Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-11 / 41. szám

Tallózás a Területi Statisztikai Évkönyvben A legdrágább is elkel így élünk a régióban A havi átlagkereset Baranyában a legmagasabb Lakásépítésben a szomszédok előttünk járnak Melyik megyében hányán születtek, hányán házasodtak és váltak el, mivel gyarapod­tak, ki épített több háromszo­bás lakást, hol dolgoznak, hogy keresnek az emberek, mennyit és mire költenek, (lá­nyuknak van háztájija, vezeté­kes gáza, személygépkocsija...? Száz és száz kérdést tehetünk még fel, s ha van hozzá ked­vünk, a Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában most meg­jelent Területi Statisztikai Év­könyvből kiböngészhetjük az adatokat és érdekes összeha­sonlításokat tehetünk. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal ezút­tal is több száz táblázatot adott közre a megyék és a tervezési­gazdasági körzetek adataival. Beszédes statisztika. Tallóztunk az évkönyvben azzal az igény­nyel, hogy némi összehasonlí­tást tegyünk, hogyan is élnek Dél-Dunántúl négy megyéjé­ben? A városlakók számában vezet Baranya Lássuk először, hányán is va­gyunk Dél-Dunántúlon! Bara­nya lakónépessége 1979. ja­nuár 1-én 435 ezer volt, So- mogyé 361 ezer, Tolna megyéé 261 ezer, Zaláé 265 ezer. Az utóbbi tíz évben Baranya lakó- népessége több mint tízezerrel gyarapodott, míg a többi dél­dunántúli megyéé csak egy­két ezerrel. Lényeges különbsé­gek mutatkoznak a városlakók számaránya tekintetében. Bara­nyában a népesség 56 száza­léka a városokban él, míg a másik három megyében meg­fordítva, a népesség nagyobb része a községekben él, a vá­roslakók számaránya náluk jó­val alacsonyabb az országos és a baranyai átlagnál. Lakás tekintetében már job­ban állnak szomszédaink. A 100 lakásra jutó népesség száma 1979. január 1-én Somogybán 247 fő — az országban itt a legjobb a helyzet! —, Tolna megyében 286, Zalában 294, Baranyában viszont 300 fő. Mellesleg az országos átlag 284 fő. Az új lakások tekinteté­ben is előttünk járnak szom­szédaink: az 1000 lakosra jutó összes lakásépítés Somogybán 9,2, Tolna megyében 8,2, Bara­nyában 7,5, Zalában 7. E mu­tató a legjobb Csongrád me­gyében: 10.8, míg az országos átlag: 8,3. Igaz viszont, a há­rom- és több szobás lakások aránya Heves megye után Ba­ranyában a legnagyobb: 51,4 százalék, az országos átlag 38,7 százalék. A legtöbbet Zala költött ruházkodásra Miből élünk? Baranyában a szocialista szektorban foglal­koztatottak száma 1978-ban 157 ezer (ebből az iparban és az építőiparban: 84 ezer), So­mogybán 119 ezer (47 ezer), Tolna megyében 94,6 ezer (42 ezer), Zalában 96,7 ezer (51 ezer). A számok összevetéséből kiderül, Baranyában a foglal­koztatottak 55 százaléka él az iparból és építőiparból, Zalá­ban 53, Tolna megyében 44, Somogybán pedig 39 százalé­ka. Lássuk ezek után a havi át­lagkereseteket, ami 1978-ban Baranyában volt a legmaga­sabb: 3729 forint, majd a sor­rend: Tolna megye: 3421, Zala 3322, Somogy 3263. A megyék sorában egyébként 4112 forint­tal Komárom megye áll az élen, az országos átlag 3661 forint. Mire költöttük a pénzünket? A négy dél-dunántúli megye egy-egy lakosa 1978-ban átlag­ban 24—26 ezer forintot — nagyjából ugyanannyit — köl­tött el a boltokban és a ven­déglátó helyeken. Hogy mire, az már nagyon is különbözik. Például egy főre vetítve Za­lában költöttek a legtöbbet ru­házkodásra: évi 3741 forintot, míg Somogy megyében csak 3182 forintot. Persze, mindnyá­jan messze vagyunk Budapest­től, ahol a ruházati cikkek for­galmából egy lakosra évente 6127 forint jut. A vendéglátás forgalmát illetően viszont mesz- sze a somogyiak vezetnek a Várhatóan nyárra elkészül a dél-dunántúli telefonelő­fizetők névjegyzékét tartal­mazó telefonkönyv, mely az 1968-ban megjelentet váltja fel. Péccsel indul, aztán Ba­ranya, Somogy, Tolna és Zo­la telefontulajdonosai követ­keznek. A változásokat, a módosításokat még min- dig gyűjtik a szerkesztők, régióban, ők 1978-ban fejen­ként 3945 forintot költöttek az éttermekben és italboltokban. Nyilvánvaló azonban, a for­galmat a Balaton-parti idegen- forgalom „nyomta meg". A színházrajongó Somogy Baranyában 1979 elején 10 ezer lakosra 882 személy- gépkocsi jutott, vagyis minden tizenegyedik baranyainak volt saját kocsija. Ezzel a mutató­val elsők voltunk a megyék rangsorában, csak Budapest előzött, ahol 10 ezer lakosra 1037 személygépkocsi jutott. A többi megye hasonló mutatója: Zala 804, Tolna 780, Somogy 765; az országos átlag 10 ezer lakosra 743 személygépkocsi. Megjegyezzük, a szomszédos megyékben az utóbbi években gyorsabb ütemben nőtt a gép­kocsiállomány, mint Baranyá­ban. Az 1000 lakosra jutó tele­vízió-előfizetések számát tekint­ve nincsenek lényeges különb­ségek a dél-dunántúli megyék között, ám mutatójával mind a három megye alatta van az or­szágos átlagnak, illetve Bara­nyában éppen annyi — 246 — az 1000 lakosra jutó előfizeté­sek száma, mint az országos át­lag. Dél-Dunántúlon a legna­gyobb mozibajárók a zalaiak, 1978-ban az egy lakosra jutó látogatások száma 8 volt. Szín­házrajongásukkal viszont a so­mogyiak és a kaposváriak di­csekedhetnek, az 1000 lakosra jutó színházlátogatások száma 1978-ban 485 volt, míg az ugyancsak önálló színházzal rendelkező Baranyában, illetve Pécsett csak 352. hiszen Pécsett még folynak a telefonbekötéseik, több vál­lalat új telefonszámot kapott. Szekszárd és Paks térségé­ben több község is bekap­csolódott a távhívásba. Az új könyvet Budapesten fog­ják nyomni, ára a terjede­lemtől és a péídányszámtól is függ. Remélik, hogy júni­usban a megrendelők kéz­hez vehetik. Miklósvári Zoltán Van bútor, s mégsincs Múlt évben nagyon sok pa­nasz hangzott el a bútorellátás­ról. Megkérdeztük Strumberger Jánost, a bútorbolt boltigazga­tójót, idén hogy alakul a ke­reslet és kínálat aránya, lesz-e nagyobb választási lehetőségük a vásárlóknak.- Mi okozta tavaly a bútorok nagymérvű hiányát? — Tavaly megnövekedtek a bútorvásárlási igények. Az ipcr kapacitása ezt nem győzte. A júliusi árrendezés ellenére 18 millió forinttal növekedett a la­kossági forgalom a közületi forgalom rovására. Most is na­gyobb a kereslet, mint crmeny- nyi készlet a rendelkezésünkre áll, bár az első negyedévben jóval több bútort rendeltünk. Szélesebb termékskálát tudunk kínálni a vásárlóknak. Az is­mert import bútorokon kívül né­hány hónap múlva két-három fojta szovjet szekrénysor lesz kapható. Érkezik román, cseh, lengyel és szovjet gyermekbú­tor, ebédlő- és kárpitosgarni­túra. Sajnos a vásárlóknak sok. szór csak elképzeléseik vannak, mi ezen igyekszünk segíteni, de helyszűke miatt nem tudjuk be­mutatni a teljes áruválosztékot, ami a városban jelenleg több helyen vásárolható. így a Bem utcai bútorboltban gyermekbú­torok, a Bajcsy-Zsilinszky úti bol­tunkban konyhabútorok - itt bővült a váloszték a tavaly hiánynak számító Modulból —, annyi elemet sikerült beszerezni, hogy egyéni kívánság szerinti összeállítást is teljesíteni tu­dunk. A Mecsek Áruházban a lakószobák bemutatása törté­nik. Remélhetőleg az ez év végén átadásra kerülő Domus Áruház segít gondjainkat megoldani. Beszéljünk aaokról a búto­rokról, amelyekért „verekednek” a vevők.- A könyvespolcok után ak­kora a kereslet, hogy nem le­hetne egyhamar kielégíteni az igényeket, ugyanez a helyzet a Kolóniái bútorokkal is — mely luxusigények kielégítésére szol­gál — ahogy megérkezik egy szállítmány, rögtön el is fogy. Elmondhatjuk ezt még az ele­mes bútorokról is, amelyek szintén nagyon népszerűek.- Ezek után mit várhatunk?- Mi a nagykereskedelemtől függünk teljesen. Nagy segítsé­get jelent, hogy február 4-én megnyilt a Kanizsa bútorbolt, melyben a Kanizsa Bútorgyár termékei kaphatók. Maletics Imre, a Mecsek Áruház igazgatója elmondta, hogy Baranyában csak ebben a boltban kaphatók a Kanizsa bútorok. Itt bemutatják a két- három hónap múlva vásárol­ható bútorok prototípusait, me­lyekre előjegyezéseket is fel­vesznek. Szintén itt indul meg a héten a Takberendezési ta­nácsadás is — egy albumból, melyet a dekorációs részleg ké­szített a Soproni Szőnyeggyár szín-útmutatója alapján — hogy a vevők által választott búto­rokhoz milyen drapéria, sző­nyeg és kórpitszín illik.- Ezek szerint van bútorhiány vagy nincs?- Átmenetileg előfordul, hogy a divotos fajtákból hiány mutatkozik, de az is megérke­zik a következő negyedév ren­delésében. Ádám Erika Húsvét előtt a pécsi fedett piacon Kézműves kirakodóvásár Kényeztetik a pécsieket a legkülönfélébb vásárokkal, de miért is ne kényeztetnék?! A pécsi fedett piac például va­sárnaponként üresen tátong, kínálja ‘magát valami látványos mozgalmasságra. A Mecsék- Tourist erre gondolt, amikor meghívót küldött az ország ne­ves kézműves kisiparosainak és népi iparművészeinek, március utolsó vasárnapján, húsvét előtt hozzák el és rakodjanak ki portékájukkal a pécsi fedett piacon. Március 30-án, reggel nyolc­tól délután két óráig tehát színes kézműves kirakodóvá­sárt tartanak Pécsett. A hús­véti ajándékozás jegyében kí­nálnak sok mindent: bőrárut, szőrmét, hímzést, kékfestő anyagot, tutyit, fafaragást, cse­repet, mézeskalácsot, húsvéti tojást és még ki tudja, milyen népi remeket. Meghívták a budapesti iparművészeti főis­kolásokat és a képzőművészeti szakközépiskolásokat is, hozzák el művészi munkáikat. Sütnek lángost és pecsenyét, a han­gulatot pedig népi műsor hi­vatott majd fokozni. A fedett piac középső részét ugyanis üresen hagyják, itt több népi táncegyüttes lép fel. Ha sikere lesz a kirakodó- vásárnak, szeptemberben és karácsony előtt megismétlik, az elképzelések szerint a ké­sőbbiekben évente négyszer megrendezik. Mindig más jel­leggel, ahogy adódik. Lesz például szabolcsi almavásór, elfekvő készletek -vására, ma­radék anyagok vására és más hasonló. A Mecsek-Tourist mindenesetre szívesen venné olvasóink ötleteit is. Dohányzás elleni ew A filteren is sok múlik 19M — ai ENSZ által meghir­detett mozgalom alapján — a dohányzás elleni esztendő. Jel­szavak biztatnak a káros szenve­dély elhagyására, orvosi kutatá­sok eredményei riasztanak az ér talmas füsttől I Tény, hogy a jó filter számit. Ma már a szakiro­dalom is úgy foglal állást — hal­lottuk Várhelyi Józseftől, a Pé­csi Dohánygyár főmérnökétől —, hogy a filter akkor jő, ha a fo­gyasztók annak Ítélik. Vagyis ha az egészségrontó hatásokat a le­hető legjobban mérsékli, s mel­lette o cigaretta is élvezhető még. Mogyarországon több millió dohányos van. A dohánygyárak­nak tehát egy meglehetősen széles körű társadalmi igényt kell kielégíteniük, mégpedig a fogyasztói igények szerinti mi­nőségben, mennyiségben, ösz- szetételben. A Pécsi Dohány­gyár szakemberei — közös komplex brigádban a Dohány­kutató Intézet munkatársaival, ezekben oz években azon fá­radoznak, hogy hatékony és ol­csó füstszűrőket dolgozzanak ki. Vajon gyorsítja-e ezt a kutató­munkát a dohányzás elleni év? — Különleges intézkedésekre nincsen szükség. A fogyasztói ízlés irányítása az egészségre kevésbé káros cigarettafajták felé eddig is célunk volt, és értünk is el ebben eredményt Magyarországon. E mellett ter­mészetesen törekszünk a haté­konyabb filterek gyártására, ezekben új adalékanyagok al­kalmazására. Hogy ezek me­lyek, az rendszerint gyártási ti­tok. Magyarországon jelenleg kö­zel 20-féle filteres cigarettát készítenek. A Pécsi Dohány­gyárban nem is készítenek mást, ennek is több mint 50 százaléka multifilteres. A So­pianae filterét tartják egyéb­ként a leghatékonyabb magyar készítménynek, neves svájci cé­gek termékeit előzi meg szűrő- hatékonyságban. A füst kárté­konysága függ egyébként a cigaretta és a filter hosszától is. Ezek szerint a legártalma­sabb cigaretta — a filter nélküli csikk .. . Ügy tűnik, hogy ilye­nekkel a jövőben mind ritkáb­ban találkozunk majd: nap­jainkban a Magyarországon gyártott cigarettamennyiségnek 80 százaléka már filteres, s ez az arány jelzi, hogy szeretnék a dohányos embereket tel­jes mértékben „elszoktatni" a füstszűrő nélküli cigarettáktól. Ilyen szétszedve a szénszűrős filter Ez azonban — még ha dohány- esetben is az emberek Ízlése — zás elleni év is van — nem egy- még ha füstté is válik . .. hamar sikerül. Megrögzött ez Mészáros Attila Elégtelen Sikerül-e elejét venni a szalonnák korai sárgulá- sának? Végre egy jó hír ezzel kapcsolatban a Me­gyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet szoká­sos havi gyorsjelentéséből, melyben elmarasztalások és dicséretek egyaránt ta­lálhatók. A pécsi intézet ez évi első jelentésében minde­nekelőtt visszatér a kará­csonyi édességellátásra, örvendetes, hogy összes­ségében a minőség meg­felelő volt, a korábbi év­hez viszonyítva némiképp javult is. Egyetlen édesség, amely úgymond kilógott a sorból, az olcsó konzum szaloncukor, amit ráadásul sokan kerestek. Sokan, és sokáig hiába, mert az ipar sajnos későn szállította, ezért átmenetileg zavar ke­letkezett az ellátásban, a mennyiség kevesebb volt az igényeknél. A minőség és az aroma sem javult, a szaloncukrok virágosak, keményebbek voltak. A tör­téntekből remélhetően okul a Csemege Édesipari Gyár. Egy másik keserűség az édesiparból: az Albert keksz. A Győri Keksz- és Ostyagyár 15 dekás, félzsí­ros kekszét már többször elmarasztalták a minőség őrei, amiért azok erősen repedezettek. Ideje lenne változtatni a gyártástech­nológián I Javul ugyanakkor a Pé­csi Sütőipari Vállalat ter­mékeinek minősége, leg­alábbis erős a törekvés er­re. A vállalat az összes terméknél bevezette az műszakonkénti minősítést, ami kiterjed az ízre, súly­ra, térfogatra. Hasonló mi­nőségjavító lépéseket ké­szül tenni a Baranya me­gyei,Sütőipari Vállalat. El szeretnék érni, hogy mind a négy laboratóriumuk rendelkezzen a térfogat- és a zsírtartalom megha­tározásához szükséges esz­közökkel, tervbe vették o sütőipari érték meghatá­rozására szolgáló műszer beszerzését is. Ilyen felsze­reltség mellett sokkal rendszeresebben elvégez­hetik a sütőipari termékek minősítését. A gyártás és a szállítás jobb megszervezé­sével el szeretnék érni, hogy a nagyobb települé­seken délután is friss pék­süteményekhez jussanak. Az intézet a Baranya és a Tolna megyei Zöldértek­nél szúrópróbaszerűen meg­vizsgálta a téli burgonyák minőségét. Az I. osztályú étkezési burgonya minő­sége az elmúlt évekhez ha­sonló. A hibás és beteg gumók aránya 24—30 szá­zalékos. A hibák zöme o gépi betakarítás során keletkező sérülésekből — ütődésekből, nyomódások- ból — adódik, amelyek már a betárolásnál meg­voltak. A tárolás során másodlagos fertőzés követ­kezményeként fuzáriumos rothadás és szürkefoltossóg is jelentkezett. A szalonnák korai sárgu- lósára már korábban fel­figyeltek és a társhatósá­gokkal közösen rendsze­resen vizsgálják. A közös tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban a nagy- üzemileg tartott sertések szalonnája sárgul, s az elváltozás már a sózás ide­jén megjelenik a szalonná­kon. A Baranya megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vállalatnál időközben be­vezették a gyors pácolást, melynek eredményeként a sárgulás csökken. (- mz -) Héttői □ \

Next

/
Thumbnails
Contents