Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-23 / 82. szám
y Munkával, bizakodással H olnap kezdi meg munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt soron következő XII. kongresszusa. Annak a pártnak a kongresszusa, amelynek tevékenységével elválaszthatatlanul összekapcsolódik az elmúlt évtizedek minden szocialista vívmánya és eredménye hazánkban. Éppen ezért az MSZMP kongresszusa és az eléje kerülő kérdések zöme nem belső pártügy csupán, hanem egész népünk, országunk jövőjét érinti. Mindenkinek fontos, hogyan alakulnak országunk társadalmi, gazdasági viszonyai, népünk életkörülményei. Méltán áll tehát ez az esemény a közérdeklődés középpontjában. A kongresszusnak — s ezt jogos büszkeséggel mondhatjuk — van mit összegeznie. A XI. kongresszus határozatainak végrehajtása során az elmúlt években is tovább erősödtek, fejlődtek társadalmunk szocialista vonásai. Érvényesült a munkásosztály és a párt vezető szerepe, tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, a munkás-paraszt szövetség, szélesedett és elmélyült a szocialista demokrácia, erősödött a szocialista nemzeti egység. Népgazdaságunk a nehezebb viszonyok közepette is tervszerűen, arányosan fejlődött, a termelőmunka eredményeire alapozva növekedett az ország lakosságának életszínvonala. Tovább gyarapodott népünk műveltsége, szakmai, politikai tudása. A szocialista közgondolkodás nemcsak teret hódit, de egyre inkább meghatározza a mindennapi cselekvést. Mindebben nagy szerepet játszottak a párt alapszervezetei, amelyek az elmúlt években tovább erősödtek és eredményesen segítették a területükön folyó építő, alkotó munkát. A pártalapszervezetek nagy felelősséggel vesznek részt a különböző kérdések eldöntésében, javultak és a körülményekhez igazodtak munkamódszereik. A XI. kongresszus határozatainak végrehajtásával az elmúlt öt év alatt a társadalom egy sor ellentmondása, feszitő kérdése megoldódott. Azt tapasztaljuk azonban, hogy a régiek helyébe újabb ellentmondások léptek, és a megoldásra váró kérdések száma sem lett kevesebb. Ezek azonban gyakorta már nem azonosak a régivel, hanem minőségileg mások, a fejlődésnek egy magasabb színvonalán keletkeznek, fejlettebb viszonyok szülöttei. Belső gondjainkat tetézik bizonyos külső körülmények is. A kongresszus egyik fő feladata ezeket feltárni, számba venni, megoldásuk módszereit kidolgozni. 0 kongresszusra való felkészülés során, az őszinte és nyílt hangú tanácskozások vitájában, a gondokat felszínre hozó és megoldásukat sürgető, abban részt vállaló állásfoglalásokban egyértelműen érzékelhető volt, hogy pártunkban a politika alapvető vonalát illetően egység van. Ez ez egység nem formális, hanem a lényeget illetően az. A vitákban a párt politikájával való egyetértés nemcsak szavakban fejeződött ki. Ezt a szándékot, a dolgozók minden rétegének politikai aktivitását egyebek között a párkongresz- szus és felszabadulásunk 35. évfordulójának tiszteletére indult munkaverseny is tükrözi. Talán nincs az országban olyan termelő kollektive, ahol ne született volna egyéni vagy brigádvállalás ° termelési feladatok teljesítésének előmozdítására. Nem látványos, de átgondolt és mélyreható munka előzte meg pártunk kongresszusát. Volt mód mind az országos, mind a helyi politika kérdéseinek megtárgyalására. A párttagság élt is e lehetőséggel, amit bizonyít a vitában részt vevők nagy száma, de még inkább a vita tartalma. E tanácskozáson — az adott terület sajátosságainak megfelelően természetesen más-más hangsúllyal — szóba került társadalmi fejlődésünk összes lényeges kérdése: a termelés és az elosztás, a szocialista demokratizmus, a tudomány, a művészetek, a közművelődés és az ideológiai munka, a szocialista erkölcs és életmód, a külpolitika és a nemzetközi munkásmozgalom kérdései. Az eredményeket számba vevő, a gondolatokat feltáró kritikus és önkritikus tanácskozások voltak ezek, tükrözve egy dolgozó, szüntelenül a jobbért küzdő, gondolkodó, a jövőben bízó és azért felelősséget érző párt szellemét. M emcsak a mintegy 800 ezer kommunista, de a párton- kivüliek is nagy számban bekapcsolódtak az ország, a nép sorsát, jövőjét érintő eszmecserébe. Tudatos törekvése, rendszeres gyakorlata már pártunknak, hogy a társadalom, a nép életének legfontosabb kérdéseit milliók aktív részvételével dönti el. Elvi kérdésnek tekintjük ugyanis, hogy akikre számítunk a politika valóra váltásában, azok vehessenek részt annak kialakításában is. A helyzet értékelése és a feladatok meghatározása ezúttal sem valamiféle óhajokra épül, hanem az elért eredmények és lehetőségek gondos felmérésére. Az előkészítés demokratizmusa is ezt szolgálta. E széles körű, a társadalom minden rétegét átfogó eszmecsere ezáltal vált újabb gyakorlati példájává a szocialista demokratizmus elevenségének és annak, hogy a dolgozó nép együttgondolkodása, aktivitása nélkülözhetetlen forrása haladásunknak. Igazolva azt az álláspontunkat, hogy az előttünk álló feladatok csak a tömegeknek a közügyekbe való — még az eddigieknél is szélesebb körű — bevonásával oldhatók meg. A dolog természetéből fakad, hogy a további teendőket illetően találkozhatunk túlzott, nem reális várakozásokkal is. Hiszen ilyenkor minden szóba jön, ami gondot okoz: az is, ami már most megszüntethető, éj az is, aminek teljes megoldására még nincsenek meg a lehetőségek, amit csak hosszabb távon vehetünk célba. Társadalmi életünk számos gondján nem tudunk egy csapásra segíteni. És azokat sem tudjuk mind előre látni, amelyeket az élet majd a továbbiakban hoz magával. Pártunk egy kormányzó párt felelősségével és komolyságával tervezi meg a jövő feladatait, figyelembe véve a célok megvalósításának realitását, az új, változó viszonyok közepette. Nem ígérhet komolytalanul, ahogy ezt a múltban sem tette. n kongresszus tanácskozásának időpontja a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom meglehetősen bonyolult időszakára esik. A párt az előző kongresszus óta eltelt időszakban is úgy munkálkodott belső, hazai feladatainak megoldásán, hogy azokat szorosan összekapcsolta internacionalista jellegéből fakadó kötelezettségeivel. Nem ismert fáradságot, hogy lehetőségeinkhez mérten előbbre vigye az imperializmus elleni küzdelem, a béke ügyét, előmozdítsa a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. Ahogy ez az irányelvekben is tükröződik, pártunk azt vallja, hogy további fejlődésünknek, céljaink megvalósításának legfőbb záloga, szövetségünk a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, s politikáját ennek szellemében alakítja a jövőben is. Az elmúlt év is igazolta, hogy pártunk a nép szolgálatával vált a nép vezetőjévé.. A XII. kongresszusnak van mire építenie, van mit továbbvinnie és meggyőződéssel /altjuk, határozataival további irányt mutat, újabb lendületet ad azon az úton, amely a magyar nép felemelkedésének, boldogulásának nem könnyű, de biztos és egyetlen útja. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 82. szám 1980. március 23., vasárnap Ara: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságána k lapja JUT II Magyar Szocialista és hazánk felszabadulásának Munkáspárt XII. kongresszusa 35. évfordulója tiszteletére Kommunista műszak Baranya üzemeiben Alapozzák a 138—139-es épületet Lvov-Kertvárosban Már a kora 'hajnali zajokból arra lehetett következtetni tegnap, hogy olyan szombatra ébred Baranya, mint legutóbb talán tíz esztendeje. A Volán 12-es Vállalat számadatai bizonyítják, hogy a megye szinte valamennyi üzemében dolgoztak a Magyar Vagon, és Gépgyár Vörös Csillag Gép gyárában dolgozó Sziklai Sándor szocialista brigád felhívására. A Volán tegnap 120—130 tehergépkocsival többet mozgatott, mint más szombatokon, szinte valamennyi szerződéses személyszállító járműve is dolgozott. A tegnapi kommunista műszakra egyébként a szervezettség is jellemző volt. A vállalatok a szállítási igényeket jó előre a VolánncKl egyeztették. A szokásos szombati fuvarozási feladatokat ellátó személyzeten kívül a Volánnál 500. an dolgoztak társadalmi munkában. A Mecseki Szénbányák üzemeiben már délelőtt 4323 fő jelentkezett munkára, közülük több mint kétezren a bányákban, illetve a külfejtésekben dolgoztak. Tizenegyezer tonna sze. net kívánnak március 22-én o felszínre hozni. Vasason a délelőttös műszakban szovjet komszomolisták is dolgoztak. Pécs-Bányaüzem diszpécserközpontjában Háber József diszpécserrel és Mike János versenytitkárral kíséreltük meg nyomon követni, hogy a csaknem 500 dolgozó mit is csinál ezen a délelőttön. Az ötödik szűnt III. nyugati keresztvágatán a SOW—40 önjáró biztosítóberendezéssel felszerelt fejtésben dolgozott például Reinhardt Sándor szocialista brigádja. Az itt dolgozó bányászok napi 7,5 tonnás egy főre jutó teljesítménnyel várhatóan 560 tonna szenet termelnek ezen a kommunista szombaton. Egyébként az üzem vaiameny- nyi fejtési és elővájási munkahelyén dolgoznak. A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál ugyancsak kommunista szombatot tartottak valameny- nyi üzemben. A Pécsi Szikra Nyomdában már a hét közben naponta 3—4 óra túlmunkát vállaltak mindazok, akik tegnap nem értek rá’. Március 22-én azonban így is 159-en jelentkeztek munkára, a főként tavaszi könyvvásárra kerülő könyveken és tankönyveken dolgoztak. A Ganz Műszerművek vajszlói gyáregységében szombaton 6—13 óráig 185 fő dolgozott társadalmi munkában, az összes létszám több mint kétharmada támogatni kívánja bérével a község gyermekintézményeit és a dolgozók lakásépítési alapját. A Beremendi Cement, és Mészművekben Deli Ferenc versenyfelelős éppen azokat számolta össze, amikor kerestük, akik már ledolgozták a kommu. nista műszakot: ugyanis mintegy 300 fő már a hét közben teljesítette vállalását, tegnap 170-en voltak benn a gyárban és még a jövő szombaton is kommunista műszakot szerveznek. Sokakat tegnap a klinker- szalagok javításánál találtunk, míg az irodai dolgozók többsé. ge a gyár területén fát ültetett. A Dél-dunántúli Tüzép Vállalat Rakéta szocialista brigádja Pécsett, a Fehérhegyi Általános Iskolában dolgozott. Ők egyéb, ként részt vesznek a Tolna megyei Vöröskereszt kezdeményezésére indított akcióban is (10 400 forinttal járulnak hozzá) amelynek keretében országos tábort szeretnének létrehozni, szív és érrendszeri megbetegedésben szenvedő gyermekek számára. Szigetváron, pénteken az iskolák pedagógusai a Zöldség- szaporító. és Hajtató Közös Vállalat telephelyén dolgoztak, szombaton pedig a városi pártbizottság, a KISZ-bizottság, a városi tanács, a HNF, az OTP, az ÁFÉSZ mintegy 100 munkatársa O' várost szépítette társadalmi munkában. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat 3000 dolgozója a vállalat épülő patacsi komplex telepén, a siklósi városrész nevelési központjában, ugyancsak a siklósi városrészben a 104 és 107-es jelű épületnél és a Bem utcai MÉSZÖV. székház építésén dolgozott. Csaknem félmillió forintnyi mun. köbért kívánnak a gyermekintézmények fejlesztésére fordítani. A Bikali Állami Gazdaság öt. ven dolgozója tartott tegnap kommunista műszakot, a halfeldolgozó építésénél. A szenny, és ivóvízcsatornák, valamint az elektromos bekötések föld alatti árkait ásták és technológiai szereléseket végeztek. A megkeresett pénzt a bikali óvoda felújításra ajánlják fel. A Bikali Állami Gazdaságban még két kommunista szombatot szerveznek. A DÉDÁSZ mohácsi kirendeltség dolgozói Dunaszekcsőn a tanács kérésére közvilágítási lámpákat szereltek fel. Az ÉP- GÉP-nél Mohácson 110-en jelentek meg. Az előző nap átadott iparvágány és darujának hiánypótló munkáit végezték, míg az adminisztratívak és műszakiak tereprendezésen, gépalapozáson dolgoztak. A Malom és Gabonaforgalmi Vállalat mohácsi keverőüzemében 55-en, Szederkényben 35-en, míg a mohácsi raktárbázison 40-en dolgoztak. A malom két műszakban termelt. Ugyancsak teljes kapacitással dolgoztak a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói is, az új malom építésén. Az öntöde Vállalat mohácsi öntödéjében teljes műszakot tartott az öntöde, szerelde- és az esztergarészlég. A Pécsi Zsolnay Porcelángyár 806 dolgozója vett részt a tegnapi kommunista műszakon. A termelő és ahhoz kapcsolódó munka 134 000 forint bérösszegét a jóléti intézmények javára ajánlották fel. A DDGÁZ Baranya megyei üzemegységében 400-an dolgoztak, így Pécsett a Felszabadulás úti központban parkosítottak, a hálózatot építették a Székely Bertalan, a Bajnok utcában és a Köztársaság téren. Felajánlottak 60 000 forintot a gyermekintézmények, többek között a bakócai nevelőotthon megsegítésére. A DÉDÁSZ pécsi, szigetvári üzemigazgatóságán a vállalati központban 800-an álltak munkába. így például a 10 kilovoltos vezeték építését folytatták a Tanárképző Főiskola szomszédságában, kapcsolóórákat ellenőriztek, pénzt gyűjtöttek be. A 130 000 forintos bérrel a gyermekintézményeket segítik. A Komlói Kőbánya Vállalat gesztenyési bányájában a 35 fős Radnóti brigád 3500 tonna követ termelt ki. Bérüket, vagyis a 7000 forintot óvodák pat- ronálására szánták. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban a 8 erdészetben az összes fakitermelő műszakban volt, bejöttek a munkások, a hosszúhetényi, a vajszlói, az árpádtetői és a het- vehelyi üzembe is: összesen 600-an. Erdősítésre került sor a pécsi Szentkúton, a vajszlói Alsóerdőben, Bükkháton és Fel- sőszentmárton 'határában. A 150 000 forintot iskoláknak, óvodáknak utalják át. A Baranya megyei MEZŐGÉP Vállalat 1500 munkása fogott szerszámot, így Cserkúton élelmiszeripari gépeket, Szigetváron exportra környezetvédelmi berendezéseket, Drávasza- bolcson pedig aluminum tartályokat állítottak elő. Mágocs, Villány, Pécsvárad, Palotabo- zsok MEZŐGÉP-üzemeiben is dolgoztak. A 200 000 forint óvodákba, bölcsődékbe, sportlétesítményekbe és KlSZ-szerveze- tekhez jut el. (Folytatás a 2. oldalon)
