Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-19 / 78. szám

6 Dunántúli napló 1980. március 19., szerda A munkaügyi szabályok módosításáról A szerkesztőség postájából E Miért nem használják? A népgazdaság előtt álló ko. rábbinál nagyobb feladatok miatt — annak érdekében, hogy o jogi szabályok is hatékonyan támogassák a munkaerő-gazdál­kodást — szükségessé vált a Munka Törvénykönyve és egyes munkaügyi szabályok módosí­tása. Az életbe lépett szabá­lyok a munkaerő rugalmasabb, jobb felhasználását, a munka­idővei való helyesebb gazdál­kodást, a munkafegyelem javí­tását segítik elő. Ennek érdeké­ben szigorodtak az egyes sza­bályok a régivel szemben> több új intézkedés pedig a dolgo­zók fokozott érdekvédőimét 'szolgálja. Azáltal, hogy a dolgozó és a vállalat több munkakör el­látására is megállapodhat a munkaszerződésben, folyama­tosabbá válik a munka, az ál­lásidők pedig csökkenthetők. A munkaerő hatékonyabban hasz­nálható fel. így például a dol­gozót a törvényes munkaidőben alkalmazhatják részben ügyin­tézői, részben ügyviteli dolgozó, ként, végezhet gépírást, végez­het könyvelést, kettős munka­körben. A szerelő szakmunkás elláthatja a törvényes munka­időben a szerelői tevékenysé­get, és az asztalos szakmába vágó munkát, ha mindkettőre van szakképzettsége és a két munka ellátása nem összefér­hetetlen. összeférhetetlen pél­dául a pénztárosi munkakör a pénztárellenőri munkával, a raktárkönyvelés, a belső ellen­őrzési munkával. Üj szabályok jelentek meg a törvényes munkaidőn túli fog­lalkoztatást illetően a saját, másrészt az idegen munkáltató, nál. Lehetővé vált, hogy a tör­vényes munkaidő ledolgozása után a dolgozó az eredeti mun. káltatójánál másik munkát is vállaljon. így a több szakkép­zettséggel rendelkező dolgozó és a vállalat is jobban jár. Vállalhat a dolgozó munka­idejét meghaladóan munkakö­rébe tartozó, de vállalhat a munkakörébe nem tartozó mun. kát is. Eddig nem volt lehető­ség ilyen többletmunka-válla­lásra, ami miatt a dolgozók nemegyszer a munkaidő le­telte után egy másik üzembe mentek dolgozni, onnan pedig ide jöttek munkát vállalni. Ez a „keresztbedolgozás” álta­lában nem volt előnyös sem a dolgozóra, sem a népgazda­ságra. Most lehetőség van a saját vállalatnál is többletmun. ka végzésére, ha ebben a dol­gozó és a munkáltató megálló, podik. Ha a dolgozó a munkaidejét meghaladóan munkakörébe tartozó munka végzésére álla­podik meg a munkáltatójával, akkor a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint illeti meg őt a díjazás. Nem vállalkozhatnak termé­szetesen ilyen munkavégzésre azok, akik túlmunkáért ellenér­tékre egyébként sem jogosul­tak, így a vezető beosztásúak, illetve a kollektív szerződés sze­rint azok, akik maguk határoz­zák meg munkaidejük felhasz­nálását Ha o dolgozó a munkaidejét meghaladóan — a munkálta­tóval való külön megállapodás alapján — munkakörébe nem tartozó munkára vállalkozik, ak­kor a mellékfoglalkozásra, ille­tőleg a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó rendelkezések kerülnek alkal­mazásra. Egyébként o most említett és a túlmunkadíjazás szabályai szerint vállalható munkavégzé­si forma nem tévesztendő ösz- sze a jogszabályban meghatá­rozott, annak alapján elrendel­hető túlmunkával. A most sza­bályozott forma megállapodá­son alapul, és a munkavégzés rendszeres. A munkáltató által előre tervezhető feladatok el Iá. tását szolgálja. Például folya­matos karbantartó munkára, vagy valamely berendezés fel­újítására így is meg lehet álla­podni saját dolgozókkal. Ez te­hát nem túlmunka, amelynek elrendelésére kivételesen, rend­kívüli esetben, a kollektív szer­ződésben meghatározott felté­telek mellett kerülhet sor. Ilyen munkavállalásnál a kollektív szerződés túlmunkát korlátozó szabályai nem alkalmazhatók. Az új szabályozásnak az o célja, hogy saját erőből oldja meg a vállalat az ilyen beter­vezett munkát, és jól járjon a dolgozó is, a munkáltató is. Lé­nyeges különbség továbbá a túlmunka és az e formájú mun. kavállalás között, hogy amíg az indokoltan felmerülő túl­munkát a munkáltató elrendeli, és a dolgozó pedig munkakö­ri kötelezettségként köteles azt elvégezni, addig az új szabá­lyozás szerinti munka önként vállalt, és csak a díjazás tör­ténik a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint (m) Szerkesztői üzenetek Kopányi László, Pécs: „A Dunántúli Napló szerkesztőségének ismételt ki­állása demokratikus jogaink mellett, az olvasók széles táborának tetszé­sével találkozott" — írja többek kö­zött a levélíró. Köszönjük levelét, melyben a „Másokért csatázva” cí­mű cikkünkkel kapcsolatban írt. I. M.-nek üzenjük, hogy ha a fe­leségnek nyugdíja van, a férje után nem jár tsz-járadék, de földjáradék igen. „Ibolya" jeligére üzenjük, hogy rokkantsági nyugdíj kérelme esetleg megoldaná problémáját. Nagy I., Mohács: A jubileumi ju­talomnál csak az alapbért kaphatja meg. * „Vannak még csodák l” Csuti János „A mezőgazda- sági gépjavítás gondjai" című riportját olvasva, amely az 1980. január 17-i Dunántúli Napló­ban jelent meg, eszembe ju­tott egy pici epizód, amelynek szereplője voltam — alig fél éve munkahelyemen. A cserkúti MEZŐGÉP Válla­lat mágocsi gyáregységénél dolgozom, ahol 12 éve kezdték meg a gépjármű kompresszo­rok és légfékszerelvények komplex felújítását. Az árulis­tán tekintélyes c mennyiségben szerepelnek a mezőgazdasági gépekhez szükséges alkatré­szek is... Történt, hogy a forgalmazást bonyolító raktáros szabadságra ment, hosszabb időre „beug­rottam" őt helyettesíteni. Jöt­tek- mentek a „kuncsaftok", hozták, vitték az alkatrészeket. Valamiféle elégedettség lát­szott rajtuk, amikor kérdéseik­re, hogy kicserélem-e egyik­másik alkatrészt, igennel felel­tem. „Akkor minden rendben lesz otthon!" — sóhajtott egyi­kük, s hosszú történetbe kez­dett, melynek lényege, hogy a tsz-elnök fegyelmi büntetéssel fenyegette meg őt (anyagbe­szerző) és a műhelyfőnököt: „Ha a föld alól is, hozzatok alkatrészt, a gépnek indulni kell!" De nem kanyarodok el túlságosan messzire a lényeg­től, az alkatrész-forgalmazás kérdésétől. A kartonok között lapozva felfigyeltem rá, hogy bizony-bizony vannak olyan tsz-ek, állami gazdaságok, amelyek például IFA W-50-es típusú tehergépkocsijukhoz szükséges Dewanderüket há- . rom-négy hónap alatt se kap­ták vissza kijavítva. Olcsó megoldás — gondol­tam — értesítem őket távirat­tal, hogy jöhetnek az alkatré­szért. Mit tudom én már, hogy hány táviratot diktáltam a te­lefonos asszonykának, tény, hogy sokallta ő is. De másnap jöttek az anyag- beszerzők, s egy kis vidámság látszott rajtuk. „Vannak még csodák!” — sóhajtott egyikük, s elmondta, bizony-bizony né­ha egy-egy 2—300 forint érté­kű alkatrész után száz kilomé­tereket kell utaznia, s az sem ritka, hogy kétszer-háromszor kell elutaznia a javító vagy gyártó céghez, amíg egyálta­lán kap. Homlokomat ráncoltam, eszembe jutott, hogy mekkora kár a gépállás. S magamban azt is megállapítottam, hogy a forgalmazó cégeknek nem na­gyon megterhelő volna kiérte­síteni vásárlóikat. A takarékos­ság szellemében erre is több fi. gyeimet kéne fordítani. Szabó József Március 5-én délelőtt a Hunyadi úton egy ismeretlen teherautó több mázsányi kokszot szórt az úttestre. Az arra haladó járművek forgalmát lelassította és ugyanakkor a megrendelőt is meg­károsította. Nem lehetne gondosabban rakódni? (Fotó: Kóródi) Mint a Hétfői Dunántúli Napló hűséges olvasója, nem­csak a sporthíreket olvasom előszeretettel, hanem vala­mennyi cikkét, mert tájékoztat olyan dolgokról is, amit talán nehezen lehetne megérteni magyarázat nélkül. Az e havi 62. számban azon­ban hihetetlen megrendüléssel olvastam a szülői hanyagság, felelőtlenség áldozatairól, a gyermegbalesetek egyik gya­kori formájáról, az égésről „Égett gyermekek" címmel. Nem tudok napirendre térni a dolog felett. Lehet, hogy ve­lejárója ennek az a tény, hogy rokkant nyugdíjasként óvodá­ban dolgozom, ahol megbe­csülnek, szeretnek nemcsak munkatársaim, hanem a gyer­mekek is. öröm tölti el szíve­met, ha munkám végzése köz­ben, vagy az utcán — ha ta­lálkozom velük — hangos kö­szöntéssel üdvözölnek. Talán a gyermekkorom nehéz helyzeté­ből adódik, de szeretem őket, pedig nem az enyémek. Ami a megdöbbenésemet ki­váltotta az az, hogy tudomá­som szerint az égett testrészt egy idős bácsi által feltalált kenőcs — amit tudományosan is elismertek — egy óra lefor­gása alatt fájdalom mentessé teszi. Miért nem használják? A bürokrácia útvesztőjében el­veszett? Pedig hány munkahe­lyen alkalmazhatnák. Például üzemi konyhákban, öntödék­ben, kazánoknál. Ha lehetséges, szeretnék a szóban forgó gyógymódról, an­nak hatásáról lapjukban ol­vasni. Hagymás Miklós * Kedves gesztus volt... Március 7-én reggel 5 óra 15-kor a Budai állomásról in­duló GC 84-40 Skoda típusú 13-as autóbusz ugyanúgy rótta velünk a megszokott utat, mint minden nap. Kicsit még álmo­sak voltunk, s közömbösen te- kintgettünk a megszokott tájra. De mielőtt a Kendergyárhoz értünk volna, történt valami, ami rendkívül kedvessé tette ezt az utat. Az autóbusz vezetője bekap­csolta mikrofonját és a követ­kező szavakkal üdvözölt ben­nünket: „Jó reggelt kívánok! Szeretettel köszöntőm a nőnap alkalmából női utasainkat és jó munkát kívánok!" Csupán ennyi volt. Azonban mindenki felélénkült, s valami különös jó érzés töltött el ben­nünket. Ezen a délelőttön az egész üzem területén híre ment ennek a kedves gesztusnak. Viszonzásul: sok-sok baleset- mentes utat kívánunk az isme­retlen autóbuszvezetőnek, az ezen a járaton utazó Hirdi Kenderfonógyár nő dolgozói A türelmi idő rég lejárt Augusztusi lapunkban már beszámoltunk arról, hogyan szerez érvényt a tanács egy 1977. január 1-ével életbe lépő rendeletének, mely a kisállatok kivételével minden lovat, tehe­net és disznót száműz a régi kertvárosi részből. Kéméndi Adómmal, a Pécs megyei város Tanácsa V. B. hivatala igazgatási osztályának előadójával látogatjuk meg a magukat megmakacsoló állat­ta rtókat. — A maradék 11-ből még van 6 család, az istennek se hiszik el, hogy a rendelet rájuk is vonatkozik. Egressy Gábor u. 24., eme­letes családi ház vakolás nél­kül, hátul az udvarban orrfa­csaró bűz és összevisszaság, lapos platójú lovaskocsit trá­gyával pakolnak. Kovács And­rás van otthon, az istállóban két ló, a disznóólakban 5 sül­dő, 10 malac és egy koca. — Befizették a büntetést? — kérdi az ügyintéző. — Majd a jövő héten ... ta­lán. Mi kérem az állatokból élünk, meg a fuvarozásból. Ha adnak telket, ahol állatokat is tarthatunk ... — A legvégső határidő már­cius 31. Ha addig sem viszik el az állatokat, ötezer forintig büntethetek. A cigányasszony felvágott nyelvvel felesel. „Huszonheten lakunk itt a házban, miből él­jünk? Ha az állatokat elviszik, vigye el az állam a gyerekeket és nevelje fel mindet.” Az Egressy Gábor u. 49. sz. alatt a Jákovics és a Kolompár család lakik, nincsenek otthon, négy kutya csahol körbe, a portán szanaszét minden sze­mét, lom, ami bűzlik, Warsawa- roncs a porta disze. Az istálló zárva. Az állatok kint vannak Mólomban. — öt család már eleget tett a rendeletnek, kiköltöztek Mó­lomba, csak az a kár, hogy ott is úgy tartják az állatokat, hogy a szomszédok joggal jönnek be hozzánk panaszkodni a bűz, a szemét, nyáron a légyinvázió miatt. A Móra Ferenc u. 19-ben, Pat- kóéknál hátul trágyadomb az udvarban, az asszony bottal biceg elő és kérdi: „A lovak miatt, ugye? A vásárban elad­juk, az öregem elmegy éjjeli őrnek, mert nincs nyugdíjunk, a város nyakán mégsem élhe­tünk. A fuvarból élünk. Etetni már nem tudok, rendes kocsist se találunk. A vásárban elad­juk a két lovat." Viola u. 25-ben Petrovics Károly is két lovat tart, de már nem fuvaros, van egy kis föld­je, abból él. — Májusnál tovább itt se le­hetne tartani, kiköltözünk Mó­lomba a fiamékkal, akik itt szemben laknak. Nekik már kész az istállójuk is, csak pu­colni kell, meg kút az itatás­hoz, nekem is elkészül addigra a szobám meg az istálló. Együtt megyünk májusban. A Sopiana gyáregységének hátsó kerítése mögött magános bódé, mellette deszkából össze­tákolt istállóban hat üsző. — Mikor vették? — Ősszel. — A passzusok megvannak? — Elvitte magával az uram — mondja Bagóné —, az épít­kezéseken fuvaroz a két lo­vunkkal. — Tudják, hogy itt nem sza­bad állatokat tartani? — Nem. De ha így van, ad­janak másik telket. A Mandula utcában van házunk, ott se tarthatunk állatot, itt ezt jú­niusig le keli bontanunk, de hová menjünk? Nem találunk telket. Mólomban annyi a ci­gány, mint a hajamszála, oda nem megyünk. A lovak a ke­nyérkeresők ... Mi a megoldás? Megtudom, hogy aki május végéig végleg nem viszi el az állatokat, azt 5000 forint pénzbírsággal sújt­ják, és ha az se használ, az ál­latokat kényszerértékesítésre vi­tetik el. A türelmi idő rég lejárt. Ide­je végre érvényt szerezni a ren­deletnek. Murányi Jogi tanácsadó I Antal I. 1941-ben bevonult tényleges katonai szolgálatra. Kérdése: ezen katonai idejét munkaviszonyába beszámít­ják-e? Igen! A 17/1979. (XII. 1.) Mü. M. sz. rendelet 13. §-a ér­telmében a sor- (első tényle­ges), valamint tartalékos (pót- tartalékos) katonai szolgálat felszabadulás előtti vagy utáni, továbbá a munkaszolgálat, de­portálás, illetőleg hadifogság igazolt idejét munkaviszonyban töltött időként KELL figyelembe venni. I K. H. kérdezi, hogy a lakás- bérleti jogviszony mikor szűnik meg? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 70. § (1) bekezdése értelmében a lakásbérleti jog­viszony megszűnik: a) ha a felek a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, illetőleg felbont­ják; b) ha a lakás elpusztul vagy egyébként megsemmisül; c) az arra jogosult felmon­dásával ; d) ha a bérlő meghal és nincs olyan személy, aki a la­kásbérleti jogviszonyt folytatja; e) ha a bérlő a lakásról le­mond és nincs olyan személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja; f) ha a bérlő a lakást el­cseréli vagy elhagyja; g) a bíróság ítélete, illetőleg a hatóság határozata alapján; h) szolgálati lakás esetében — a szolgálati lakásra jogo­sultság megszűnésével. A határozott időre szóló, ille­tőleg valamely feltétel bekövet­kezéséig tartó lakásbérleti jog­viszony a szerződésben megha­tározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezéséig is megszűnik. Takács T. munkaviszonyát a munkáltatója felmondta és IS napra felmentette a munkavég­zés alól. Kérdése: mennyi a felmentési idő a munkaügyi jogszabáyok szerint? Amint arról már korábban hírt adtunk, változások követ­keztek be a munkaügyi szabá­lyoknál 1980. január 1. napjá­tól. A 17/1979. (XII. 1.) Mü. M. sz. rendelet 19. §-a szerint a kötelező felmentés tartama — ha a kollektív szerződés elté­rően nem rendelkezik — egy­hónapos felmondási idő esetén tizennyolc nap, két hónaposnál huszonegy nap, három hóna­pos esetén huszonnégy nap, négy hónapos vagy ennél hosz- szabb felmondási .időnél har­minc nap. A most ismertetettek szerint, ha a kollektív szerződés lehe­tőséget ad rá, akkor a 15 na­pos felmondási idő helyes le­het. K. I. szülei termelőszövetkezeti I tagok. Még nem tudta eldön­| teni, hogy hol szeretne dol­gozni. Kérdése: a termelőszövetkezet­ben munkát vállalhat-e, és dolgozhat-e mint családtag? Igen! A termelőszövetkeze­tekre vonatkozó jogszabályi előírások lehetőséget adnak arra, hogy a családtagok a ter­melőszövetkezetben munkát vé­gezzenek. A családtagot a közös mun­kában az elnök hozzájárulá­sával lehet foglalkoztatni. A családtag köteles betar­tani mindazt, amit a közgyűlés, a küldöttgyűlés és a vezetőség az alapszabályban és a szövet­kezet más belső szabályzatai­ban előírt. Be kell tartani a munkavégzéssel kapcsolatos utasításokat, és el kell végezni a kiszabott munkát. A rendelkezések szerint a rendszeresen besegítő család­tagról a szövetkezet külön nyil­vántartást köteles vezetni. Jó- tudni azt is, hogy a közös mun­kában rendszeresen résztvevő családtaggal a szövetkezet köteles munkamegállapodást kötni!

Next

/
Thumbnails
Contents