Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-19 / 78. szám

6

Dunántúli napló

1980. március 19., szerda

A munkaügyi szabályok módosításáról

A szerkesztőség postájából E

Miért nem használják?

A népgazdaság előtt álló ko. rábbinál nagyobb feladatok miatt — annak érdekében, hogy o jogi szabályok is hatékonyan támogassák a munkaerő-gazdálkodást — szükségessé vált a Munka Törvénykönyve és egyes munkaügyi szabályok módosítása. Az életbe lépett szabályok a munkaerő rugalmasabb, jobb felhasználását, a munkaidővei való helyesebb gazdálkodást, a munkafegyelem javítását segítik elő. Ennek érdekében szigorodtak az egyes szabályok a régivel szemben> több új intézkedés pedig a dolgozók fokozott érdekvédőimét 'szolgálja.

Azáltal, hogy a dolgozó és a vállalat több munkakör ellátására is megállapodhat a munkaszerződésben, folyamatosabbá válik a munka, az állásidők pedig csökkenthetők. A munkaerő hatékonyabban használható fel. így például a dolgozót a törvényes munkaidőben alkalmazhatják részben ügyintézői, részben ügyviteli dolgozó, ként, végezhet gépírást, végezhet könyvelést, kettős munkakörben. A szerelő szakmunkás elláthatja a törvényes munkaidőben a szerelői tevékenységet, és az asztalos szakmába vágó munkát, ha mindkettőre van szakképzettsége és a két munka ellátása nem összeférhetetlen. összeférhetetlen például a pénztárosi munkakör a pénztárellenőri munkával, a raktárkönyvelés, a belső ellenőrzési munkával.

Üj szabályok jelentek meg a törvényes munkaidőn túli foglalkoztatást illetően a saját, másrészt az idegen munkáltató, nál. Lehetővé vált, hogy a törvényes munkaidő ledolgozása után a dolgozó az eredeti mun. káltatójánál másik munkát is vállaljon. így a több szakképzettséggel rendelkező dolgozó és a vállalat is jobban jár.

Vállalhat a dolgozó munkaidejét meghaladóan munkakörébe tartozó, de vállalhat a munkakörébe nem tartozó mun. kát is. Eddig nem volt lehetőség ilyen többletmunka-vállalásra, ami miatt a dolgozók nemegyszer a munkaidő letelte után egy másik üzembe mentek dolgozni, onnan pedig ide jöttek munkát vállalni. Ez a „keresztbedolgozás” általában nem volt előnyös sem a dolgozóra, sem a népgazdaságra. Most lehetőség van a saját vállalatnál is többletmun. ka végzésére, ha ebben a dolgozó és a munkáltató megálló, podik.

Ha a dolgozó a munkaidejét meghaladóan munkakörébe tartozó munka végzésére állapodik meg a munkáltatójával, akkor a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint illeti meg őt a díjazás.

Nem vállalkozhatnak természetesen ilyen munkavégzésre azok, akik túlmunkáért ellenértékre egyébként sem jogosultak, így a vezető beosztásúak, illetve a kollektív szerződés szerint azok, akik maguk határozzák meg munkaidejük felhasználását

Ha o dolgozó a munkaidejét meghaladóan — a munkáltatóval való külön megállapodás alapján — munkakörébe nem tartozó munkára vállalkozik, akkor a mellékfoglalkozásra, illetőleg a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó rendelkezések kerülnek alkalmazásra.

Egyébként o most említett és a túlmunkadíjazás szabályai szerint vállalható munkavégzési forma nem tévesztendő ösz- sze a jogszabályban meghatározott, annak alapján elrendelhető túlmunkával. A most szabályozott forma megállapodáson alapul, és a munkavégzés rendszeres. A munkáltató által előre tervezhető feladatok el Iá. tását szolgálja. Például folyamatos karbantartó munkára, vagy valamely berendezés felújítására így is meg lehet állapodni saját dolgozókkal. Ez tehát nem túlmunka, amelynek elrendelésére kivételesen, rendkívüli esetben, a kollektív szerződésben meghatározott feltételek mellett kerülhet sor. Ilyen munkavállalásnál a kollektív szerződés túlmunkát korlátozó szabályai nem alkalmazhatók.

Az új szabályozásnak az o célja, hogy saját erőből oldja meg a vállalat az ilyen betervezett munkát, és jól járjon a dolgozó is, a munkáltató is. Lényeges különbség továbbá a túlmunka és az e formájú mun. kavállalás között, hogy amíg az indokoltan felmerülő túlmunkát a munkáltató elrendeli, és a dolgozó pedig munkaköri kötelezettségként köteles azt elvégezni, addig az új szabályozás szerinti munka önként vállalt, és csak a díjazás történik a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint

(m)

Szerkesztői üzenetek

Kopányi László, Pécs: „A Dunántúli Napló szerkesztőségének ismételt kiállása demokratikus jogaink mellett, az olvasók széles táborának tetszésével találkozott" — írja többek között a levélíró. Köszönjük levelét, melyben a „Másokért csatázva” című cikkünkkel kapcsolatban írt.

I. M.-nek üzenjük, hogy ha a feleségnek nyugdíja van, a férje után nem jár tsz-járadék, de földjáradék igen.

„Ibolya" jeligére üzenjük, hogy rokkantsági nyugdíj kérelme esetleg megoldaná problémáját.

Nagy I., Mohács: A jubileumi jutalomnál csak az alapbért kaphatja meg.

*

„Vannak

még

csodák l”

Csuti János „A mezőgazda- sági gépjavítás gondjai" című riportját olvasva, amely az 1980. január 17-i Dunántúli Naplóban jelent meg, eszembe jutott egy pici epizód, amelynek szereplője voltam — alig fél éve munkahelyemen.

A cserkúti MEZŐGÉP Vállalat mágocsi gyáregységénél dolgozom, ahol 12 éve kezdték meg a gépjármű kompresszorok és légfékszerelvények komplex felújítását. Az árulistán tekintélyes c mennyiségben szerepelnek a mezőgazdasági gépekhez szükséges alkatrészek is...

Történt, hogy a forgalmazást bonyolító raktáros szabadságra ment, hosszabb időre „beugrottam" őt helyettesíteni. Jöttek- mentek a „kuncsaftok", hozták, vitték az alkatrészeket. Valamiféle elégedettség látszott rajtuk, amikor kérdéseikre, hogy kicserélem-e egyikmásik alkatrészt, igennel feleltem. „Akkor minden rendben lesz otthon!" — sóhajtott egyikük, s hosszú történetbe kezdett, melynek lényege, hogy a tsz-elnök fegyelmi büntetéssel fenyegette meg őt (anyagbeszerző) és a műhelyfőnököt: „Ha a föld alól is, hozzatok alkatrészt, a gépnek indulni kell!" De nem kanyarodok el túlságosan messzire a lényegtől, az alkatrész-forgalmazás kérdésétől. A kartonok között lapozva felfigyeltem rá, hogy bizony-bizony vannak olyan tsz-ek, állami gazdaságok, amelyek például IFA W-50-es típusú tehergépkocsijukhoz szükséges Dewanderüket há- . rom-négy hónap alatt se kapták vissza kijavítva.

Olcsó megoldás — gondoltam — értesítem őket távirattal, hogy jöhetnek az alkatrészért. Mit tudom én már, hogy hány táviratot diktáltam a telefonos asszonykának, tény, hogy sokallta ő is.

De másnap jöttek az anyag- beszerzők, s egy kis vidámság látszott rajtuk. „Vannak még csodák!” — sóhajtott egyikük, s elmondta, bizony-bizony néha egy-egy 2—300 forint értékű alkatrész után száz kilométereket kell utaznia, s az sem ritka, hogy kétszer-háromszor kell elutaznia a javító vagy gyártó céghez, amíg egyáltalán kap.

Homlokomat ráncoltam, eszembe jutott, hogy mekkora kár a gépállás. S magamban azt is megállapítottam, hogy a forgalmazó cégeknek nem nagyon megterhelő volna kiértesíteni vásárlóikat. A takarékosság szellemében erre is több fi. gyeimet kéne fordítani.

Szabó József

Március 5-én délelőtt a Hunyadi úton egy ismeretlen teherautó több mázsányi kokszot szórt az úttestre. Az arra haladó járművek forgalmát lelassította és ugyanakkor a megrendelőt is megkárosította. Nem lehetne gondosabban rakódni? (Fotó: Kóródi)

Mint a Hétfői Dunántúli Napló hűséges olvasója, nemcsak a sporthíreket olvasom előszeretettel, hanem valamennyi cikkét, mert tájékoztat olyan dolgokról is, amit talán nehezen lehetne megérteni magyarázat nélkül.

Az e havi 62. számban azonban hihetetlen megrendüléssel olvastam a szülői hanyagság, felelőtlenség áldozatairól, a gyermegbalesetek egyik gyakori formájáról, az égésről „Égett gyermekek" címmel.

Nem tudok napirendre térni a dolog felett. Lehet, hogy velejárója ennek az a tény, hogy rokkant nyugdíjasként óvodában dolgozom, ahol megbecsülnek, szeretnek nemcsak munkatársaim, hanem a gyermekek is. öröm tölti el szívemet, ha munkám végzése közben, vagy az utcán — ha találkozom velük — hangos köszöntéssel üdvözölnek. Talán a gyermekkorom nehéz helyzetéből adódik, de szeretem őket, pedig nem az enyémek.

Ami a megdöbbenésemet kiváltotta az az, hogy tudomásom szerint az égett testrészt egy idős bácsi által feltalált kenőcs — amit tudományosan is elismertek — egy óra leforgása alatt fájdalom mentessé teszi. Miért nem használják? A bürokrácia útvesztőjében elveszett? Pedig hány munkahelyen alkalmazhatnák. Például üzemi konyhákban, öntödékben, kazánoknál.

Ha lehetséges, szeretnék a szóban forgó gyógymódról, annak hatásáról lapjukban olvasni.

Hagymás Miklós

*

Kedves gesztus volt...

Március 7-én reggel 5 óra

15-kor a Budai állomásról induló GC 84-40 Skoda típusú 13-as autóbusz ugyanúgy rótta velünk a megszokott utat, mint minden nap. Kicsit még álmosak voltunk, s közömbösen te- kintgettünk a megszokott tájra. De mielőtt a Kendergyárhoz értünk volna, történt valami, ami rendkívül kedvessé tette ezt az utat.

Az autóbusz vezetője bekapcsolta mikrofonját és a következő szavakkal üdvözölt bennünket: „Jó reggelt kívánok!

Szeretettel köszöntőm a nőnap alkalmából női utasainkat és jó munkát kívánok!"

Csupán ennyi volt. Azonban mindenki felélénkült, s valami különös jó érzés töltött el bennünket. Ezen a délelőttön az egész üzem területén híre ment ennek a kedves gesztusnak.

Viszonzásul: sok-sok baleset- mentes utat kívánunk az ismeretlen autóbuszvezetőnek, az ezen a járaton utazó

Hirdi Kenderfonógyár nő dolgozói

A türelmi idő rég lejárt

Augusztusi lapunkban már beszámoltunk arról, hogyan szerez érvényt a tanács egy 1977. január 1-ével életbe lépő rendeletének, mely a kisállatok kivételével minden lovat, tehenet és disznót száműz a régi kertvárosi részből.

Kéméndi Adómmal, a Pécs megyei város Tanácsa V. B. hivatala igazgatási osztályának előadójával látogatjuk meg a magukat megmakacsoló állatta rtókat.

— A maradék 11-ből még van 6 család, az istennek se hiszik el, hogy a rendelet rájuk is vonatkozik.

Egressy Gábor u. 24., emeletes családi ház vakolás nélkül, hátul az udvarban orrfacsaró bűz és összevisszaság, lapos platójú lovaskocsit trágyával pakolnak. Kovács András van otthon, az istállóban két ló, a disznóólakban 5 süldő, 10 malac és egy koca.

— Befizették a büntetést? — kérdi az ügyintéző.

— Majd a jövő héten ... talán. Mi kérem az állatokból élünk, meg a fuvarozásból. Ha adnak telket, ahol állatokat is tarthatunk ...

— A legvégső határidő március 31. Ha addig sem viszik el az állatokat, ötezer forintig büntethetek.

A cigányasszony felvágott nyelvvel felesel. „Huszonheten lakunk itt a házban, miből éljünk? Ha az állatokat elviszik, vigye el az állam a gyerekeket és nevelje fel mindet.”

Az Egressy Gábor u. 49. sz. alatt a Jákovics és a Kolompár család lakik, nincsenek otthon, négy kutya csahol körbe, a portán szanaszét minden szemét, lom, ami bűzlik, Warsawa- roncs a porta disze. Az istálló zárva. Az állatok kint vannak Mólomban.

— öt család már eleget tett a rendeletnek, kiköltöztek Mólomba, csak az a kár, hogy ott is úgy tartják az állatokat, hogy a szomszédok joggal jönnek be hozzánk panaszkodni a bűz, a

szemét, nyáron a légyinvázió miatt.

A Móra Ferenc u. 19-ben, Pat- kóéknál hátul trágyadomb az udvarban, az asszony bottal biceg elő és kérdi: „A lovak miatt, ugye? A vásárban eladjuk, az öregem elmegy éjjeli őrnek, mert nincs nyugdíjunk, a város nyakán mégsem élhetünk. A fuvarból élünk. Etetni már nem tudok, rendes kocsist se találunk. A vásárban eladjuk a két lovat."

Viola u. 25-ben Petrovics Károly is két lovat tart, de már nem fuvaros, van egy kis földje, abból él.

— Májusnál tovább itt se lehetne tartani, kiköltözünk Mólomba a fiamékkal, akik itt szemben laknak. Nekik már kész az istállójuk is, csak pucolni kell, meg kút az itatáshoz, nekem is elkészül addigra a szobám meg az istálló. Együtt megyünk májusban.

A Sopiana gyáregységének hátsó kerítése mögött magános bódé, mellette deszkából összetákolt istállóban hat üsző.

— Mikor vették?

— Ősszel.

— A passzusok megvannak?

— Elvitte magával az uram — mondja Bagóné —, az építkezéseken fuvaroz a két lovunkkal.

— Tudják, hogy itt nem szabad állatokat tartani?

— Nem. De ha így van, adjanak másik telket. A Mandula utcában van házunk, ott se tarthatunk állatot, itt ezt júniusig le keli bontanunk, de hová menjünk? Nem találunk telket. Mólomban annyi a cigány, mint a hajamszála, oda nem megyünk. A lovak a kenyérkeresők ...

Mi a megoldás? Megtudom, hogy aki május végéig végleg nem viszi el az állatokat, azt 5000 forint pénzbírsággal sújtják, és ha az se használ, az állatokat kényszerértékesítésre vitetik el.

A türelmi idő rég lejárt. Ideje végre érvényt szerezni a rendeletnek. Murányi

Jogi

tanácsadó

I Antal I. 1941-ben bevonult tényleges katonai szolgálatra. Kérdése: ezen katonai idejét munkaviszonyába beszámítják-e?

Igen! A 17/1979. (XII. 1.) Mü. M. sz. rendelet 13. §-a értelmében a sor- (első tényleges), valamint tartalékos (pót- tartalékos) katonai szolgálat felszabadulás előtti vagy utáni, továbbá a munkaszolgálat, deportálás, illetőleg hadifogság igazolt idejét munkaviszonyban töltött időként KELL figyelembe venni.

I

K. H. kérdezi, hogy a lakás- bérleti jogviszony mikor szűnik meg?

Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 70. § (1) bekezdése értelmében a lakásbérleti jogviszony megszűnik:

a) ha a felek a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, illetőleg felbontják;

b) ha a lakás elpusztul vagy egyébként megsemmisül;

c) az arra jogosult felmondásával ;

d) ha a bérlő meghal és nincs olyan személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja;

e) ha a bérlő a lakásról lemond és nincs olyan személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja;

f) ha a bérlő a lakást elcseréli vagy elhagyja;

g) a bíróság ítélete, illetőleg a hatóság határozata alapján;

h) szolgálati lakás esetében — a szolgálati lakásra jogosultság megszűnésével.

A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezéséig is megszűnik.

Takács T. munkaviszonyát a munkáltatója felmondta és IS napra felmentette a munkavégzés alól.

Kérdése: mennyi a felmentési idő a munkaügyi jogszabáyok szerint?

Amint arról már korábban hírt adtunk, változások következtek be a munkaügyi szabályoknál 1980. január 1. napjától. A 17/1979. (XII. 1.) Mü. M. sz. rendelet 19. §-a szerint a kötelező felmentés tartama — ha a kollektív szerződés eltérően nem rendelkezik — egyhónapos felmondási idő esetén tizennyolc nap, két hónaposnál huszonegy nap, három hónapos esetén huszonnégy nap, négy hónapos vagy ennél hosz- szabb felmondási .időnél harminc nap.

A most ismertetettek szerint, ha a kollektív szerződés lehetőséget ad rá, akkor a 15 napos felmondási idő helyes lehet.

K. I. szülei termelőszövetkezeti

I tagok. Még nem tudta eldön| teni, hogy hol szeretne dolgozni.

Kérdése: a termelőszövetkezetben munkát vállalhat-e, és

dolgozhat-e mint családtag?

Igen! A termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályi előírások lehetőséget adnak arra, hogy a családtagok a termelőszövetkezetben munkát végezzenek.

A családtagot a közös munkában az elnök hozzájárulásával lehet foglalkoztatni.

A családtag köteles betartani mindazt, amit a közgyűlés, a küldöttgyűlés és a vezetőség az alapszabályban és a szövetkezet más belső szabályzataiban előírt. Be kell tartani a munkavégzéssel kapcsolatos utasításokat, és el kell végezni a kiszabott munkát.

A rendelkezések szerint a rendszeresen besegítő családtagról a szövetkezet külön nyilvántartást köteles vezetni. Jó- tudni azt is, hogy a közös munkában rendszeresen résztvevő családtaggal a szövetkezet köteles munkamegállapodást kötni!