Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-06 / 36. szám

© Dunántúlt napló 1980. február 6., szerda szerkesztőség postájából Telefon nélkül maradt a dobszai orvosi körzet Az illetékes válasza „Idegen nyelvi oktatás” „Évutó a Duna mentén” „Ne legyünk közömbösek” sítja — minimális a a fakultáció nyújt lehetőséget az iskolában oktatott idegen nyelvek bármelyikének megfe­lelően intenzív tanulására. Fel­hívjuk a figyelmet arra, hogy az általános iskolák nyelvi ta­gozatain végzettek a 2. idegen nyelv tanulását is haladó fokon folytathatják a gimnáziumok­ban, amennyiben „összejön" a haladó csoport indításához elő­írt 8 fő. (Kérjük, a szándékot jelezzék a jelentkezési lapon!) — Bár nem tartozik szorosan a kérdéshez, de itt szeretnénk emlékeztetni arra, hogy azon ta­nulók számára, akik a német vagy horvát-szerb nemzetiségi nyelvet anyanyelvi szinten be­szélik, amennyiben kereskedel­mi, vendéglátóipari vagy egyéb szolgáltató jellegű szakmára (fodrász, autószerelő stb.) je­lentkeznek, a felvételnél előnyt biztosítanak a szakmunkásképző intézetek. li gázperzselő használható-e. Természetesen válaszunk nem­leges volt. Ennék ellenére az emberek úgy érzik, hogy a saj­tóban megjelent fénykép és cikk feljogosít a szabálytalan berendezés és gáz használatá­ra. Véleményünk, hogy a cikk az emberekre igen nagy ha­tással volt, és akaratlanul is negatív propagandát fejtett ki, annak ellenére, hogy az újság­író jószándékkal akarta be­mutatni a disznóvágás öröme­it. Ha figyelembe vesszük az elmúlt évek statisztikáit a sza­bálytalan gázhasználatból ere­dő tűz és robbanások vonat­kozásában, elmondhatjuk, nem egy esetben a perzselő szer­szám volt az eredője a kelet­kezett tűznek, illetőleg robba­násnak, ameiy tragédiákat is okozott. Balázs László tű. hdgy. és munkatársai teregetési díjért — a szemétbánya igénybevételét. Gondolom, nem ez miatt, hanem rosszul értel­mezett fuvartakarékosság miatt nem veszik igénybe. Nem ve­szik még akkor sem, ha a fu­varozási díjat a fuvaroztatónak teljes távolságra számítják fel. Ez pedig a fentiekben közölt tárókon kívül, véleményem sze­rint. csalás is. Hathatós, erélyes intézke­désre van szükség. Talán hasz­nálna a bírság emelése, o jogtalan fuvardíj felszámítá­sáért büntetés, de leginkább társadalmi összefogás, a váro­sért való tenniakarás. A megszüntetés érdekében a múltban is és a jövőben is tenni fogunk, tovább szigorít­juk az ellenőrzést, de kérjük a lakosság hathatós segítsé­gé: is. Gyimesí László, a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat igazgatója Jogi tanácsadó B. E.-né jelenleg gyermekgon­dozási segélyen van. Hamaro­san munkába áll. Kérdése: Jár-e a segélyezés tartamára szabadság? /gén/ lár. A 17/1979. (XII. 1.) Mü. M. sz. rendelet 41. § (3) bekezdése szerint a dolgozót a munkaviszony szünetelésének tartamára a következő esetek­ben illeti meg szabadság: a) a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamára, b) szülési szabadság tarta­mára. c) a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély. Ez a kedvezmény az anyát újabb szülés esetén újra megilleti, d) harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabad­ság tartamára; e) a tartalékos katonai szol­gálat idejére és f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre jog­szabály átlagkereset fizetését írja elő. H. T. hosszabb időro szeréin« televíziót bérelni. Kérdése: a bérelt televíziót a postának be keil-e jelentenie? Nem! A 27/1979. (XII. 30.) KPM sz. rendelet 6. § (3) be­kezdése értelmében nem kell bejelenteni: a) rádiókészüléket; b) az üzemben tartó és a vele közös háztartásban élő személy által a bejelentésben megjelölt üzembentartási helyen üzemben tartott második és további te- levízókészülékeket; c) a bérbeadással foglalkozó állami vállalattól, szövetkezet­től vagy más gazdálkodó szerv­től (kölcsönző vállalattól) bérelt televíziókészüléket; d) a legfeljebb 15 napi idő­tartamra próbára átvett televí­ziókészüléket; e) a diplomáciai képviselet, a konzuli képviselet és a nem­zetközi szervezet, valamint sze­mélyzetüknek nem magyar ál­lampolgárságú tagja és csa­ládtagja által üzemben tartott televíziókészüléket; f) az ország területén legfel­jebb 45 napig tartózkodó kül­földi állampolgár által üzem­ben tartott televíziókészüléket; g) a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, valamint a Posta által vételmegfigyelési és ellenőrzési célból üzemben tar­tott televíziókészüléket. A most ismertetettekkel szem­ben az üzemben tartó köteles a postának bejelenteni külön- külön: a) a televíziókészüléket (ide­értve a hordozható készüléket is); b) a járműbe beépített (tar­tósan rögzített) televíziókészü­léket; c) a jogi személy által üzem­ben tartott minden televízióké­szüléket; d) a bejelentésben megje­lölt üzembentartási helyen kí­vül 30 napon túl üzemben tar­tott televíziókészüléket. I S. K. kérdezi, hogy a művelet* lenül hagyott földet tényleg ál­lami tulajdonba lehet-e venni? Igen, ha az 1979. évi 32. sz. tvr. 2. §-ában írt feltételek fennállnak. A rendelet szerint a magánszemélyek tulajdoná­ban lévő, lelszólitás ellenére felróható okból műveletlenül hagyott mezőgazdasági rendel­tetésű földeket kártalanítás nél­kül állami tulajdonba kell ven­ni. Múlt év december 21-én el­vitték a nagydobszai körzeti orvos telefonját. Inkább illene szilveszteri kabaréba, mint va­lóságba az eset, tény, hogy ka. rácsony előtt megjelent az or­vosi körzet központjában a pos­ta két embere, s leszerelték a telefont. — Mikor hozzák a másikat? — kérdezte gyanútla­nul a doktornő. — Nem hozunk másikat — hangzott a megle­pő válasz. Azóta a körzeti orvos e nélkülözhetetlen munkaeszköz nélkül kénytelen dolgozni, el­látni a több mint 10 kilométer távolságot átfogó, közel 2000 lelket számláló körzet betege­it. Balesethez, súlyos beteghez hívni nem tudják, idős emberek, kisgyermekek, szülő nők részé­re mentőt hívni nem tud, az arra szorulók kórházi elhelyezését nem tudja elintézni. Kisdobsza tele van egyedül élő, idős em­berrel, Ceglédpusztán sok a csecsemő, kisgyermek. A leg­közelebbi telefon a községi ta­nácson van, onnan szaladgál­nak a doktornő után a kétség- beesett üzenetekkel. Megtör­tént, hogy idős, beteg férfi igve. kezelt kerékpáron, súlyos, szív­beteg felesége számára orvosi segítségért, s útközben össze­esett. Mindehhez még hozzá kell számítani, hogy e lehetet­len helyzet a szokatlanul ke­mény, téli hónapokban, nehéz útviszonyok mellett sújtja a kör­zet lakosságát. 1968-ban létesült az orvosi körzet Nagydobszán. A telefon nem az akkori orvos nevén, hanem „Községi Tanács kör­zeti orvosa” címen szerepelt. Bleyer Erzsébet 1974-ben ke­rült a körzetbe. Eszébe se ju­tott, hogy a sóját nevére írassa a telefont. Amikor 1979 tava­szán a régi kurblis készülék he­lyett újat kaptak, természetesen ő írta alá a cserét igazoló ira­tokat. A névváltozás ürügyén — Bleyer Erzsébet előtt Bacsa Barnabás volt a körzet orvosa — fölszólította a posta a köz­ségi tanácsot, fizessen be 30 ezer forintot. Ugyanakkor fe­gyelmi eljárást indított Fekecs Gyula (ma már nyugdíjas) pos­tavezető ellen, amiért nem je­lentette a körzeti orvos szemé­lyének változását. Fekecs Gyu­lát. a munkájára mindig na­gyon igényes, precíz embert annál inkább is sérti ez az el­járás, mivel tudomása szerint a tanács körzeti orvosának tele­fonja sosem volt magánszemély tulajdonában. Rejtély, mikor s hogyan került Bacsa Barnabás nevére a telefon, s a felettes postaigazgatóság miért nem ér. ♦ Hiányzik a tájékoztató tábla Az uránvárosi autóbusz-vég­állomáson, a fedett váróhelyen üvegezett vitrinek állnak. Ezek­ben a vitrinekben néhány éve még feliratok tájékoztatták az utazóközönséget az autóbuszok érkezéséről, indulásáról. Aztán eltűntek o feliratok. Éjszakai munkából hazajövet gyakran megszólítanak a ta­nácstalanul várakozók: tessék mondani, mikor megy az utol­só 19-es autóbusz. Igaz, hogy a 20-as este 10 után csak fél­óránként jár? stb. Ez a végállomás igen nagy forgalmat bonyolít le. Jogosan hiányolják az utasok a tájé­koztató táblák hiányát. Annál is inkább, mivel az üvegezett vitrineket ilyen célra alakítot­ták ki, s azok most is állnak — sajnos üresen. O. M. tesítette erről a dobszai hivatalt. Fekecs Gyula az őt ért sérelem miatt beperelte a postát. Amíg az illetékesek vitatkoz­nak, a doktornőt, aki naponta átlagosan 70 beteget lát el, többségében gyerekeket és idős embereket, nem tudják elérni a rászorulók. Telefon nélkül gyakorlatilag a készenléti ügye­letének sincs semmi értelme. A vitás ügy elintézéséig minden­esetre várhatott volna a posta a telefon leszerelésével! Hiszen a körzeti orvos telefonja — akármilyen néven van is — lét- szükséglet A pécsi Városi Tanács állategész­ségügyi telepén is gyakran csörög a telefon hasonló ügyben. A hívá­sokra, bejelentésekre a „kofferes” UAZ gépkocsival indul a helyszínek­re a telepvezető, Szabó Imre. — Legtöbb munkát a kutyák és ennek kapcsán az emberek okoz­zák. — Az emberek? — Igen, mert szélnek eresztik a megunt, öreg, beteg kutyájukat, mert nem szólnak időben, ha valahol autó szétlapította kutya- vagy macs­katetem hever az úttesten, mert egészségügyi séta címén órákra ki­csapják a kutyájukat az utcára, ne­tán a parkokba, játszóterekre viszik az ebüket, hogy azok ott végezzék el a dolgukat. — Mi a feladata? — Keresem az eltűntnek bejelen­tett kutyákat, befogom a gazdátla­nul kóborló ebeket, szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel a házaknál győző­döm meg arról, hogy van-e a kutyá­ról érvényes oltási igazolás, fizetik- e az adóját, végrehajtom a kobzási határozatokat, elszállítom az úttesten heverő kutya- és macskatetemeket, de az üzletekből, éttermekből és a legkülönbözőbb helyekről egészség- ügyi okokból elkobzott hús és hús- készítmények és más élelmiszerek el­szállítása fc rám vár. — Mi lesz a sorsa a telepre be­hozott ebeknek? — Három napig, egy hétig Itt tartjuk a gazdátlan ebeket vagy azokat a fajkutyákat — német juhá­szok, kuvaszok, szetterek, vizslák —, melyekről gyanítjuk, hogy keresi a gazdája. Ha nincs érdeklődő, ak­kor az ebeket átadom a kísérletes sebészeti intézetnek. Ha előkerül a gazda, igazolni tudja, hogy övé a kutya, a papírjai is rendben vannak, akkor a napi 20 forintos tartási díj kifizetése után visszakapja. Ha vi­szont azért hozzuk be a kutyát, mert megharapott valakit és gazdája Kis dolgok... Az én falumban többször elő. fordul, hogy az utcai világítás kiégett 'körtéit ledobják az út­testre, s otthagyják. Közben a forgalom a sok üvegcserepet megsokszorozza, Az arra haladó kerékpárosnak feleslegesen le kell szállni^ a gépről, mert nem lehet kikerülni a szerte­röppenő szilánkokat és a jár­dán kell tolni a veszélyeztetett szakaszon. A másik: a legforgalmasabb nyilvános tereken és másutt is, sokszor nagy halom csikket látunk, melyeket az autósok hanyag eleganciával ürítenek ki a kocsijuk hamutartójából. Ez azonnal nem söpörhető ősz. sze. Igaz, ezek csak kis dolgok, de ha egyesek nem akarnak használni a köznek, legalább ne Okozzanak kárt. Tatay Imre, Sásd sincs, illetve a gazdának nincs ér­vényes oltási igazolása, akkor 'a ku­tyát két hétig megfigyelés alatt tart­juk. — Veszett* éggyanú miatt? — Azért ils, bár három éve, amióta feleségemmel itt vagyunk a telepen, a városban nem találkoztunk veszett kutyával. Azért nem árt az óvatos­ság. Sokszor pedig veszett kutyáról számoltak be . . . nem sejtvén, hogy a jelzett kutya szopornyitás. Ez a betegség tüneteivel — száraz orr, csipás szem, lesoványodott test, ét­vágytalanság, idüit állapotban pedig idegrendszeri tüneteivel — pl. szé­delgés — könnyen összetéveszthető a veszettséggel. Kérjük, ha ilyen ,,gyanús" kutyát látnak, szóljanak nekünk a 12-936-os telefonon, de bár­milyen kutya- és macskaügyben is várjuk a telefonértesítést. — Mit tegyen, akt meg akar sza­badulni a kutyájától? — Szóljon telefonon, vagy ha te­heti, hozza ki1 a telepünkre, a Bo- gádi út 5. szám alá. Az átvételről elismervényt adunk, ezzel igazolni lehet az adóhivatalnál, hogy nincs már mi után fizetnie. Mindenképpen ez a mindenki számára legelőnyö­sebb megoldás, jó lenne, ha a szél­nek eresztés helyett ezt választanák. A gazdátlan ebek falkába verődnek, a játszóterek környékén meg hozzá­szelídülnek a gyerekekhez, okik búj­tatják, etetik, magukhoz édesgetik a gazdátlan kutyákat. A gyerekek őszin­tén szeretik az állatokat. Múltkor is az Építők útja alatti részen 3 ilyen kutyát hoztam el a gyerekektől, akik nem szívesen adták, a szülők meg fenyegettek — alig úsztam meg ép bőrrel. Nem akarták elhinni, hogy a jámbor négylábúak mennyi ve­szélyt hozhatnak a gyerekekre. — és ha valaki kutyához szeretne jutni? — Van rá lehetőség, érdeklődjön nálunk telefonon vagy személyesen. Murányi László Többen érdeklődtek olvasóink közül, hogy milyen szintű ide­gen nyelvi oktatásban részesül­hetnek azok, akik nem speciá­lis nyelvi osztályba jelentkez­nek. A fenti kérdésre a Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet ille­tékes munkatársa az alábbi vá. laszt adta: — Most lényegében ugyan­csak a fakultáció keretében va­lósul meg az egykori nyelvi tagozatos osztályok feladata, de a területükön belüli lehető­ségeket tekintve, a korábbinál szélesebb nyelvi körben. Az ide. gén nyelvek oktatása, mond­hatni, első fokon a gimnáziu­mok kötelező órakeretében sze­repel, az orosz nyelv esetében mindvégig, a választott máso­dik idegen nyelv (angol, né­met, francia, olasz) esetében pedig az I—II. osztályban. A harmadik, negyedik osztályban A cikk á propán-bután gáz disznóperzselésre való felhasz­nálását említi. A közölt fotó­ból is kitűnik, és a leírásból sem bizonyítható ellenkezője, hogy házilag készített perzse­lőszerszámot használtok. Ez o szerkezet semmilyen vonatko­zásban sem elégíti ki az alap­vető biztonsági követelménye­ket, használata veszélyt hordoz és tragédiákat okozhat. Az Országos Kőolaj és Gáz­ipari Tröszt televíziós és saj­tóhirdetés útján több százezer forintot költ a gáz biztonságos használata szabályainak ismer­tetésére, propagálására. A tűzoltóság erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a gáz segítője legyen az em­bernek, természetesen a lehe­tőségekhez mérten teljesen ki­zárva a veszélyességet. A megjelent cikket követően többen fordultak hozzánk (tűz­oltókhoz), hogy a házilag ké­szített. nyomáscsökkentő nélkü­A lap december 5-i számá­ban o fenti cím alatt az ille­gális szemétlerakások kérdésé­vel foglalkozik. A cikk megállapításával egyetértek, sajnos a közömbös­ség igen jelentős népgazdasá­gi kárt okoz, nem beszélve az esztétikai és környezetvédelmi hátrányokról. Ma már egy-egy szeméttelep kijelölését gondos, tudományos munka előzi meg annak érdekében, hogy ne szennyezzük az élővizet, be­tartsuk a közegészségügyi vé­dőtávolságot, stb. Ilyen jellegű károkat az ille­gális lerakásoknál kimutatni nem lehet, de a felszámolásuk­ra fordított és hasznosabb fel­adatoktól elvont forintokat igen. 1978-ban 2381 köbmé­ter hulladékot szedtünk össze, 1979-ben közel 4200 köbmétert. 1978-ban 190 ezer forintot for­dítottunk az elszállításra, 1979- ben 350 ezret. A városi tanács és vállala­tunk mindenki számára bizto­A házikertekben az első legfonto­sabb növényvédelmi tevékenység a károsítok elleni mechanikai védeke­zés. A gyümölcsfákról távolítsuk el a beteg, száraz, fertőzött részeket. A fák törzsét, vastagabb vázágait ké- regkaparóyal, drótkefével tisztítsuk meg. A gyümölcsmúmiákat, hernyófész­keket szedjük le és égessük el. Az elmúlt 10—13 évben a tél végi lemo­só permetezések gyakran elmaradnak, amit később a többszöri védekezé­sekkel sem tudunk ellensúlyozni. A fák nyugalmi állapotában olyan sze­reket használhatunk nagyobb tömény­ségben, melyek tavasszal vagy a nyár folyamán károsodást idéznek elő. Azt hiszem, kényelmi szempontból mind gyakrabban a gyárilag előké­szített szereket helyezzük előnybe. A kétségtelen sok előnyük mellett azonban van hátrányuk is. Könnyeb­ben oldódnak, de a csapadék is könnyen lemossa, ha nem szívódnak fel. A tél végi lemosó permetezéskor a kajszinál, őszibaracknál például a rézoxiklorid csapadékos időjárás esetén lemosódik, mig a bordóilé tartósan a fán marad, s a bakté­riumok ellen is hatásos bizonyos mértékben, amit jelenleg semmilyen más szer nem pótol. Nem lényegtelen szempont az sem, hogy a bordóilével történő védeke­zés lényegesen olcsóbb. A télvégi lemosó permetezésekhez jelenleg Neopol, gyümölcsfaolaj, Novenda, rézoxiklorid és bordóilé használható a házikertekben. A nö­vényvédő szer csomagolóanyagán minden esetben fel van tüntetve a használati utasítás. A bordóilé készítését a termelők közül már nem mindenki ismeri, ezért most ismertetjük. A kereske­delemben kapható rézgálic savanyú kémhatású, amit mésszel kell közöm­bösíteni. 1 kg rézgálic közömbösíté­séhez égetett mészből 50—60 dkg, oltott szalonnás mészből 1,5—1,0 kg szükséges. ^ Bordóilé készítésénél mindig a rézgálic-oldatot öntjük folytonos ke­verés közben a nagyobb tartályban lévő mésztejes oldathoz. Dr. Frank József Hegedűs Magdolna ----------------------------« Sá rtenger a siklósi gimnázium előtti buszmegállóban Leveleink nyomában Kóborló állatok Mit tegyen az, aki meg akar szabadulni a kutyájától? Aggódó, türelmetlen, határozott hangú levelekben kérik tőlünk a pécsiek, vitessük el a parkok, játszóterek, iskolák környékén faikába verődött kóbor kutyákat, mert veszélyeztetik a gyerekeket, felnőtteket, mert behúzódnak a lépcsőházakba, melegebb helyiségekbe, mert összepiszkítják az épületeket és azok környékét, valamint a közterületeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents