Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-25 / 55. szám
Orvosmeteorológiai előrejelzés Érvényes az ország területére 1980. február 25-től március 2-ig A hét első felében tovább folytatódik a csendes idő. Az éjszakai órákban többfelé várható köd, s a köd nagy része napközben is megmarad. A legmagasabb nappali hőmérséklet áltolában +2, +7 fok között, a tartósan ködös helyeken 0 fok körül alakul. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet -3, —8 fok között várható. A hét második felében a hidegpára felszakadozására lehet számítani. Megélénkül az északnyugati szél. Az éjszakai lehűlés mérséklődik, a hajnali minimumok —2, +3 fok között alakulnak. Napközben +5, -j 9 fok közötti hőmérsékletek várhatók. A hét első és második felének időjárása közti különbség meteorológiai szempontbtól egyálalán nem olyan jelentős, mint orvosmeteorológiai szempontból : a hét első felében az élő szervezet számára jóval kedvezőtlenebb idő várható, mint hét vége felé. Eleinte szinte meg sem mozdul a levegő, annyira gyenge a légmozgás, így semmi sem tudja megakadályozni, hogy a közlekedés, az ipar s az ember más tevékenységei okozta szennyeződés ne maradjon meg és sűrűsödjön egyre jobban azon a helyen, ahol képződött. Ez főként a városokban és környékükön vezet azután néhány nap után ahhoz, hogy a levegő szennyezettségének mértéke veszélyes, az egészségre káros szintet ér el. Egyre nehezebb a légzés, egyre nagyobb munkát kell végeznie a tüdőnek ahhoz, hogy elegendő oxigénnel lássa el a szervezetet, sőt egyre több mérgező anyagot szívunk be. Sajnos, az időjárásnak az ilyen káros hatása ellen szinte nem is lehet védekezni, legfeljebb azzal, ha az elszeny- nyezett, a talajra „párnaként ” ráülő levegőréteg fölé emelkedünk, magasabb hegycsúcsra megyünk. A levegő szennyezettsége mellett még annak magas páratartalma is megnehezíti a szervezet normális párologtató folyamatait, s hatásos védekezés ilyenkor ezellen nincs. Az ilyen napok mind a melegre, mind a hidegre érzékeny embereket megviselik. A hét második felében azután időről időre már annyira felgyorsul a légmozgás, hogy „kisöpri" az országból a piszkos, párás levegőt. Az akkor érkező légtömeg hőmérséklete nem nagyon különbözik az ittlévőtől, mégis óriási változást jelent a nedvességtartalom csökkenése és a levegő kitisztulása. Ez szinte mindenkire egyformán kedvezően hat, hiszen végre „fellélegzik” a szervezet. 10-046 Orvosmeteorológiai kérdések, válaszok II Banditák Budán és a Két pisztolylövés A közelmúltban ismét bekapcsoltuk telefon-üzenetrögzitő készülékünket, amin keresztül olvasóink orvosmeteorológiai kérdéseket tehettek fel. A válaszadásra szakembereket kértünk fel: Bártfai Erzsébet meteorológust, az előrejelző intézet orvosmeteorológiai csoportjának vezetőjét, dr. Tekeres Miklós adjunktust, a pécsi 400 ágyas klinika intenzív osztályának vezetőjét és dr. Németh Gyula tanársegédet. Vidényi Árpád pécsi olvasónk azt mondja, hogy őt az orvosmeteorológiai előrejelzés nem ijeszti meg, sőt amennyire tőle telik, igyekszik az életét ehhez igazítani. Lehetne-e a meglévőnél pontosabb orvosmeteorológiai előrejelzést adni? Bártfai Erzsébet: Sokkal pontosabb előrejelzést nem tudunk az újságban adni. Minden ember szervezete másképp reagál oz időjárás változására, és azt, hogy milyen mérvű és milyen irányú ez a reakció, csak pontos orvosi vizsgálat után lehet megállapítani. Tehát mindenkinek csak a kezelő, illetve körzeti orvosa‘tudná megmondani, hogy az időjárásváltozás milyen hatással van rá. Maraskó Józseiné ingadozó vérnyomással küszködik, s a hőmérséklet hirtelen csökkenése vagy emelkedése rossz érzést vált ki szervezetében. Azt kérdi, hogy panaszai miért fokozód- nok a melegben? Dr. Tekeres Miklós: A hőbehatások következtében a meleg a peripheriás vérerek ellenállását, tágasságát befolyásolja, amely o fokozott hőleadás és testfelmelegedés miatt vérnyomás-ingadozást idézhet elő. Ez magyarázhatja, hogy a magas vérnyomású betegek panaszai meleg időben fokozottak. Az agyvérzések gyakorisága is ezért emelkedik nagyon meleg, nyári időszakban. Egy idősebb hölgy kérdezi, hogy miért van hideg időben gyakrabban migrénes fejfájása? Dr. Németh Gyula: A migrénes rohamokat gyakran kiváltják az időjárásbon jelentkező gyors változások, például hidegfront, hóesés, vihar. Valószínű, hogy elégtelen hőszabályozás miatt a hirtelen hőmérséklet-csökkenés aktiválja a szervezet hőszabályozását. A hővisszatartás érszűkülettel jár, mely a migrént okozó agyi erek görcse miott válthat ki fejfájást. Hogyan állítják össze az orvosmeteorológiai előrejelzét, és vannak-e külföldi kapcsolataik? Bártfai Erzsébet: Az orvosmeteorológiai előrejelzés alapja a megszokott hétköznapi előrejelzés, csak „lefordítva" biológiai nyelvre. Ez annyit jelent, hogy nem csupán a hőmérséklet, nedvesség, vérnyomás stb. alakulásáról, hanem azok élettani hatásáról is szólunk. Ezenkívül más, speciális légköri alkotóelem változását és azok hatását is figyelembe vesszük. Társán Lajos pécsi olvasónk kérdése: a fronthatások befo- !yásolhatók-e gyógyszerszedéssel? ' Dr. Németh Gyula: Fronthatások okozta tünetek kifejlődésének mértéke néha1 befolyásolható gyógyszerszedéssel. Pl. ideges panaszok nyugtotokkal, cnginás panaszok coronaria tógitókkal. (A kérdésekre a jövő hétfőn folytatjuk a válaszadást.) z elmúlt hét elején sűrűn csörgött Mág Bertalan telefonja, egymásnak adták a vonalat a vasárnap véget ért Két pisztolylövés című bűnügyi filmsorozat hajdani hősei, magukra ismert szereplői. A nevük persze nem azonos a krimi-szereplőkével, a velük történt események, sorsuk egy-egy kulcshelyzete, pillanata azonban valósághű. Kapcsolatuk olyan, mint Magos őrnagy és Mág Bertalan kapcsolata, az egyik a megörökített, o másik pedig a valóságos nyomozó, akinek írói munkássága különösen az elmúlt tíz nyugdíjas év alatt mutat rendkívüli és ör. vendetes termékenységet. Tegnap reggel az én hívásom futott be Mág Bertalan lakására. Kíváncsi voltam, miként vélekedik ő maga a Két pisztolylövés tv-változatáről. Nem kellett bemutatkoznunk, hiszen több éve ismerjük egymást. Mág-krimik az elvarázsolt kastélyban Újabb bűnügyi gyűjtemény kiadása készül — Az elmúlt héten sokféle vélemény ■ fogalmazódott meg a Két pisztolylövés tv-változatáról. Én, ha százalékosan veszem, azt mondhatom, hetven százalékban elégedett vagyok az eredménnyel — mondta Mág Bertalan. — Azt hiszem, az olvasók zö. me Így van ezzel. Szerintem ez a film a feldolgozás gyengéi ellenére is messze kiemelkedett Társadalmi munkára csak két „törzslakó99 jelentkezett Kistapolca megmenti-e pusztuló hévizes tavát? Nem folyik a víz, nem forog a tapolcai vízimalom — így fogadott Kistapolcán a folu két legidősebb törzslakója közül az egyik: Jugovits József. Ő még emlékezett Gáspár Jánosra, az utolsó molnárra, aki utoljára őrölt a hatszáz éves vízimalomban. Tudja, hol fakad a négy hévizes forrás, amiket egyenként — 1926-ban — 36 méterrel mélyítettek meg. A malomhoz két csatorna vezetett, az egyik hajtotta a kereket, míg a felesleges víz a mellék- csatornán zuhogott alá. A csobogó kerék alá ha bebújtak, kővágó- és tükörponty- halakat szedegettek össze. A kerekeknél oly meleg volt a víz, hogy gyakorta teleltek át benne ittrekedt gólyák, és a pécsi egyetemről kísérleti célra békát gyűjteni idejártak már feb. ruár elején. A források vizében A zsűri másfél nap alatt 170 bormintát bírált el volt a huszonharmadik házi borminősítés, amelyet 1957 óta minden év elején megrendez a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pécsi Kutató Állomása. A szakemberek arra kíváncsiak, milyen értékű borokat adnak azok a szőlőfajták, amelyeket a későbbi idők folyamán nagyüzemi termelésbe kívánnak állítani. A zsűri másfél nap alatt 170 bormintát bírált el (28 százaléka vörös volt), majd az ezek közül kiválasztott húsz fajtát bemutatták a másnap délutánra meghívott — állami gazdasági, termelőszövetkezeti, szakszövetkezeti — képviselőknek is. Az értékelést dr. Diófási Lajos tudományos kutató, az állomás igazgatója vezette le. A pécsi telepről korábban több termőhelyre kihelyezett fajták is szerepeltek a bemutatón, Eger, Kecskemét, Villány, Szekszárd, Boly szőlővidékéről. A pécsi állomás tevékenységét a minőség-centrikusság jellemzi a mennyiség és a minőség egyensúlyának megteremtése jegyében. Röviden szólva: igyekszenek bizonyítani azt a tényt, hogy magas terméshozam mellett is elérhető egészen kiváló minőség, ha megfelelő a fajtakiválasztás, talajelőkészítés, talajerőgazdálkodás, talajművelés. Ez már csak azért is fontos, mert a hazai □tiétfoi Milyenek az idei borok? szőlőtermésátlag ma még eléggé alacsony: 26 szőlőtermesztő európai ország között a 21. helyen állunk 3,8 tonna hektáronkénti átlagunkkal, ösz- szehasonlításként: az NSZK szőlőtermésátlaga 12,3 tonna, és még csak nem is az elsők közé sorolható. A pécsi állomáson mért észlelések alapján 1979-ben az évi középhőmérséklet az ötvenéves átlagtól elmaradt, bár a napfény több volt. Ez a látszólagos ellentmondás abból adódott, hogy a májusi, júniusi kánikula mintegy „útravalóként” any- nyj hőt adott a szőlőnek, hogy viszonylag könnyen átvészelte a hűvös júliust és augusztust, az ősz eleji időjárás aztán ismét verőfényes volt. Az augusztus kilencediki példátlan méretű jégverés persze súlyos kárt okozott különösen a szentmiklósi telepen: 50—90 százalékos kár a meny- nyiségben jelentkezett, viszont — különös módon — a minőség alig sínylette meg az elemi csapást, s ez kiderült most a borminősítés során is: a sérült növényzet — mintegy ,»öngyógyításként" — kellő mennyiségű tápanyagot, cukrot biztosított magának. . Egyik új szőlőfajta — amellyel a jelenlevők megismerkedhettek — az ,,ungni blanc". A Párizsi Nemzetközi Borhivatal 22 országnak adta ki termesztésre ezt a fajtát, Magyarországon a pécsi állomás szőlészetében kapott otthont. A tavaly termőre fordult ungni blanc egyébként a franciák leghíresebb — VSOP-jelű — konyakjának alapanyaga. Az említett jégverés ellenére 17,6 tonna volt a terméshozama, mustfoka pedig 18,2. Savtartalma elég magas, hárslevelű- szerű hosszú, nagy fürtje van. A közkedvelt olaszrizlingről azt mondták a kutatók, hogy 1971 óta még nem hozott olyan jó termést, mint tavaly. A zsűritől 18 pontot kapott. 18,2 mustfokkal szüretelték, 12.2 tonnás hozammal, kár hogy késői érésű, így a hidegebb vidékeken, mint mondjuk a mohácsi hegyvonulaton, termesztése nem nagyon ajánlatos, de elfogadható termésre kevés esélye van még Villány környékén is. Csak a meleg vidéket szereti. A bemutatott borok közül kiemelkedett még — (nehéz a választás persze) — a pinot blanc, vagyis a fehér burgundi, amelyet a bizottság ugyancsak nagyra értékelt. (17,7 pont.) Terméshozama 24 tonna volt, 17,2 mustfokkal. Pécs szőlővidékének egyik leghíresebb fajtája a cirfandli. Húsz évenként talán háromszor fordul elő olyan kitűnő termés, mint tavaly: 23,3 mustfok, — ez nagyon szép — 7,8 tonna terméshozam. Ä zsűri 17,9 pontra értékelte. A vörös borok között találkoztunk a merlottal, egy újdonságszámba menő fajtával, a kék zweigelttel, aztán dr. Kozma Pál neves kutató magyarfrankosával, továbbá kétféle cabernet franckal. Most is — mint a korábbi években — a szakemberek megállapították, hogy a kékszőlő-fajták választéka általában szegényes, nemcsak nálunk, hanem európai viszonylatban is, márpedig a világ borkészletének 70 százalékát Európa adja. A kékszőlő termesztése a mediterrán övezetben mindig biztonságosabb, a déli vidékeken kevesebb a kockázat. Hazánk az északi termesztési zónában fekszik, nálunk a fehér fajták dominálnak. Más kérdés, hogy zónán belül — például Baranya déli vidékén — a kékszőlő már rég otthonra talált és — tekintettel a megnövekedett fogyasztói igényekre, fejlettebb táplálkozáskultúrára — egyes kékfajták termesztését mindenképpen fokozni kell. Rab Férenc mostak helyiek és környékbeliek, a vese- és gyomorbajosok, a golyvások kulacsban hordták a vizét a távoli falvakba. A híre nagy volt a kistapol- cai hévíznek, hiszen 25 éve még a Mecseki Ércbánya Vállalat is fürdőt akart építeni a partjaira. Sokféle terv és álom született a hasznosítására, de mind elillant, ahogy a víz is napjainkra. S ma már csak egy pocsolya emlékeztet a rómaiak és a törökök emlegette, megírta melegvizes tavacskára. lugovits József idős már, nagyon sajnálja a tó eltűnését, lassú elszennyeződését, amit épp a lakók okoztak a legjobban, hogy kocsit, belet, autót mostak benne, hogy a források eldugulását nem vették komolyan. Nem tartották becsületben országos rangúnak ígérkező hévizes kincsüket. Az Egyesült Jóbarát Tsz nem ügyelt a félezer éves malomra, elkorhadtak a kerekek, összedőltek a lapátok és még a tsz pecsétjéből is kivakarták a középkori vízi létesítményre emlékeztető jelképet. A faluiát szerető lokálpatrióta büszke a kertjében fúrt, 24 fokos vízzel teli kútjára, amiből télen is mosakszik, miközben gyönyörűen gőzölög a kútkáva. „Még emlékszem, a meleg erek a Spitzer-kert aljában, a sziklák között ömlöttek össze, két helyen is beszakadtak és ezeket az uraság temettette be. Ahogy a magtárépület betömődött, alagútját is elföldeltette. A Spitzer- kertekben kellene egy legalább másfél méter mély csatornát nyitni, és akkor ismét felfakadnának a melegvizes források." Ő ehhez egyedül nagyon is kevés, hiszen mindent megpróbált: „Ami a társadalmi munkát illeti, sajnos csak másod- magammal kíséreltem meg, bízva abban, hogy lesz követője a példának. De nem így sikerült.” A panaszos észrevétel közléáe után bízunk abban, hogy Kistapolca megmenti történelmi értékű hévizes tavát. Csuti János a hazai krimitermés sokévi átlagából, akárcsak az eddigi Mág-adaptációk. Mi erről a véleménye? — Én szívesen veszem, és csak örülni tudok annak, ha megfilmesítik valamelyik történetemet — folytatta a szerző. A minap A holtak nem beszélnek című film házi vetítésén vettem részt. Ennek a főszerepét Kállai Ferenc játssza, és a tervek szerint még az idén láthatják a tv-nézők. Egy másik történetem főszereplője pedig Avar István lesz. Eddig összesen négy film készült írásaimból. Mostani könyvem, a Banditák Budán egyik története, a Gyilkosság a parókián ugyancsqk „megze. nésítésre" vár. Az írás és a tv- feldolgozás kapcsolatáról nekem nem rosszak a tapasztalataim. Bár azt mondhatom, a te. levízió intézménye számomra olyan, mint egy elvarázsolt kastély. Kívülről világosnak, rendben lévőnek látszik minden, bent viszont elbizonytalanodik az ember. — Tehát ebben a kastélyban még egy vérbeli nyomozó sem tud semmi biztosat megállapítani ...? — Nem. — Az imént említette a Banditák Budán című, legújabb könyvét. Nekem tetszett. Különösen a kötet első Írásai, a koalíciós idők sajátos életre- keltése, a hazai bűnüldözés megszületésének és módszereinek életerős ábrázolása. A Gyilkosság a parókián című írásban pedig mindenekelőtt akkori főkapitányuk, dr. Münnich Ferenc portréja ragadott meg. Ahogy ön leírja kapcsolatukat Münnich elvtárssal, az ember arra gondol, hova lettek és mikor születnek ismét ilyen ragyogó emberek. — Számos főnökünk volt, de olyan mint ő soha, egyetlen egy sem. Se előtte, se utána. Olyan határozottsággal, előrelátással', fegyelemmel és emberséggel, mint ő — akihez úgy ragaszkodtak az alárendeltjei, mint hozzá — csak kevesen rendelkezhetnek. Nagyon szerettem, szerettük őt. ő pedig minket. Amikor a személyi kultusz idején elhelyezték a rendőrségtől, tovább figyelte a munkánkat, mindent tudott rólunk. Ember volt, kommunista. Igaz ember. És amikor végre lezártuk azt a kemény ügyet, úgy, ahogy a könyvemben leírtam, eljött hozzánk, hogy koccintson velünk ... — Kár, hogy az ötvenes éveknél ezeknek a történeteknek a sora véget ért. — Előreláthatólag Hazárdjá- tékosok címmel, karácsony körül, mintegy ötszáz oldal terjedelemben jelenik meg o folytatás. amely 1960-ig húzódó eseteket mutat be, négy-öt történetben. Most készül egy sorozatom a jugoszláviai Képes Újság számára, a női bűnözésről. Oroszul a második könyvem jelent meg, de fordítják már a harmadikat is... Ahogy ma mondják, eléggé hajtás az éle. tem, sokféle dolgom van. Hívnak olvasótalálkozókra is, de ezeket már nemigen tudom vállalni. Olykor még a rendőrtiszti főiskolán is tartok gyakorlati tájékoztatókat. Huszonegy kü. lönböző könyvet írtam, a Banditák Budán a nyolcadik úgynevezett nagy könyvem volt. Bebesi Károly A MEGYESZER (Pécs, Lyceum u. 4.) felvesz elektrolakatos, lakatos, villanyszerelő és segédmunkásokat.
