Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-19 / 78. szám

1980. március 19., szerda Dunántúli napló 3 24 óra múlva folyik a csapokból Amíg Pécsre ér a Duna-víz Az év közepén bekapcsolják a szederkényi kutakat Pécs ivóvizének jelentős ré­szét már két évtizede a Duná­ból kapja. Az ERBE beruházá­sában épült „köldökzsinórt” 1959 végén adták át a Pécsi Hőerőmű hűtővíz-igényének biz­tosítására, de a 37,2 kilométer hosszú, 700-as átmérőjű, 100 méteres szintkülönbséget átíve­lő csőkígyó azóta is egyre több ivóvizet ad a városnak. Az első üzemeltetőt, a hő­erőművet 1972-ben felváltotta a Pécsi Vízmű, majd 1975-ben a jelenleg is üzemeltető Du­nántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat vette kezelésbe a Duna—1 vízrend­szert. I. A DRW pécsi üzemigazgató­ságán Csonka Ferenc üzem- igazgatót és Buchberger József műszaki vezetőt a vízhozam-nö­velő vállalati fejlesztésekről kérdezem. — Pécs egyre több és több vizet kér, ezt tudjuk, és azon vagyunk, hogy meg is adhassuk a fejlesztési léhetőségeinken belül. A belvárdgyulai gyorsító­állomást 1977-ben helyeztük üzembe 38,5 millió forintos be­ruházással, hogy rásegíthessen a mohácsi indítóállomásnak és több vizet hozzon a rendszer Pécsre. Szederkénytől üszögig már az új ezres Szentáb veze­téken jön a víz, ezért a szivaty- tyúkat 4 milliós költséggel na­gyobb teljesítményűekre cse­réltük. így több vizet adhatunk és az üzembiztonság is meg­nőtt. — A szederkényi terület kút- jóit mikor léptetik be? — A területen 1971-ben fúrt két kút összhozama a tervezők szerint naponta 9,5—11 ezer köbméter. Most a kutak tisztí­tása, a vezetékhálózat kiépíté­se van soron 31 millió forintos ráfordítással. Ha minden jól megy, június 30-ig a két kút vizét is elhozzuk Pécsnek oz „öreg" 700-as vezetéken. — Mennyi vizet kapunk Mo­hácsról? — A felszíni vízkiemelő mű napi átlagban a MOFÁ-nak 10 000 köbméter nyers Duna- vizet, Mohácsnak 4000 köbmé­ter ivóvizet ad, Pécs felé 45—46 ezer köbméter előtisztított Du- na-vizet indít. Az erőmű vízigé­nye maximálisan 21 000 köbmé­ter naponta, ha kérik, ennyit kötelesek vagyunk adni. Saját felhasználásunk: az ivóvíz-szű­rőink visszaöblítésére naponta- kétnaponta 1300 köbméter. A többit a város kapja. — Félő, több kellene. Tudnak többet adni? — Jelenleg a mohácsi derí­tőnkön múlik minden, mely a teljesítőképességének határán üzemel. A NOVEX Külkereske­delmi Vállalat szabadalma az eddigieknél is hatékonyabb de­rítést tesz lehetővé, megkötöt­tük a szerződést, az év végén szerelik, és bízunk benne, hogy az 1—2 milliós beruházással több és jobb minőségű vizet kapunk Mohácsról. Addig is oz új ezres üzembevétele, a na­gyobb teljesítményű belvárd- gyuloi szivattyúk belépése je­lentik a többletvizet, de hogy mennyit adhatnak hosszú távon még nem tudjuk. „Képlékeny" még a rendszer, az összehan­golás, bemérés van soron. II. Végigkísérem a Duna-vizet a kiemeléstől egészen addig, amíg folyni kezd a pécsi cso- pokból. Horváth Sándorral, az üszö- gi telep üzemvezetőjével indu­lunk Mohácsra, ahol Vincze Antal üzemvezető először a ki­emelőhöz vezet. A két 17 mé­teres szívóakna betontetején állva nézzük o méltóságtelje­sen hömpölygő Dunát.- Az eddig mért legalacso­nyabb vízállásnál is 20 centi­vel lejjebb van az ezres be­ömlőcső teteje, azon át folyik be a víz a szívóaknákba. Most aránylag könnyű a dolgunk, elég magas a vízállás, a vízben jobban szétoszlik a szennyező­dés, könnyebb tisztítanunk. A hatalmas terem medencéi­ben folydogál a víz. — Itt a homokfogóban vagy előülepítőben káliumpermanga- nátot adagolunk, aztán ülepítő vegyszerként alumínium-szulfát következik, az pelyhesedés köz­ben megköti a lébegő anya­gokat, aztán jön a kovasav és ha szükséges, az aktív szenet is (befogjuk. A medencesor vége felé az egyre átlátszóbb víz az ülepí­tőmedencékbe folyik, abból a nagynyomású szivattyúk szívó­medencéibe, onnan nyomják megállás nélkül a vizet Pécs felé. — Mitől tartanak?- Az áramszünettől. Saját transzformátorállomásunk két­oldalú betáplálással kapjai a 35 kilovoltos, feszültséget, még­is volt áramkimaradás. Víz mindig van a Dunában, de ha áramunk nincs . .. Ha nagyon szennyezett a Duna, alacsony a vízállás és a víz is hideg, okkor a derítésünk válik las­súbbá. Más okból még nem álltunk. Minden berendezésből van azonnal indítható tartalé­kunk. A laborban a Mohácsról in­duló vizet óránként, vagy sű­rűbben vizsgálják. A Duna-vi­zet 6 óránként, vagy szükség szerint gyakrabban vallatják és az eredmény függvényében adagolják a vegyszereket. A KÖJÁL rendszeresen, a Vízügyi Igazgatóság hetente, a VITUKI ritkábban ellenőriz, de ha szennyáradatot hoz a Duna . . . A nagynyomású gépházban Farkas Gyula elektrikus szem­mel tartja a műszereket, ha valamelyik veszélyt jelez, intéz­kedik, vagy maga is elindul felkutatni, elhárítani a hibát. Somos László vízműgépész ve­zeti az üzemnaplót, kétórán- ként minden egységet bejár, zsírozza a gépeket, ellenőrzi a csapágyak hőmérsékletét, az olaj hőfokát. Ha rendellenes- get észlel, közli az elektrikussal és annak döntése nyomán leál­lítja a hibás egységet és indít­ja a tartalékot. Adatok oz üzem naplóból. Dátum: március 5. 16 óra. Víz­állás: 366 cm. Vízkivétel: 1940 köbméter óránként. (A nagy szivattyú dolgozik, de ha kell, rásegít a kicsi is.) III. A belvárdgyulai gyorsítóállo­másig kb 21 kilométert halad a víz a Dunától. Az öt új D-800-as szivattyú közül egy a tartalék. Rideg István gépész a műszerekre hagyatkozva dönt, indítson-e és mikor áll­jon le a gépekkel, mert az egyetlen összeköttetési lehető­sége, a telex nem üzemel. („Délelőtt vihar volt, azóta sü­ket") A második pécs—mohácsi vízvezeték építését jelenleg Szajk határában végzik rr Őrszolgálat a Balatonon Megerősített szolgálatot tar­tanak, kettőzött figyelemmel ügyelnek a vízterületre a halá­szok és a partőrök a Balato­non. A partokon kívül a náda­sok távolabbi, rejtett helyeit is szemmel tqrtják. Az illetékesek megállapításai szerint ugyanis az utóbbi két-három évben nem csökkent az orvhorgászok és -halászok száma. A Balatoni Halgazdasági Vállalat és a Magyar Horgá­szok Országos Szövetsége idén is több millió forintot költ a Balaton halállományának gya­rapítására, ivadékok és előne­velt állomány betelepítésére. A halászokon kívül éppen ezért a halgazdálkodás részesei, a horgászok is segítik a tó halál­lományának védelmét. Ök ön­kéntes őrszolgálatot tartanak. Javul a kereskedelmi ellátás Szövetkezeti áruház — Mennyit dolgoznak a szi­vattyúik? — Most még csak napi 2-3 órát. A 700-ason megszívjuk, így Mohács több vizet adhat a vezetékbe, tőlünk már az ezre­sen megy tovább. Ha belé­pünk, több víz jut Pécsre. IV. A csőkígyóból 8—9 órás áramlás után érkezik a víz az üszögi telepre. A tolózárkam­rából egyenesen továbbhalad a víz a hőerőműbe, a felesle­ges mennyiséget az A-B-C-jelű 10-10 ezer köbméteres tározók (pufferek) nyelik el. Ezekbe a mohácsi nyomás viszi fel a vi­zet, míg az ivóvízre szolgáló tízezres „D” tárolóba az elő- klórozás után szivattyú segíti. üszögről az erőmű két 500- as vezetéken kapja a tisztított Duna-vizet, innen indul a 400- as iporivíz-vezeték is, amihez hidrotórusz csatlakozik. (A vá­ros nagyobb ipari fogyasztói jelenleg a Pécsi Vízmű tisztí­tott szennyvizét kapják — ez tehát biztonsági tartalékként szolgál.) A tározók mögött építi a DÉLVIÉP az ötödik tízezrest — mór a Duna—2. rendszerhez. Horváth Sándor üzemvezető a D-tározóra műtőt: — Gravitálva folyik két 400- as csövön a víz a víztisztító­műbe. összesen 16 zárt gyors­szűrőnk van, kétszintesek: felül kavics, alul aktív szén, o Fil- trasol—400-as szűri a vizet, az az 5000 köbméteres ivóvíztáro­zóba kerül. (Eredetileg kettőt terveztek!) Abból az utóklóro- zás után áramlik a pécsi ivó­víz-hálózatba a 400-as és az 500-as vezetéken, de ha a Pé­csi Vízmű diszpécsere kéri, be­kapcsoljuk a gyorsító szivattyút. Az üszögi diszpécserszobá­ban március 6-án, délután, a műszerek adatai: Mohácsról ér­kező víz 1700 köbméter órán­ként, Pécsnek ivóvíz kiadva 1200 köbméter. Vukovics Mi­hály műszakvezető gépész és Gyura János gépész a Pécsi Vízművel telexen és városi te­lefonon, a hőerőművel annak a házi telefonközpontján ót, Mo­háccsal telexen és postai tele­fonvonallal, Belvárdgyulával telexen tart összeköttetést. V. A Duna—1 vízrendszer főbb jellemzői: ahány köbméter víz, annál valamivel több kilowatt­óra felhasznált villamos energia. A vezetékben egyidoben 14 ezer köbméter víz áramlik. A Duna vize — 70 ember közre­működésével - 24 óra eltelté­vel folyik ki a pécsi csapokból. Két évtized múltán is megol­datlan a rendszer automatizált figyelése, irányítása. A DRW ígéretet kapott, hogy rövidesen URH-hírlónccal szerelheti fel a mohácsi, belvárdgyulai, üszögi telepeit és a mozgó hibaelhárí­tószolgálat is kap URH adó­vevőket. Muiányi László épül Komlón Bányásznapon áruházat avat­nak Komlón. A helyi áfész első nagy ke­reskedelmi létesítménye a Zen­gő Áruház. Építését 1974-ben határozták el, de a születését hosszú vajúdás előzte meg. Még ma, néhány hónappal az átadás előtt is, sokan azt mér­legelik az üzletház jövőjét félt­ve: vajon megél-e majd? Lesz-e hozzá vásárlóerő a városban? Szükséges-e a szövetkezeti ke­reskedelem kiépítése ott, ahol az állami üzlethálózat látja el a város lokosságát. A város vezetői egyértelműen az építkezés mellett döntöttek, támogatták a szövetkezetét a beruházás megvalósításában. Gallusz József, a városi párt­bizottság első titkára: — A városépítés első éveiben szenet kellett termelnünk gyor­san, nagy mennyiségben. Ekkor a legfontosabb feladatunk az volt, hogy a munkásoknak la­kást adjunk, a pihenésüket biz­tosítsuk. Amikor az embe'ek „jól Igktak", tovább léphettünk az ellátásuk javításában. De új várost kellett építenünk, s nem lévén más lehetőségünk, a ke­reskedelmi egységeket o régi községi házakban rendeztük be. És a komlói embereknek igazuk van, amikor vitatkoznak a keres­kedelmi ellátás helyzetén, mert ha velünk egyenrangú váro­sokat nézzük, a legtöbb jóval előnyösebb alapról indult. Ba­ján például megvolt a régi ke­reskedelmi hálózat, azt kellett szocialista alapokra helyezniük. Boranyában az üzlethálózat szempontjából Komló a leg­rosszabbul ellátott város, s még akkor is csak a megyei átlagot érjük el, ha elkészül a Zengő Áruház. — A komlói emberek várják az új üzletházat, azoknak a becsületes munkósembereknek oz örömével, akik kivárták, ma­radtak a városépítés nehéz éveiben. Most megoldjuk az élelmiszer, a ruházat és a mű­szaki áruellátást, de az embe­rek még nagyobb igényekkel lépnek fel és ez további fej­lesztésekre késztet bennünket. Foglalkozhatunk majd a ven­déglátással, mert ezen a téren még 1950-et írunk... A szövetkezeti kereskedelem kiépítését késleltették Komlón is az 1960-as években hozott országos intézkedések. Ezek szerint a SZÖVOSZ nem keres­kedhetett ott, ahol az állami szervezet meqalakult. A Komiéi ÁFÉSZ is 1967-ben jött létre, de a mai napig a járás községei­nek ellátásában van csupán je­lentős feladata. A fordulatot az ötödik ötéves terv évei hoz­ták, amikor a kiemelt bányász- lakás-építési program keretében Az épülő komlói áruház ezer otthon épült a városban. Megkezdték az új városközpont tervezését, eltűnt a régi falu­mag, és az öreg házakkal együtt a kis boltok is. A szétszórt, szakosított üzle­tek jellemzik o komlói kereske­delmi hálózatot. A Tolna me­gyei Állami Építőipari Vállolat építi az első áruházat, amely­ben egy helyen sokféle cikket beszerezhetnek a vásárlók. Az áfész tizenhétmillió forint álla­mi támogatásban részesült, húszmillió forinttal segít az építkezésben a SZÖVOSZ, va­lamint tizennégymillió forinttal a MÉSZÖV és hétmillióval a Komló városi Tanács. Nyolc­vanhárommillió forintot költe­nek az építésre, a berendezé­sekre és az áru beszerzésére. Hogyan kapcsolódik majd az áruház Komló kereskedelmi szervezetébe? Milyen szerepet vállal a lakosság mind jobb el­látásában? Morber János, a Városi Tanács elnöke tájékoz­tatott:- Az elmúlt években kétezer négyzetméternyi üzletet szanál­tak a belvárosban, tizenhárom­millió forintot költöttek a bon­tásokra. Ehelyett épül a há­romezer négyzetméter eladó­térrel o Zengő Áruház, valamint a piramis házban egy 450 négy­zetméter alapterületű háztartá­si bolt. Komlón a legutóbbi nép- számlálás adatai szerint 30 667 ember él. 1979. január 1-től a város középfokú közigazgatási központ, járási székhely, mint­egy száz Tözségből több mint ötezer ember talál itt munkaal­kalmat. A városközpontban hétszóz lakás épül, kétezer ember kap új otthont. A Zengő élelmiszer ABC-je mentesíti majd a Kos­suth Lajos utcai üzletet, amely havonta a tervezettnél négy- ötször nagyobb forgalmat bo­nyolít szűkös, nehéz körülmé­nyek között. Nincsenek adatok, de tény, hogy a komlóiak és a járásbeliek jó része Pécsre, Dombóvárra, Kaposvárra uta­zik vásárolni; főként a cipót, o ruházati és műszaki cikkeket szerzik be a városon kívül. Ezek­nek az áruknak a választéká­val Komlón marasztalhatja az embereket a Zengő, a lehető legegyszerűbben, hiszen o köz­lekedési csomóponttal szemben épült, a vasút- és autóbuszállo­más közelében. Talán nem ki­fejezetten egy áruház feladató, de segít majd az ingázók reg­geliztetésében: büféjében me­leg ételt is felszolgálnak a munkába igyekezőknek. A komlói embereknek igazuk von abban, hogy kevesebb hiánycikket, kevesebb „nincs", „elfogyott” választ várnak az új áruházban. A város vezetői természetesen ennél többre számítanak: az összes kereske­delmi létesítmény fejlődésére, előzékeny kiszolgálásra, és ta. Ián nem tűnik ólomnak: bősé­ges áruválasztékra. Bíznak ab- bon, hogy a boltok közötti ver­seny a város lakóit, a vásárló­kat szolgálja. Előnyt jelent a Zengő Áru­háznak, hogy a Skála-Coop szövetkezeti társulás tagjaként kezdi meg működését, mert a kölcsönös információcsere segí­ti az árubeszerzést, a reklám­szervezést. A későbbiekben már sokkal fontosabb kérdés, ho­gyan teremt kapcsolatot a vá­ros kereskedelmi szerveivel. Dr. Finta József, az áfész el­nöke mondta: — Az állami és a szövetkezeti boltok közötti versenyben mi el­sősorban a város ellátásának javítását segítiük. Mindkét fél arra kényszerül, hogy választé­kot adjon, és ebben együtt kell működnünk. A tervek szerint a Zengő Áru­ház évente kétszázmillió forin­tos forgalmat bonyolít le. Kom­lón a kiskereskedelmi forgalom évente nyolcszázötvenmillió fo­rint. Gáldonyi Magdolna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents