Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-26 / 56. szám
6 Dunántúli Tlaplo 1980. február 26., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! Változások a társadalom- biztosítási szabályokban Korábban már hírül adtuk, hogy 1980. január 1-től a társadalombiztosítási jogszabályokban változások történtek. A jelentősebbek közül néhányat az alábbiakban ismertetünk. A januárig érvényben volt rendelkezések szerint az apa csak akkor lehetett gyermek- ápolási táppénzre jogosult, ha egyedülálló volt, vagy egyedülállóvá nyilvánították. Az 1/1980. (I. 30.) SZOT Szab. 3. §-ával kiegészítette a 3/1975. (VI. 14.) SZOT Szab. 9. §-át. Az 1980. január 1-től hatályos 9/A § értelmében az apa munkahelye szerint illetékes társadalombiztosítási tanács, ennek hiányában a társadalombiztosítási bizottság — az együttéló házastársak (élettársak) együttes kérelme alapján — MÉLTÁNYOSSÁGBÓL engedélyezheti a BETEG gyermek ápolása címén járó táppénznek az apa jogán történő megállapítását olyan esetben, ha a táppénz egyébként az anya jogán járna. Ebben az esetben azonban az apa nem az egyedülállókra vonatkozó szabályok szerint veheti igénybe a gyermekápolási táppénzt, hanem csak olyan időtartamra, mint ahogy az anyát egyébként megilletné. Külön is felhívjuk a figyelmet az együttes kérelemre és a méltányosságra, továbbá arra, hogy csak akkor van rá lehetőség, ha a gyermek beteg! Az apa jogán történő megállapítás esetenkénti engedélyezése írásbeli határozat alapján történik, amit az orvosnak be kell mutatni. ^ * Napjainkban is elég gyakran előfordul, hogy teremelőszövet- kezeti tagok a belépésüket követően nem kérik a korábbi családtagként eltöltött idejüknek a beszámítását. Ezen a helyzeten segít az 52/1979. (XII. 30.) MT. sz. rendelet 5. §-a, amikor lehetővé teszi a Társadalombiztosítási Bizottságnak, hogy kivételes esetben a két évi határidőtől eltekintsen. Szükségesnek tartjuk itt ismertetni a családtagi idő beszámítására vonatkozó rendelkezést teljes egészében. A 17/1975. (VI. 14.) MT sz. rendelet 127. §-i szerint a mezőgazdasági szövetkezetnek az a tagja, aki korábban mint családtag a közös munkában részt vett, a szövetkezetbe történt belépésétől számított két éven belül kérheti azoknak a naptári években — legfeljebb öt naptári évnek — szolgálati időnként történő beszámítását, a) amelyekben mint segítő családtag a közös gazdaságban végzett munkával 150, nő 100 munkanapot — 1967. január 1-e előtt 120, nő 80 munkaegységet, szakszövetkezeteknél 120, nő 80 munkanapot — teljesített, és b) amelyekre a nyugdíjjárulékot megfizette. A termelőszövetkezetbe történt 'belépéstől számított két év eltelte után csak kivételesen és csak a Társadalombiztosítási Bizottságnak van lehetősége a határidőtől való eltekintésre! Az 1980. január 1. napján életbelépett 52/1979. (XII. 30.) MT. sz. rendelet 1. §-a megváltoztatta a bedolgozók biztosítási értékhatárát. Eszerint a bedolgozó biztosítása a munkába lépése napjától a bedolgozói jogviszony megszűnéséig terjedő időszak alatt azokban a hónapokban, illetőleg azokon a napokon áll fenn, amelyekre keresete a havi 500 forintot, illetőleg a napi 20 forintot eléri, továbbá azokon a napokon, amelyeken munkát igazoltan nem végez. Tájékoztatásul megjegyezzük, hogy a központi árintézkedésekkel összefüggő kiegészítések (110 forint), valamint a 180 forint jövedelempótlék együttes összege a bedolgozó részére csak azokra a naptári hónapokra jár, amelyekben a keresete a biztosítási bérhatárt eléri. Ismert, hogy a nyugdíj folyósítási szabályokban ez évtől kezdve módosulás történt. Korábban nem volt jelentősége annak, hogy a nyugdíjast fizikai vagy nem fizikai munkakörben foglalkoztatták. Az új rendelkezések szerint a foglalkoz- tatotás tartalmára és az elért keresetre tekintet nélkül annak a fizikai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjasnak a nyugdíját kell az 1980. évben korlátozás nélkül folyósítani, akinek a nyugdíja a havi 1720 forintot nem haladja meg. A nyugdíj folyósítása szempontjából részben újból szabályozást nyert a keresőfoglalkozás fogalma. A módosított 3/1975. (VI. 14.) SZOT Szab. 143. § (1) bekezdése szerint keresőfoglalkozásnak számít a) a kisipari, a magánkereskedői iparigazolvány, b) a hasznot hajtó (hatósági nyilvántartásbavételi kötelezettség alá eső) jogosítvány, c) a mérnöki magángyakorlat, d) a munkaközösségi (ügyvédi stb.) tagsági viszony alapján folytatott tevékenység. (2) Nem tekinthető kereső- foglalkozást folytatónak az, aki a) vak- és iparigazolvány alapján folytatott tevékenységből származó jövedelme a havi 1500 forintot nem holdja meg, b) működési engedély alapján folytat kizárólag javító, karbantartó, vagy egyéb szolgáltató tevékenységet, c) gyűjtőkereskedésre jogosító magánkereskedői igazolvány alapján folytat tevékenységet, amelyből származó jövedelme a havi 1500 forintot nem haladja meg, d) szociális indok miatt korábban kiadott engedély alapján — nyugdijának folyósitása mellett — folytat magánkereskedői tevékenységet, ha az ebből származó jövedelme a havi 1500 forintot, nyugellátásának, baleseti rokkantsági nyugdíjának összege pedig a SZOT Szabályzat 137. § (2) bekezdésében meghatározott összeget — 1980-ban a havi 1720,— forintot — nem haladja meg. lfezetestechnika H kanyaraetel csapdai A különböző építésű autók viselkedése nagyobb sebességnél vagy csúszós úton más és más. A különbségek főként kanyarvételnél szembetűnőek. Minthogy a vezetőnek alkalmazkodnia kell kocsija tulajdonságaihoz, ismernie kell annak „természetét". Ez biztonságának egyik alapkövetelménye. A sajátkormányzási tulajdonságok ismertetését kezdjük a semleges viselkedéssel. Meg kell jegyezni: mérsékelt tempónál minden kocsi ebbe a csoportba sorolható. Nagyobb sebességnél azonban általában az alulvagy a túl kormányzott viselkedés érvényesül — a konstrukciótól függően. N Az első- és a hátsótengely azonos terhelése esetén a kanyarban haladó kocsi első és hátsó abroncsai azonos szöggel deformálódnak a föllépő . keresztirányú gyorsulás hatására. Ennek következtében a kocsi önmagával párhuzamosan és mérsékelten a kanyar külső íve felé sodródik (első rajz). Az ilyen kocsival célszerű az út belső ívén venni a kanyart, mert így elgendő biztonsági tér marad az esetleges kisodródáshoz. Ha a sodródás túlzottá válik, a sebesség mérséklése enyhe gázelvételiel) a kocsit stabi. lizálja. A fronthajtású kocsiknál az első abroncsokra nehezedik nagyobb tömeg. így kanyarmenet, ben az első gumik deformációja nagyobb, mint a hátsóké. Ezért a kocsi kisebb ívben kanyarodik, amint az az elkor- mányzás mértékéből következne. Azaz a kocsi igyekszik „kiegyenesíteni” a kanyart (második rajz). A kitörést mérsékelt gázelvétellel és a kormány nagyobb elfordításával megakadályoz, hatjuk. Csak gyakorlott vezetők számára: szélsőséges esetben a kézifék behúzásával, vagy teljes gázelvétellel a kocsi farát meg lehet csúsztatni, de ezt azonnal korrigálni kell gázadással. A kanyart egyébként itt is az út belső ívén vegyük. A harmadik rajz egy farmotoros autó viselkedését ábrázol, ja. A farnehéz kocsiknál ugyanis a hátsó abroncsok torzulnak jobban. Következésképpen, a vezető beavatkozása nélkül, a kocsi egyre kisebb ívben kanyarodik, majd megpördül. Ennek megakadályozása: gázadás mellett csökkenteni kell az el- kormányzás mértékét Esetleg oly mértékben is, mintha ellenkező ívben kívánnánk kanyarod, ni. A megelőzés természetesen nagyobb biztonságot jelent. Ezért: a sebességet már a kanyar előtt mérsékeljük, majd a kanyar második felétől növekvő nyomatékkai (gyorsítással) hozzuk ki a járművet a kanyarból. B. L. STOP Az oktatás hatékonyságának fokozása érdekében 3—3 db Sko- da és Lada gépkocsival bővült az ATI pécsi iskolájának autóparkja. Az új gépkocsikat a tanulók már használják. * A televízióból ismert cica és kutyus volt a főszereplője annak a közlekedési oktatófilmnek, amelyet az elmúlt csütörtökön láthattak Pécsett az Anikó utcai óvodások. A filmvetítés szervezői — a KBT és a Közlekedési Park — a város többi óvodáját is meg fogják keresni ezzel a közlekedési ismereteket nyújtó filmmel. * A BCM leendő autós dolgozóinak jelentős segítséget ad az ATI pécsi iskolája. Beremenden kialakítottak egy tanpályát. A jövő autósai az ott szerzett tapasztalatokkal indulhatnak majd gyakorolni a forgalomba is. A behozhatatlan késés Tipikus baleset: hibás reakció Milyen autót vásároljak? A kiskocsi olcsóbb? Tipikusak-e a típushibák? D. Lajos a kocsiból még visz- szaszólt feleségének „Ha időben végzek, ebédre itthon leszek”. Könnyed mozdulattal intett búcsút, aztán gázt adott.. Ami kor Lel lére érkezett, elégedetten nézett órájára: jó időt futott. A telekkönyvben to. vább időzött, mint számította, de nem annyival, hogy feleségének tett ígérete veszélybe került volna. A visszaút előtt még megtankolt, majd beugrott a kö. zeli presszóba. Gondolta megérdemel egy kávét ennyi hajtás után. A kisasszony csinos volt, a kávé zamatos és D. Lajos nem tartotta szentségtörésnek, ha „dumál” a szöszivei... — Másfél óra alatt? Hát akkor maga tud vezetni — nyílt tágra a kisasszony kék szeme — az ide legalább 130 km... — Nem vagyok éppen kezdő — válaszolta némi hiúsággal... Jó félóra múlva úgy búcsúztak, mintha régi ismerősök lennének. Az ördögbe is — gondolta útközben — jól elbeszélgettem az időt, most aztán hajthatok... Szép októberi délelőtt volt, a levegőben ökörnyál úszkált és a kis Skoda falta a kilométereket. D. Lajos bekapcsolta a rádiót, hogy ne unatkozzon és magabiztos nyugalommal vette a kanyarokat. Amikor az út délnek fordult és a szemébe sütött a nap, kikapcsolta az övét, hogy megkeresse a napszemüvegéta kesztyűtartóban. Fél szemmel az útra figyelt, de a tempót nem csökkentette. Már látta a kanyart, vagy kétszáz méterrel odébb kezdődött. Ügy emlékezett rá, hogy nem túl éles. Inkább megszokásból vette csak vissza egy kicsit a gázt, közvetlen a kanyar előtt. A napszemüveg és a szemébe tűző napfény azonban elrejtette előle azt a homokhordalékot, amelyet a tegnapi eső sodort az útra .. . Amikor a kocsi hátsó kerekei csúszni kezdtek, inkább csodálkozott, mint megijedt. Hirtelen lekapta a lábát a gázpedálról, de a kocsi nem került egyenesbe. A rémület hideg szorítással ragadta torkon, ösztönösen rátaposott a fékre. A kocsi csúszása, amely eddig olyan volt, mint egy lassított felvétel, ebben a pillanatban fölgyorsult, a csúszásból pörgés lett. Egyszer... kétszer. Aztán jött a padka, jött az árok. Az első sármentő tompa reccsenés- sel szakadt le. A kocsi félszal- tót csinált, mint egy ügyetlen tornász. Teteje egy másodpercre megtámaszkodott a vastag fa derekán, aztán visszazuhant a földre. Könnyű kis porfelhő szállt föl és a hirtelen csendben fölhangzott a rádióból: dél van, híreket mondunk ... De D. Lajos ezt már nem hallhatta ... Tipikus baleset? Sajnos, nem tartozik a ritkaságok közé. Valaki elszámítja magát: túl gyorsan fut bele egy kanyarba, Aztán kisodródik vagy megpör- dül.. . Mert a fizika törvényei kegyetlenek... Búsbarna László Az utóbbi években világszerte érvényesül az a gyakorlat, hogy az autóval szemben támasztott igényt gyakorlati szempontok döntik el: a gazdaságosság, a biztonság és a kényelem. E célszerű irányzat térhódításához kívánunk néhány általános irányelv f öl vi Hántásával segítséget nyújtani. Nézzük először a biztonságot. A szériaautók különböző konstrukciós irányzatot képviselnek, amelyek biztonsága — vezetés- technikai oldalról nézve — nem. egyforma. A fronthajtású kocsik például könnyebben kezelhetők és kritikus helyzetben kedvezőbben viselkednek. A farnehéz (farmotoros) autók kanyarkedvelők, de biztonságos vezetésükhöz szükség van bizonyos rutinra, mert hajlamosak a farolásra. A hagyományos építésűek (motor elöl, meghajtás hátul) általában ez utóbbi tulajdonságokhoz közelítenek. Ezért: tanácsos előnyben részesíteni a fronthajtású kocsikat. Különösen akkor, ha kevés gyakorlattal rendelkezünk. Kétütemű vagy négyütemű legyen-e a választott jármű motorja? A kétütemű konstrukció egyszerűbb, de gazdaságtala- nabb, azaz többet fogyaszt, mint az azonos teljesítményű négyütemű. Nem alkalmas továbbá az „öreguras" vezetési stílusra. Pörgetősebben, sportosabban kell vezetni, mert nagy terhelésnél és kis fordulatszámnál fogyasztása ugrásszerűen megnő. Kiskocsi, nagyobb kocsi? A vételártól eltekintve: a kiskocsi alkatrészeinek élettartama kisebb, de javítási költségei is alacsonyabbak. Teljesítménye és fogyasztása azonban nem áll arányban. Azaz kétszer kisebb teljesítményű motor fogyasztása nem feleannyi, mint az erősebb motoré, sőt gyakran eléri azt. A kiskocsi kényelme — férőhely, zajszint, rugózás — mérsékelt, csak szerényebb igényt elégít ki. Gyakran vitatott kérdés az egyes típusok típushibái. Általában: rossz szériaoutó nipcs. Szerelési és anyaghibák azonban a világ bármely gyárában gyártott autónál előfordulhatnak. Garanciális javításuk — ha az alkatrészellátás jó — nem okoz nehézséget. Tehát az ilyen okból előforduló bosszúságok nem a típus hibái elősorban, hanem az alkatrészellátásé. További, nem elhanyagolható szempont a kocsi várható igénybevétele. Aki munkaeszközként is használja és nem válogathat az utakban - állatorvos, agronómus és így tovább — helyesebb, ha kollegáinál már bevált, strapabíró modellt vásárol. v B. L. f
