Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-21 / 51. szám

1980. február 21., csütörtök Dunántúli napló 3 A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése az 1979. évről Zárszámadás Egyházas­harasztiban Ahogy mondani szokták: minden összejött. Az egyházas- haraszti Jóborát Termelőszövet­kezet sok nehéz esztendő után különlegesen nehéz évet zárt 1979-ben, s a néhány hete megválasztott új elnök, Tarcsi Lajosné jóformán csak a« gaz­dálkodás negatívumairól adha­tott számot a tegnap megtar­tott zárszámadó közgyűlésen. Mik i» jöttek össze 1979-ben? Az év második felében fel kel­lett számolni az egy esztendő­vel korábban nagy költséggel és még több derűlátással lét­rehozott tojótelepet. Az évek óta sok nehézséggel küszködő szarvasmarha-ágazat eljutott addig a pontig, amikor már felvetődik: a tsz akkor jár jól, ha felszámolja ezt az ágaza­tot. Nem csoda. A termelt tej minden literjére 3 forint 4 fil­lért, a hízómarha minden érté­kesített kilójára 3 forint 6 fil­lért fizetett rá a gazdaság. Mindennek tetejébe nem ' jött be a termelőszövetkezet fő nö­vénye, a kukorica sem. 1674 hektáron vetettek belőle, 62 má­zsás átlagtermést terveztek, ténylegesen azonban csak 56,6 mázsát tudtak betakarítani. . Gyenge volt a lucernatermés is, emiatt nem lehetett legyártani lucernalisztből és peleiből a tervezett mennyiséget, s a ta­karmánykeverő üzem is árbevé­telkieséssel zárta az évet, mert o tervezettnél jóval kevesebb bérkeverésre volt megbízás. Mindezeken kívül a termelőszö­vetkezet tekintélyes hiteltarto­zása is, illetve annok a törlesz­tése is hozzájárult ahhoz, hogy a Jóbarát 943 ezer forint mér­leghiánnyal és 7,7 millió forint fejlesztési alaphiánnyal zárja az évet. Az elmúlt évi eredmé­nyek alapján ez az egyetlen termelőszövetkezet Baranyában, amelynek megsegítése érdeké­ben veszteség-rendezési eljá­rást kezdeményeznek az illeté­kes megyei szervek. A tegnapi zárszámadó köz­gyűlésen Tarcsi Lajosné elnök — aki megválasztásáig az évek óta a legkevesebb gondot je­lentő és nyereségesen gazdál­kodó sertéságazatot irányítottal — beszámolójában kritikusan elemezte a termelőszövetkezet múlt évi munkáját, s az ered­ménytelenségek okaira rámu­tatva egyben meghatározta az új vezetőség feladatait is. Na­gyon elgondolkodtathatta a közgyűlés résztvevőit az, amiről a beszámoló legvégén szólt az elnökasszony: a Jóbarátnál 1979-ben 5920 volt a táppénzes napok száma, egy tsz-tagra 14,7 táppénzes nap jutott, két­szer annyi, mint a megyei át­lag. Vajon indokolt volt-e ez? A közgyűlésen oklevelet és pénzjutalmat adtak át 23 olyan tsz-tagnak, aki negyedszázada dolgozik a közösben. H. I. (Folytatás az 1. oldalról) gépimport számottevően csök­kent. A nehézipari beruházások kö­zül a Pécs-Bányaüzem V. szint termelésbe kapcsolása, valamint az Építőgépgyártó Vállalat pé­csi és mohácsi gyáregysége a legfontosabbak. A könnyűipar fejleszései közül a Pécsi Kesz­tyűgyár bőrruházati egysége, az építőipar beruházásaiból a Ba­ranya megyei Állami Építőipari Vállalat komplex telepének részleges üzembe helyezése emelkedik ki. Elkészült a vejti termelőszövetkezet burgonya­tárolója, részlegesen üzembe helyezték a Szigetvári Állami Gazdaság görösgali tehenésze­tét. Dunaszekcső környékén folyamszabályozást Fejeztek be, részlegesen üzembe helyezték a Pécset Budapesttel összekötő vasútvonal megyeszékhely és Abaliget közti rekonstrukciójá­nak egyes szakaszait, és bőví­tették a pécsi távbeszélő fő­központot. Használatba vették a pécsi fedett piacot, ugyan­csak Pécsett elkészült az AUTÓ- KER-üzletház és Lvov-Kertvá- rosban két új ABC-áruház. összesen 3275 lakás készült el megyénkben az év során, mely. nek 43,6%-a állami beruházás­ként valósult meg. Jó ütemben folytatódtak 1979-ben a bánya­beruházások, a beremendi mészvertikum és Pécs regionális vízellátó rendszerének kivitele­zési munkái. A tanácsi fejlesztések tervsze­rűsége javult. Az év folyamán 1837 millió Ft összegű tanácsi beruházást teljesítettek. Az üzembe helyezett tanácsi be­ruházások összege 1300 millió Ft volt, ami a tárgyévi teljesítés 71 százaléka. Népesség, jövedelmek A születések száma 1979- ben tovább csökkent, kb. 6000—6200 főre tehető. Az él- veszületési arányszám kb. 14,2, a halandóságé pedig 12,4— 12,6 ezrelék körüli volt. Ennek megfelelően a megye termé­szetes szaporodása igen kis­mérvű, ezer lakosonként nem éri el a két főt. Az arányszá­mok mindegyikére jellemző,' hogy alacsonyabbak az orszá­gos átlagnál. E kis mértékű természetes szaporodás mel­lett, feltételezve az 1978. év vándorlási veszteségének vál­tozatlanságát, a megye né- pességszáma nem növekedett számottevően, továbbra is 435 ezer főben jelölhető meg. A lakosság jövedelmei a múlt évinél mérsékeltebben emelkedtek. 1979-ben a la­kosság összes készpénzbevéte­le 7,2 százalékkal volt maga­sabb, mint 1978-ban. A mun­kából származó bevételek nö­vekedési üteme 4,7 százalékot tett ki, a pénzbeni társadal­mi juttatások összege viszont 8,5 százalékkal nőtt. Ezen be­lül a családi pótlékból szár­mazó bevételek 17 százalék­kal haladták meg az egy évi­vel korábbit, főként a kiegé­szítések hatására. Az átlagkeresetek növekedé­se valamennyi ágazatban ki­sebb volt, mint egy évvel ko­rábban. Az iparban dolgozó fizikai foglalkozásúak 5,0 szá­zalékkal, az építőiparban dol­gozók 3,9 százalékkal több ke­resethez jutottak. A többi ága­zatra — a szállítás kivételé­vel — 4—6 százalékos kereset- növekedés volt jellemző, a szállításban dolgozó fizikaiak keresete viszont 7,4 százalék­kal, a múlt évihez hasonlóan az anyagi ágazatok közül a legnagyobb mértékben nőtt. A lakosság összes pénzbe­vételeinek nagyobb hányadát fordította áruvásárlásra, mint 1978-ban, és emellett a vá­sárlásokhoz a korábbiaknál több hitelt vett igénybe. Ta­karékbetétbe a múlt évivel ki­sebb összeg került, a betétál­lomány azonban tovább nőtt. 1979. év végén a lakosság betétkönyves megtakarítása meghaladta az 5,1 milliárd Ft-ot, ami 8 százalékkal több a múlt év véginél. 1979-ben a kiskereskedelem eladási forgalma 12,6 milliárd Ft volt, összehasonlítható áron 2,5 százalékkal több mint 1978-ban. Az élelmiszerek for­galma kismértékben elma­radt a múlt évitől, az ipar­cikkeké viszont — főként a vártnál nagyobb év végi ke­reslet hatására — mennyisé­gileg is számottevően nőtt: ruházati cikkekből 1,7 száza­lékkal, vegyes iparcikkekből 5,9 százalékkal többet adott el a kereskedelem. A kiske­reskedelmi árszínvonal 9,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A megye idegenforgalma az 1978. évi jelentős fejlődést követően 1979-ben kismérték­ben visszaesett. összességé­ben 2 százalékkal kevesebb vendég szállt meg a megye szálláshelyein, amit az idézett elő, hogy 10 százalékkal ke­vesebben érkeztek a szocialis­ta országokból. 3275 lakás 1979-ben 3275 lakás épült fel, Pécsett és a négy vidéki város közül háromban a ter­vezettnél kevesebb lakás léte­sült. A közműellátás 1979. év folyamán mérsékelt ütemben javult. A vízhálózatba kapcsolt lakások száma kb. 3500-zal növekedett, amelynek több mint egyharmada Pécsett va­lósult meg. Az ellátott lakások aránya a megyében 63 száza­lékra emelkedett, Pécsett azo­nos maradt az 1978. évivel. A közcsatornával ellátott te­lepülések köre Sellye révén növekedett. Az ellátott lakások aránya a megyében 34 száza­lék, Pécsett 61 százalék. A ve­zetékes gázhálózat a megye- székhelyen kismértékben bő­vült. 1979-ben megközelítően 700 új fogyasztót kapcsoltak be. A távfűtés és melegvíz-szol­gáltatás bővülése a lakótele­pi építkezésekhez kötődik és továbbra is a megye öt váro­sára terjed ki. A távfűtött la­kások száma 8 százalékkal növekedett, megközelítve ezzel a 23 ezret, a meleg vízzel el­látottaké — 11 százalékos nö­vekedés mellett — meghalad­ta a 19 ezret. Az egészségügyi ellátottság 1979-ben szinte minden rész­területen fejlődött. A fekvőbe­teg ellátást részben mennyi­ségi, de főleg minőségi ol­daláról javította a Mohácsi Városi Kórház új, 125 ágyas szárnyának üzembe helyezése. Jelentős fejlesztés történt a szakorvosi ellátásban is. A körzeti orvosi hálózat bő­vítése révén tovább csökkent az egy orvosra jutó lakosok száma (1979-ben 1934 fő), ezen belül jelentősnek ítélhe­tő, hogy Pécsett, a Lvov-Kert- városban egy új gyermekszak­orvosi körzet is létesült. A bölcsődei hálózat csak Pécsett bővült 40 férőhellyel, szintén a Lvov-Kertvárosban. A megye egészében 2253 fé­rőhely fogadta a gyermeke­ket, amely az érintett korúak 11—12 százalékának elhelye­zését teszi lehetővé. Az 1979. évi országos arány kb. 15 százalék. A megye táppénzes állomá­nya 5,8 százalék volt, az elő­ző évi 6,3 százalékhoz képest jelentősen javult. Ezzel egy­idejűleg a betegnapok száma is 6 százalékkal csökkent. A korábbi évek tendenciájától eltérően növekedett az üzemi balesetek száma. 1979-ben 3358 baleset történt, 2 száza­lékkal több mint 1978-ban. Tovább növekedett a személy- sérüléses közúti közlekedési balesetek száma is: 1979-ben 836 baleset történt, 2,7 száza­lékkal több az előző évinél. Gyermek­intézmények Az oktatási intézményháló­zat bővülése 1979-ben az óvo­dákra és az általános isko­lákra terjedt ki. Noha a de­mográfiai hullám az: óvodákat már kevésbé terhelte mint az előző években, az építési program tovább folytatódott. Indokolja ezt az országosnál szűkösebb ellátottság és a há­lózat egy részének avultsága, továbbá a kielégítetlen igé­nyek magas száma. 1979-ben 600 óvodai férő­hely létesült, részben új épí­tés, részben korszerűsítés vagy bővítés révén. A tiszta gyara­podás végső soron 470-nel nö­velte a férőhelyek számát, amely év végén túlhaladta' a 13 ezret. Tekintettel a nagy számú jogos igényre, az óvo­dák kihasználtsága tovább romlott. 1979-ben 100 férő­helyre 130 gyermek jutott az előző évi 125-tel szemben, öt­tel több mint országosan. Jelentős előrelépés történt az általános iskolai osztályter­mek számának növelése és az elavult iskolák korszerűsítése terén. Új építés, korszerűsítés és bővítés révén az év folya­mán 46 osztályterem létesült. Borodpuszta és Mindszentgodisa együttműködésé Célszerű gazdálkodás, mindenki jól jár F igyelemre méltó együttműkö­dési szerződést kötött a kö­zelmúltban az Országos Ta­karmányozási és Állattenyész­tési Felügyelőség borodpusztai teljesítményvizsgóló állomása, valamint a mindszentgodisai termelőszövetkezet. Az együtt­működés megvalósítását a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya is szor­galmazta már csak azért is, mert az mindkét fél számára nem elhanyagolható előnyök­kel jár. A termelőszövetkezet két éven belül a jelenlegi kétszáztíz da­rabot számláló tehén létszámot közel háromszázharmincra nö­veli: viszont az állomány sza­porulatát a bakócai telepük szűkös volta miatt már nem tudnák elhelyezni. Ebből adó­dott a javaslat: a választási borjakat adják át Borodpusztá. nak, ahol megvannak a megfe­lelő körülmények. A megkötött szerződés értelmében — amely az első ilyen jellegű együttmű­ködés — a termelőszövetkezet­ben egyszerűbbé válik a te­nyésztés, emellett pedig a bo­rodpusztai kísérletek részeseivé válnak azáltal, hogy a kísérleti telep biztosítja: majd a megter­mékenyítéshez szükséges sper­mát, ami a különböző húshasz­nosítású fajták egyedeinek vizs­gálatához ad támpontot. A borodpusztai telep eddig az ország különböző gazdasá­gaitól vásárolta a növendékbi­kákat, hogy a különböző fajták súlygyarapodását vizsgálja. Mindszentgodisa belépésével az idegen megyéből történő felvásárlás várhatóan tizenöt százalékkal mérsékelhető majd — Borodpuszta évente átlago­san ezerháromszáz növendék- állatot vásárol fel — a bika1- és üszőborjakat hathónapos kor­ban adják majd át, százötven, illetve kétszáznegyven kilo­gramm közötti súlyban. Az együttműködés mór csak azért is előnyös, mert állategészség­ügyi szempontból rendszeresen figyelemmel kísérhetik a terme­lőszövetkezet bakócai telepének munkáját, továbbá azonos kö­rülmények között nevelkedett állatokat vehetnek át a kísér­letek folytatásához. Az együttműködési szerződés lehetővé teheti majd, hogy a mindszentgodisai termelőszövet­kezet szarvasmarhatartása nye­reségessé váljon. Az utóbbi év­ben egyébként ez az ágazat már nem volt veszteséges, de a szaporulat elhelyezéséhez szükséges százötven-kétszáz fé­rőhelyes hizlalda építése szóba sem jöhet, hiszen az eleve rá­fizetéses lenne. A Borodpusz- tával kötött szerződés értelmé­ben ebben a hónapban kapnak először termékenyítéshez sper­mát. A genetikai programot kö­zösen készítik el. S. Gy. Baranya mezőgazdasági üzemeinek ez évi tervei Az idén adják át a pécsváradi agrokémiai központot Kevesebb beruházás indul A közös gazdaságokban most történnek az elmúlt esztendőt értékelő, valamint az idei ter­veket megfogalmazó és jóvá­hagyó közgyűlések. Az előzetes felmérések alapján Baranya mezőgazdasága a következő el­képzelésekkel számol az 1980. évben. A megyében működő állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek idén közel hét száza­lékkal növelik a termelést. A növénytermesztés növekedési üteme a bázishoz viszonyítva megközelíti majd a 14 százalé­kot, az állattenyésztés volume­ne pedig több mint 7 száza­lékkal emelkedik. ♦ Az elmúlt évhez viszonyítva négy százalékkal növelik a kö­zös gazdaságok a búza vetés- területét, amely eléri a hatvan­ezer hektárt. A hektáronkénti termésátlagot 46,6 mázsában határozták meg. Ez több mint húszszázalékos termésemelke­dést jelent 1979-hez viszonyít­va. Kukoricából várhatóan 3100 hektárral vetnek kevesebbet — mindez azzal függ össze, hogy oz elmúlt esztendőben a ki­szántott búza helyére kukoricát vetettek - aminek következté­ben várhatóan három százalék­kal csökken a kukorica meny- nyisége. A cukorrépa hektá­ronkénti átlaghozamát várha­tóan 13 százalékkol növelik idén: ám az egyáltalán nem biztos, hogy a termőterület 17 százalékos csökkenését a jelen­tősen megemelt terv ellensú­lyozni képes. A burgonya vetés- területe minimálisan nő az 1980-as évben, ugyanakkor oz üzemek tizenöt százalékkal ter­melnek többet ebből az igen fontos növényből. Jelentősen nő viszont a napraforgó vetésterü­lete, a bázishoz képest 53 szá­zalékkal lesz több. így a: me­gyében 7200 hektárra emelke­dik a napraforgóterület. Ked­vezőtlennek tekinthető, hogy az idén 13 százalékkol kisebb te­rületen termelnek majd zöldsé­get a gazdaságok. Mindez az­zal is összefügg, hogy tavaly a kedvezőtlen időjárás miatt csökkentek a termésátlagok borsóból, paprikából és para­dicsomból. Idén az említett három igen fontos növényből kevesebbet termelnek majd. Most már biztosnak látszik, hogy az ötödik ötéves tervben megfogalmazott feladatokat sem a szőlő-, sem a: gyümölcs­telepítést tekintve nem teljesíti Baranyai: az előzetes számítás szerint a tervek háromnegyede realizálódik az év végére. Idén egyébként az állami gazdasá­gok 56 hektáron végeznek gyü­mölcsfaültetést, míg szőlőtele­pítés csők Villányban és Kis- harsányban lesz közel hetven- hektáros területen. A megye szarvasmarha-állo­mánya 1980-ban igen mérsé­kelten — mindössze egyszáza­lékos arányban - nő. Az állomi gazdaságok négy százalékkal kívánják növelni o szarvasmar­ha-állományt, a termelőszövet­kezeteknél minimális lesz az emelkedés, o háztájiban csök­kenés várható. Ugyancsak ke­vesebb tehénlétszámmal szá­molnak a közös gazdaságok: az várhatóan száz darabból csökken. A megye sertésállomá­nya viszont ebben az esztendő­ben minden eddigit meghalad majd: a tavalyi ötszázötvenez­res állományt öt százalékkal növelik. Ezzel együttvéve várha­tóan hat százalékkal csökken­tik a kocaállományt. Az utóbbi években a gyengébb adottsá­gú termelőszövetkezetek egyre nagyobb érdeklődést tanúsíta­nak a juhtenyésztés iránt. Ez a kedvező tendencia ebben az évben is folytatódik: az állo­mány a tervek alapján 13 szá­zalékkal emelkedik, idén a het- vehelyi, a sellyei, valamint a mohácsi-szigeti termelőszövet­kezet is belép a juhtenyésztők közé. A tervekből kiderül, hogy 1980-ban várhatóan egv száza­lékkal csökken a vágómarha- értékesítés, a vágósertés-eladás oz előző éves szinten marad, míg 10 százalékkal emelkedik a vágóbaromfi-értékesítés. A tejtermelést idén három száza­lékkal növelik a meavében: megjegyzendő, tavaly 2689 li­ter volt az egy tehénre eső tej­termelés. ♦ Megyénk mezőgazdasági üzemei az elmúlt évben hektá­ronként 331 kilogramm műtrá­gyát használtak fel hatóanyag­ban számolva, ami alapjáaJJa- ranya a második legnagyobb felhasználóvá vált országoson. A tervek alapján idén mintegy öt százalékkal nő maid az üze­mekben a veayes műtrágya fel- használása. A beruházásokat tekintve, a következő várható. Mindent egybevetve azok ér­téke 75 százaléka lesz az el­múlt évinek. Az előzetes felmé­rés szerint o közös gazdasá­gok 108 traktort, 23 kombájnt, 106 tehergépkocsit kívánnak vásárolni. Ez évben 3200 iuh- férőhelyet létesítenek, 3100 néayzetméterrel nő a baromfi­ólak, teleoek alapterülete, to­vábbá 920 vagon termény tárolására alkalmas tárolóteret építenek meg. A közös gazdaságok az idei esztendőben 43 millió forint ál­lami támogatásban részesülnek a tervezett meliorációs munkák elvégzéséhez. Mezőgazdasági összekötőút építésére 8,5 millió forint áll rendelkezésre, a rét- és * legelőtelepítésre biztosított támogatás összege pedig 4,5 millió forintot tesz ki. (Salamon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents