Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-07 / 37. szám

1980. február 7., csütörtök Dunántúli napló 3 rr w A MEZOGEP Vállalat idei tervei Elektrofilter kooperációban Törökországba Százmilliós kapacitáskihasz­nálatlanság egy rugalmatlan üzletpolitikát folytató vállalatot nehéz heyzetbe hozhat, de nem a cserkúti MEZŐGÉP Vállala­tot. A mostani időszakiban ka. pacitásuk alig több mint nyolc­van százaléka kihasznált, ami azzal függ össze, hogy a rozs­damentes acélból készülő tartá­lyok iránt egyelőre kisebb a ke­reslet, és mérséklődött az alu­míniumtermékek iránti érdeklő, dés. Ennek ellenére mégis bi­zakodók, hiszen az első negyed­év a korábbi esztendőkben is mindig visszafogottabb volt a későbbi hónapoknál. Sorra véve a MEZŐGÉP idei terveit, feltétlenül az élre kí­vánkozik az a besűrítő-lepárló berendezés, amit az Energia­gazdálkodási Intézet fejlesztett ki, s mivel a cserkútiaknak már nagy gyakorlatuk van a külön­böző tartályok gyártásában, így rájuk esett a budapesti intézet választása: a prototípus le­gyártásával őket bízták meg. A vállalatnál most tanulmányoz­zák a tervdokumentációkat. A mintadarabot az első negyed­évben készítik el és ha a kí­sérleti berendezés beválik, az év második felében legyártják o Péti Nitrogén Művékben üzembe helyezendő lepárlót, amely egyébként tengervíz só- talanítására is alkalmas. A do­kumentációkban leírt paraméte­rekből kiderül, hogy az Ener­giagazdálkodási Intézet által kifejlesztett besűrítő-lepárló minden piacon értékesíthető termék lehet Paraméterei a nyugati országok sótalanító be. rendezéseivel felveszik a ver­senyt, a berendezés súlya pedig fele olyan, mint o most hasz­nálatos sótalanítóké. Ha a prototípus a gyakorlatban is igazolja Péten az előzetes vá­rakozásokat, a cserkútiak olyan üzlethez juthatnak ezáltal, ami hosszú távon nagy sorozatú be­rendezések előállítását és ex­portját teszi lehetővé. A téma már csak azért is figyelemre A csokoládégyárak részére készülnek a cukorsilók Fotó: Erb János Anyagellátás egyénekre Mennyiségben és minőségben gyors Igazodás az Igényekhez Prémium a több termelésért fl kesztyűpiacon fokozödik a verseny A magas termelési színvona­lat épp egy évtizede tartják a Pécsi Kesztyű és Bőrdíszmű Szövetkezetben. Azóta helytáll­nak a mind nehezebb piaci kö­rülmények között: időben, kifo­gástalan minőségben eleget tesznek az apró és a nagy meg­rendeléseknek, rendkívül gyor­san térnek át az új termékek méltó, mert a vállalat műszaki és fizikai dolgozóinak egyaránt új és magasabb szintű felada­tokat jelent. A cserkúti vállalat egyébként több kooperáció részese. Már korábban is gyártották és az idén tovább bővítik a tejhűtők előállítását. Ebben az évben megkezdik a hat- és tizenkét­ezer literes hűtők sorozatgyártá. sót, amelyekhez o Lehel Hűtő­gépgyár szállítja a kompresszo­rokat és azok beszerelése Cser- kúton történik. Az eddigi meg­rendelések értéke megközelíti a huszonhatmillió forintot. A különböző tartályok gyártá­sában szoros kapcsolatban van. nak a kecskeméti, valamint a monori testvérüzemekkel, to­vábbá az ÉLGÉP-pel. Az emlí­tett cégek által előállítandó borsó- és uborkavonalakhoz tartály jellegű berendezéséket gyártanak. Az említett komplett konzervipari berendezések nagy része szovjet exportra kerül: ebből több mint huszonnégymil­lió forint a cserkúti MEZŐGÉP részesedése. Ebben az eszten­dőben hárommillió forint érté­kű az eddigi megrendelésük húsipari tartályok előállítására. Az ugyancsak szovjet exportra készülő sajtgyári feldolgozó vonalakhoz tizenkétmillió fo­rintért készítenek tartályokat A nagyobb megrendelők közé tar­tozik a Kismotor- és Gépgyár, amelynek ötvenmillióért gyárta. nak forgácsolt alkatrészeket. Az idei esztendő újdonsága­ként említhető továbbá: egy Törökországban felépülő erőmű kooperációs partnereivé válnak azáltal, hogy a Magyar Hajó- és Darugyár felkérésére Cserkú- ton készítik el — a cég történe. tében először — azt a komplett elektrofiltert, amely a leendő erőmű környezetszennyező ha­tását csökkenti majd. S. Gy. A honvágyat nehéz legyőzni Szerelésre kész az égető­kemence az új mészmfiben A lengyel munkások társadalmi munkát is végeznek Azt mondják, Magyarország­nak nincs olyan daruja, mint amilyent a lengyelek hoztak Beremendre az új mészmű épí­téséhez. Az amerikai—nyugat­német közös konstrukciójú gép­óriás valóban sokat tud, és ilyen hatalmas méretű építke­zésnél, ahol óriási súlyú és nagyságú berendezéseket kell helyükre emelni, nélkülözhetet­len. A BCM is jól jár vele. Leg­utóbb egy 16 tonnás acél homlokfal leemeléséhez kér­ték kölcsön, amit a gép keze­lője szívesen vállalt a munka­idején túl is, és amit valószí­nűleg akkor is megtett volna, ha nem lenne kölcsönös se­gítési szerződés a BCM és a mészművet építő lengyelek kö­zött. Csak az időpontokat -kel­lett egyeztetni, a gépkezelő közeli hazautazásának idejé­hez igazodni. Igen, a hazautazás! Ezért dolgoznak, hajtanak, plusz órá­kat vállalnak, hogy az enge­délyezett háromhavonkénti ha­zalátogatásokra minél több Épületek szerelésével párhuzam sek beépítése is, a beremendi szabadnapot tudjanak gyűjte­ni. Lassan egy éve lesz már, hogy a mintegy 360 lengyel munkás Beremenden dolgozik. A munkásszállás az építkezés területén van, és bár igaz, hogy a körülményekhez képest próbáltak kényelmes, otthonos környezetet kialakítani a ba­rakképületekben, azért az még­sem pótolja az otthont és a szobatársak sem a családot. Hol egyikükre, hol másikukra tör rá a honvágy, ami nagyon is érthető, emberi. Épp ezért becsülendő, hogy munkájukon ennek nyoma sincs. Az építkezés előrehala­dott, a hideg idő sem akadá­lyozta különösebben a mun­kálatokat. Ősszel még minde­nütt csak a leendő épületek tartóoszlopai meredeztek, az­óta már kirajzolódtak a kör­vonalak, sőt egy-két helyen mór a berendezések beszerelő­Betonmixer kocsik javítása Mondhatnánk azt is, hogy Szíriától Vietnamig járják a vi­lágot. Az -igazság azonban az, hogy oz említett két országon kívül csak az NDK-ban és Cseh­szlovákiában dolgoztak, és ott voltak oz orenburgi építkezés­nél. Az ÉPGÉP pécsi gyárának szervizéről, illetve a szerviz em­bereiről van szó. A gyár nagyárpádi úti tele­pének udvarán a hatolmas be­tonmixer kocsik mellett a szer­vizautók kis játékszernek tűn­nek, óm ezek a jól felszerelt kis műszerkocsik és természetesen a jól képzett szakemberek te­szik életképessé őket. 1977-től importáljuk a RO­MAN betonmixer kocsikat. Ak­Vándorúton az ÉPGÉP szakemberei Hazai feladatok után Szíriában és Vietnamban kor ezeknek ún. null-revíziójára, üzembe helyezésére és megha­tározott kilométerenként a ga­ranciális ellenőrzésre alakult Pécsett először a mixer szolgá­lat (S ezen kizárólag a for­gó betonkeverő szervize érten­dő, maga a hordozó gépkocsi és motor már az AFIT hatáskö­rébe tartozik.) Az országban je­lenleg 460 ilyen mozgó beton­keverő van, omely egyenként egymillió-háromszázezer forint­ba kerül. Ezék a gépek, mivel a legtöbb helyen maximális ki­használással, szinte éjjel-nap­pal dolgoznak, most értek az elhasználódás olyan fokára, mi. kor már olkatrészkopások, ki- sebb-nagyobb meghibásodások sorra jelentkeznek. Ezeknek ja­vításával ismét a pécsieket bíz­ták meg, természetesen bőví­tett kocsiparkkal és megnöveke­dett szakemberlétszámmal. A betonmixereken kívül az általuk gyártott és az országban legkü­lönbözőbb területeken — pél­dául Patyolatnál, szűcs ktsz-ek. nél, baromfifeldolgozókban — használt gőzfejlesztők javítását is végzik. Természetesen az ilyen uni­verzális feladatok elvégzéséhez nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek kellenek, olyanok, akik vállalják a vándoréletet, hogy hétről hétre az ország legkülönbözőbb területein kell dolgozniok. Mindig egy gépla­katos és egy villanyszerelő in­dul útnak, s gyakran fordul elő, hogy a villanyszerelőnek gépla­katos munkát kell végezni, vagy fordítva. A szerviz munka ran­got jelent, s egyben azt is, hogy munkájuknak kifogástalannak kell lenni, mert két-három rek­lamálás után kizárják őket a szolgálatból. Felkészültségük tette lehető­vé, hogy a Szíriában dolgozó Elba-mixerek javításához is a pécsi szerelőket hívták a közel­múltban, s a jövő hónap elején indul két szakember Vietnamba, ahol az ÉPGÉP-től exportált gőzfejlesztőket helyezik üzembe. S. Zs. osan halad a gépi berendezé- mészmű építkezésén. vei is elkészültek. Nézzük, hol tart most az új mészmű! Technológiai sorrendben el­ső a kőtörő, előrehaladottság­ban is ez áll legelöl. A külön­leges betonalapon, amelyet 20 méter mélyre süllyesztettek a földbe, a múlt év végén már jórészt befejeződött a ha­talmas mészkőtörő gép szerelé­se. A következő épület az osz­tályozó. Itt szintén oly mérték­ben előrehaladottak az építé­szeti munkák, hogy elkezdhet­nék az osztályozó berendezés beemelését, valamint a kőliszt­őrlő malom szerelését. Az égetőkemence vezérlőépüle­te, ahogy szaknyelven mond­ják, szerelésre kész állapotban van. A kemencék alapjai el­készültek, a béleléshez szüksé­ges speciális osztrák tűzálló téglák is megérkeztek. Február 18-ra várják azt a 36 fős cso­portot, amely a kemencét épí­ti majd. A transzformátorházban már 1979 októberében elkezdődött a belső szerelés. A mészüzem- mel párhuzamosan épülő 120 személyes munkásszállás mű­szaki átvétele már 1979. de­cember 17-én megtörtént, s előreláthatólag februárban ve­hetik birtokba o lakók. (Itt kapnak helyet a kemenceépí­tők is.) Jórészt Lengyelországból ér­keznek a berendezések. A szál­lításnál a tervekhez képest né­mi lemaradás tapasztalható, épp ezért találkoztak a közel­múltban Beremenden a NIKEX és a POLIMER CEKOP képvi­selői, hogy megállapodást kös­senek a szállítások pontossá­gának betartására. Érdemes megemlíteni, hogy a lengyel munkásoknak a le­dolgozott nyolc óra után még társadalmi munkára is futja az energiájukból. A harkányi kul- túrház építésénél és az iskola tatarozásánál segédkeztek. Az iskolában sok apró javítást is vállaltak, és többek között megjavították az évek óta rossz melegvíz-berendezést. Sarok Zsuzsa gyártására. Évente átlag 3 mil­lió dollárt és több mint 1 mil­lió rubelt hoznak a népgazda­ságnak. Az éves termelési érték 140—145 millió forint, amiből a tőkés export 95-100, a szocia­lista export 35-40 millió, belföl­dön 5—7 millió forint értékű kesztyűt értékesítenek. A külföldi elvárások mind szi­gorúbbak. Jelenleg hét tőkés ország csaknem száz cége ren­del rendszeresen különféle kesz­tyűket a szövetkezetben a Tann- impex Külkereskedelmi Vállalat útján. Tartós partnerek 5—10 éve, legtöbben svéd, NSZK- beli és az osztrák vásárlók. Tavaly 580 000 pár kesztyű készült, ami 40 000-rel kevesebb az 1978. évinél. Csökkent a munkáslétszám százzal, gépi varrónők, kézi szabászok más szakmát választottak. Mégis 1979-ben az árbevétel megha­ladta a tervezettet, bizonyos te­rületeken költséget takarítottak meg, nőtt a nyereség is. Hogy volt ez lehetséges? A tőkés megrendelők az őszi­téli szezonban várják a kesz­tyűket, míg a szövetkezetben ta­vasszal is biztosítani kell a fo­lyamatos munkát. Épp ezért eb­ben az időszakban a szovjet és a csehszlovák kereskedelmet elégítik ki, ahová mindig szál­líthatnak. Újabban a svéd, a nyugatnémet és az osztrák bér- munkáltatók korábbi szállítási határidőket is kijelölnek. Nem a 60 millió forintos bér­munka teljesítése a nagy rizikó, hanem amikor a saját bőrből előállított termékkel akarnak a nyugati piacra betörni. Ennek a munkának az értéke 40 millió forint körül mozog és sikerült az alapanyagárak 20-25 száza­lékos emelkedése ellenére gaz­daságosan elvégezni. A tőkés kivitel ilyen arányú megoszlását tartani akarják. A „fő ütőerőt" a 150 kézi szabász adja. Közülük az elmúlt öt évben mindössze 25-en tá­voztak. Fiatal, stabil gárda cria-- kult ki. Az alapanyag-drágulást igyekeznek ellensúlyozni a mind tökéletesebb anyagkihozatallal főként azok, akik erre a legma­gasabb szinten képesek. Beve­zették az egyénre szabott napi anyagellátást, mindenki azt a bőrféleséget kapja, aminek a feldolgozásához a leginkább ért. A mennyiség növelésére ösz­tönző prémium a munkoidő alaposabb kihasználására is serkent. így például egy stepp- varrónő darabbéres keresete ha eléri a 2500 forintot, akkor 5 százalék prémiumban része­sül, 3000 forint esetében 10 szá­zalék a prémium. A kesztyűs szakmába az utób­bi években csak lányok jelent­keznek, hogy szerencsét próbál­janak. Az egyik NSZK cég egy stanc-présgépet adott kölcsön a szövetkezetnek és fél éve kísér, leteznek a rugalmatlan bőrök célgéppel történő szabásávol- A gépi szabászat olcsóbb, mint a kézi, megfelelő mennyiséget is eredményez, ám a minőség­gel még van tennivaló. A ru­galmas bőröket azonban csak kézzel lehet szabni. Kínában, Hongkongban, a Fülöp-szigeteken, Tajvanon erő­teljesen fellendülésben van o kesztyűkészítés. A nyugat-euró­pai cégek felfigyeltek a távol­keleti tömegárura, de a magyar ipar síkesztyűgyártásban a kon­tinensünkön még ízlést és ira­mot diktál. Csuti J. Tengervíz-sótalanítót készítenek Cserkűton

Next

/
Thumbnails
Contents