Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-23 / 82. szám
DN HÉTVÉGÉ 4. GAZDASAGPOLITIKA 980. MÁRCIUS 23. Alma, mandarin, barackillatú samponok és habfürdők Lesz-e magyar Aiax? Megújhodik a zalaegerszegi KHV gyára Ki kapja a mazsolás Egy műhelyben van három munkás. Az első nem egészen érti a dolgát és nem is igen csipkedi magát, teljesítménye nem éri el a száz százalékot. Havi bére 2700 forint A második tud dolgozni, de mindig csak annyit dolgozik, amennyit^ éppen kell. Teljesítménye száz százalék, havi bére 3000 forint. A harmadik tud dolgozni és szorgalmas is, az átlagnál rendre többet teljesít. Ö havonta 3300 forintot visz haza a borítékban. Az idén a műhelyben összesen 450 forintnyi bérfejlesztésre van lehetőség. A kérdés mármost: a vállalat vezetői kinek mennyi béremelést adjanak? Eloszthatják egyenlően, tehát 'mind a három dolgozó kap 150—150 forintot. Ez esetben úgy okoskodhatnak, ha a legrosszabb munkás mondjuk csak 100 forintot kap, akkor 3,7 százalékkal emelkedik a bére, éppen annyival, amennyivel a fogyasztói árak az idén emelkednek, vagyis tulajdonképpen nem is adtak neki többet, csak a bére vásárlóerejét őrizték meg, hiszen az áremelkedések úgyis elviszik azt a 100 forintot. Kapjon tehát a leggyengébb munkás is némi emelést, legalább 150 forintot. Másutt, ahol a rosszul értelmezett szociális szempontokon és érzelmeken felülemelkedtek, másként osztanak, például úgy, hogy az első kap 100 forintot, a második 150-et, a harmadik 200 forintot. Év eleje lévén, a béremelések idejét éljük. Izgalom vibrál a levegőben, a vállalatoknál és szövetkezeteknél most dől el, a rendelkezésre álló bér- fejlesztés összegéből ki kapjon és mennyit. Ezzel együtt vállalati berkekben beszédtéma a január elsejével módosított bér- és keresetszabályozási rendszer. Mi újat hoztak a módosítások, amelyektől különösen a hatékonyan gazdálkodó vállalatok oly sokat vártak? Tény, az eddigi bér. és keresetszabályozási rendszereket sok kritika érte. A január elsejéig érvényben levő rendszert is, amely gedig homloktérbe állította a sokak által hőn óhajtott bértömeg-szabályozást. Rovására írták, hogy nem eléggé ösztönző, nivellálja a kereseteket és így tovább. Hogy számokkal is illusztráljuk: 1978- ban a vállalatok háromnegyede 6—7,5 százalékos bérfejlesztést hajtott végre. Mindegyik egyformán jól dolgozott?! Hol itt a különbség a jók és a gyengék között?! Mindenképpen szélsőségesebben kellene szóródniuk a kereseteknek. Mert így arról van szó, hogy a jókat lefejezik, elveszik nyereségüket, hogy odaadják bérként a gyengéknek. A bér- és keresetszabályozási rendszer alapjaiban most sem változott. Akkor mi újat kalácsot? hozott, mivel biztatnak a január elsejével bevezetett módosítások? Kissé kiengedték a féket, s jobban nyomják a gázpedált. Ezt fejtegette nemrég előttünk, s rnég száz baranyai vállalati és szövetkezeti munkaügyis előtt a rendszer egyik kidolgozója, a munkaügyi minisztériumi főosztályvezető. A rendszer korszerűsítéséről és több új elem bevezetésiről van szó. Figyelemre méltó a bérfék oldása. Mit jelent ez? Eddig a vállalatok hatékonyságuk növekedése alapján legfeljebb évi 6 százalékkal növelhették adómentesen bérszínvonalukat. Ezt a határt most felemelték 9 százalékra. A plusz 3 százalék nem tűnik soknak, ám a rendszer kidolgozói szerint ez a kis mennyiségi változás úgymond minőségi változásba csaphat át. A szabályozás most nagyobb differenciálást tesz lehetővé, az átlagos bérnövekedés a vállalatok között a 2—V százalék között szóródhat, tehát zsebbe nyúló a különbség, az új szabályozás jobban ösztönöz. A 2 százalék egyébként a legalsó határ, ennyi béremelést ugyanis minden vállalatnak biztosítanak azzal a megfontolással, hogy a legrosszabb vállalatoknál is vannak átlagon felülit nyújtó dolgozók, kár volna kedvüket szegni és kirekeszteni őket a béremelés lehetőségéből. Mondanunk sem kell, az átlag 2 százalékon belül a legjobbak kaphatnak akár 10—15 százalékos béremelést is. A módosított bér- és keresetszabályozási rendszer ösztönzőbb tehát a korábbinál. Legalábbis nagyobb lehetőségeket biztosít. Ne felejtsük el ugyanis, a központi szabályozás önmagában még nem jelenti az anyagi érdekeltség fokozását a hatékonyság növelésére, nem vezet el az ésszerű létszámgazdálkodásig. Végsősoron minden a gyárkapun belül dől el, vagyis hogy milyen a vállalaton belüli ösztönzési rendszer, bérezési forma. Hogy a béremelések idején hogyan vágják szét azt a bizonyos kalácsot. S most kanyarodjunk vissza induló példánkra. Mi lenne a legjobb elosztás a műhelyben? Talán mégiscsak az, hogy a kalácsot nem háromfelé, hanem kétfelé vágnák, a mazsolás részét a dolgozni tudó és akaró, mindig az átlagon felülit nyújtó harmadiknak juttatva. Az első tehát ne kapjon emelést, a második százötvenet, a harmadik háromszázat. így már inkább tűnődésre késztetnek a bérkülönbségek, hogy érdemes-e hajtani. Persze, más lapra tartozik, aki dolgozni akar, azt hagyni is kell dolgozni, odakészítve elébe mindig a munkát. Miklósvári Zoltán Igazi boszorkánykonyha. |A sok használattól megsötétedett rézüstökben rotyogó folyadékok, sűrű masszával teli fémkádak, csúnya, kanyargós vastag csővezetékek. Szemnek nem szép a látvány, így annál meg. lepőbb a kellemes illat, ami itt a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat zalaegerszegi gyárának régi üzemében fogad. Az egyik üstben a gyerekrózsaszín Melinda shampon kavarog, a másikban méregzöld fenyő habfürdő. Ám a finom illatok kedvelői leginkább tán a töltőteremben, azt a néhány lányt és asszonyt irigyelik, akik a gyár egyik újdonságát, az almaillatú habfürdőt töltik. A nyolcórás műszak alatt ruhájukba, bőrükbe, hajukba ivódik az üde, friss és divatos gyümölcsillat. Illat - divat Mert az illatoknak is van divatja. Nemrég még a Lux, Rexona és TABÁC hódított, aztán a nagy karriert befutott FA-készítményeket kapkodták, s ma a sláger a Zöldalma. Nos a hazai ipar végre idejében „rákapcsolt” s a külföldről vásárolt illalkoncentrátumból már itthon is megkezdték a különböző Zöldalma ápolószerek gyártását A budapesti központi gyár első kísérleti gyártásából szárma, zó Alma szappanok már kaphatók egyes kijelölt boltokban, s a közismert TOMI család is már ilyen illattal vásárolható. A zalaegerszegi gyár almafUatú készítménye a habfürdő, amit tetszetős narancssárga flakonban, EXOTIC-márka néven már vásárolhatunk a boltokban. Az egerszegiek azonban rövidesen egyéb újdonságokkal is kirukkolnak. A dinamikusan fejlődő és rendkívül hangulatosan építkező Zalaegerszeget, ha kelet felé, a Balatonhoz vezető úton hagyjuk el, a város határában az utolsó nagy épületcsoport a gyár, ahogyan csak röviden emlegetik: a KHV. 502 dolgozó jár ide naponta a városból autóbusszal, többségük nő. Ez azt jelenti, hogy a létszámból állandóan mintegy 100—120 nő gyesen van). Fiatat gyár, a termelés 1971-ben indult. Akkor a termelési érték 71 186 000 forint volt, az elmúlt évben ez az ösz. szeg már 447 millióra nőtt, s az idei évre 520 millió forintot terveztek. A hazai shamponok- nak legnagyobb részét itt gyártják, továbbá habfürdőket, folyékony mosó-, mosogató- és egyéb háztartási vegyi cikkeket. Az alig egy. évtizedes termelés után a gyár most éli megújhodását. Az irás elején említett csúnyaság kissé igazságtalan megállapítás, mert már csak egy helyen található régi berendezés. Mivel a termelést növelni, a termékskálát bővíteni szeretnék, ehhez új technológiára, új, korszerű berendezésekre van szükség. Valamennyi régi épületet felújítják, s vásároltak két darab nyugatnémet töltő, és címkéző gépsort (augusztusban érkezik) amelyekkel jelentős kézi erőt szabadítanak fel, és percenként 120 flakont töltenek majd meg. Flakonhegyek A gyár udvarába belépőt hatalmas, szinte házmagasságú sárga, rózsaszín, piros, zöld műanyag flakonhegyek fogadják. Ezek egy részét a gyárban készítik félautomata gépeken, részben különböző kis szövetkezetektől, tszfek melléküzemeiből kapják. Naponta 5—600 ezer darab fogy el belőlük, ennyit töltenek meg a két műszak alatt. Épp ezért a gyáriaknak mosta szenzációt az olasz, teljesen automata, műanyag flakonokat gyártó berendezés jelenti, amely az elmúlt hetekben kezdte meg a termelést. Különösen büszkék ró, mert saját szerelőgárdájuk szerelte be és a külföldi cég képviselője a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott tála. S a hatalmas, csarnoknyi berendezés működéséhez elegendő egy ember jelenléte, mert az egész munkafolyamatnak a lelke a karcsú, embermagasságú vezérlőpult, tele apró gombokkal, villogó lámpákkal. A rekonstrukció mellett 170— 200 millió forint értékben új beruházás is folyik. Új alap- anyaggyártó csarnok, valamint új kutató lakoratóriumok épülnek. A zalaegerszegi gyár feladatául tűzte ugyanis, hogy új alapanyagok kikísérletezésével az eddigi jelentős — 90—95 százalékos — tőkés importot csökkentse, természetesen úgy, hogy hatásában ugyanolyan vagy még jobb legyen, mintáz eddig használt külföldi. Azt tervezik, hogy már az idén 60 tonna külföldi alapanyagot helyettesítenek hazaival. Az új feladatok közé tartozik majd új illatkombináoiók létrehozása szintetikus és természetes anyagokból. Nézzük, hogy a megújhodás és az új feladatok milyen újdonságot hoznak nekünk vásárlóknak? Májusban kezdik a kísérleti gyártását alma, mandarin, barack és akác illatú különböző típusú hajápoló shamponoknak. A kereskedelemben várhatóan ez év végén jelenik meg. A már gyártott alma illatú habfürdő mellett az előbb felsorolt illatokkal is készítenek kollagén- tartalmú, bőrfrissítő hatású habfürdőket. A háztartási cikkek közül kibővül a közismert -család. Az eddigi mosogató, öblítő és lemosó mellett gyártani fognak fertőtlenítő le. mosót és kézvédő, folyékony, finom mosószert is, amely a laboratóriumi próbák szerint kiváló mosótulajdonsággal rendelkezik. Feltétlenül szólnunk kell egy olyan leendő újdonságról és kezdeményezésről, ami mint együttműködés példa lehetne, s ha sikerül, újabb jelentős import kiváltást eredményezhetne. Bár az ötlet még csak a lehetőségek tárgyalásának szintjén áll. Nézzük miről is van szó? Zalai Aiax? Zalaegerszeg környékén találtok olyan kőzetet, amelynek ásványi összetétele alapja lehetne nagy hatású, olyan hazai súrolószernek, amely a népszerű és keresett AIAX súrolóporral azonos tulajdonságokkal rendelkezne. Mivel a talált kőzet az Andráshidai Állami Gazdaság területén van, a gazdaság végezné p kitermelést, a feldolgozást, az adalék koncentrátu- mot a zalaegerszegi gyár adná, s az ő irányításuk mellett szintén a gazdaság gyártaná és töltené is. Sarok Zsuzsa ÚJ ÖNTÖDE ÉPÜL AJKÁN. Az ajkai Timföldgyár és Alumínium- kohóban hatszázhatvan millió forintos beruházási költséggel új, évi kettőezerhétszáz tonna kapacitású magasnyomású öntöde épül. A már elkészült üzemcsarnokba a legkorszerűbb olasz gyártmányú öntőgépeket szerelik fel. Az új öntöde még ebben az évben elkészül. Atadas 1981-ben Épül a baranyai központi pakuratározó A pakura a kőolajiepárlás maradványa, vele tüzelni olcsóbb, mint gázolajjal. Ezenkívül kevésbé szennyez, mint a szén. Mégis a nagyfogyasztók alig vásárolják, sőt most újabban az Alföldről Pécsre érkező földgáz felhasználásában reménykednek. Az idegenkedésben jócskán közrejátszik az a tény, hogy tárolása és kezelése rendkívül bonyolult, magas képzettséget, körültekintést kíván a személyzettől. Egyebek között nyolcvan fokon kell tartani külön e célra előállított fűtőgőzzel. Baranyában pontosan húsz éve, hogy a Pécsi Hőerőmű Vállalat bizonyos üzemállapotnál, így például kazáninduláskor o széntüzelést patkurával egészíti ki. Két — egyenként ezer köbméteres — tárolóval, ezeket kiszolgáló lefejtőállomásokkal és iparvágányhálózattal rendelkezik. Bérben tárol masoknak is, ahogy a saját igényei ezt lehetővé teszik. Már három éve felvetődött egy új tároló létesítésének a gondolata szintén o Hőerőmű területén, mivel oz ÁFOR legközelebb csak Szekszárdon és Nagykanizsán kínál pakurát. De az erőműben adva a magasan képzett technikai személyzet, a modern technológia és a fűtőgőz. így a beruházás olcsóbbnak ígérkezett. A régóta pakurával tüzelők, így a Megyei, a Szigetvári Kórház, a POTE, a Pécsi Sörgyár, a Hirdi Kenderfonó, a Baranya megyei Tejipari Vállalat és a pécsi tanács anyagilag összefogtak és tavoly ősszel egy új ötezer köbméteres tároló, egy tankautótöltő-állomás építése indult a Hőerőmű udvarán. Jelenleg alapoznak, a tereprendezés utáni földmunkák folynak. A beruházás több mint harmincmillió forintos, amiből nyolcmillió az állami támogatás. A megbízott beruházó a Pécsi Hőerőmű Vállalat. Tervező a Mélyépterv és az ÁFOR- TERV. Az építészeti kivitelező: a Villamosipari Tervező- és Építő Vállalat, a technológiáért a Csőszer felel, a hőszigetelésre a Hőtechnikai Szigetelő Vállalat kapott megbízást, míg a gépészeti kivitelező a Budapesti Vegyipari Gépgyár. A 22 méter átmérőjű és 12,5 méter magas föld feletti tárolótartályt a BVG gyártja, és most áprilisra egységeire szétszerelve hat teherautó hozza a helyszínre, hogy ott még abban a hónapban elkezdjék az összerakását. Csupán néhány speciális szivattyút és hőcserélőt vásároltak tőkés országból félmillió forint értékben, míg a többi elem, berendezés mogyar gyártmány. Az üzembe helyezést a jövő év első felében tervezik, ameny- nyiben az összes kivitelező maradéktalanul betartja a szerződéses fegyelmet. A tüzelőolaj ilyen jellegű kiváltására nagy szükség van takarékossági okok miatt is. Pakurával fűtik majd a Hőerőmű egyik zagyterében nyárra átadandó granuláló-üzemet, míg 5—10 év múlva egy pakuratüzelésű forróvizes kazánt is kialakítanak. Idén a Pécsi Sörgyár többet használ fel ebből az olcsó tüzelőenergiából. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat a központi telephelyén egy modern tárolót állított fel. Cs. J.
