tani külön e célra előállított fűtőgőzzel. Baranyában pontosan húsz éve, hogy a Pécsi Hőerőmű Vállalat bizonyos üzemállapot­nál, így például kazánindulás­kor o széntüzelést patkurával egészíti ki. Két — egyenként ezer köbméteres — tárolóval, ezeket kiszolgáló lefejtőállo­másokkal és iparvágányhálózat­tal rendelkezik. Bérben tárol masoknak is, ahogy a saját igényei ezt lehetővé teszik. Már három éve felvetődött egy új tároló létesítésének a gondolata szintén o Hőerőmű területén, mivel oz ÁFOR leg­közelebb csak Szekszárdon és Nagykanizsán kínál pakurát. De az erőműben adva a maga­san képzett technikai személy­zet, a modern technológia és a fűtőgőz. így a beruházás ol­csóbbnak ígérkezett. A régóta pakurával tüzelők, így a Megyei, a Szigetvári Kór­ház, a POTE, a Pécsi Sörgyár, a Hirdi Kenderfonó, a Baranya megyei Tejipari Vállalat és a pécsi tanács anyagilag össze­fogtak és tavoly ősszel egy új ötezer köbméteres tároló, egy tankautótöltő-állomás építése indult a Hőerőmű udvarán. Je­lenleg alapoznak, a terepren­dezés utáni földmunkák folynak. A beruházás több mint har­mincmillió forintos, amiből nyolcmillió az állami támoga­tás. A megbízott beruházó a Pécsi Hőerőmű Vállalat. Terve­ző a Mélyépterv és az ÁFOR- TERV. Az építészeti kivitelező: a Villamosipari Tervező- és Építő Vállalat, a technológiáért a Csőszer felel, a hőszigetelés­re a Hőtechnikai Szigetelő Vál­lalat kapott megbízást, míg a gépészeti kivitelező a Budapes­ti Vegyipari Gépgyár. A 22 mé­ter átmérőjű és 12,5 méter ma­gas föld feletti tárolótartályt a BVG gyártja, és most áprilisra egységeire szétszerelve hat te­herautó hozza a helyszínre, hogy ott még abban a hónap­ban elkezdjék az összerakását. Csupán néhány speciális szi­vattyút és hőcserélőt vásároltak tőkés országból félmillió forint értékben, míg a többi elem, be­rendezés mogyar gyártmány. Az üzembe helyezést a jövő év első felében tervezik, ameny- nyiben az összes kivitelező ma­radéktalanul betartja a szerző­déses fegyelmet. A tüzelőolaj ilyen jellegű kiváltására nagy szükség van takarékossági okok miatt is. Pakurával fűtik majd a Hőerőmű egyik zagyterében nyárra átadandó granuláló-üze­met, míg 5—10 év múlva egy pakuratüzelésű forróvizes ka­zánt is kialakítanak. Idén a Pé­csi Sörgyár többet használ fel ebből az olcsó tüzelőenergiá­ból. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat a központi telephelyén egy modern táro­lót állított fel. Cs. J.

Next

/
Thumbnails
Contents