Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-19 / 49. szám

6 Dm ui at un Flopi o 1980. február 19., kedd ...............I"" I smerjük meg jogszabályainkat! Nevelési, oktatási intézményekben fizetendő térítési díjak Az intézményekben elhelye­zett gyermekek és tanulók el­látásáért a 11/1979. (Vili. 10.) MüM—OM—EüM számú együttes rendelet 1979. szep­tember 1-től új térítési díjakat állapított meg. A rendelet sze­rint térítési díjak fizetésére az alábbiak kötelezettek: — elsősorban a gyermeket háztartásukban eltartó szülők, illetve szülő és mostohaszülő­nek tekintendő házastársa vagy élettársa, — másodsorban a tartásra kötelezett egyéb személy és házastársa együttesen, illetve az egyedülálló eltartó. Egyedülálló eltartónak kell tekinteni: a) aki hajadon, nőtlen, öz­vegy, elvált vagy házastársától külön él (kivéve ha élettársa van), b) akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít, c) akinek házastársa testi vagy szellemi fogyatékossága, illetőleg betegsége miatt tar­tósan keresőképtelen és ezt kórházi rendelőintézeti főor­vos, szakorvos, illetve felülvizs­gáló orvos bizonyítvánnyal iga­zolja, d) akinek házastársa isme­retlen helyen tartózkodik, e) akinek házastársa szabad­ságvesztés büntetését tölti, vagy letartóztatásban van. A térítési díj alapja a 4/1979, (III. 14.) MüM s^. rendélete alapján a kötelezettnek az előző naptári évben elért havi átlagjövedelme. A kötelezett minden évben egy alkalommal — az intézmény által megálla­pított határidőben — ennek hiányában legkésőbb augusz­tus 20. napjáig, köteles jöve­delméről az intézmény által rendelkezésre bocsátott nyom­tatványon nyilatkozatot benyúj. tani. Ha a kötelezett az előírt igazolással ellátott nyilatkoza­tát határidőre nem nyújtja be, a benyújtást követő hó utolsó napjáig a legmagasabb térí­tési díjat kell fizetnie. A térítési díj a felvétel alkalmával, ezt követően minden év szeptember 1. napjától a következő év augusztus 31. napjáig terjedő díjfizetési időszakra kerül meg­állapításra. A díjalapot és a térítési díjat a jövedelem csökkenésének megfelelően csökkenteni kell, ha a kötelezett a díjfizetési időszak alatt: a) sorkatonai szolgálatra vo­nul be, b) munkaviszonya megszűnik, c) 60 napot meghaladó be­tegség miatt táppénzes állo­mányba kerül, d) gyermekgondozási szabad­ságot vesz igénybe, e) elválik, f) nyugdíjba megy, g) meghal. Emelni kell: ha a díjfizetés­re kötelezett a díjfizetési idő­szak alatt: a) sorkatonai szolgálatról le­szerel, b) munkaviszonyt létesít, c) hosszan tartó betegségből felépül és a táppénzes állo­mánya megszűnik, d) gyermekgondozási sza­badsága megszűnik, e) az egyedülálló szülő jö­vedelemmel rendelkező sze­méllyel házasságot köt, illetve élettársi viszonyt létesít. A fentiek szerint kell eljárni akkor is, ha a díjfizetésre kö­telezett szabadságvesztés bün­tetését tölti. A megváltozott jö­vedelmet — új nyilótkozat ki­állításával — 8 napon beiül kell bejelenteni és az új térítési díjat a változás bejelentését követő hó 1. napjától kell módosítani. A térítési díjat legfeljebb egy hónap időtartamra kell előre fizetni. Nem kell módosítani a díj­alapot, ha a jövedelemváltozás pl. áthelyezés, előlépés, bér­emelés miatt következik be. Ha a gyermek az intézmé­nyi ellátást betegség vagy más indok miatt nem veszi igénybe, a távolmaradás okát 48 órán belül be kell jelenteni. A be­jelentést követő harmadik nap­tól, középiskolai kollégiumok­ban a hatodik naptól, a kötele­zett mentesül a térítési díj fi­zetése alól. Ilyen esetben az előre befize­tett térítési díjat a következő fizetés alkalmával be kell szá­mítani (bővebben a Dunántúli Napló 1979. december 13. szá­mában jelent meg). A térítési díj megállapításá­nál a fizetésre kötelezettel közös háztartásban élő, vagy intézetben elhelyezett, eltartott 16 éven aluli gyermeket, to­vábbá a 19 évesnél fiatalabb, alsó- és középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulót, valamint korhatár nél­kül a tartósan beteg, testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermekeket kell figyelembe venni. Az óvodákban, általános is­kolai napközi otthonokban, gyógypedagógiai intézetek nap­közi otthonaiban fizetendő té­rítési díjaik: Ha a szülők együttes havi jövedelme (a 4/1979. (III. 14.) MüM sz. rendelet szerinti díjalap) 1. 1000,— Ft vagy ennél kevesebb 2. 1000,— Ft-nál több, de az 1600,— Ft-ot nem haladja meg 3. 1600,— Ft-nál több, de a 2200,— Ft-ot nem haladja meg 4. 2200,— Ft-nál több, de a 3000,— Ft-ot nem haladja meg 5. 3000,— Ft-nál több, de a 3800,— Ft-ot nem haladja meg 6. 3800,— Ft-nál több, de a 4600,— Ft-ot nem haladja meg 7. 4600,— Ft-nál több, de az 5600,— Ft-ot nem haladja meg 8. 5600,— Ft-nál több, de a 7000,— Ft-ot nem haladja meg 9. 7000,— Ft-nál több, de a 8000,— Ft-ot nem haladja meg 10. 8000,— Ft-nál több, de a 9000,— Ft-ot nem haladja meg 11. 9000,— Ft-nál több, de a 10 000,— Ft-ot nem haladja meg 12. 10 000,— Ft lelett Négynél több gyermekes csa­ládoknál a gyermekek utáni napi térítési díjat annyiszor 1 -forinttal kell csökkenteni, amennyivel több a gyermekek száma négynél. A csökkent napi térítési díj azonban gyer­mekenként és naponként 1 fo­rintnál kevesebb nem lehet. Óvodába felvett, de élelmezési ellátásban nem részesülő gyér­A napi térítési díj összege egy kettő három négy gyermekes családoknál gyermekenként 5,— 4,50 4,30 4,— 6,— 5,50 5,— 4,50 7,— 6,20 5,80 5,50 Oi­7,— 6,50 6­IO,— 9,— 8,— 7,— 12,— 10,— 9­8,— 13.— 11,— 10.— 9,— 15,— 13,— 11.— 10.— 18.— 16,— 14,— 12,— 20,— 17,— 15,— 13,— 21,— 23,— 18,— 19,— 16,— 17,— 14, — 15, — mek térítési díja napi 1 fo­rint. A térítési díjat megállapító döntés ellen az intézményt fenn­tartó tanács végrehajtó bizott­ságának művelődésügyi felada­tot ellátó szakigazgatási szervé­hez 15 napon belül lehet ha­lasztó hatállyal fellebbezni. Dr. B. J. U Tű KO ni A kocsin nemcsak fék van A balesetek jelentős része azért következik be, mert a ve­zető kritikus helyzetben elveszíti a fejét. Általában azért, mert >az adott szituációra nincsenek kialakult vezetési szokásai. Re­akciója így nem lehet más, mint a vészfékezés. De erre a ma­gatartásra készteti a baleseti krónikák gyakorlata, sőt a jog- gyakorlat is, amelyben — az esetek többségénél — a féktá­volság mint perdöntő tényező szerepel. Pedig a fékezés, a jármű megállítása gyakran a legkevésbé alkalmas manőver a baleset elkerülésére. Részben és nem utolsósorban azért, mert a fékezés teljesítményszük­séglete nagy. Egy Trabant mé­retű kiskocsi esetében például - ha azt 80 km/ó sebességről kívánjuk erőteljes fékezéssel megállítani — a fékezés telje­sítménye többszörösen megha­ladja a motor teljesítményét. Ám a fékezésnek nem ez az egyetlen hátránya. Vészfékezés­nél, ha a kerekek blokkolnak, a jármű irányíthatatlan, sőt a zavaró erők eredeti irányából el is téríthetik. így előfordulhat, hogy a vezetőnek sikerül ugyan az adott akadályt elkerülnie, Vezetéstechnika de egy másik - esetleg veszé­lyesebb - akadálynak ütközik. De vajon a fékezés-e az egyetlen lehetőség, a kizáróla­gos kiút egy kritikus helyzet­ből? Nem. A váratlan akadály is elkerülhető gyorsítással vagy elkormányzással. Mint minden­ben, itt Is a begyakorlásnak van nélkülözhetetlen szerepe. Ennek kivihető módszere pél­dául az, hogy utazásaink során igyekezzünk elkerülni az úton átszaladó apróvadakat, kutyát, macskát - természetesen biz­tonságunk veszélyeztetése nél­kül. Amint azt tapasztalni fog­juk, a kikerüléshez többnyire elegendő egy egészen kis kor­mánymozdulat. A gyorsítást is be kell gyako­rolni. Negyedik fokozatban a motor erőtartaléka a kocsik többségénél már elegendő a megfelelő gyorsításra — külö­nösen, ha ai haladási sebesség kicsi. Ezért: kapcsoljunk ala­csonyabb fokozatba minden olyan esetben, amikor a forgal­mi helyzet bizonytalan, aka­dály várható, be nemi látható, ismeretlen útkanyar következik, az útviszonyok romlásával kell számolnunk és így tovább. Ala­csonyabb fokozatban a motor elegendő erőtartalékkal rendel­kezik ahhoz, hogy a veszély elől mintegy elmeneküljünk. Ugyanez érvényes az előzésnél is, ame­lyet a lehető legnagyobb gyor­sítással, a legrövidebb úton kell végrehajtani. B. L. Nem végleges adatok szerint a világ személyautó-produkciója 1979-ben meghaladta a 30 mil­lió egységet. Az eredmény újabb termelési rekord, amely minden eddigit fölülmúl. Az olaj árá­nak emelkedése úgy látszik nem csökkenti a vásárlási kedvet — ami az autókat illeti. . * A világ személyautó-állománya az elmúlt évben elérte a 330 millió darabot. Az előrejelzések szerint ez a szám az évezred végére megduplázódik. Nem tartják azonban kizártnak, hogy a fölfutás már 10—15 éven be­lül bekövetkezik. Az egyre nagyobb tért hódító konstrukciós megoldás, ahol a motort keresztben elhelyezve építik be a motorházba, nem­csak a külső méreteit csökkenti. Az utasoknak és csomagjaiknak így a kocsi belső terének 80 százaléka áll rendelkezésre. A Biztosító fizet Az Állami Biztosító Baronya megyei Igazgatósága gépjármű- kár-réndezési fiókjának vezető­je grafikonon ábrázolta az el­múlt kilenc év baleseteinek alakulását. Szomorú a kép, az­óta évente lépcsőzetesen emel­kedett a jáirműsérülések szá­ma. Dr. Szaffián Béla fiókve­zető szerint az elmúlt eszten­dőben js emelkedett ai grafi­kon: 15 377 káreseményre mint­egy hatvanmillió forintot fizeti tek ki. A kötelező biztosításnál 11 298 esetben 36,5 millió fo­rint volt a kárérték. A cascós sérülések száma jelentősen ke­vesebb volt, mindössze 4079, de 23,5 millió forintot tett ki ai kárösszeg. A tavalyi év 1200 személyi sérüléses balesetére közel hatmillió forintot fizetett ki a fiók. A nyári hónapokban több koccanást, de kisebb kárérték- ben vettek fel o szakértők, míg a téli hónapokban kevesebb, de nagyobb értékű sérülések­kel találkoztok. A baleseti jel­lemzők, nyáron a gyorshajtás, valamint a szabálytalain előzés, míg télen és kora tavasszal az ún. relatív gyorshajtás, vagyis az, amikor a járművezetők nem az út- vagy időjárási viszo­nyoknak megfelelően választják meg a sebességet. B. Gy. Az elveszett vészkijárat A végzetes reggel Az a novemberi nap ködös volt, nyirkos és szürke. V. I. hét előtt néhány perccel elindult, hogy fölvegye kollégáit. Ezen a napon rajta volt a sor. Fölvált­va szállították ugyanis egymást — ki-ki a maga kocsiján — a közeli városba, ahol dolgoztak. V. I. idős ember volt. Tapaszta­latai óvatosságra késztették: kétszer is körülnézett mielőtt befordult volna a rövid kis ut­cába, ahol legfiatalabb mun­katársa lakott. — Menj csak nyugodtan — mondta a kocsi egyik utasa — erre csak a rigók futkároz- nak... Amikor a fiatalember bepré­selte magát a Volkswagen hát­só ülésére, megjegyezte: „Na, ez lesz az utolsó utam, nem keil többé kijárnom . . . Untam is, nagyon ezt a jövés-me­nést ...” c" Amikor kiértek a városból, a köd sűrűsödött. V. I. a kocsi kerekei közé fogta a terelővo­nalat és merőn figyelte az utat. A többiek beszélgettek, a kö­zelgő András napi összejövetelt tervezgették ... Már túljutottak az út felén, amikor egy sötét tömeg buk­kant elő a ködös homályból. A vezető mellett ülő férfi fölkiál­tott: „Vigyázz! Jobbra, jobbra!” ... V. I. a volánnál megbabo­názva meredt a vészesen köze­ledő teherautó fényszóróira. A rémülettől, hogy belerohan, nem tudott szabadulni. A lát­vány vonzotta, mint a mélység és balra húzta a kormányt.. . Az utolsó métereken még bele­lépett a fékbe, de akkor mór tudta: ami ez után következik, jóvátehetetlen, örökérvényű . . . A Volkswagen a teherautó bal első kerekéhez csapódott. A félelmetes erejű ütközés le­szakította a teherkocsi első híd- ját a rugókötegről, majd a „Bo­gár" méterekre pattant vissza az úton, abban az irányban, ahonnan jött. .. A kocsi belse­jében az utasok változatlan se­bességgel lendültek előre az ütközés pillanatában. V. l.-t azonnal megölte a kormány, amely összezúzta a mellkasát. A mellette ülő fejjel nekivágó­dott a szélvédő felső élének: homlokának, szemüvegének nyomai belepréselődtek a nap­ellenző párnázott lemezébe. A pályakezdő kolléga hosszú lá­bai megrövidültek, a comb­csontjai fölcsúsztak a has üre­gébe, a tüdőbe . . . Csak egyet­len utas maradt életben, de a sérülések nyomai élete végéig elkísérik .. . A halál mindig megdöbben­tő. Az Oktalan, az elkerülhető különösen az. Nyomasztó sú­lyuk már csak tanulságul, oku­lásul szolgálhat. Mint ebben az esetben is: a frontális ütközés a legvégzetesebb baleset. Min­den áron el kell kerülni. A vészkijárat mindig ott kínálko­zik valahol. Mint ebben az esetben is. Talán egy kormány- mozdulaton múlott minden ... Búsbarna László Ákkor is pénzbe kerül, ha áll flz autó fenntartásáról Az új kocsi tulajdonosa aligha gondol arra, hogy autójának értékcsökkenése már a vásárlás pillanatában elkezdődik. Többnyire a fenntartás költségeinek számbavételét is elfedi a csillogó jármű birtoklásának öröme . . . Hamis illúzió lenne azon­ban azt hinni, hogy az autót csak meg kell vásáiolni, mert elavulása, fenntartása jelentős anyagi tényező, amely nem hagyható figyel­men kívül. A gépkocsi fenntartási költségei a következőkből adódnak: stabil kiadásokból — adó, biztosítás, garázsdíj —, amelyek függetlenek a használattól. Teljesítmény­függő kiadásokból, amelyek az üzem- és kenőanyagok árából, a szerviz és a javí­tási költségekből tevődnek össze. Ez utóbbi 50—60 ezer kilométerig nem számottevő, de ezt követően egyre mere­dekebben emelkedő összege­ket emészt föl. Csak tájékoztató jelleggel: a szervizmunkák száz, a kö­zépjavítások ezer, a nagyja­vítások tízezer forintos nagy­ságrendű kiadásokkal jár­nak. Ez utóbbi nagyságrend­del fejezhető ki az üzem- és kenőanyagokra kiadott pénz is — 10 ezer km /év futási teljesítményt föltételezve. A gépkocsi elhasználódá­sát azonban — az igénybe­vételtől függetlenül — az idő is elősegíti. Például öregszenek a gumiból készült alkatrészek, a fényezés, a kenőanyagok, a fék- és a hűtőfolyadék. A kocsiszek­rényt pedig a korrózió» ron­gálja. Többek között ez a magyarázata annak a világ­szerte kialakult gyakorlat­nak, amely a használt kocsi értékét nem a megtett km-ek, hanem a gyártási év alapján állapítja meg. A kocsi használata termé­szetesen jelentősen bővíti az elhasználódott alkatrészek körét, és előbb-utóbb szük­ségessé válik azok javítása, cseréje. Rendszeresen, 10— 20 ezer km-enként, csereigé­nyes alkatrészek például a gyertyák, a szűrőbetétek, a megszakítópár. A futóműnél, 20—50 ezer km-enként, a lengéscsillapítók, a tárcsafék betéteinek, az akkunak és a gumiknak a cseréjére kell számítani. Ezt követően a kerékfelfüggesztés és a kor­mánymű egyes elemeinek felújítására kerülhet sor. Ál­talában 50—100 ezer km kö­zött válik szükségessé a fék­rendszer részbeni vagy tel­jes felújítása. Ugyancsak ebben az intervallumban esik bele —- többnyire — a kocsiszekrény egyes elemei­nek (sármentők, küszöblemez stb.) a cseréje, javítása. A motor általában nem sok gondot okoz, azonban annál is óhatatlanul elérkezik az az idő, amikor részben vagy teljesen felújításra szorul. összefoglalva: számolni kell azzal,, hogy a kocsi fenntartási költségei évi át­lagban a vételárnak mintegy 20—25 százalékát teszik ki, B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents