Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-23 / 82. szám

y Munkával, bizakodással H olnap kezdi meg munkáját a Magyar Szocialista Mun­káspárt soron következő XII. kongresszusa. Annak a pártnak a kongresszusa, amelynek tevékenységével el­választhatatlanul összekapcsolódik az elmúlt évtizedek minden szocialista vívmánya és eredménye hazánkban. Éppen ezért az MSZMP kongresszusa és az eléje kerülő kérdések zöme nem belső pártügy csupán, hanem egész népünk, orszá­gunk jövőjét érinti. Mindenkinek fontos, hogyan alakulnak országunk társadalmi, gazdasági viszonyai, népünk életkörül­ményei. Méltán áll tehát ez az esemény a közérdeklődés középpontjában. A kongresszusnak — s ezt jogos büszkeséggel mondhatjuk — van mit összegeznie. A XI. kongresszus határozatainak vég­rehajtása során az elmúlt években is tovább erősödtek, fej­lődtek társadalmunk szocialista vonásai. Érvényesült a mun­kásosztály és a párt vezető szerepe, tovább szilárdult a mun­kásosztály hatalma, a munkás-paraszt szövetség, szélesedett és elmélyült a szocialista demokrácia, erősödött a szocialista nemzeti egység. Népgazdaságunk a nehezebb viszonyok kö­zepette is tervszerűen, arányosan fejlődött, a termelőmunka eredményeire alapozva növekedett az ország lakosságának életszínvonala. Tovább gyarapodott népünk műveltsége, szak­mai, politikai tudása. A szocialista közgondolkodás nemcsak teret hódit, de egyre inkább meghatározza a mindennapi cselekvést. Mindebben nagy szerepet játszottak a párt alapszervezetei, amelyek az elmúlt években tovább erősödtek és eredménye­sen segítették a területükön folyó építő, alkotó munkát. A pártalapszervezetek nagy felelősséggel vesznek részt a külön­böző kérdések eldöntésében, javultak és a körülményekhez igazodtak munkamódszereik. A XI. kongresszus határozatainak végrehajtásával az elmúlt öt év alatt a társadalom egy sor ellentmondása, feszitő kér­dése megoldódott. Azt tapasztaljuk azonban, hogy a régiek helyébe újabb ellentmondások léptek, és a megoldásra váró kérdések száma sem lett kevesebb. Ezek azonban gyakorta már nem azonosak a régivel, hanem minőségileg mások, a fejlődésnek egy magasabb színvonalán keletkeznek, fejlettebb viszonyok szülöttei. Belső gondjainkat tetézik bizonyos külső körülmények is. A kongresszus egyik fő feladata ezeket feltár­ni, számba venni, megoldásuk módszereit kidolgozni. 0 kongresszusra való felkészülés során, az őszinte és nyílt hangú tanácskozások vitájában, a gondokat fel­színre hozó és megoldásukat sürgető, abban részt vál­laló állásfoglalásokban egyértelműen érzékelhető volt, hogy pártunkban a politika alapvető vonalát illetően egység van. Ez ez egység nem formális, hanem a lényeget illetően az. A vitákban a párt politikájával való egyetértés nemcsak szavakban fejeződött ki. Ezt a szándékot, a dolgozók minden rétegének politikai aktivitását egyebek között a párkongresz- szus és felszabadulásunk 35. évfordulójának tiszteletére indult munkaverseny is tükrözi. Talán nincs az országban olyan ter­melő kollektive, ahol ne született volna egyéni vagy brigád­vállalás ° termelési feladatok teljesítésének előmozdítására. Nem látványos, de átgondolt és mélyreható munka előzte meg pártunk kongresszusát. Volt mód mind az országos, mind a helyi politika kérdéseinek megtárgyalására. A párttagság élt is e lehetőséggel, amit bizonyít a vitában részt vevők nagy száma, de még inkább a vita tartalma. E tanácskozáson — az adott terület sajátosságainak megfelelően természetesen más-más hangsúllyal — szóba került társadalmi fejlődésünk összes lényeges kérdése: a termelés és az elosztás, a szocia­lista demokratizmus, a tudomány, a művészetek, a közműve­lődés és az ideológiai munka, a szocialista erkölcs és élet­mód, a külpolitika és a nemzetközi munkásmozgalom kér­dései. Az eredményeket számba vevő, a gondolatokat feltáró kri­tikus és önkritikus tanácskozások voltak ezek, tükrözve egy dolgozó, szüntelenül a jobbért küzdő, gondolkodó, a jövőben bízó és azért felelősséget érző párt szellemét. M emcsak a mintegy 800 ezer kommunista, de a párton- kivüliek is nagy számban bekapcsolódtak az ország, a nép sorsát, jövőjét érintő eszmecserébe. Tudatos tö­rekvése, rendszeres gyakorlata már pártunknak, hogy a társadalom, a nép életének legfontosabb kérdéseit milliók aktív részvételével dönti el. Elvi kérdésnek tekintjük ugyanis, hogy akikre számítunk a politika valóra váltásában, azok vehessenek részt annak kialakításában is. A helyzet értékelése és a feladatok meghatározása ezúttal sem valamiféle óhajokra épül, hanem az elért eredmények és lehetőségek gondos felmérésére. Az előkészítés demokra­tizmusa is ezt szolgálta. E széles körű, a társadalom minden rétegét átfogó eszmecsere ezáltal vált újabb gyakorlati példá­jává a szocialista demokratizmus elevenségének és annak, hogy a dolgozó nép együttgondolkodása, aktivitása nélkülöz­hetetlen forrása haladásunknak. Igazolva azt az álláspontun­kat, hogy az előttünk álló feladatok csak a tömegeknek a közügyekbe való — még az eddigieknél is szélesebb körű — bevonásával oldhatók meg. A dolog természetéből fakad, hogy a további teendőket il­letően találkozhatunk túlzott, nem reális várakozásokkal is. Hiszen ilyenkor minden szóba jön, ami gondot okoz: az is, ami már most megszüntethető, éj az is, aminek teljes megol­dására még nincsenek meg a lehetőségek, amit csak hosszabb távon vehetünk célba. Társadalmi életünk számos gondján nem tudunk egy csapásra segíteni. És azokat sem tudjuk mind előre látni, amelyeket az élet majd a továbbiakban hoz magá­val. Pártunk egy kormányzó párt felelősségével és komolysá­gával tervezi meg a jövő feladatait, figyelembe véve a célok megvalósításának realitását, az új, változó viszonyok közepet­te. Nem ígérhet komolytalanul, ahogy ezt a múltban sem tet­te. n kongresszus tanácskozásának időpontja a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom megle­hetősen bonyolult időszakára esik. A párt az előző kong­resszus óta eltelt időszakban is úgy munkálkodott belső, hazai feladatainak megoldásán, hogy azokat szorosan össze­kapcsolta internacionalista jellegéből fakadó kötelezettségei­vel. Nem ismert fáradságot, hogy lehetőségeinkhez mérten előbbre vigye az imperializmus elleni küzdelem, a béke ügyét, előmozdítsa a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségét. Ahogy ez az irányelvekben is tükröződik, pártunk azt vallja, hogy további fejlődésünknek, céljaink megvalósításá­nak legfőbb záloga, szövetségünk a Szovjetunióval és a szo­cialista országokkal, s politikáját ennek szellemében alakítja a jövőben is. Az elmúlt év is igazolta, hogy pártunk a nép szolgá­latával vált a nép vezetőjévé.. A XII. kongresszusnak van mi­re építenie, van mit továbbvinnie és meggyőződéssel /altjuk, határozataival további irányt mutat, újabb lendületet ad azon az úton, amely a magyar nép felemelkedésének, boldogulásá­nak nem könnyű, de biztos és egyetlen útja. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 82. szám 1980. március 23., vasárnap Ara: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságána k lapja JUT II Magyar Szocialista és hazánk felszabadulásának Munkáspárt XII. kongresszusa 35. évfordulója tiszteletére Kommunista műszak Baranya üzemeiben Alapozzák a 138—139-es épületet Lvov-Kertvárosban Már a kora 'hajnali zajokból arra lehetett következtetni teg­nap, hogy olyan szombatra éb­red Baranya, mint legutóbb ta­lán tíz esztendeje. A Volán 12-es Vállalat számadatai bi­zonyítják, hogy a megye szin­te valamennyi üzemében dol­goztak a Magyar Vagon, és Gépgyár Vörös Csillag Gép gyárában dolgozó Sziklai Sán­dor szocialista brigád felhívá­sára. A Volán tegnap 120—130 te­hergépkocsival többet mozgatott, mint más szombatokon, szinte valamennyi szerződéses sze­mélyszállító járműve is dolgo­zott. A tegnapi kommunista műszakra egyébként a szerve­zettség is jellemző volt. A vál­lalatok a szállítási igényeket jó előre a VolánncKl egyeztet­ték. A szokásos szombati fu­varozási feladatokat ellátó sze­mélyzeten kívül a Volánnál 500. an dolgoztak társadalmi mun­kában. A Mecseki Szénbányák üze­meiben már délelőtt 4323 fő jelentkezett munkára, közülük több mint kétezren a bányák­ban, illetve a külfejtésekben dol­goztak. Tizenegyezer tonna sze. net kívánnak március 22-én o felszínre hozni. Vasason a délelőttös műszak­ban szovjet komszomolisták is dolgoztak. Pécs-Bányaüzem diszpécserközpontjában Háber József diszpécserrel és Mike Já­nos versenytitkárral kíséreltük meg nyomon követni, hogy a csaknem 500 dolgozó mit is csinál ezen a délelőttön. Az ötödik szűnt III. nyugati kereszt­vágatán a SOW—40 önjáró biztosítóberendezéssel felszerelt fejtésben dolgozott például Reinhardt Sándor szocialista bri­gádja. Az itt dolgozó bányá­szok napi 7,5 tonnás egy főre jutó teljesítménnyel várhatóan 560 tonna szenet termelnek ezen a kommunista szombaton. Egyébként az üzem vaiameny- nyi fejtési és elővájási munka­helyén dolgoznak. A Mecseki Ércbányászati Vál­lalatnál ugyancsak kommunista szombatot tartottak valameny- nyi üzemben. A Pécsi Szikra Nyomdában már a hét közben naponta 3—4 óra túlmunkát vállaltak mind­azok, akik tegnap nem értek rá’. Március 22-én azonban így is 159-en jelentkeztek munkára, a főként tavaszi könyvvásárra ke­rülő könyveken és tankönyveken dolgoztak. A Ganz Műszerművek vajsz­lói gyáregységében szombaton 6—13 óráig 185 fő dolgozott társadalmi munkában, az összes létszám több mint kétharmada támogatni kívánja bérével a község gyermekintézményeit és a dolgozók lakásépítési alap­ját. A Beremendi Cement, és Mészművekben Deli Ferenc ver­senyfelelős éppen azokat szá­molta össze, amikor kerestük, akik már ledolgozták a kommu. nista műszakot: ugyanis mint­egy 300 fő már a hét közben teljesítette vállalását, tegnap 170-en voltak benn a gyárban és még a jövő szombaton is kommunista műszakot szervez­nek. Sokakat tegnap a klinker- szalagok javításánál találtunk, míg az irodai dolgozók többsé. ge a gyár területén fát ültetett. A Dél-dunántúli Tüzép Válla­lat Rakéta szocialista brigádja Pécsett, a Fehérhegyi Általános Iskolában dolgozott. Ők egyéb, ként részt vesznek a Tolna me­gyei Vöröskereszt kezdeménye­zésére indított akcióban is (10 400 forinttal járulnak hozzá) amelynek keretében országos tábort szeretnének létrehozni, szív és érrendszeri megbetege­désben szenvedő gyermekek számára. Szigetváron, pénteken az is­kolák pedagógusai a Zöldség- szaporító. és Hajtató Közös Vállalat telephelyén dolgoztak, szombaton pedig a városi párt­bizottság, a KISZ-bizottság, a városi tanács, a HNF, az OTP, az ÁFÉSZ mintegy 100 munka­társa O' várost szépítette társa­dalmi munkában. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat 3000 dolgo­zója a vállalat épülő patacsi komplex telepén, a siklósi vá­rosrész nevelési központjában, ugyancsak a siklósi városrész­ben a 104 és 107-es jelű épü­letnél és a Bem utcai MÉSZÖV. székház építésén dolgozott. Csaknem félmillió forintnyi mun. köbért kívánnak a gyermekin­tézmények fejlesztésére fordíta­ni. A Bikali Állami Gazdaság öt. ven dolgozója tartott tegnap kommunista műszakot, a hal­feldolgozó építésénél. A szenny, és ivóvízcsatornák, valamint az elektromos bekötések föld alat­ti árkait ásták és technológiai szereléseket végeztek. A meg­keresett pénzt a bikali óvoda felújításra ajánlják fel. A Bi­kali Állami Gazdaságban még két kommunista szombatot szer­veznek. A DÉDÁSZ mohácsi kiren­deltség dolgozói Dunaszekcsőn a tanács kérésére közvilágítási lámpákat szereltek fel. Az ÉP- GÉP-nél Mohácson 110-en je­lentek meg. Az előző nap át­adott iparvágány és darujának hiánypótló munkáit végezték, míg az adminisztratívak és mű­szakiak tereprendezésen, gép­alapozáson dolgoztak. A Ma­lom és Gabonaforgalmi Válla­lat mohácsi keverőüzemében 55-en, Szederkényben 35-en, míg a mohácsi raktárbázison 40-en dolgoztak. A malom két műszakban termelt. Ugyancsak teljes kapacitással dolgoztak a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói is, az új malom építésén. Az öntöde Vállalat mohácsi öntödéjében teljes műszakot tartott az öntö­de, szerelde- és az eszterga­részlég. A Pécsi Zsolnay Porcelángyár 806 dolgozója vett részt a teg­napi kommunista műszakon. A termelő és ahhoz kapcsolódó munka 134 000 forint bérössze­gét a jóléti intézmények javára ajánlották fel. A DDGÁZ Baranya megyei üzemegységében 400-an dol­goztak, így Pécsett a Felszaba­dulás úti központban parkosí­tottak, a hálózatot építették a Székely Bertalan, a Bajnok ut­cában és a Köztársaság téren. Felajánlottak 60 000 forintot a gyermekintézmények, többek között a bakócai nevelőotthon megsegítésére. A DÉDÁSZ pécsi, szigetvári üzemigazgatóságán a vállalati központban 800-an álltak mun­kába. így például a 10 kilovol­tos vezeték építését folytatták a Tanárképző Főiskola szom­szédságában, kapcsolóórákat ellenőriztek, pénzt gyűjtöttek be. A 130 000 forintos bérrel a gyermekintézményeket segítik. A Komlói Kőbánya Vállalat gesztenyési bányájában a 35 fős Radnóti brigád 3500 tonna követ termelt ki. Bérüket, vagy­is a 7000 forintot óvodák pat- ronálására szánták. A Mecseki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaságban a 8 erdé­szetben az összes fakitermelő műszakban volt, bejöttek a munkások, a hosszúhetényi, a vajszlói, az árpádtetői és a het- vehelyi üzembe is: összesen 600-an. Erdősítésre került sor a pécsi Szentkúton, a vajszlói Alsóerdőben, Bükkháton és Fel- sőszentmárton 'határában. A 150 000 forintot iskoláknak, óvodáknak utalják át. A Baranya megyei MEZŐ­GÉP Vállalat 1500 munkása fo­gott szerszámot, így Cserkúton élelmiszeripari gépeket, Sziget­váron exportra környezetvédel­mi berendezéseket, Drávasza- bolcson pedig aluminum tartá­lyokat állítottak elő. Mágocs, Villány, Pécsvárad, Palotabo- zsok MEZŐGÉP-üzemeiben is dolgoztak. A 200 000 forint óvo­dákba, bölcsődékbe, sportléte­sítményekbe és KlSZ-szerveze- tekhez jut el. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents