Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-23 / 53. szám
2 Dunántúlt napló 1980. február 23., szombat ‘•‘•‘•’•’•v*VA\\v.v.VA\v.v.v//AV.\VAV/.v.v.v.\\v.v.y.v.v.\v.v.v.;.v.v.v.v.vr.\v.v.v.v.v.v.v.\\v.v.\\v.v.v.v. Két hót múlva itt a saláta Virágzás előtt álló paprikapalánták Végh Imrééit fóliasátrában. Jobbról: tápkockakészités Sáfárik Pál portáján. Négyes ikrek születtek Székesfehérvárott Négyes ikrek születtek pénteken délelőtt a Székesfehérvári Megyei Kórházban. Az újszülöttek — az 1500 grammos Gábor, az 1560 grammos Péter, az 1430 grammos András és az 1450 grammos Márta, csakúgy mint édesanyjuk — Molnár Imréné, a 25 éves enyingi eladónő — állapota kielégítő. Az ikreket a Székesfehérvári Megyei Kórház csecsemő- osztályán inkubátorban tartják. A Molnár családot nem érte meglepetésként a váratlan öröm: az orvosok előre megállapították, hogy több kisbaba érkezése várható. A négyes ikrekkel egyébként ötre szaporodott a Molnár család gyerekeinek száma, ugyanis már van egy hatéves kisfiúk. Primőrök fólia alatt Lahti művész bemutatkozása Jorma Karden festményei a Színház téri teremben rendszeresen állít ki hazája Az első telepesek hatvan esztendeje költöztek át Bácskából, ide a Dráva mellé. A szomszédos falvak lakói azt tartották, hogy az új honfoglalók képtelenek lesznek lecsapolni az in- goványt, megszabadulni a ki. gyó- és békatelepektől. Nem így történt: Tótokföldje honfoglalói irdatlan kemény munkával elhódították a természettől az amúgy értékes földeket, és azóta mondhatjuk, országos hí. rű kertészeti kultúrát honosítottak meg a láp és mocsár helyén. A kis települést tizenkét család lakja, az itt élők száma nem haladja meg az ötvenet, ám valamennyien a kertészkedésből, primőr és szántóföldi zöldségtermesztésből élnek. Végh Imrével, a szakcsoport elnökével járom a portákat, aki a boltos! teendők mellett a felvásárlói munkát is végzi a szezonban. Úgy mondják, hogy ahány lakója van a településnek, annyi fóliasátrat állítanak fel tavaszkezdet előtt. Sáfárik Pált és családját az udvaron túli kertészetben találjuk, éppen paprikát tápkockáznak. Ök is, mint ahogy az itt élők többsége, a sátor közepén végigfutó, alagútszerű. fatüzelé. sű kemence melegével óvják a több ezer palántát a hidegtől. Sáfárik Pál egymás után libben- ti fel a sátrak fóliabejáratát: fejeskáposzta-, uborka-, paprika- és saláta palánták ezrei sorolnak a műanyag alatt. Néhány házzal odébb Guzs- vány Istvánék ugyancsak a mű. anyag sátorban dolgoznak. Hát ilyent sem láttam még: sezlon a fólia alatt, mellette vekker és elemlámpa. — Nem a hivatlan vendégtől tartunk — mondja nevetve a fiatalabb Guzsvány —, hanem attól, hogy esetleg meghibásodik az olajkazán. Ezért aztán anyámmal és apámmal felváltva alszunk idekinn. A leheletvékony „falon” kivül épphogy felengedett a hajnali fagy, a palást alatt lekívánkozik rólam a kabát A páratarta. lom is közel megfelelő, több mint hatvanhat százalékos. Guzsványék eddig húszezer salátapalántát tápkockáztak, abból nyolcezret ültettek ki a fólia alá. Az időt tekintve bizakodók: azt remélik, ha továbbra is elegendő napsütés lesz, három-négy hét múlva már szállíthatják a salátát. Emellett főként paprikával foglalkoznak, eddig kilencezer palántát tettek tápkockába. Végh Imre még november közepén kezdte el a meleg ágyás készítését. Tizenkétezer saláta megy lassan fejbe a fólia alatt, amit számítása szerint hét-három hét múlva átadhat a ZÖLDÉRT-nek. Eddig harmincötezer tő paprikapalántát tettek tápkockába, s az elsők hamarosan virágoznak. örvendetes — és ezt már Hodnik Tibortól, a Siklósi Áfész felvásárlási és ipari főosztályvezetőjétől hallottuk —, hogy a körzetben idén több mint százhatvan kistermelő kötött szerződést fóliás primőrök szállítására, és az elmúlt évhez viszonyítva legalább húsz családdal emelkedett a számuk. Megjegyzendő viszont, hogy a termelők —, s tegyük hozzá, joggal — azt várják: az átvevők lazítsanak az eddig érvény, ben lévő plusz—mínusz tízszázalékos mennyiségi arányon, így a szerződéses kistermelők is nagyobb biztonságban érezhetik magukat. Salamon Gyula A Pécsi Galéria rendezésében kiállítás nyílt tegnap délután a Színház téri teremben Jorma Karden finn festőművész képeiből. A Pécsi Grafikai Műhely szerteágazó nemzetközi kapcsolatainak eredménye e kiállítás, a lahti és a pécsi művészek rendszeres tárlat- cseréjének része. Jorma Karden Lahtiban él, születése, 1925 óta. Képzőművészeti tanulmányait 1948—51. között végezte a Finn Képző- művészeti Akadémián, azóta ban. Volt kiállítása Svédországban, az NSZK-ban és a Szovjetunióban is. Finnország- szerte több murális munkát is készített, így például a lalhti központi bank épületébe és a helsinki gyermekkórházba. Kiállítását, melyen tizennyolc festmény látható, dr. Orbán György, a Városi Tanács művészeti főelőadója nyitotta meg. A Pécsi Á. G. új üzlete a vásárcsarnokban Saját termelésű, választékbüvitű áruk Hajnalban még dolgoztak a szerelők, de reggel hét órakor csaknem 300 000 forintos árukészlettel tegnap megnyílt a Pécsi Állami Gazdaság első hús- és zöldségüzlete az új vásárcsarnokban. — Három hónappal ezelőtt dőlt el, hogy két üzletet nyithatunk — mondja Árvái András, a PAG főmérnöke. — A csarnok építéséhez háromszáz- ötvenezer forinttal járult a gazdaság és további négyszáz- ezer forintot költöttünk a berendezésekre. A negyven négyzetméter alapterületű eladótérbe hűtőpultokat, a csaknem ugyanilyen nagyságú raktárakba hűtőszekrényeket szereltek be. Külön tárolják a zöldségféléket, a felvágottakat, a belsőségeket és külön a füstölt árut. Szinte valamennyi eladásra kínált áru saját termék. Szilágypusztán hetente száz sertést dolgoz fel a gazdaság, a gombát közvetlenül a pécsi pincékből viszik a vásárcsarnokba, gyümölcsöt Danitz-puszta és az almáskert biztosít. A gazdaság idén hozzávetőlegesen ötezer négyzetméteren termeszt gombát, 330 vagon sertéshúst, 60 vagon hízósertést, kilencmillió tojást állít elő és 700 vagon gyümölcsöt. Jut tehát bőven saját üzleteibe. A kielégítő ellátás érdekében más vállalatokkal is kapcsolatot tartanak a pécsiek. Ha szükséges, naponta kétszer is feltöltik a raktárakat. Horváth Teréz Siker az Ifjúsági Házban Jelenet az előadásból Fotó: Proksza L. Karnyóné A Pécsi Amatőr Színpad bemutatója „Az özvegy Karnyóné s az két szeleburdiak című énekestáncos komédiában (1799) Csokonai nem tűzött ki maga elé magasabb célt, csupán kacagtatni akart” — olvashatjuk a magyar irodalom történetében. A darab pécsi színre vivője, Bagossy László 201 évvel később ennél többet tűzött ki maga elé, amikor az Amatőr Színpad tagjaival szerdán este eljátszotta a csurgói szüretre íródott vígjátékot. Erre legfőképpen az előjátékból következtethetünk, hiszen Bertók László költő bevezetője után, az elhangzottaknak mintegy illusztrálásaképpen, gróf Festetics György fekete csuklyás fogdmegjei alaposan ráijesztenek a Karnyónét bemutatni készülő társulatra. Bertók László így élt Csokonai Vitéz Mihály könyvéből tudjuk, hogy a költőnek a Rákóczi-nóta eléne- keltetése miatt gyűlt meg a baja mecénásával, aki —igaz, nem ilyen drasztikusan — figyelmeztette őt rebellis maga7 tartásának lehetséges következményeire. A kacagtatáson túlmutató többlet igénye tehát először és legerőteljesebben ebben a Bagossy által dramatizált jelenetben mutatkozik meg, de a politikumra való célzás néhányszor még visszatér. Az okos ötlettel a nézők között szétosztott színlapról is kiderül, mennyi idegen kifejezéssel terhelte meg Csokonai a vígjáték szövegét. (Mentségére legyen mondva, akkor még a nyelvújítás előtt állt a nemzet.) Az ilyen bonyolult dikció még hivatásos színészt is próbára tesz. A főszereplők: Dékány Ágnes, Juhász László, Stenczer Béla és Güth János derekasan megbirkóztak a feladattal, Juhász László komédiázása tűnt a legőszintébbnek. Új lélegzetre kap a darab, amikor Csutora Ferenc megjelenik a színen Kuruzs szerepében. Kir- csi László zenéje és Pincehelyi Sándor díszletei egyenrangú részesei a rendezés sikerének. H. J. Tudományos, technikai úttörőszemle Pécsett E napokban rendezik meg az ország minden városában, járásában a felsőtagozatos úttörők tudományos, technikai szemléjének záró programját, a témák szerinti vetélkedőket. Pécsett tegnap kezdődött a kétnapos versengés. Hatvanhat úttörő találkozott kora délután a Tanárképző Főiskola l-es, illetve ll-es számú Gyakorló Általános Iskolájában. Itt . rendezte meg a Pécs városi úttörőelnökség és a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztálya a vetélkedő első részét, az úttörőtechnikusok versenyét. A tegnap kezdődött versengés, melyet Jankovics Rozália városi úttörőelnök nyitott meg, egyhetes programot is zárt: az úttörők ugyanis egész héten üzem-, intézménylátogatásokon, kulturális programokon, baráti találkozókon vettek részt. Az úttörőtechnikusok vetélkedője ezt a címet kapta: „Technika az ember mindennapi életében". A többségben hetedik és nyolcadik osztályos úttörők három-három fős csapatókban versenyezve oldották meg az elméleti és gyakorlati feladatokat. Ma reggel 8 órakor a József Attila Művelődési Házban, a Fehérhegyi és a Meszesi Általános Iskolában a társadalom, a természetkutató és az orosz nyelv barátainak versenyével folytatódik a vetélkedő. A résztvevők — csaknem kétszáz úttörő — szintén három-három fős csapatban versenyeznek. A városi versenyt megelőzték az iskolai csapatvetélkedők, ahonnét a tanév elejétől legeredményesebben együtt dolgozó háromtagú csapatok jutottak tovább. Ezeknek, illetve a szemlét záró kétnapos vetélkedőnek a szervezésében csaknem hetven pedagógus segített a városi úttörőelnökségnek. A ma befejeződő szemle legjobban szerepelt csapatai a megyei vetélkedőn vesznek részt. Reformok a szakmunkásképzésben A szakmunkásképzés legfontosabb feladata, hogy olyan dolgozókat adjon a magyar népgazdaságnak, akik a megszerzett széles szakmai tudás birtokában gyorsan alkalmazkodnak a mindenkori követelményekhez — állapították meg a szakmunkásképző intézetek igazgatóinak pénteken, a fővárosban rendezett országos tanácskozásán. Pápai Béla, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője a továbblépést jelentő reformokról szólva hangsúlyozta, hogy az intézkedések a folyamatosságot szolgálják. Az 1980-81-es tanévtől életbe lépő- új besorolás 190-ről 128-ra csökkenti a szakmunkásképző iskolában képezhető szakmák számát, miközben a korábbi 22-ről 36-ra növeli az alapszakmákat. A döntően alapszakmai képzésre épülő oktatásban szeptembertől új tanterveket vezetnek be, illetve néhány szakmában a meglevőket módosítják.
