Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-22 / 52. szám

1980. február 22., péntek Dunántúlt napló 3 A városi pártértekezlet küldöttei Hit tenne ön szóvá? Ot kommunistát kerestünk fel, akik szombaton részt vesznek a pécsi városi pártértekezleten. Alapszervezetük tagjai azt várják tőlük, mondják el a plénu- mon munkatársaik örömeit, gondjait. Mi elébe mentünk a dolgoknak és meg­kérdeztük: milyen gondolatokat szeretnének közkinccsé tenni? A fényképeken: Fehér József, a Volán 12-es V. alapszervezeti párttitkára, Medvetzky Antal, a BAV pb. titkára, dr. Takács Béla dékán, dr. Pados Éva főorvos. 15000 nyilvántartott kerelem Lakásigénylők A jogosultak pontos száma bizonytalan A változásokat nem jelentik be Tömegközlekedés, munkáslakás­építés Fehér József, a Volán 12-es Vállalatának gépkocsivezetője, alapszervezeti párttitkár. A tá­volsági járatok jelentik hétköz­napjait, ezen belül is a kü­lönjárat. — Már olvastam a városi pártbizottság írásos előterjesz­tését. Úgy vélem, hogy azok­kal a kérdésekkel foglalkozik döntően, amelyekről mi ma­gunk is véleményt mondtunk a vezetőségválasztó taggyűlé. seken. Jónak, reálisnak ítélem. Engem különösen két dolog foglalkoztat. Az egyik: a váro­si tömegközlekedés és a távol­sági közlekedés gondjai, az­az a vállalatom gondja. Egy­re növekvő feladatainkhoz biz­tosított a technikai-műszaki bázisunk, megvannak az em­berek, de sok az indokolatlan állás, a járatkiesés, s ez köz­vetve a; lakossági hangulatot befolyásoló tényező. Az ok: elég rossz az alkatrész-ellá­tás. Csak jellemzésképpen: az alkatrészek 50 százalékát köz­ponti vonalon kapjuk, a töb­bit nekünk, magunknak kell beszereznünk készpénzbefize­téssel, mint bárkinek, aki au­tótulajdonos. És itt kezdődik az ördögi kör, ebből nehéz kilépni. Nehezen érthető ez a helyzet, hiszen nem külföldi buszokkal, Planem Ikarusokkal és Rábákkal járunk, illetve Ikarus és Rába alkatrészeket keresünk. S ezt „házon be­lül” meg lehetne kapni. — ön a városi tanács szo­ciálpolitikai bizottságának is tagja... — Igen, és ebből a funkci­ómból eredően adódik a má. sik észrevételem: a lakáskér­dés. Ügy vélem, hogy a mun- káslakás-akció nem éri el a kívánt mértéket. A Volán az egyik legnagyobb baranyai vállalat, s évente mindössze 2—3 munkáslakáshoz jut. De ezen túl: drágák is a munkás­lakások. Az előbbi a város feladata, az árkérdés rende­zése pedig központi feladat lenne. Végezetül: kéne ozon gondolkoznunk, hogy az egye­dülállók lakásgondjait milyen módon oldhatjuk meg. Erre még ma nincs válasz. (bővítéséhez 7300 négyzetméter alapterületet. Számos látvá­nyos létesítménye közül emlí. tést érdemel a Pannónia Szál­ló, a Konzum Áruház, a ma­gasház, az új megyeháza, a sportcsarnok. Feladatunk vállalati szinten, hogy gazdálkodásunk javításá­val, a termelési szerkezet to­vábbi korszerűsítésével olyan feltételeket teremtsünk, hogy megakadályozzuk a munkaerő további elvándorlását az épí­tőiparból. Termékstruktúránk változtatására is szükség van. Úgy véljük, hogy a jövőben ki kell lépni zárt gazdasági egy­ségünkből, és az erőket egye­sítve a többi építőipari szer­vezettel o gazdasági társulás­ban kell keresnünk a további előrelépés léhetőségét. Korszerűsíteni a felsőfokú oktatást Dr. Takács Béla, a Pécsi Tudományegyetem közgazda­ságtudományi karának dé­kánja, egyetemi tanár. — Az oktatás jelentőségének növekedésére hívom fel ai vá­ros kommunistáinak figyelmét a tudományos-technikai hala­dás felgyorsulásával kapcso­latban. Nem elég hatékonyak a módszereink - és itt csak a saját területünkről beszélek — a tananyag tartalmi korszerű, sítéséhez. A megszokotthoz való ragaszkodás erőteljesebb, mint az szükséges lenne. Nagyon sok a tennivaló az oktatásban az elmélet és a gyakorlat megfelelő ötvözése területén. A felsőoktatásban meg kell alapozni az innová­ciós készséget, a továbbfej­lesztés igényét, ami a gyors világgazdasági változások kö­zepette rendkívül fontos. Van­nak tennivalók a nevelői mun­ka területén is. A hallgatók egy része nem olvassa a szak- irodalmat, mindent jegyzetek és tankönyvek formájában akar megkapni, igénytelensé­get tapasztalunk a tanulás­ban. Nem ártana, ha a ta­nulmányi eredmények nagyobb szerepet játszanának az elhe­lyezkedésnél, a kezdő fizeté­seknél. A tudományos 'kutatómunka területén az intézményünkben is a megkezdett koncentrá­ciót és komplexitást, valamint az interdiszciplinaritóst tovább kell fokozni. Véleményem sze­rint a közgazdasági kutató­munkában is növelni kell a termelő üzemekkel való együtt­működést, amelynek biztató kezdetei vannak nálunk is. Ugyanakkor feladataink köré. •be tartozik szélesebb körben a közgazdasági propaganda­munka. A gyermekvédelem közügy Űr. Pados Éva, az Egyesí­tett Egészségügyi Intézmé­nyek Nő- és Gyermekvédelmi Intézetének csoportvezető gyer­mekgyógyász főorvosa. — Az először Pécsett meg­valósított gyermekszakorvosi hálózat országos modell lett, a 36 gyermekkörzetben jól dol­goznak. A terhesvédelem, az anya- és gyermekvédelem nem­csak a gyógyítók szemével ki­emelt feladat, hanem 'közügy is, hiszen a jövő nemzedék­nek gondozásáról, neveléséről van szó. Az egészségügyi alapellá­tás e téren a figyelem köz­pontjában van. öröm az egy­re gyarapodó gyermekszak­rendelők száma, de jó volna az erőket koncentrálni, s lét­rehozni Pécsett egy ifjúsági rendelőintézetet. Megköszö­nöm azt a segítséget, amit a város üzemeinek, intézményei­nek szocialista brigádjaitól kapunk a rendelőink korszerű­sítését, csinosítását illetően, kérve természetesen a további segítséget. K. F. Pécsett, a Városi Tanács V. B. Hivatala lakás- és helyiség­gazdálkodási osztályán 15 000 lakáskérelmet tartanak nyilván. Az itt dolgozók igyekezete el­lenére sem lehet pontosan megmondani: mennyien is van­nak azok, akiknek valóban szükségük van lakásra. Éspedig azért — hallottuk dr. Szlovák Tibor osztályvezetőtől —, mert sok olyan kérelmező van, aki­nek már régen megoldódott a gondja - például felépítettek egy családi házat —, de ezt a változást nem jelzik az osztá­lyon.- Ezt önök honnan tudják? — Amikor a lakáskérelmeket elbíráljuk, a társadalmi lakás­elosztó bizottság valamelyik tagja mindig megkeresi az igénylőt. Ilyenkor derül ki, hogy már van otthona. Ugyancsak nehezíti a tényle­ges igénylők számának pontos felmérését, hogy minden, a 16. életévét elért állampolgár be­adhat lakás iránti kérelmet. Még tanulnak, a szüleikkel él­nek, de már a tanácson a „pa­pír”. A gyakorlat egyébként nem elítélendő: ha évek múltán önálló családot akar alapítani a ma még ifjú ember, „szakál­las” igényléssel kell majd szá­molni. Addig azonban türelem­mel kell várnia. 1976-ig bárki bárhol bead­hatott lakáskérelmet, függetle­nül attól, hol dolgozott, hol la­kott. Ilyen alapon még ma is sok lakásigénylő van Pécsett. Ez is bizonytalanná teszi a la- kósigénylők számának pontos felmérését. Érdemben ügyükkel nem foglalkoznak — ha azóta sem költöztek a városba, s nem is itt dolgoznak —, de kérvé­nyük kérvény maradt, bár ma már csak a lakó- vagy a mun­kahely illetékessége alapján lehet lakáskérelmet beadni. Nincs pontos kép arról, hogy az 1976 előtti kérelmek közül hánynak a „feléledésével” kell számolni. A múlt évben a városban 2100 új lakóskérelmet adtak be. Szeptember 1-én tanácsi bérlakásra 5240, szövetkezetire 7735, OTP-lakásra 1613 igénylő volt. A statisztika sajátossága, hogy a kérelmezők kétharmada nem rendelkezik önálló otthon­nal. Amikor 1971-ben megjelen­tek az új lakásügyi jogszabá­lyok, Pécsett hirtelen 3 és fél ezerrel nőtt meg az egy-, két­gyermekes igénylők száma. So­kan állnak sorban. Esetükben csak az 1972. december 31-ig beadott kérelmekkel foglalkozik érdemben a lakáselosztó társa­dalmi bizottság, vagyis azokkal, akik 7-8 éve várnak lakásra. A háromgyermekeseknél az 1979. szeptember 1-ig beadott igé­nyekkel foglalkoznak. A négy- és ennél többgyermekes csalá­dok a kérelem beadását köve­tő naptári évben lakást kap­nak. A nehézségek érzékelteté­sére: a háromgyermekes lakás­igénylők Pécsett évek óta 350— 400 között vannak, de csők 200-250-nek tudnak lakást ad­ni. így a számuk évről évre emelkedik, s 2—3 éves várako­zás után kerülnek sorra. Az igények teljes kielégítése egyelőre megoldhatatlannak látszik. Gyokorlatilag csak egy vonatkozásban sikerült előbbre lépni: ahol bírói ítélet végre­hajtása kötelezi a tanácsot la­kás biztosítására. 1979-ben — mondja dr. Ásvány Lajos, a Pécs megyei város Tonqcso V. B. igazgatási osztályának veze­tője - az ilyen igények száma a nullára csökkent. Ide tartoz­nak az elváltak, akik egyéb­ként a legerőszakosabb, a leg­türelmetlenebb igénylők, s azt várják, hogy elrontott családi körülményeiket lakáskiutalással az állam oldja meg ... — Úgy kell gazdálkodnunk — mondja dr. Ásvány Lajos —, hogy több lakást tudjunk el­osztani, mint amennyit a vb a rendelkezésünkre bocsát. Vagyis: olyanok is rajta van­nak a végleges névjegyzéken, akik kiköltöznek valahonnan — óm utánuk marad egy eloszt­ható lakás. Az elosztás irányelveit min­den településen, ahol célcso­portos lakásépítkezés folyik (Magyarországon jelenleg több mint 120 helyen), a tanácsok végrehajtó bizottsága állapítja meg. Itt kapnak szerepet azok a bizonyos „tarifák” is: a csa­ládban az egy főre jutó havi jövedelem milyen lakásra jogo­sítja az igénylőt. A tanácsren­delet szerint Pécsett például oz úgynevezett PIK-lakásra azok jogosultak, akik esetében ez a jövedelem nem haladja meg a 2200 forintot. A jogosultság azonban még nem egyenlő a lakással. Az, hogy ki milyen gyorsan jut a kiutaláson keresztül otthonhoz, függ az épülő lakások és az igénylők számától. Ezek miatt lehet eltérés abban, hogy mennyi időt kell várni például egy tanácsi bérlakásra mond­juk Kecskeméten, s mennyit Pé­csett. M. A. A szakmunkásképzés és az üzemek kapcsilata Szigetváron Iz építőipar jelene és jövője Medvetzky Antal, a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalót pártbizottságának titká­ra: — örömmel mondom el a pártértekezletnek, hogy a vál­lalat az elmúlt években igen dinamikusan fejlődött, nagyot lépett a technikai-technológiai színvonal tekintetében is. öt­ezer fős kollektívánk munkáját dicséri, hogy aiz egyik legfon­tosabb feladatunknak tekin­tett lakásépítésben elértük az előregyártóiban a 'házgyári készültségi fokot — panelüzemi körülmények között. A BÉV az V. ötéves terv­ben átadott 6630 lakást, épí­tett 380 bölcsődei, 600 óvodai helyet, 80 iskolai tantermet és a kereskedelmi szolgáltatás közelmúltban tárgyalta A a Szülői Munkaközössé­gek Tanácsa, hogyan lehetne még jobban összehangolni a Szi­getváron folyó szakmunkáskép. zést oz üzemek tevékenységé­vel. 1976 óta működik a Szülői Munkaközösségek Tanácsa a Hazafias Népfront szervezésé­ben. Megalakulásától kezdve segíti az alsó. és középfokú oktatási intézmények munkáját. Foglalkozott többek között a tankötelezettségi törvény vég­rehajtásának, a pályaválasz­tásnak, a közösségi életre és munkára nevelés feladatainak, a tanintézetek és intézmények kapcsolatának kérdésével. Meg. szervezte és figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű és veszé­lyeztetett környezetben élő gye­rekek gondozásának, tanulásá. nak segítését. Az utóbbi időben mind erő­teljesebben megoszlik a szak­munkásképzés felelőssége az iskola és a gyakorlati oktatás­ban közreműködő üzemek mun­kástársadalma között. De nem­csak azáltal nőtt meg az üze­mek felelős tevékenysége a szakmunkásgárda nevelésében, hogy nagyrészt saját munkás­utánpótlásukat végzik, hanem azért is, mert a nagyüzemen belül a tanműhelyek mint „kis­üzemek”. tervszerűen bekapcso. lódnak a munkába. Több üzem részéről elhang­zott, milyen kedvezően befolyá­solja a szakmunkás-utánpótlás biztosítását a szerződéses ösz­töndíjrendszer. A cipőgyárban például 380 ezer forintot tesz ki évente a társadalmi ösztöndíj összege. Nincs is ott gond a megfelelő utánpótlás biztosítá­sával, sem a tanulók szakmai felkészítésével. A szigetvári „ci- pős" tanulók oz idén is elnyer­ték a szakmai tanulmányi ver­seny első két helyezését, a me­gyében, s most készülnek az országos versenyre. A DÉDÁSZ szigetvári kiren­deltségén hozzák létre a FÁM (feszültség alatti munkavégzés) országos kiképző bázisát. Már 1979-től kezdődően ennek ke­retében folyik a tanulók szak­mai képzése. A programban a VI. ötéves tervben szerepel a korszerű tanműhely kialakítása mellett egy gyakorló tanpálya létrehozása, ahol komplex mó­don ismerkedhetnek a jövő szakmunkásai a szakma gyakor­lati fogásaival. Ugyancsak nagy eredmény, hogy a követ­kező tanévtől a Szigetvári Ál­lami Gazdaság tanműhelyében a mezőgazdasági gépszerelők mellett autószerelő szakmunkás­osztály is létesül. A Szülői Munkaközösségek Tanácsában gondjaikról is szá­mot adtak az üzemek oktatási felelősei. A Mezőgép Vállalat­nál például amilyen zavartala­nul folyik o lakatosképzés, olyan nagy gondot jelent az 1977 óta működő forgácsoló- osztály megfelelő szakmai ok­tatása. 35 tanulóra csupán 10 esztergapad áll rendelkezésre, s ezek is, az egyéb gépekkel együtt, a különböző gyáregysé­gek kiselejtezett darabjai. Országosan is nagy gondot jelent a konzerviparban a szak. ember-utánpótlás. Sajnálatos, hogy Szigetváron 1977-ben megszüntette a MÉM az 1965- től eredményesen működő élel­miszertartósító szakmunkás- képzést. Ezzel nemcsak a helyi konzervgyár gondjai nőttek meg, hanem tovább csökkentek a leánytanulók amúgy is szű­kös szakmaválasztási lehetősé­gei Szigetváron. Hegedűs Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents