Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-03 / 33. szám

1980. FEBRUÁR 3. RIPORT DN HÉTVÉGE 3. Az olajnál olcsóbb a hazai szén A szénerőmű és az atomerőmű jelenti a távlatot a magyar villamosenergia-iparban Beszélgetés a Szénbányák és a Magyar Villamos Müvek vezérigazgatóival A széntüzelésű erőmű­vekben előállított villamos energia gazdaságosabb, mint a világpiaci olajáron előállított energia. — A Magyar Villamos Művek tüzelőanyag-felhasználá­sának már valamivel több, mint 50 százaléka szén. — Magyarország olyan szénvagyonnal rendelke­zik, amely a jelenleginél kétszeresen nagyobb tec- melést is lehetővé tesz. Ezt az új irányzatot tükrözi a Szénbányászat és a Villamos Művek 17 millió tonna szén szállításáról szóló szerződése, amelyet a két tröszt vezérigaz­gatója, Seregi János és Schil­ler János a héten írt alá Pé­csett. — Mondhatjuk azt, miután egy időben úgy tűnt, hogy az olaj háttérbe szorítja a sze­net a villamosenergia-terme- lésben, most a szén áll új ex­panzió előtt? Schiller János: — Az erőműveik tüzelőanyag­felhasználásának valamivel több mint 5 százaléka szén. A többi olaj. Ezt az arányt úgy tudjuk elérni, hogy az alaptermelésre épített Duna- menti Erőművet és a leninvá- rosi erőművet csúcsjelleggel használjuk ki. További olajerő­mű nem épül. A távlatot a szénerőmű és az atomerőmű jelenti a magyar villamosener- gia-iparban. — Egy gazdasági tevékeny­ség megítélésénél a gazdasá. gosság csak az egyik szem­pont, de kétségtelenül alap­vető. Állja-e ma már a szén gazdaságosság szempontjából a versenyt az olajjal? Schiller János: — Ha népgazdasági szinten vizsgáljuk a gazdaságosságot — és ebből kell, hogy kiin­duljunk, - akkor a széntüzelé­sű erőművekben előállított vil­lamos energia gazdaságosabb, mint a világpiaci olajáron elő­állított energia. Seregi János: — Ami a gazdaságosságot illeti, én bekerülési költségről tudok hozzávetőleges számokat adni. Jelenleg a hazai szén- hidrogén előállítási költsége millió kalóriára vetítve 80 fo. rint. A hazai szén előállítási költsége 1979-ben 160 forint/ millió kalória volt. Az impor­tált szénhidrogén kb. 200 fo­rint/millió kalória. És tekintve, hogy valahányszor szénhidro­gén-növekményről beszélünk, mindig tőkés beszerzést kell ér­teni, mert gyakorlatilag szo­cialista országokból azt már nem lehet, annak bekerülési költsége tulajdonképpen 400 forint/millió kalória körül van. Lényegesen olcsóbb a hazai szén! Tehát a szénbányászat fejlesztése mindenképpen gaz­daságos nemzetközi vonatko. zásban is.- Önök termelésük 70 szá­zalékát az erőműveknek szállít­ják, és ez a villamosenergia­termelés kb. 50 százalékát ad­ja. Tudnak-e majd elég szenet termelni nagyobb igény ese­tén? Seregi János:- Távlatokban Magyarország olyan szénvagyonnal rendel­kezik, ami a jelenleginél két­szeresen nagyobb termelést is léhetővé tesz. A földtanilag fel­tárt szénvagyon több mint 10 milliárd tonna. Hatmilliárd ton­na olyan szénvagyon von, ami gyakorlatilag a jelenlegi tech­nikai színvonalon már leműve­lésre alkalmas. Ha a jelenlegi termelési színvonalhoz, a 25 milliós évi termeléshez hason­lítjuk, ez 200 évre elegendő.- A széntüzelésű erőművek közel egy időben és már két- három évtizede épültek. Van-e lehetőségük, hogy modernebb technológiákkal növeljék ezek hatásfokát? Schiller János:- Annak ellenére, hogy a széntüzelésű erőművek elavul­tak, korszerűtlenek, talán egye. dűl a Gagarin erőmű kivételé­vel rossz fajlagos hőfogyasz- tásúak, emellett is népgazda­sági szinten a szénerőművek termelése elsőrendű érdek. Nagyobb távon — ismeretes — van egy eocénprogram, amely bányászati oldalon és erőműoldalon részben folya­matban van, részben előkészí­tés alatt áll. Erőmű vonatkozá­sában azt jelenti, hogy a nép­gazdaság gazdaságosabban fogja előállítani a villamos energiát, egy kilowattórához kevesebb tüzelőanyagot fog felhasználni. Megvannak a le­hetőségek orra, hogy elsősor­ban lignitbázison további erő­művek épüljenek. Rövid távon az erőművek műszaki gazdaságosságát lé­nyegesen befolyásolja éppen az olaj értékelésének megvál­toztatása. Ennek következté­ben azokat a szénerőműveket, amelyeket tulajdonképpen ki kellene selejtezni, mert elér­ték a 25-30 éves élettartamu­kat, ezeket nem selejtezzük ki. Hosszabb távra üzemben tart­juk, ezért rekonstrukciót vég­zünk. A rekonstrukció — élet- ta rtam - meg hosszabbító rekon st- rukció. De emellett úgy hajt­juk végre, hogy műszaki fej­lesztéssel a technikai lehető­ségek határán belül az erő­művek hatásfoka is valame­lyest javuljon. Ilyen rekonst­rukciók folynak a Borsodi Erő­műben, a November 7. Erő­műben, a régi tiszapaíkonyai erőműben, ebben az éviben kezdjük meg a tatabányai erőmű rekonstrukcióját.- Az energiaválság az or­szágokat saját erőforrásaik jobb kiaknázására ösztönözte. Tudják-e a hazai kapacitást az igények növekedésének ará­nyában, vagy esetleg azt meg­haladó mértékben növelni? Schiller János: — Mindenekelőtt nagyon ki kell hangsúlyozni a fejlődés mértékének meghatározásánál az energia-takarékosság jelen­tőségét. E tekintetben alapve­tő változás következett be 1979-ben, amikor az ország összenergia-szükséglete dön. tőén a takarékossági intézke­dések következtében gyakor­latilag 1978-hoz képest nem nőtt. Ezenbelül a villamos- energia-igények összesen 1,6 százalékkal emelkedtek az 1978. évi több mint 8 százaié, kos növekedéssel szemben. A takarékossági intézkedé­seket előrevetítve ma már a VI. ötéves tervben egy gyen­gébben emelkedő villamos- energia-igénnyel tudunk szá­molni, mint egy-két évvel ez­előtt. Ez rendkívül fontos, alapvető népgazdasági 'kérdés. Ha az energetikához szükséges beruházások eddigi mértéke takarékossági intézkedések kö­vetkeztében valamelyest csök­ken, akkor a maradandó anyagi eszközök nagyobb ré­szét ipari fejlesztésre vagy korszerűsítésre lehet fordítani. A villamosenergia-importnak természetesen vannak korlátái. Az év második felében a szov­jet import 1400 MW csúcster­heléssel vételezhető, a VI. öt­Seregi János Schiller János éves tervben ezt az értéket ke­reken 500 MW-tal lehet nö­velni. Ez a szovjet importnöveke­dés és a paksi erőmű elhatá­rozott 1760 MW-os bővítése a meglevő erőműparkkal együtt a VI. ötéves terv villamosener- gia-igényét ki tudja elégíteni. — A Szénbányászati Tröszttel ma megkötött szerződésüknek mik a legjellegzetesebb vo­násai? Schiller János: — A Szénbányászati Tröszt és a Villamos Művek rendsze­resen egyezteti hosszú távú tér. vét. Feltétlenül szükséges azon­ban az évi szerződéskötés is. Ennek van gazdasági jelentő, sége: változnak az árak, vál­toznak a bányák lehetőségei és a karbantartások, rekonstruk­ciók is bizonyos operatív vál­tozást indokolhatnak a villa­mos erőművekben. A két tröszt közötti és a regionális válla­latok közötti több évtizedes rendkívül jó együttműködés­nek a szellemében a szerző­dést átvizsgáljuk és illesztjük a szénbányászat lehetőségeit és az energiaipar igényeit. Seregi János: — Köztudott, hogy 1980. ja­nuár 1-től az energiaipari szénárak 68 százalékkal emel­kedtek. Tulajdonképpen ez tük­röződik ebben a szerződésben. Ha a szerződésben egész pontosan nem is azok a szá­mok szerepelnek, mint tavaly, a szénszállításban ebben az évben szinte ugyanaz a telje­sítés várható. A 37 megaka­lóriát és a 17 millió tonnát ebben ez évben is meg fog­ja kapni a villamosenergia­ipar. Báling József Gyártmányfejlesztés *80 Motoros fűnyírógépet gyárt a Vasas Ipari Szövetkezet A Pécsi Vasas Ipari Szövet­kezet ismét két újdonsággal lepi meg a tudatos gyártmány- fejlesztésnek köszönhetően a hazai és külföldi vevőket. Mint ismeretes és erről már lapunk­ban az elmúlt esztendőben is beszámoltunk, a szövetkezet ki­fejlesztette a motoros fűnyíró­gép prototípusát, amelynek so­rozatgyártását a jövő hónap végén kezdi meg. A Baranya megyei AGROKER-rel kötött szerződés értelmében ebben az évben háromszáz motoros pá- zsitnyírót állítanak elő, ame­lyekhez a motorokat a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat szerzi be az NSZK-ból, saját valuta­keretéből. A közelmúltban le­zajlott tárgyalásokon továbbá megegyeztek abban is, hogy a megyei AGROKER Vállalat további ezer motor behozata­lára ad megbízást a NIKEX részére: ezek beérkezése után a Vasas Ipari Szövetkezet ezt a mennyiséget is legyártja. A hétvégén jártak a szövet­kezetnél a francia Briban cég képviselői. Az Interag bonyo­lításában létrejött tárgyaláson megegyezés született abban, hogy a Pécsi Vasas Ipari Szö­vetkezet tíz motoros kerti kapát gyárt le, amelyhez a motort a francia cég szállítja, a kapáló­gép egyéb részeit, valamint az összeszerelést a Vasas Ipari Szövetkezet végzi el. Az első tíz kertikapa legyártása után, amennyiben azok a minőségi követelményeknek megfelelnek, március után megkezdődhet a sorozatgyártás is. Az előzetes tárgyalások során megegyeztek abban, hogy a francia cég évi nyolcezer kertikapát venne át a szövetkezettől. Amennyiben az üzlet — a nagy sorozatú gyártás — nyélbe üthető, a szövetkezet vezetői lehetőséget látnak arra vonatkozóan is, hogy a francia kooperációban készülő kertikapák az Interag révén hazai forgalomba is ke­rüljenek. Zárszámadás a mohácsi Űj Barázda Isz-ben Minden főágazatuk nyereséges vnlt A mohácsi Új Barázda Ter­melőszövetkezet is mostoha időjárási körülményekkel küz­dött az elmúlt esztendőben. Mint az tegnap Mohácson, a Kossuth filmszínházban meg­tartott zárszámadó közgyűlésen kiderült, ennek ellenére szép eredményeket ért el a 3500 hektáron gazdálkodó mező- gazdasági üzem. Harmatos József, a termelő- szövetkezet elnöke beszámoló­jában részletesen ismertette a gazdaság 1979-ben elért ered­ményeit. A növények közül a kukorica jelentősen megha­ladta a tervezett hektáronkénti átlagot (75 mázsa helyett 82 mázsa termett). A többi nö­vénynél, így o búzánál, cukor­répánál, szójánál, lucernánál, borsónál akad olyan, melynél a terméshozam a tervezettnél magosabb, de van olyan nö­vény is, ahol a tervezett olatt maradt. Egyébként érdemes megemlíteni, hogy ezeket sem termelték ráfizetéssel, mert a nagyarányú költségmegtakarí­tás hatására termelésük nye­reséges volt. Példa erre a cu­korrépa, ami 430 mázsa helyett csak 360 mázsás átlagot ho­zott hektáronként, a nyereség mégis több a tervezettnél. Az állattenyésztésben a szarvas­marha-létszám 10 százalékos, a tehén létszám 13 százalékos növekedése mellett javultak a termelés fajlagos mutatói. Az elmúlt évben 27 százalékkal több tejet termeltek az előző évhez képest, és a tervezett egy tehénre jutó évi 3500 li­ter tejjel szemben 3841 litert értek el. Egy liter tejet öt fo­rintért állítottak elő. A sertés­telepen is javultak a fajlagos mutatók: egy kilogramm hús előállításához 3,95 kilogramm abrakot használtak fel. A mohácsi Új Barázda Ter­melőszövetkezet összes árbe­vétele az elmúlt évben meg­közelítette a 204 millió forin. tot, amely 18 százalékos növe­kedést jelent. Az elért terme­lési és forgalmazási eredmé­nyek alapján minden főágaza­tuk nyereséggel zárta az esz­tendőt. Ennek megfelelően a gazdaság nyeresége több mint 24,5 millió forint, ami több mint 8,5 millió forinttal halad­ja meg a tervezettet. Egy dol­gozó évi átlagjövedelme 45 424 forint volt. A beszámoló vé­gén Harmatos József megál­lapította, hogy a szövetkezet tavalyi gazdálkodása tervsze­rűbb és eredményesebb volt, mint az ezt megelőző eszten­dőkben. Az elnöki beszámolót köve­tően hozzászólásokra került sor, melyen felszólalt dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizott­ság első titkára. Beszédében méltatta a termelőszövetkezet eredményeit, elismerőleg szólt a tagság és a vezetés kiváló munkájáról, majd tájékoztatta a résztvevőket a mezőgazda­ság elmúlt évi országos ered­ményeiről. A zárszámadó közgyűlésen megjelent dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács ál­talános elnökhelyettese, dr. Biró Sándor, a Baranya me­gyei Termelőszövetkezetek Szö­vetségének titkára, valamint Mohács város és járás párt- és állami vezetői. R. N. A századik születésnap Á hosszú élet titkai Ma is segít a háztartásban A századik születésnapot megünnepelni, olyan ritka pil­lanata az életnek, amely túlnő a családi körön s mindnyájunk ügye is egy kicsit: az emberi­ség ősi nagy vágyálma, ami olykor-olykor megvalósul, da­cára a háborúknak, járványok­nak, betegségeknek, szerveze­tünk esendő voltának. Tegnap Pécsett, a Légszesz­gyár utcában ilyen születés­napot ünnepeltek: özvegy Rák Gézáné születésnapját, aki 1880. február 1-én a Sopron környéki Pinnye községben szü­letett. Férje vasutas volt, vele került el Barcsra, ahol 35 évig éltek. Férje halála után Rák néni Pécsre költözött lányához, Vermes imréné tanítónőhöz. Rajta kívül egy fia él; a 11 gyermeke közül. Négy fia a világháború halottja, a többiek még kiskorukban, járványban pusztultak el. Azért így is elég nagy a család: Rák néninek 9 unoká­ja és 8 dédunokája van. A nagy ünnepre mindannyian összegyűltek a Légszeszgyár utcai kis lakásban a szomszé­dokkal, ismerősökkel együtt. Ott volt köszönteni az ünnepel­tet a városi Vöröskereszt szer­vezet vezetőségének és a Vas­utas Szakszervezet területi bi­zottságának a képviselője, meg a Pécsi Vasútállomás Zetkin Klára brigádja, aki a néni pat- ronálását vállalta. A környék­beli iskolák úttörői műsorral és virággal kedveskedtek, dr. Makovitzky Gyula, Rák néni kezelőorvosa a száz szál gyer­tyával díszített tortáról gon­doskodott. Tőle tudjuk, hogy az ünnepelt — egy kis érelmesze­sedéstől eltekintve — kitűnő egészségnek örvend, alig egy hónapja még a tüdőgyulladást is szerencsésen kiheverte. A hosszú élet receptjét nem mertük megkérdezni özvegy Rák Gézánétól, mert olyan ta­lán nincs, de meggyőződhet­tünk szellemi képességének ko­rát meghazudtoló frissességé­ről, amikor arról mesélt nekünk, hogy mivel is tölti napjait. Bi­zony még mostanában is dol­gozgat a háztartásban, mos, főz, takarít, elfoglalja magát a tennivalókkal. Olyannyira, hogy a századik születésnapjáról meg is feledkezett volna talán, ha mások számon nem tartják ezt a piros betűs napot. Könnyekbe fúló boldogság­gal köszönte meg sok-sok ven­dégének szerencsekívánatait. D. I.

Next

/
Thumbnails
Contents