Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-06 / 36. szám
1980. február 6., szerda Dunántúli napló 3 Mindenre Jik&mm* ami szakftéged Ésszerű takarékosság az egészségügyben Költségvetési gazdálkodás az Egyesített Egészségügyi Intézményeknél Az uránvárosi Rendelőintézet televízióval kombinált röntgenterme „Osztályozott” ételkülönlegessések A szakácstanulók tálalási gyakorlata Szakácstanulók a Misina étteremben Ezúttal nem a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények gyógyító tevékenységéről, hanem annak a ,,hátországáról", azaz a költségvetési gazdálkodásról lesz szó. Arról a gazdálkodásról, amely biztosítja, hogy a beteg kellemes hőmérsékletű rendelőben akár le is vetkőzhessen, hogy megkapja a panaszának, betegségének legmegfelelőbb ellátást, hogy a bölcsődében az apróságok semmiben se szenvedjenek hiányt, hogy valamennyi intézmény mindig tiszta legyen ... És mindezt a költségvetésből. Növekvő feladatok Az összeg, amit legutóbbi ülésén a városi tanács — jóváhagyván Pécs idei költség- vetését — az Egyesített Egészségügyi Intézményeknek megszavazott, 1980-ban 103,7 millió forintot tesz ki. Mennyivel több ez a tavalyinál? — vetődik fel nyomban a kérdés. Dr. Horváth Imre gazdasági igazgató-helyettestől tudjuk meg, hogy a város elfogadott költségvetésében 91,4 millió szerepelt. A több mint 10 milliós növekedést pillanatok alatt megmagyarázza: a júniusi árváltozások után megemelték az élelmezési normát, és betudták egyes új fejlesztések költségfedezetét és a költség- vetési összeg máris meghaladta a 95 milliót; s ha ehhez hozzávesszük az energiaárváltozásából eredő többletet, a korábbi gyógyszer-árváltozás miatt most eszközölt korrekciót, valamint az idei bérfejlesztést, máris helyben vagyunk. Azaz ott, ahonnan elindultunk. .Dologi előirányzatok tekintetében akár egyenlőségjelet is tehetnénk a két költségvetési előirányzat közé. Közben pedig a feladatok nőnek: gyarapszik a város lakossága — többen szorulnak egészségügyi ellátásra, több gyereket kell elhelyezni a bölcsődékben. Mindez költséggel jár, a pénz pedig ugyanannyi. Vagy inkább kevesebb? Hogy is szokták mondani? „Ki kell gazdálkodni." Hát erről a „ki- gazdálkodásról” mondott el néhány műhelytitkot dr. Horváth Imre gazdasági igazgató- helyettes. Tartalékképzés Előbb azonban érdemes megtudnunk, hogy a 103,7 milliós költségvetés kétharmada —72 millió forint — a százhatvan- ezres várost (és egyes vonat- zásokban a megyét) ellátó tekintélyes egészségügyi apparátus idei bére. A „maradék” 31,7 millió forint az ún. dologi költség, azaz a színvonalas egészségügyi ellátás anyagi alapja. A kétharmaddal aligha lehet takarékoskodni. Akkor hát az egyharmad ... Bár itt is csak addig szabad elmenni, amíg az orvosszakmai követelmények nem látják kárát a takarékos gazdálkodásnak. Az Egyesített Egészségügyi Intézményeknél már évekkel ezelőtt bevezették az ún. költségvetési keretkezelői rendszert, ami eddig is jól bevált, s amire ezután még jöbban kell támaszkodni. A keretkezelők egy-egy részterületért — pl. gyógyszer, műszer, energia, stb.'— felelnek, s gondoskodnak a keret ésszerű felhasználásáról. ‘ Idén bevezették a tartalékképzést: a működés és fenntartás költségeiből — a gyógyszer kivételével — tartalékot képeznek, ami összességében 1,2 millió forintot tesz ki. A tartalékképzés nem ennek az összegnek a „megspórolását" jelenti, hanem a ma még nem látható gondok megoldását szolgálja. És most lássuk a „kigazdálkodás” műhelytitkait. Néhány éve anyag- és költségnormák óvnak a pazarlástól. Szabályozták a felhasználható fűtőolaj, a tisztítószerek, a gépkocsi-üzemanyag, stb. mértékét. Felosztották a felhasználható telefonköltséget is, a felelősség a munkahelyi vezetőé, hogy ne legyenek oktalan telefonálgatások, s a magánbeszélgetések forintjai a becsületkasszába kerüljenek. A villamosenergiát illetően a DÉDÁSZ-szal közösen megtalálták, mi lehet a legalkalmasabb áramvételezési mód a csúcsidőkben; ez fontos dolog, hiszen a gyógyászati eszközök zöme árammal működik. Ehhez képest igazán apróság, hogy ahol nincs szükség fényárra — mosdók, wc-k, öltözők, stb. — ott kisebb fogyasztású égőket helyeznek el. A fűtésnél előírásokat kell betartani: a műtőkben 25, a vizsgálókban 22, az egyéb helyiségekben 20 fok a megengedett legmagasabb hőmérséklet, itt tehát nincs mit tenni. Az viszont már költségmegtakarítás lehet, amit a PÉTÁV kezdeményez: a végi Csökkentett fűtés. Társadalmi segítés Kimondottan egészségügyi vonalon is van lehetőség a költségkímélésre. Az egészség- ügyi intézmények között egyre megszokottabb egymás röntgenfelvételeinek az elfogadása — ez is, azzal együtt, hogy csak indokolt esetben készítenek új felvételt, o költségen kívül a beteget is megkíméli a fölösleges sugáradagtól. Energiamegtakarítással járhatna, ha pl. a rendelőintézetekben központi sterilizálók lennének ahelyett, hogy szinte valamennyi orvosi munkahelyen kü- lön-külön főzik a műszereket. A Munkácsy Mihály utcai rendelőben a sebészetet már ellátták ilyen központi sterilizálóval, de csak a sebészetet... A Veress Endre úti rendelőben nincs ilyesmi, annak idején nem is terveztek, hiszen sem szakmai, sem gazdasági követelmény nem volt iránta, kényszer pedig éppenséggel nem. Az épülő Lánc utcai rendelőben viszont már lesz központi sterilizáló. Sokat jelent az Egyesített Egészségügyi Intézményeknek a szocialista brigádok nyújtotta segítség: a Pécsi Vízmű Stein- metz-brigádjának a „félelem- mentes” gyermekvárók létesítésére indított mozgalma, PIK- szocialista brigádok munkája az új szabolcsi gyermekkörzeti rendelőért, a BÉV szocailista brigádjainak a Munkácsy Mihály utcai gyermekszemészeti rendelőért, vagy az Anikó utcai iskolában az iskolafogászat létrehozásáért végzett társadalmi munkája. Az ilyen segítségek lehetővé teszik o költségelőirányzatok betartását. A szocialista brigádok idén is segítenek — ez is hozzájárul az intézmény zavartalan működéséhez. H. I. A vörös bőrről készült őzpörkölt nagyon jól sikerült. Ügy látszik, ez laikus véleménynek bizonyult, mert hiába ízlett mindenkinek, erre a fogásra hármast adott a szakácsok gyakorlatvezetője. Meg is indokolta, hogy miért. Nem szokványos ételek szerepeltek o feladatok között azon a napon, amikor a Misina étteremben jártunk. 1975 óta ez az étterem a Baranya megyei Vendéglátó Vállalót szakács- és felszolgáló tanulóinak oktatási helye. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola diákjai évfolyamonként három-három csoportra osztva heti egy napot töltenek — hétórás munkaidővel — éttermi gyakorlaton. Csütörtöki napon voltunk a Misina étteremben, akkor hét első éves felszolgáló és tíz másodéves szakács dolgozott az oktatók felügyelete mellett. A feladat vadételek készítése volt őz-, fácán- és szarvashúsból. Ez az átlagosnál nehezebb feladat, s ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a tíz fogásból álló ételsort 15—16 évesek készítették, s egyikkel sem. vallottak szégyent, a tanulók aznapi munkájáról csak elismeréssel lehet szólni. Magda Józseffel, a felszolgálók és Tanka Józseffel, a szakácsok gyakorlatvezetőjével beszélgettünk a csoportos gyakorlati foglalkozásokról. — A kabinet-rendszerű oktatást 1971-ben vezették be. Hasznos dolog, hiszen többet ér a gyakorlat egy étteremben, lehetőség szerint vendégek előtt, mintha csupán az iskolában próbálnák mindezt elsajátítani. Ebből a szempontból nem olyan előnyös a Misina, mert — főleg télen - nincs délben nagy forgalom. Az oktatásra azonban kiválóan megfelel, a konyhát ebben az időszakban is jól ki tudjuk használni.- Mi a „menetrendje" egy gyakorlati oktatásnak? S miután ebben a szakmában elég költséges lehet a gyakorlás, vajon mennyibe kerül mindez? — Az 1978/79-es tanévben végzett felmérés szerint évi egymillió forintba kerül a tanulók képzése. Az oktatás két részből áll: elméleti és gyakorlati munkából. Erre osztályzatot kapnak a tanulók, amit visznek magukkal az iskolába. Az elmélet a szakmunkásképzőben tanultok összefoglalása és mindig azjia- pi feladatokra koncentrálódik. Utána következik az ismeretek átültetése o gyakorlatba. — A tanulók maguk választjuk ki, amit aznap főznek? — Az ételek kiosztása tételhú- zás-szerűen történik. Ma a vadételeken a sor.- Mit csinálnak eközben a felszolgáló tanulók?- Az ő foglalkozásuknál is elengedhetetlen az ételismeret. Ök is ott vannak a konyhában, ismerkednek a fogásokkal, ételsorba illesztik, italsort választanak mindehhez, ozután szervíroznak. Emellett a bár- és turmixitalok keverése is az ő dolguk.- A tanulóidő alatt mekkora önállóságot kapnak a leendő szakácsok? — Elsőben még mindent felügyelet mellett csinálnak, mó- rodikban már csak a. technológiát ellenőrizzük. Ekkor már az ízesítésben teljesen szabad kezet kapnak. Van egy hatvanféle fűszert tartalmazó fűszerszekrény, amiből bármit fölhasználhatnak a főzésnél. A harmadévesek mát önálló segédként dolgoznak; náluk már csak a hidegkonyhai készítményeket ellenőrizzük, mert ezt ők is akkor tanulják először. Az utolsó éves tanulók minden évben részt vesznek országos versenyeken és szép eredményeket értek már el. Dücső Csilla A bírósági végrehajtás új szabályai A bíróságnak és a vitás ügyekben döntő más szerveknek az eljárása csak a ható. rozatok végrehajtásával éri el a célját. Ezért nemcsak a jogviták helyes eldöntésének van jelentősége, hanem a döntések gyakorlati megvalósításának is, ami számos esetben bírósági végrehajtás útján történik. A bírósági végrehajtás jelentőségét mi sem fejezi ki jobban, mint az, hogy országosan mintegy 300 000 ilyen ügy van évente. Tehát nagyon sokakat érint. Gyorsabban, eredményesen A jogerős bírói határozatokkal megállapított, vagy a bírósági végrehajtási útra tartozó egyéb jogos követelések végrehajtására (behajtására) vonatkozóan 25 évig volt hatályban az 1955. évi 21. számú törvényerejű rendelet, amely kisebb módosításokkal, kiegészítésekkel 1980. január 1-ig megadta az eljárási szabályokat az érvényesítésre és magára a végrehajtási eljárás menetére nézve is. Az időközben bekövetkezett egyéb jogszabályi változások, de az is, hogy a végrehajtás nem volt elég hatékony, és az eljárás nem volt elég gyors, felvetették az újraszabályozás szükségességét. A bírósági (közjegyzői) úton érvényesíthető állami követe, lések (pl. lakbér, közüzemi költségek stb.) minél előbbi behajtásának szükségessége népgazdasági érdek is, de a magánszemélyek jogos követelései teljesítésének elodázása is súlyos sérelmekkel járhat. Ugyanez mondható bizonyos meghatározott cselekmények (pl. lakáskiürítés, gyermekkiadás) végrehajtására, s mindezekkel összefüggésben megjegyezhetjük, hogy sok vállalati és állampolgári panasz forrása volt a végrehajtások nem kellő eredményessége, lassúsága. Ezek oka — legalább is részben — az eddigi szabályokon végighúzódó, túlzott adós-védelem megnyilvánulása volt, amely nemegyszer lehetővé tette az adósok számára az eljárások elhúzását, sőt egyes esetekben a kötelezettségek teljesítése alóli kibúvást is. Mindezt felismerve, Nép- köztársaságunk Elnöki Tanácsa új törvényerejű rendeletet alkotott, aminek végrehajtásáról pedig az igazságügyminiszter rendelettel gondoskodott. Az új szabályok 1980. január 1-én léptek hatályba, s a bíróságok (közjegyzők, bírósági végrehajtók) ma már ezek alkalmazásával járnak el. Az új szabályozás lényegét — fő vonásaiban — az alábbiakban összegezhetjük: © Szélesebb körűvé és egyszerűbbé váltak a munka, bérre és az egyéb járandóságokra vezetett végrehajtásnak, különösen a közvetlen bírósági és közjegyzői letiltásnak a szabályai. Bizonyos esetekben kizárólag a közvetlen letiltással történő végrehajtást engedi meg a jogszabály, az esetek jelentős részében pedig előírja, hogy elsősorban-a közvetlen letiltást kell megkísérelni, s csak ha ez nem vezetett eredményre, kerülhet sor más vagyontárgyak végrehajtás alá vonására. © Az adóssal szemben alkalmazható kényszerítő lehetőségek fokozódtak: ugyanakkor szűkítette a törvényhozó a végrehajtás alól mentesülő vagyontárgyak körét © A végrehajtást kérő nagyobb szerepet kap az eljárásban, aktív közreműködése jobban elősegítheti az eredményes végrehajtást. © A különböző állami, szövetkezeti szervek az eddiginél nagyobb közreműködés, re kötelesek a bírósági végrehajtási feladatok segítésében. (Pl. az adós lakóhelyének, munkahelyének megállapításában, a lefoglalt ingóságok értékesítésében stb.). © Eredményesebbé válhat a tartásdíjak behajtása. (Pl. a jövőben lejáró tartásdíj. részleteket nemcsak a munkabérre (egyéb járandóságra) vezetett végrehajtás során, hanem ingó és ingatlan végrehajtás esetén is be lehet hajtani. Végrehajtás alá lehet vonni az olyan díj és jutalom 50 százalékát, amely nem valamilyen kitüntetéssel együtt jár.) © A jogalkalmazó szervek gyakorlatában eddig már kialakított, illetve az általuk javasolt egyes megoldások is „beépültek” a jogszabályokba. Ez valósult meg pl. a következőkkel kapcsolatban: — a végrehajtási eljárásban a tanú közreműködésének szabályozásánál, — a végrehajtási jog elévülésének szabályozásánál. Az eredményesség elérésének megvalósítását szolgálják, különösen az alábbiak: — több letiltás esetén a munkabér (egyéb járandóság) 50 százalékáig terjedhet a levonás; — a lefoglalható ingóságért járó biztosítási összeg nem mentesül a végrehajtás alól; — a gépjármű lefoglalásá. ra irányuló eljárásba bekapcsolódik a rendőrség; — szabályozásra került az ingatlan közös tulajdonának árverés útján történt megszüntetése; — a gyermek elhelyezésére és átadáséra vonatkozó határozat végrehajtása egyszerűbbé, gyorsabbá vált; a gyámhatóság közreműködésében megnyilvánuló előnyöket jobban lehet hasznosítani ; — házassági, vagyonjogi perben biztosítási intézkedésnek van helye. Az összhang megteremtése ® Megteremtődött az ossz. hang a bíróság és az állam- igazgatási végrehajtás között. A magánszemélyek elleni ingatlanvégrehajtást a törvényhozó kiterjesztette. Az összhang megteremtését segíti elő például, hogy — ha mindkét eljárás során lefoglalták az ingóságot, a bírósági végrehajtást kell folytatni, és ennek során kell az ingóságokat értékesíteni; — a bírósági végrehajtás során is végrehajtás alá lehet vonni a magánszemély tulajdonában álló bármilyen ingatlant, éppen úgy, mint eddig is az államigazgatási végrehajtás során. ♦ Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a jogalkalmazó szervek alapos felkészültséggel láttak hozzá az új szabályok alkalmazásával kapcsolatos feladataik tejesítéséhez. Dr. Gátos György, a megyei bíróság elnökhelyettese
