Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-19 / 49. szám
6 Dm ui at un Flopi o 1980. február 19., kedd ...............I"" I smerjük meg jogszabályainkat! Nevelési, oktatási intézményekben fizetendő térítési díjak Az intézményekben elhelyezett gyermekek és tanulók ellátásáért a 11/1979. (Vili. 10.) MüM—OM—EüM számú együttes rendelet 1979. szeptember 1-től új térítési díjakat állapított meg. A rendelet szerint térítési díjak fizetésére az alábbiak kötelezettek: — elsősorban a gyermeket háztartásukban eltartó szülők, illetve szülő és mostohaszülőnek tekintendő házastársa vagy élettársa, — másodsorban a tartásra kötelezett egyéb személy és házastársa együttesen, illetve az egyedülálló eltartó. Egyedülálló eltartónak kell tekinteni: a) aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él (kivéve ha élettársa van), b) akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít, c) akinek házastársa testi vagy szellemi fogyatékossága, illetőleg betegsége miatt tartósan keresőképtelen és ezt kórházi rendelőintézeti főorvos, szakorvos, illetve felülvizsgáló orvos bizonyítvánnyal igazolja, d) akinek házastársa ismeretlen helyen tartózkodik, e) akinek házastársa szabadságvesztés büntetését tölti, vagy letartóztatásban van. A térítési díj alapja a 4/1979, (III. 14.) MüM s^. rendélete alapján a kötelezettnek az előző naptári évben elért havi átlagjövedelme. A kötelezett minden évben egy alkalommal — az intézmény által megállapított határidőben — ennek hiányában legkésőbb augusztus 20. napjáig, köteles jövedelméről az intézmény által rendelkezésre bocsátott nyomtatványon nyilatkozatot benyúj. tani. Ha a kötelezett az előírt igazolással ellátott nyilatkozatát határidőre nem nyújtja be, a benyújtást követő hó utolsó napjáig a legmagasabb térítési díjat kell fizetnie. A térítési díj a felvétel alkalmával, ezt követően minden év szeptember 1. napjától a következő év augusztus 31. napjáig terjedő díjfizetési időszakra kerül megállapításra. A díjalapot és a térítési díjat a jövedelem csökkenésének megfelelően csökkenteni kell, ha a kötelezett a díjfizetési időszak alatt: a) sorkatonai szolgálatra vonul be, b) munkaviszonya megszűnik, c) 60 napot meghaladó betegség miatt táppénzes állományba kerül, d) gyermekgondozási szabadságot vesz igénybe, e) elválik, f) nyugdíjba megy, g) meghal. Emelni kell: ha a díjfizetésre kötelezett a díjfizetési időszak alatt: a) sorkatonai szolgálatról leszerel, b) munkaviszonyt létesít, c) hosszan tartó betegségből felépül és a táppénzes állománya megszűnik, d) gyermekgondozási szabadsága megszűnik, e) az egyedülálló szülő jövedelemmel rendelkező személlyel házasságot köt, illetve élettársi viszonyt létesít. A fentiek szerint kell eljárni akkor is, ha a díjfizetésre kötelezett szabadságvesztés büntetését tölti. A megváltozott jövedelmet — új nyilótkozat kiállításával — 8 napon beiül kell bejelenteni és az új térítési díjat a változás bejelentését követő hó 1. napjától kell módosítani. A térítési díjat legfeljebb egy hónap időtartamra kell előre fizetni. Nem kell módosítani a díjalapot, ha a jövedelemváltozás pl. áthelyezés, előlépés, béremelés miatt következik be. Ha a gyermek az intézményi ellátást betegség vagy más indok miatt nem veszi igénybe, a távolmaradás okát 48 órán belül be kell jelenteni. A bejelentést követő harmadik naptól, középiskolai kollégiumokban a hatodik naptól, a kötelezett mentesül a térítési díj fizetése alól. Ilyen esetben az előre befizetett térítési díjat a következő fizetés alkalmával be kell számítani (bővebben a Dunántúli Napló 1979. december 13. számában jelent meg). A térítési díj megállapításánál a fizetésre kötelezettel közös háztartásban élő, vagy intézetben elhelyezett, eltartott 16 éven aluli gyermeket, továbbá a 19 évesnél fiatalabb, alsó- és középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulót, valamint korhatár nélkül a tartósan beteg, testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermekeket kell figyelembe venni. Az óvodákban, általános iskolai napközi otthonokban, gyógypedagógiai intézetek napközi otthonaiban fizetendő térítési díjaik: Ha a szülők együttes havi jövedelme (a 4/1979. (III. 14.) MüM sz. rendelet szerinti díjalap) 1. 1000,— Ft vagy ennél kevesebb 2. 1000,— Ft-nál több, de az 1600,— Ft-ot nem haladja meg 3. 1600,— Ft-nál több, de a 2200,— Ft-ot nem haladja meg 4. 2200,— Ft-nál több, de a 3000,— Ft-ot nem haladja meg 5. 3000,— Ft-nál több, de a 3800,— Ft-ot nem haladja meg 6. 3800,— Ft-nál több, de a 4600,— Ft-ot nem haladja meg 7. 4600,— Ft-nál több, de az 5600,— Ft-ot nem haladja meg 8. 5600,— Ft-nál több, de a 7000,— Ft-ot nem haladja meg 9. 7000,— Ft-nál több, de a 8000,— Ft-ot nem haladja meg 10. 8000,— Ft-nál több, de a 9000,— Ft-ot nem haladja meg 11. 9000,— Ft-nál több, de a 10 000,— Ft-ot nem haladja meg 12. 10 000,— Ft lelett Négynél több gyermekes családoknál a gyermekek utáni napi térítési díjat annyiszor 1 -forinttal kell csökkenteni, amennyivel több a gyermekek száma négynél. A csökkent napi térítési díj azonban gyermekenként és naponként 1 forintnál kevesebb nem lehet. Óvodába felvett, de élelmezési ellátásban nem részesülő gyérA napi térítési díj összege egy kettő három négy gyermekes családoknál gyermekenként 5,— 4,50 4,30 4,— 6,— 5,50 5,— 4,50 7,— 6,20 5,80 5,50 Oi7,— 6,50 6IO,— 9,— 8,— 7,— 12,— 10,— 98,— 13.— 11,— 10.— 9,— 15,— 13,— 11.— 10.— 18.— 16,— 14,— 12,— 20,— 17,— 15,— 13,— 21,— 23,— 18,— 19,— 16,— 17,— 14, — 15, — mek térítési díja napi 1 forint. A térítési díjat megállapító döntés ellen az intézményt fenntartó tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez 15 napon belül lehet halasztó hatállyal fellebbezni. Dr. B. J. U Tű KO ni A kocsin nemcsak fék van A balesetek jelentős része azért következik be, mert a vezető kritikus helyzetben elveszíti a fejét. Általában azért, mert >az adott szituációra nincsenek kialakult vezetési szokásai. Reakciója így nem lehet más, mint a vészfékezés. De erre a magatartásra készteti a baleseti krónikák gyakorlata, sőt a jog- gyakorlat is, amelyben — az esetek többségénél — a féktávolság mint perdöntő tényező szerepel. Pedig a fékezés, a jármű megállítása gyakran a legkevésbé alkalmas manőver a baleset elkerülésére. Részben és nem utolsósorban azért, mert a fékezés teljesítményszükséglete nagy. Egy Trabant méretű kiskocsi esetében például - ha azt 80 km/ó sebességről kívánjuk erőteljes fékezéssel megállítani — a fékezés teljesítménye többszörösen meghaladja a motor teljesítményét. Ám a fékezésnek nem ez az egyetlen hátránya. Vészfékezésnél, ha a kerekek blokkolnak, a jármű irányíthatatlan, sőt a zavaró erők eredeti irányából el is téríthetik. így előfordulhat, hogy a vezetőnek sikerül ugyan az adott akadályt elkerülnie, Vezetéstechnika de egy másik - esetleg veszélyesebb - akadálynak ütközik. De vajon a fékezés-e az egyetlen lehetőség, a kizárólagos kiút egy kritikus helyzetből? Nem. A váratlan akadály is elkerülhető gyorsítással vagy elkormányzással. Mint mindenben, itt Is a begyakorlásnak van nélkülözhetetlen szerepe. Ennek kivihető módszere például az, hogy utazásaink során igyekezzünk elkerülni az úton átszaladó apróvadakat, kutyát, macskát - természetesen biztonságunk veszélyeztetése nélkül. Amint azt tapasztalni fogjuk, a kikerüléshez többnyire elegendő egy egészen kis kormánymozdulat. A gyorsítást is be kell gyakorolni. Negyedik fokozatban a motor erőtartaléka a kocsik többségénél már elegendő a megfelelő gyorsításra — különösen, ha ai haladási sebesség kicsi. Ezért: kapcsoljunk alacsonyabb fokozatba minden olyan esetben, amikor a forgalmi helyzet bizonytalan, akadály várható, be nemi látható, ismeretlen útkanyar következik, az útviszonyok romlásával kell számolnunk és így tovább. Alacsonyabb fokozatban a motor elegendő erőtartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy a veszély elől mintegy elmeneküljünk. Ugyanez érvényes az előzésnél is, amelyet a lehető legnagyobb gyorsítással, a legrövidebb úton kell végrehajtani. B. L. Nem végleges adatok szerint a világ személyautó-produkciója 1979-ben meghaladta a 30 millió egységet. Az eredmény újabb termelési rekord, amely minden eddigit fölülmúl. Az olaj árának emelkedése úgy látszik nem csökkenti a vásárlási kedvet — ami az autókat illeti. . * A világ személyautó-állománya az elmúlt évben elérte a 330 millió darabot. Az előrejelzések szerint ez a szám az évezred végére megduplázódik. Nem tartják azonban kizártnak, hogy a fölfutás már 10—15 éven belül bekövetkezik. Az egyre nagyobb tért hódító konstrukciós megoldás, ahol a motort keresztben elhelyezve építik be a motorházba, nemcsak a külső méreteit csökkenti. Az utasoknak és csomagjaiknak így a kocsi belső terének 80 százaléka áll rendelkezésre. A Biztosító fizet Az Állami Biztosító Baronya megyei Igazgatósága gépjármű- kár-réndezési fiókjának vezetője grafikonon ábrázolta az elmúlt kilenc év baleseteinek alakulását. Szomorú a kép, azóta évente lépcsőzetesen emelkedett a jáirműsérülések száma. Dr. Szaffián Béla fiókvezető szerint az elmúlt esztendőben js emelkedett ai grafikon: 15 377 káreseményre mintegy hatvanmillió forintot fizeti tek ki. A kötelező biztosításnál 11 298 esetben 36,5 millió forint volt a kárérték. A cascós sérülések száma jelentősen kevesebb volt, mindössze 4079, de 23,5 millió forintot tett ki ai kárösszeg. A tavalyi év 1200 személyi sérüléses balesetére közel hatmillió forintot fizetett ki a fiók. A nyári hónapokban több koccanást, de kisebb kárérték- ben vettek fel o szakértők, míg a téli hónapokban kevesebb, de nagyobb értékű sérülésekkel találkoztok. A baleseti jellemzők, nyáron a gyorshajtás, valamint a szabálytalain előzés, míg télen és kora tavasszal az ún. relatív gyorshajtás, vagyis az, amikor a járművezetők nem az út- vagy időjárási viszonyoknak megfelelően választják meg a sebességet. B. Gy. Az elveszett vészkijárat A végzetes reggel Az a novemberi nap ködös volt, nyirkos és szürke. V. I. hét előtt néhány perccel elindult, hogy fölvegye kollégáit. Ezen a napon rajta volt a sor. Fölváltva szállították ugyanis egymást — ki-ki a maga kocsiján — a közeli városba, ahol dolgoztak. V. I. idős ember volt. Tapasztalatai óvatosságra késztették: kétszer is körülnézett mielőtt befordult volna a rövid kis utcába, ahol legfiatalabb munkatársa lakott. — Menj csak nyugodtan — mondta a kocsi egyik utasa — erre csak a rigók futkároz- nak... Amikor a fiatalember bepréselte magát a Volkswagen hátsó ülésére, megjegyezte: „Na, ez lesz az utolsó utam, nem keil többé kijárnom . . . Untam is, nagyon ezt a jövés-menést ...” c" Amikor kiértek a városból, a köd sűrűsödött. V. I. a kocsi kerekei közé fogta a terelővonalat és merőn figyelte az utat. A többiek beszélgettek, a közelgő András napi összejövetelt tervezgették ... Már túljutottak az út felén, amikor egy sötét tömeg bukkant elő a ködös homályból. A vezető mellett ülő férfi fölkiáltott: „Vigyázz! Jobbra, jobbra!” ... V. I. a volánnál megbabonázva meredt a vészesen közeledő teherautó fényszóróira. A rémülettől, hogy belerohan, nem tudott szabadulni. A látvány vonzotta, mint a mélység és balra húzta a kormányt.. . Az utolsó métereken még belelépett a fékbe, de akkor mór tudta: ami ez után következik, jóvátehetetlen, örökérvényű . . . A Volkswagen a teherautó bal első kerekéhez csapódott. A félelmetes erejű ütközés leszakította a teherkocsi első híd- ját a rugókötegről, majd a „Bogár" méterekre pattant vissza az úton, abban az irányban, ahonnan jött. .. A kocsi belsejében az utasok változatlan sebességgel lendültek előre az ütközés pillanatában. V. l.-t azonnal megölte a kormány, amely összezúzta a mellkasát. A mellette ülő fejjel nekivágódott a szélvédő felső élének: homlokának, szemüvegének nyomai belepréselődtek a napellenző párnázott lemezébe. A pályakezdő kolléga hosszú lábai megrövidültek, a combcsontjai fölcsúsztak a has üregébe, a tüdőbe . . . Csak egyetlen utas maradt életben, de a sérülések nyomai élete végéig elkísérik .. . A halál mindig megdöbbentő. Az Oktalan, az elkerülhető különösen az. Nyomasztó súlyuk már csak tanulságul, okulásul szolgálhat. Mint ebben az esetben is: a frontális ütközés a legvégzetesebb baleset. Minden áron el kell kerülni. A vészkijárat mindig ott kínálkozik valahol. Mint ebben az esetben is. Talán egy kormány- mozdulaton múlott minden ... Búsbarna László Ákkor is pénzbe kerül, ha áll flz autó fenntartásáról Az új kocsi tulajdonosa aligha gondol arra, hogy autójának értékcsökkenése már a vásárlás pillanatában elkezdődik. Többnyire a fenntartás költségeinek számbavételét is elfedi a csillogó jármű birtoklásának öröme . . . Hamis illúzió lenne azonban azt hinni, hogy az autót csak meg kell vásáiolni, mert elavulása, fenntartása jelentős anyagi tényező, amely nem hagyható figyelmen kívül. A gépkocsi fenntartási költségei a következőkből adódnak: stabil kiadásokból — adó, biztosítás, garázsdíj —, amelyek függetlenek a használattól. Teljesítményfüggő kiadásokból, amelyek az üzem- és kenőanyagok árából, a szerviz és a javítási költségekből tevődnek össze. Ez utóbbi 50—60 ezer kilométerig nem számottevő, de ezt követően egyre meredekebben emelkedő összegeket emészt föl. Csak tájékoztató jelleggel: a szervizmunkák száz, a középjavítások ezer, a nagyjavítások tízezer forintos nagyságrendű kiadásokkal járnak. Ez utóbbi nagyságrenddel fejezhető ki az üzem- és kenőanyagokra kiadott pénz is — 10 ezer km /év futási teljesítményt föltételezve. A gépkocsi elhasználódását azonban — az igénybevételtől függetlenül — az idő is elősegíti. Például öregszenek a gumiból készült alkatrészek, a fényezés, a kenőanyagok, a fék- és a hűtőfolyadék. A kocsiszekrényt pedig a korrózió» rongálja. Többek között ez a magyarázata annak a világszerte kialakult gyakorlatnak, amely a használt kocsi értékét nem a megtett km-ek, hanem a gyártási év alapján állapítja meg. A kocsi használata természetesen jelentősen bővíti az elhasználódott alkatrészek körét, és előbb-utóbb szükségessé válik azok javítása, cseréje. Rendszeresen, 10— 20 ezer km-enként, csereigényes alkatrészek például a gyertyák, a szűrőbetétek, a megszakítópár. A futóműnél, 20—50 ezer km-enként, a lengéscsillapítók, a tárcsafék betéteinek, az akkunak és a gumiknak a cseréjére kell számítani. Ezt követően a kerékfelfüggesztés és a kormánymű egyes elemeinek felújítására kerülhet sor. Általában 50—100 ezer km között válik szükségessé a fékrendszer részbeni vagy teljes felújítása. Ugyancsak ebben az intervallumban esik bele —- többnyire — a kocsiszekrény egyes elemeinek (sármentők, küszöblemez stb.) a cseréje, javítása. A motor általában nem sok gondot okoz, azonban annál is óhatatlanul elérkezik az az idő, amikor részben vagy teljesen felújításra szorul. összefoglalva: számolni kell azzal,, hogy a kocsi fenntartási költségei évi átlagban a vételárnak mintegy 20—25 százalékát teszik ki, B. L.
