Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-20 / 50. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 50. szám 1980. február 20., szerda Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A szerződéses fegyelem R z impozáns épületek lát­ványa, a minden igényt kielégítő orvosi berende. | zések bemutatása meg­nyugtat, örömmel tölt el: lám, az összefogás, a gon­dos munka nem marad ered­mény nélkül. A balatonfüredi szívkórház bővítéséről szóló te­levíziós tudósítás azonban még­sem „happy end"-del zárult. Hiába volt ugyanis, az áldozat­kész munka1, mert a bővítés egyik alvállalkozója, a pécsi liftszerelő vállalat — miután tengelyhibás felvonókat kapott - nem tudta teljesíteni szerző­désben vállalt kötelezettségeit, így az új kórházrész átadása feletti öröm sem lehetett teljes. A beteg emberek gyógyításá­val foglalkozó intézmény szá­mára a hibátlanul működő lift létfontosságú berendezés, ha nem működik, vagy — mint Ba- latonfüreden történt — fel sem tudják szerelni, olyan láncszem esik ki a gépezetből, amelynek a gyógyításhoz ugyan látszólag kevés köze van, de nélküle akadozik, csaknem lehetetlen­né válik a kórházi dolgozók munkája. Valaki, valahol tehát nyilvánvaló mulasztást követett el, egészen pontosan, nem tel­jesítette vállalt kötelezettsé­gét.. . A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium az ágazat tavalyi tevékenységét bemuta­tó tartalmas összeállítását la­pozgatva olvasom a következő sorokat: „Fejlődés mutatkozik a több éves szerződéskötések­ben, a szerződéses fegyelem te­rén elért javulás azonban nem kielégítő. Változatlanul sok probléma adódik a szerződé­sekben rögzített feltételek — minőség, mennyiség, határidő — be nem tartása miatt. . Még egy példa, szintén a te­levízió tudósítása alapján. A színhely a Tudományos Akadé­mia, a belkereskedelem tárca vállalatainak országos tanács­kozása. Csodálkozom és szinte felfoghatatlannak tűnik szá­momra, hogy a miniszternek az ország nyilvánossága előtt kell figyelmeztetnie a vállalati \/e7e. tőket munkájuk alaoverő hibáira és felszólítani őket, változtassa­nak szemléletükön. A váhnlatek többsége ugyanis a tanácsko­zás időpontjáig még nem kö­tötte meg az 1980-ra vonatko­zó szerződéseket. Az eddigiek is bizonyítják, hogy valami nincs rendben, vállalataink egy része rosszul értelmezi az országon belüli együttműködést, a hazai koope­rációkra, közös gyártásokra, be­ruházásokra stb. vonatkozó szerződések „játékszabályait”. Az előírtnál gyengébb minő­ségű a kapott áru? Ugyan ké­rem, dehogy kérünk felelős- ségrevonást, hiszen holnap ve­lünk is megtörténhet ugyan­ez.. . Nem kötjük meg a szer­ződéseket? Miért kell ilyen je­lentőséget tulajdonítani ennek? Az élet megy tovább és papí­ron utólag is ráérünk rögzíte­ni az adatokat. Legfeljebb a választék lesz egy kicsit szegé­nyesebb, az üzletek ettől még nem zárulnak be, valamit min­őin lehet vásárolni . . . Ezeket a mondatokat a gya­korlat példái sugallták, az egyes vállalatok bizonyára vé­rig sértődnének, ha ilyen kije­lentésekkel, szemléletmóddal jellemeznénk őket. Mert azt mindenki elismeri, hogy „álta­lában" ilyen a helyzet, hogy a hazai együttműködést közel sem jellemzi az a határozott­ság, tervszerűség, korrektség és minőségi munkára való tö­rekvés, mint ugyanezen terme­lői egységek külföldi partne­rekkel fennálló kapcsolatait, de az önvizsgálatig csak ke­vesen jutnak el, a foavatékos- ságok feltárásáig, a hibák be­ismeréséig, felelősségrevoná- sáig még ennél is kevesebben. B z MSZMP kongresszusi irányelvei világosan és egyértelműen fogalmaz- | zák meg, hogy gazdaság- politikánk alapvető célja a népgazdaság tervszerű és ki­egyensúlyozott fejlődésének biztosítása: „Az országos fel­adatok kialakításában, megol­dásában jobban kell építeni a vállalatokra, a szövetkezetekre, amelyek önálló, felelős munká­jától, vállalkozó szellemétől gazdálkodásuk eredményessé­gétől döntő módon függ gaz­dasági előrehaladásunk." Fej­lődésünk egyik alappillére te­hát adott. A párt. az ország népe, az eddigi eredmények alapján, bizalmat szavazott, önállóságot biztosított a nyu­godt építő munkához. A képze­letbeli mérleg azonban csak akkor fog egyensúlyba állni, ha a másik oldal, vagyis a vál­lalatok tevékenysége, minden­napos munkája is ebben a szellemben zajlik. A felelőtlen­ség, a szerződéses fegyelem be nem tartása nemcsak egy­szerűen mások becsülettel végzett munkájának eredmé­nyességét veszélyezteti, ha­nem népgazdaságunk számára is gondokat okozhat. K. H. J. Magyar-japán külügyminiszteri tárgyalások Kedden délután a tokiói Gaimuso, a külügyi hivatal épületében megkezdődtek a magyar—japán külügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes és házigazdája, Okita Szaburo, hivatalos megbeszéléseinek el­ső fordulóján a felek áttekin­tették a nemzetközi helyzetet, s különös figyelmet fordítottak az ázsiai térség időszerű prob, lémáira. A tanácskozások, ame­lyeken részt vesz dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság to­kiói, és Szugihara Sinicsi, Ja­pán budapesti nagykövete, szerdán a kora délelőtti órák­ban folytatódnak. Okita Sza­buro este a külügyminisztérium vendégházában díszvacsorát adott magyar kollégája tiszte­letére. A vacsorán pohárköszöntők hangzottak el. Először Púja Fri­gyest és kíséretét díszebéden látta vendégül Cucumi Szeid- zsi, a fennállásának 10. évfor­dulóját ebben az évben ün­neplő japán—magyar gazdasá, gi klub alelnöke, aki egyben a szigetország egyik legnagyobb gazdasági vállalkozásának, a Szeibu-csoportnak az elnöke, helyettes vezetője továbbá a Szovjetunióval és a kelet-euró­pai országokkal való kereske­delem előmozdítására hivatott társaságnak, a Szotobónak. Ezt követően külügyminiszterünk felkereste Nagano Sigeót, a japán és tokiói kereskedelmi és ipari kamara elnökét, a Ja­pán Acélipari Egyesülés tiszte­letbeli elnökét, aki tavaly gaz­dasági jószolgálati küldöttség élén ellátogatott hazánkba1. Az eszmecsere során meqvitatták a kölcsönös kereskedelmi kap­csolatok fejlesztésének kérdé­sét. Púja Frigyes később meg­tekintette a világ egyik legna­gyobb és legkorszerűbb áruhá­zát, a főváros Ikebukuro ne­gyedében levő Szeibut, amely tavaly 123 ezer dollár értékben importált magyar cikkeket, fő­ként élelmiszereket. A Szeibut más vonatkozásban is igen jó kapcsolatok fűzik Magyaror­szághoz. Híres bemutatótermé­ben rendezték meg 1976-ban a Munkácsy és kortársai című festészeti kiállítást, tavaly pe­dig magyar hanglemezeket és a magyar zenei élettel foglal­kozó könyveket, népi hangsze­reket állítottak ki. Magyar felszólalás Hamburgban Kedden délelőtt ma­gyar felszólalás hangzott el oz európai biztonsági és együttműködési értekez­let hétfőn megnyílt tudo­mányos fórumán. A fórum arra kapott megbízást a helsinki záró­okmány aláíróitól, hogy te­kintse át a tudomány jele­nével és jövőjével össze­függő problémákat, és ke­resse az együttműködés új formáit, bővítésének lehe­tőségeit. Straub F. Brúnó akadé­mikus, a fórumon részt ve­vő magyar küldöttség ve­zetője egyebek között kifej­tette, hogy a miénkéhez hasonló kis ország nem képes a tudományos-mű­szaki kutatás valamennyi területét átfogni, és szük­ségletét csakis nemzetközi együttműködés és informá­ciócsere révén tudja fe­dezni. Ezt szolgálják min­denekelőtt a KGST-tagor- szágok közötti sokoldalú megállopodósok, a nyugat- európai és észak-amerikai tudományos akadémiákkal és tudósokkal közösen vég­rehajtott kutatási progra­mok. Felszólalása végén Straub F. Brúnó a magyar álláspontot tolmácsolva hangsúlyozta: „Abban a reményben jöttünk el Ham­burgba, hogy ez a talál­kozó jelentékeny mérték­ben mozdítja majd előre a tudomány ügyét.” Villamoshálózat felújítását végzik a DÉDASZ szigetvári üzemigaz­gatóság Farkas-brigád dolgozói, a pécsi Mező Imre úti transz­formátorház környékén. A közel kétezer méteres hálózat cseréjét március második felében fejezik be. Szokolai felv. Távbeszélő ikerállomások Több száz előfizető kap ily módon telefont A pécsi telefonközpont bőví­tésével a telefonhoz jutás két alapfeltétele közül az egyik már adott, most a másikon, a hálózat kiépítésén múlik, hogy az igénylők közül az arra való­ban rászorulók mielőbb készü­lékhez jussanak. A hálózatépítés komoly anya­gi erőfeszítést kíván a postától, nem is győzi úgy, ahogy szeret, né, hogy akár mind a 7000 igénylőt kielégíthesse. Hálózatépítés nélkül is tele­fonhoz juthatnak Pécsett 4— 500-an, ha . . . A posta folya­matosan küldi a főállomással rendelkező telefonelőfizetőknek az értesítést, hogy az eddigi fő­állomást ikerállomássá szerelik át, ez azt jelenti, hogy március végéig az eddig megszokott telefonszámuk megváltozik. Ezzel a lehetőséggel csak ott él a posta, ahol a hálózat teli­tett, tehát nincs szabad érpár és belátható időn belül nem is tudna új hálózatot építeni. Az ikerállomás két szóba jöhető hátránya: ha az ikertárs beszél, akkor a saját készülékről nem lehet beszélni, ugyanakkor az^ ikertársak — mivel egy érpáron „élnek" — egymást se tudják hívni. Kedvező, hogy a társak egymás beszédét nem hallgat­hatják ki, a 40 forintos állo­másdíj 30 forintra mérséklődik és mégegyszer megemlítem: 4— 500 főállomás ikresítésével ösz. szesen 800—1000 család ren­delkezhet telefonnal. Pécsett még az első félévben bevezetik: a helyi beszélgetés díja nappali időszakban 3 percenként 1 forint — többek között azért is, hogy a „beszé­des” ikertárs mellett a hallga­tag is szóhoz jusson, hogy az ország bármely részéből befu­tó távhívásnak ne kelljen sor­ba állnia a helyi csevegések miatt. Az új telefonkönyv várható­an az év közepén jelenik meg, ehhez április—májusban zárják le a végleges adatokat. A pos­ta kéri, hogy akinek adatában lényeges változás következett be az előző telefonkönyvhöz ké­pest, vagy most szeretne alap­vető változást eszközölni, je­lentse írásban a Pécs 1. Me­gyei Postahivatalnak. Ezzel kapcsolatban még egy: minél kevesebb legyen az adat, csak a lényeget kérik, ami által azo. nos név esetén, is pontosítható az előfizető személye. A név mellett az utcanév és a házszám már tulajdonképpen elegendő. Az új könyvben a most ikresí­téssel megváltozott számú és az új előfizetők is benne lesz­nek. M. L. EGK külügyminiszteri tanácskozás Rómában A „kilencek” nem egységesen ítélik meg az USA politikai lépéseit A Közös Piac kilenc tagálla­mának külügyminiszterei ked­den olasz elnöklettel politikai tanácskozást tartottak Rómá­ban. A kelet—nyugati kapcsola­tok alakulását tekintették át, azzal összefüggésben, hogy Carter elnök felhívta amerika nyugati szövetségeseit, csatla­kozzanak az Egyesült Államok szovjetellenes gazdasági „szank­cióihoz", és a moszkvai olimpiai játékok bojkottálásához. Mint Ruffini olasz külügymi­niszter szavaiból kitűnt, a „ki­lencek" nem egységesen ítélik meg az Egyesült Államok kül­ső politikai lépéseit. Még ke­vésbé azt, hogy felkarolják-e Carter embargópolitikáját. A Szovjetunióval és a szocialista országokkal szorosabb gazda­sági viszonyban álló nyugat­európai tőkés államok vonakod­nak a magukévá tenni az ame. rikai gazdasági szankciókat, Anglia viszont a „keményebb vonal”. Gasztronómiai napok a Nádorban Folytatódik a Nádor évek óta hagyománnyá vált rendezvény- sorozata. Ezúttal, mint arról már korábban hírt adtunk, az idő­ben tehetnek utazásokat a ven­dégek, a már-már elfeledett izek segítségével. Ami azonban ennél fontosabb, a Nádor ve­zetői nemcsak a régi recepteket, hanem az igazi, a vendégért történő vendéglátást igyekeznek feleleveníteni. Azt vallják, ez nemcsak a múlt idézésének kuriózuma, hanem a jelen s a jövő folyamatos törekvése is. (Képünk a századfordulót idéző vacsoraesten készült, riportunk a 2-es oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents