Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-13 / 72. szám
6 Dunántúli napló 1980. március 13., csütörtök Egy nyugdíjaztatási ügy krónikája Másokért csatázva „A beszélgetés nem aktuális...” T ársaságban hallottam a hírt. Egy nyugdíjas pedagógusnő mesélte felháborodva, hogy Tavi József, a görcsönyi Nevelési Központ igazgatója szívinfarktussal kórházba került Közvetlenül előtte váratlanul — az előzetes megbeszélések ellenére — nyugdíjba küldték. Hogy a két eset között van-e okszerű kapcsolat azt mi nem dönthetjük el. Mi történt tulajdonképpen? Az előzményekről annyit, hogy Tavi József 39 éve tanít o görcsönyi iskolakörzetben, 23 éve vezeti a görcsönyi iskolát. Mindenki a közért hadakozó embernek ismeri, aki ha kellett nemcsak a fél faluval, hanem bárkivel felvette a harcot. Főszerepet vállalt annak idején az iskola, a törpe vízmű, a sportpálya, a presszó építésében, a boltfelújításban. Tanácstag is volt, mindig meg tudta mozgatni az embereket. Ennek legutóbb, a nevelési központ megnyitóján magam is tanúja voltam. Biztosan ő is tévedett nemegyszer az évek során, de mindig igaz ügyért csatázott és soha nem a maga javáért. % • „Községi közös Tanács elnökétől, 7833. Görcsön y. 1200/1979. szám. Tavi József elvtárs, Nevelési Központ igazgatójának. Helyben. Értesítem, hogy 1980. március hó 16-i határnappal kezdődően munkaviszonyát — az 1979. december 19-én történt megállapodásunk értelmében felmondom (így! — G. O.), az MT. 26. § (1) bek.-ben foglalt jogkörömnél fogva. A befejezési határnap 1980. augusztus 16. A felmondás indoka az, hogy ön 1980. március 15.-vel betölti 60-ik életévéi, tehát az öregségi nyugdíjra jogosulttá válik. Megállapítom, hogy az önt megillető felmondási idő mértéke öt hónap. Az MT. 27. § (3) bek. alapján 1980. március 16-július 16. közötti időszakra a munkavégzés alól nem mentem fel, tehát munkát végezni köteles. Az 1980. július 17-augusz- tus 16. közötti munkanapokon a munkavégzés alól felmentem. A felmentés teljes időszakára munkabérét folyósítani fogom. Felhívom figyelmét, hogy a jelenleg rendelkezésre álló bérkeret terhére az ön részére egyéb bért kifizetni nem áll módomban, ezért kérem, hogy az 1980. évre járó időarányos rendes és pótszabadságát 1980. január 1-július 10. között vegye ki. A hivatalos felmondáson túlmenően a településkörzet lakossága, a sok ezer volt és a jelenleg sok száz tanuló, valamint a tanács nevében megköszönöm négy évtizedes áldozatos munkáját. Görcsön y, 1979. december 29. Sipos Győző s. k. tanácselnök” Az utolsó előtti bekezdésben foglaltak egyet jelentenek azzal, hogy Tavi József a tanítási év kőiben kilép a tantestület munkájából, és megkezdi az őt megillető szabadságot. Ez őt is, a tantestületet is felzak- lotta, hiszen a dolog úgy festett, hogy őt félreállították. Itt 'kell megemlíteni, hogy évek óta tartó viszály állt fenn a görcsönyi tanács és az iskola, pontosabban annak vezetői között. Ezek az ellentétek az utóbbi években a görcsönyi nevelési központ létrejötte körül kulmináltak. A helyi tanács azt mondta, nincs pénz a nevelési központ létrehozatalára, fenntartására. Tavi József és helyettese, Nagy Lajos a helyi és környékbeli üzemek megmozgatásával szerzett pénzt, létrejött a görcsönyi nevelési központ. Tavi József nyugdíjba küldésével is az volt az érv, hogy nincs pénz arra, hogy egy időben két iskola- igazgatót fizessenek — a nyugdíjba vonulót és az utódot. Az érv jogos, az eljárás ettől függetlenül antihumánus. Az aranyosgadányi iskola megszűnésével ugyanis már augusztusban világos volt, hogy lesz bérkeret arra, hogy Tavi József nyugodtan végigtaníthassa ezt a tanévet. De mire a pénzt átutalták Görcsönybe, mór 1980 január végén jártunk. — A hosszadalmas tanácsi ügyintézés — mondják erre a Pedagógus Szakszervezet megyei Bizottságán, de azt is hozzáteszik, hogy bár ígért pénzből nem lehet fizetni, a drasztikus felmondólevelet el lehetett volna Ikerülni. Egyetem utcai Általános Iskola összevont munkaügyi döntőbizottsága, Bokrétás György: — Munkaügyi döntőbizottságok tekintetében a városkörnyék községei még sehová sem tartoznak. Várjuk a Megyei Tanács művelődésügyi osztályának jóváhagyását, hogy e községek ügyeit is kézbe vehessük a pécsiek mellett. Akkor 48 órán belül lebonyolítjuk Tavi József január 3-án kelt fellebbezésének tárgyalását, ahol családtag is képviselheti a kórházban fekvő panaszost. Az ügyet ismerjük, a helyzet világos. Azon túl, hogy egy eredményes életpályát nem lehet lezárni ilyesfajta felmondólevéllel, a görcsönyi tanács eljárása jogellenes volt, mivel nem kapta meg ehhez a felettes szerv, a Pécs városi Tanács művelődés- ügyi osztálya hozzájárulását. Illetve nem tárgyalta meg a kérdést a helyi tanácstagokkal és a pártszervezettel sem. Egyébként is ez év március 16-án — amikor Tavi mór betölti hatvanadik életévét — kellene kiküldeni a munkáltatónak a felmondólevelet. A görcsönyi tanács eljárását a munkaügyi döntőbizottság minden bizonnyal hatálytalaní. tani fogja. • Két telefonibeszélgetés a görcsönyi Közös Községi Tanácscsal: február 17-én, szombaton megbeszélünk egy találkozót ébben az ügyben. A tanács- titkár így búcsúzik: „örömmel várjuk, hölgyem, végre minket is megkérdez valaki..." - Két nap múlva, hétfőn telefonüzenetet kapok: találkozónk nem aktuális ... Felhívom a görcsönyi Tanácsot, mind a tanácselnök, mind a titkár elzárkózik a találkozó elől: „Nincs mit beszélnünk erről, a Pécs városi művelődési osztály nélkül mi nem nyilatkozhatunk ..." Hiába minden érvelés, hogy csak a hatáskörükön belül akarom hallani véleményüket, hogy erre törvény van, a válasz: — Nem. A beszélgetés nem aktuális. A felettes tanácsi szervek, a Pedagógus Szakszervezet városi, megyei bizottsága részéről mindenki készséggel nyilatkozott. — Elhamarkodott, rossz lépést tett a görcsönyi Tanács —, mondja Légrádi Rudolfné, a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettese. - Ez ügyben jártunk náluk 1979. december 19-én, ahol elmondtuk, hogy fel fog szabadulni pénzösszeg, s Tavi Józsefnek ígéretet tettünk, hogy a tanévet végigtaníthatja. Az új évben aztán jártak itt az osztályon, elmondták, hogy sajnálják a történteket, és megteszik a méltányos intézkedést. • Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottsága titkára: — Tavi József a töprengő, utat kereső pedagógusok közé tartozik. Az a régi típusú tanár- emibe-r, aki annak idején még az iskolában foglalkozott a köz- művelődéssel. A görcsönyi klasszikus eset: Tavi József kockázatot is vállalt a nevelési központ megszervezésével, mint ma annyian az ipar, a gazdasági élet területén. E komplex intézmények létrehozatalát ugyanis csak egy keretrendelet védi.1 Ezt elrendelni nem lehet. Aki ezt vállalja, politikai védelmet élvez, de ha a bürokrácia valahol felüti a fejét, szinte megtámadhatatlan érveket tud felhozni az ilyen törekvés megakadályozására. Pedig némi emberséggel el lehet kerülni az ilyen lépéseket ... Mivelhogy a harcolni tudó, kockázatot is vállaló, önzetlen emberekre mindig is nagy szükségünk volt, és egyre inkább szükségünk lesz. • Befejezésül annyit, hogy a riport felvétele és megjelenése között eltelt időben tisztázódott és elrendeződött Tavi József nyugdíjba vonulásának ügye. A pénz megérkezett a görcsönyi Tanácshoz, majd a község illetékes pártszervezete és. a felettes tanácsi szervek döntést hoztak arról, hogy Tavi József az 1980-as év végével lép nyugdíjba — ahogyan azt eredetileg is elképzelték. így történt. S ha a vége jó, minden jó. De addig? ... Gállos Orsolya HANGVERSENY Nem közép- iskolás fokon... A Művészeti Szakközépiskola koncertjéről Ú gy látszik, nemcsak a gazdasági életben, de a zene terén is vannak még rejtett tartalékaink. Ugyan ki gondolta volna, hogy a pécsi Művészeti Szakközépiskola tanulói olyan színvonalas oratórium-előadásra is képesek, mint amilyennel szombaton este lepték meg a liszt-terem közönségét? Igaz, Pergolesi Stábot Mater-e nem igényel akkora előadógárdát, mint mondjuk egy Höndel-oratórium; a kétszóla- mú énekegyütteshez csupán vonószenekar és kontinuó társul. Ám ez nem csökkenti, inkább növeli a nehézségeket, hiszen az ilyen vékonyan felrakott, kevés szólamú partitúra igazán jó megszólaltatása nagyon kényes művészi feladat. A Művészeti Szakközépiskola leánykara, vonószenekara, a szólót éneklő Csitár Andrea és Verébéi y Veronika megoldották a feladatot, méghozzánem is középiskolás fokon. Fiatal tanáruk, Fekete Pál alapos felkészítő munkája eredményeként és szuggesztív vezényletével igazi koncertélményt nyújtottak a vokális zene kedvelőinek. A zenekari tagok bizonyára először játszottak életükben ilyen hosszú (45 perc!), és ilyen nehéz darabot. Nem csoda, ha egyikük-másikuk el-el- tévesztette a vonásnemet, vagy kimaradt egy frázisból. Inkább az a csoda, hogy ezek a fiatalok —, néhány kisegítő tanárképző főiskolást és tanárt leszámítva még csak középiskolások! — ennyire egységesen és ilyen stílushűséggel játszották Pergolesi szólamait. Igényesen, kidolgozotton énekelt a kórus is, de a legnagyobb dicséretet a két szólista érdemli. Muzikális, kifejező előadásuk talán csak a hang ereje és érettsége tekintetében maradt el az „igazi”, a hivatásos énekesek produkciójától. A Stábot Matert megelőzően rövidebb darabok hangzottak el a leánykar, az iskola réz- fúvós-szeksztettje, illetve okét együttes közös előadásában. Utóbbiak közül Asula kétkáru- sos karácsonyi motettája emelkedett ki korhű hangzásával és a darab költői tartalmának meggyőző kifejezésével. A réz- fúvók önálló számaiból Giovanni Gabrielli Canzona-ja és Szőllősy András három rövid darabja tetszett legjobban. Előbbi remek hangszertudásukat, utóbbi a kortárs zenében való jártasságukat bizonyította. A kíséret nélküli kórusművek kissé visszafogottan szóltak, mintha a lányok a Stabat Mater-ra tartalékolták volna energiájukat. Tiszta, árnyalt éneklésük így is élményt nyújtott. Csak azt nem tudtam eldönteni, hogy hová soroljam" őket, az amatőrök vagy a profik közé? Szakmai biztonságuk a leendő hivatásost sejteti. Lelkesedésük, örömteli muzsikálásuk oz amatőrökre emlékeztet. Egy biztos, néhány év múlva többségük profi lesz. Vajon megmarad-e bennük az a zene iránti rajongás, mely e hangversenyen leginkább magával ragadott? De jó lennel... Dobos L. Szegedi vendégművész a címszerepben A Faust bemutatója előtt Réti Csaba, az opera címszereplője. Gounod operájának március 14-i bemutatójára készül a Pécsi Nemzeti Színház opera- és balett-társulata. Ott- jártun kikor még jelzésszerű díszletek között, utcai ruhában folytak a próbák, amikor Réti Csaba Liszt-díjas magánénekessel beszélgettünk, a szegedi operatársulat tagjával, aki mint vendég énekli Pécsett Faust szerepét. — Többször énekeltem. Faustot Szegeden és másutt is, Pécsett azonban az eddigiektől eltérő, más koncepciójú előadásra készülünk. Elsősorban, mert a Pécsi Balett is jelentős szerepet kap az előadásban — nemcsak a Walpurgis-éj jelenti majd a balettbetétet az operából, hanem Faust vízióit is megjelenítik a tánccal. Gounod romantikus operája így valószínűleg elvontabb, filozofiku- sabb lesz, és közelebb kerül Goethe Faustjához. Réti Csaba nem először lép a pécsi színpadra. Korábban egy évig volt a társulat tagja, s kellemes emlékekkel, szívesen vállalta ismét a vendég- szereplést. Azt mondja, fontos, hogy más színházak, más társulatok munkájába' is bekapcsolódjék a művész, hiszen az új légkör mindig pezs- dítőleg hat. Most, a pécsi próbákkal, a Fausttal párhuzamosan a Szerelmi bájitalban és a Falstaffban lép fel Szegeden. 1963 óta magánénekes, ez alatt 35 főszerepet, 60 karakterszerepet énekelt, és gyakran lép fel oratóriumokban, a hangversenypódiumon is. Legkedvesebb szerepei Edgár a Lammermoori Lucia című operában és Ro- dolphe a Bohéméletben, valamint a Mozart-operák tenor főszerepei. Gounod1 Faustját Konter László rendezésében láthatjuk március 14-én este 7 órakor. A táncok koreográfiáját Eck Imre készítette, vezényel Breitner Tamás és Hirsch Bence. Mefisto szerepét Marczis Demeter, Margitot Német H Alice, illetve Szabadíts Judit énekli. G. O. Levéltári órák az iskolákban Általános és középiskolások helytörténeti ismereteinek elmélyítése céljából jövő szeptembertől levéltári órákat fognak tartani pécsi levéltárosok azokban az iskolákban, amelyek erre igényt tartanak. Gáspár Gyula kísérleti jelleggel már tizenkét órát tartott az idén is, s a tapasztalatok kedvezőek: a diákok érdeklődéssel fogadták a szaktanárok egyetértésével is találkozó levéltári, helytörténeti ismereteket. A tervek szerint a tanévkezdéskor módszertani kiállítás nyílik a levéltárban. Célja az intézmény bemutatáso, az itt folyó munka megismertetése lesz. Egy munkacsoport téma- javaslatokatállít össze, amelyet minden iskola történelem szakos tanárának elküldenek. Ennek alapján lehet majd kérni azókat a levéltári kutatásokon alapuló előadásokat, amelyek egy-egy anyagrész — hazai történelmi esemény — helytörténeti vonatkozásait világítják meg. „Tankönyvként" pedig o megyében kiadott honismereti, történeti kiadványokat forgathatják majd a tanulók. A Baranya megyei Levéltár együttműködik a megyei tanács népművelési tanácsadójával is. Ez elsősorban abban nyilvánul majd meg, hogy művelődési házakban, klubokban is tartanak illusztrált előadásokat a levéltári munkáról, a helytörténeti kutatások eredményeiről. A magyar kultúra napjai a Szovjetunióban SAJTÓKONFERENCIA A MOSZKVAI MAGYAR NAGYKÖVETSÉGEN — Szerdán sajtókonferencián tájékoztatta a szovjet sajtó, a rádió és a televízió képviselőit az MSZMP küszöbönálló XII. kongresszusának előkészületeiről, valamint Magyarország fel- szabadulása 35. évfordulójának megünnepléséről dr. Szűrös Má. tyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. A nagy érdeklődéstől kísért sajtókonferencián, amelyen megjelentek az SZKP Központi Bizottsága és <r Szovjet Külügyminisztérium felelős munkatársai is, az újságírók számos kérdést tettek fel, ezekre a nagykövet, valamin? Féderer Adolf külkereskedelmi főtanácsos, a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője és Kéri József nagykövetségi tanácsos válaszolt. A többi között tájékoztatást adtak a magyar kultúra napjairól is, amelyek április 2-án kezdődnek meg a Szovjetunióban, A sajtókonferencia résztvevőinek filmet vetítettek a mai Magyarországról. Tudományos ülés Veszprémben Felszabadulás utáni fejlődésünk oktatásának elméleti és módszertani kérdéseiről rendezett tudományos ülést szerdám Veszprémiben az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának munkacsoportja hat dunántúli megye társadalomtudományi kutatóinak részvételével. Az ülésen Vass Henrik, <L Párttörténeti Intézet igazgatója tartott referátumot A népi demokratikus korszak kutatásának eredményei: elvi-, módszertani kérdések címmel. A tudományos ülésen részletesen foglalkoztak a kutatások összehangolásának fontosságá- val, a szocialista tudat fejlesztésének feladataival, politika! oktatásunk elméleti és módszer, tani kérdéseivel. A referátumot három szekcióban 19 korreferátum követte, majd a tapasztalatokat plenáris, ülésen összegezték.
