Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-19 / 49. szám
1980. február 19., kedd Dunánt úli napló 3 0 i elmúlt öt esztendőben lényegesen javultak Komlón az élet- és munkakörülmények, az 1975-ös városi pártértekezleten kitűzött várospolitikai céloknak megfelelően egyre jobban „összkomfortossá” válik, mint azt a vasárnapi pártértekezleten Gallusz József, az MSZMP Komló városi Bizottságának első titkára a beterjesztett írásos anyag kiegészitőjeként elmondotta. Komló a szénnek köszönheti létét, a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején azért is torpant meg fejlődése, és tulajdonképpen félbemaradt városként élt, mert a szénbányászat jövője is bizonytalanná vált. Most ismét a szénnek köszönheti, hogy ezúttal pozitív változás (1976-1980) történt, botladozva bár, de újból gyarapodik a város. Piegl János nyugdíjas üzemvezető, a pártértekezlet elnöke nyitotta meg a tanácskozást (a délutáni ülésen Somssich Lászlóné, az Országos Földtani Kutató- és Fúró Vállalat komlói üzemének igazgatóhelyettese elnökölt), amelyen részt vett Boci József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának tiP kára, a megyei párt-vb tagja. A pártértekezlet írásos anyagában, a szóbeli kiegészítőben és a vitában is érződött a komlóiak egészséges lokálpatriotizmusa mellett az aggódás is városukért. Az ötödik 5 éves terv eddig eltelt időszakában 868 lakás épült. A viszonylag dinamikus ütem mellett ugyanakkor emelkedett a lakásigénylők száma. Ez feladatot is jelent a jövőre: kutatni kell az eszközöket, amelyek olcsóbb lakásépítési lehetőségeket biztosítanak. A szolgáltatások, a kereskedelmi ellátottság is javult az utóbbi időben, nagy szükség van azonban az 1980- as esztendőben megnyitásra kerülő szövetkezeti áruházra. Komló, az ország más településeihez viszonyítva, fejlett infrastrukturális hálózattal rendelkezik, az ivóvíz-ellátás és a szennyvíztisztítás azonban már most is sok gondot okoz. Élénk eszmecsere alakult ki Komló egészségügyi ellátottságáról: minden bizonnyal támogatásra szorulnak ebben a kérdésben a komlóiak, bizonyára vannak azonban még eszközeik, hogy némiképpen maguk is javítsanak a mostani helyzeten. A XII. pártkongresszus irányelveivel, a város életével kapcsolatban is különös hangsúlyt kaptak a gazdaságpolitikai kérdések. Érthető is: a pártértekezleten végig jól követhető volt a gondolat, miszerint valamennyi gondunkat csak a gazdaság teljesítőképességének növelésével, ésszerű, takarékos gazdálkodással, a munkateljesítmények emelkedésével lehetséges elérni. Komló munkásváros, mind politikai értelemben, mind a lakosság foglalkozását tekintve, hiszen 80 százalékban fizikai dolgozók élnek itt. Ezért is kell különösen nagy figyelmet fordítani a munkások életkörülményeinek, általános, kulturális, szakmai műveltségük színvonalának emelésére. A vitában 18 küldött számára jutott idő, hogy a pártértekezleten véleményt mondjon. 10 küldött írásban adta át hozzászólását, amelyeket csatolnak a tanácskozás anyagához. Dr. Fekete Sándor, a DÉL- KÖ igazgatója, Harman HenIsmét gyorsan fejlődik az egykor megtorpant város Az egészséges lokálpatriotizmusra a jövőben is szükség lesz rik, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat komlói üzemének dolgozója, Czeti Vilmos, a Carbon párttitkára, Csehi Ibolya, a Május 1. Ruhagyár szalagvezetője, dr. Szabó János főorvos, Somssich Lászlóné, Páva Zoltán, a KISZ Komló városi Bizottságának titkára, Feiner Istvánná, a FfNF Komló városi Bizottságának képviselője, Botos Irén, a MOM szakmunkása, Morber János, Komló város Tanácsának elnöke, Bede Sándor, a Baranya megyei Vízmű Vállalat szocialista brigádvezetője, Soltész István, a dávidföldi általános iskola igazgatója, Peti József, a Május 1. Ruhagyár párttitkára, dr. Rácz Sándor, a Komló városi Tanács művelődési osztályának vezetője, dr. Farkas László, járási-városi vezető ügyész, Gábor Lászlóné, a Carbon dolgozója és Piegl János mondották el javaslataikat, észrevételeiket. Felszólalt a pártértekezleten Bocz József is. A megyei párt- bizottság és saját véleményét tolmácsolva elmondotta, hogy Komló város kommunistái eredményesen és céltudatosan dolgoztak a XI. pártkongresszus, a megye és Komló város célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, A párt vezető szerepének érvényrejuttatásával jelentős gazdaságpolitikai, közművelődési és közoktatási kérdésekben sikerült előrelépniük. Bocz József beszélt Komlónak a településhálózatban elfoglalt szerepéről is. Mint mondotta, Komló további fejlődéséhez felül kell vizsgálni mostani helyzetét, indokolt lenne középfokú központtá nyilvánítani, ez ugyanis a város jövőbeni onya- gi helyzetét nagyban befolyásolná. Szó esett a következő tervidőszak, sőt a város távolabbi fejlesztési lehetőségeiről is, amelyekre eddig elképzelések ugyan születtek, a komlóiaknak azonban a reális programokkal kell számolniuk. Ezzel kapcsolatban említette meg, hogy a mecseki feketeszén fontosságát tekintve mind nagyobb szerepet játszik, indokolt lenne tehát, miként a Mecseki Szénbányák pártértekezletén megfogalmazták, a szén kibányá- szását és az ezzel kapcsolatos más feladatokat komplex, a kormány által támogatott programban megfogalmazni. Ez ugyanis Komló számára is az eddigieknél sokkal nagyobb fejlődési lehetőséget biztosítana. A megyei pártbizottság; titkára ezt követően az ideológiai munka fontosságáról beszélt. A Komló városi pártértekezleten megválasztották a 41 tagú pártbizottságot, a 11 tagú végrehajtóbizottságot, a pártbizottság első titkárát és titkárát, a munkabizottság vezetőit és tagjait, valamint a megyei pártértekezlet 19 küldöttét. Az MSZMP Komló városi Bizottságának első titkára ismét Gallusz József, titkára Simon József lett. A végrehajtóbizottság tagjai: Gallusz József, Simon József, -Morber János, Szűcs János, Sashalmi Károly- né, Sztanyik István, Gábor Lászlóné, dr. Sz-abó János, Czeti Vilmos, Botos Irén és Peti József. A fegyelmi bizottság elnöke Benczes József, Komló városi Tanács sportfelügyelője. L. J. Import helyett saját erőből I Készül az első hazai földműlenntartó gépsor Sikeres géptervezés és kivitelezés Pécsett és Barcson Az univerzális földműfenntartó gépsorok iránt megnőtt az érdeklődés, mivel az utóbbi 10—15 évben sok csatorna épült és fenntartásuk mind égetőbb gond. Különösen nagy munkával jár a növényzet eltakarítása a töltésről, a1 mederből, az iszap, a hordalék kiemelése a vízfolyásból. A vízelvezetők karbantartását kézi erővel nem győzik. A karbantartó gépláncokat magas szinten kifejlesztették Ausztriában, az NSZK-ban, Hollandiában és az USA-ban, de nehéz és drága a beszerzésük, az alkatrész-utánpótlásuk akadozik. Egynek az áro eléri a másfél millió forintot is. Rézsűkasza AATZ traktorhoz Az Országos Vízügyi Hivatal három éve megkérte a vízügyi igazgatóságokat, hogy fejlesz- szenek ki hazai csatorna-karbantartó gépeket. A pécsiek reagáltak a leggyorsabban. Alig fél év alatt megterveztek és elkészítettek- egy hidraulikus, rotációs rézsűkaszát a cserkúti és a barcsi gépműhelyben az OVH hatmillió forintos támogatásával és a négy fős műszaki kollektíva irányításával. Ennek az MTZ 80-as és 82-es traktorra, mint alapgépre szerelhető adapternek oz ára 451 000 forint. Két éve 20, tavaly 30 kelt el, az idei megrendelés 60 darab. Elsősorbcn a ViZIG-ek, a KPM-ek, a vízgazdálkodási társulatok és a csatorna-üzemeltetésért is felelős tanácsok vásárolják. Jövőre 16 megrendelést fogadtak el, így a MÉM Meliorációs Irodájától is. Terjeszteni pedig az Agrotröszt akarja. Jászó Antal gépüzemvezető- helyettes: — A szocialista országok vízügyi szervei kevésbé foglalkoztok a problémával, ma viszont a szovjet szakemberek is érdeklődnek eredményeink iránt. A hagyományos, külföldön el- terjedr elemeket használjuk fel, de teljesen a mi technológiánkhoz igazítjuk. Eleinte az amerikai késekben bíztunk, de most azt tapasztaljuk, hogy az NSZK-beli kések jobbak. Csak bizonyos hidraulikus elemeket szerzünk be nyugati cégektől. Cél, hogy teljesen a hazai és június 6^15. Az idén csendes nyara lesz Pécsnek, páros év lévén, szünetel az ipari vásár. Ennek ellenére a baranyai vállalatoknak és szövetkezeteknek az idén is alkalmuk nyílik seregszemlére: a nyáron Baranya viszonozza az NDK-beli testvérmegye, Schwerin bemutatkozását a tavalyi Pécsi Ipari Vásáron, ezenkívül több baranyai cég, immár hagyományos szereplőként, részt vesz a vidék másik legjelentősebb termékparádéján, a Szegedi Ipari Vásáron. Schwerinben a baranyai kiállításra június 6—15-e között kerül sor. A Mecsek-Tourist mór megkezdte a szervezést, mintegy negyven vállalat és szövetkezet jelentkezését várják. A kiállítás célja: a Baranya gazdaságát fémjelző térBaranya bemutatkozik Schwerinben Készülődés a Szegedi Ipari Vásárra mékeken keresztül bemutatni a felszabadulás óta eltelt 35 év fejlődésének eredményeit. Természetesen nemcsak a gazdaság keresztmetszetét szeretnénk adni, de fotók és más dokumentációk segítségével bepillantást engedni a megye politikai, társadalmi és kulturális életébe is. Baranya bemutakozására a megyeszékhely, Schwerin szívében, egy 600 négyzetméter alapterületű tornacsarnokban kerül sor. Az ipari kiállítással egyidőben, ugyancsak a városközpontban, az NDK-szov. jet barátsági házban, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztálya fotó- és gyermekrajz-kiállítást nyit. Szó von arról is, hogy a pécsi Konzum Áruház magyar hetet rendez valamelyik schwerini áruházban. A Szegedi Ipari Vásárra az idén július 18—27-e között kerül sor, A felhívásra máris 250 hazai vállalat, szövetkezet és magánkisiparos jelentkezett. Baranyából, amint azt a vásárigazgatóság közölte, hat kiállító vesz részt. Miután a magyar—jugoszláv határmenti árucserének is fontos fóruma a szegedi rendezvény, természetesen oz idén is szép számmal vesznek részt rajta jugoszláv kiállítók. Jugoszláviából ezúttal is 80-100 céget várnáik, ezenkívül további kiállítókat a testvérvárosokból: Lodzból, Odesszából és Turkuból. Amint megtudtuk, immár a szegedi vásárterület is szűknek bizonyul, ezért az idén további 900—1000 négyzetméterrel kívánják bővíteni a fedett kiállítói területet. Szegeden a Pécsett is szokásos tartalommaf zajlik majd a vásár: díjakat osztanak, a Kiváló Áruk Fóruma ezúttal hirdeti ki az OKISZ '80 pályázat eredményeit, szakmoi napokat, divatbemutatókat tartanak, felvonul a vendéglátóipar, kínálnak gazdag kulturális programot, ötven kiállító azt is jelezte, bemutatott termékeit a vásárlátogatók a helyszínen megvásárolhatják. M. Z. olcsóbb alkatrészekkel dolgozzunk. Rézsűkaszánk 4—5 évig életképes, 8—10 000 üzemórában. A 30 fős munkásgárda Cser- kúton és Barcson csak úgy birkózik meg o sorozatgyártással, ha nagyarányú kooperációra kerül sor. Bizonyos alkatrészeket szigetvári, komlói, mázo- szászvári és tolnai kisiparosok szállítanak, a késeket o Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál keményítik, de késeket edz a komlói Geodéziai Vállalat, míg o fogaskerekek marását és hőkezelését a Pécsi Sopiana Gyár vállalta. A nyersanyagokat természetesen a cserkútiak szerzik be. Együttműködve többet, gyorsabban gyártanak. Mindenki határidőre küldi a megmunkált alkatrészeket a beszereléshez és elégedettek a vásárlók is a minőséggel. A siker hírére egy alföldi MEZŐGÉP vállalat érdeklődött, de nem adják át a gyártást. Hazánkban a rézsűkasza előállítására végleg a Dél-dunántúli Vízig, rendezkedett be. Újabb öt adapter Ez év elejére ismét sikereket értek el Brüsszel József, Csák Endre, Fux Józsefné és Jászó Antal kutató műszakiak: újabb ötféle hazai adapter mintadarabjával rukkoltok ki. Egynek a működési időtartama 3-4 év. Készen állnak a cserkúti műhely udvarán és hamarosan a Pécsi-vizén próbálják ki az iszapmerő kanalat (irányára 10—15 000 forint), a parti füvet rendre vágó lengőkéses kaszát (irányára . hasonló az előbbihez), a vízi növényzetet a mederből kitépő kosaras kaszát (irányára 50 000 forint), a motor nélküli iszopszivattyút (várható ára 15 000 forint) és a motorral működő iszapszivattyút (várhatóan 40 000-be kerül). Sorozatgyártásukat megszervezték, ezúttal a bajai Alsó-duno- völgyi, valamint a budapesti Közép-dunavölgyi VÍZIG műhelyei segítenek. Ezen kívül partner lesz a Pécsi Sopiana Gépgyár a fogoskerékmarással, a hőkezeléssel, vagy a Baranya megyei MEZŐGÉP Vállalat a forgácsoló munkában. Az alkatrészutánpótlás hazai piacról teljesen megoldott. Az együttműködés ismét példásnak ígérkezik, le- lenleg is nagy az igény kosaras kaszából és az iszapoló ka- nálból. A legújabb adaptereket alig egy év alatt kísérletezték ki. Egyébként a Dél-dunántúli Vízignél nem működik ipari termelő feladatokat ellátó tervező iroda. A Sellyéi Vízgazdálkodási és Tclajvédelmi Társulat már továbblépett és megtervezte a bokrot kitépő, ágat fűrészelő adaptert, aminek a gépláncba való beiktatása még várat magára. A cserkúti és a barcsi gépműhely idei ipari tevékenységből származó termelési értéke mintegy 40 millió forint, aminek több mint a felét az adapterkészítés' eredményezi. Jövőre biztosan megkezdődik az első hazai univerzális földműfenntartó gépsor sorozatgyártása. Dél-Dunántúlon a Dráva és a Duna kivételével minden vízfolyás menti földmű intenzív és gyors karbantartásra szorul. Csuti J.