Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-18 / 48. szám

6200 fát ültetnek ki Pécsett A belvárosban lehetetlen Készül a sétatér felújításának a terve ' A szennyezett levegőben egyre kevesebb a lepke A püspökszentlászlói ar­borétum és környékének nagylepkéi címmel érdekes tanulmányt írt a Komlón élő Fazekas Imre tanár. Négy évig kutatta e völgy nagylepkefaunáját, éjsza­kánként egy 125 wattos higanygőzizzóval felsze­relt fénycsapdát is üzemel­tetett és begyűjtött majd­nem 22 000 lepkét. Lepi- dopterológiai vizsgálatai­ban sok segítséget kapott az egyházi szociális otthon lakóitól. Egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nagy fajszám, a tömeges meg­jelenés a Keleti-Mecsek- re általában nem jellem­ző, sőt Komló iparilag szennyezettebb erdőtár­sulásaiban számuk még jelentéktelenebb. Jelentős károsodást szenvedtek a mecseki iparvidék orszá­gosan is sok káros vegyi­anyagot tartalmazó levegő­jétől. Kifehéredett farmernadrág Kár ­a boltajtón belül Ha a vevő leejti a kristály vázát... A közelmúltban egy újság­író—olvasó találkozón mondta el egy asszony a panaszát: hy- pót vásárolt, az üveget szaty­rába tette, felült a buszra. Ott­hon vette észre: az üveg rosz- szul zárt, a rázkódástól kifolyta lé, s majdnem új farmernad­rágján jókora fehér folt kelet­kezett. A kérdés: hova mehet panaszával, megtérítik-e, s egy­általán; ki téríti meg a kárát? Hol keresse a felelőst? A téma nyomában elindul­tunk, felkerestük a Kereskedel- fi Felügyelőséget, s a kérdést kissé generálisabban fogal­moztuk: a rossz csomagolásból eredő kórokért ki a felelős? A gyártó cég? A kereskedő? Vagy talán a vevő, aki nem győződött meg a helytelen csomagolásról? Milyen utakat lehet választani panaszunk elő­terjesztésére? Volt egyszer egy város, Pécs. Arról volt nevezetes, hogy eb­ben a városban a közműerdő­től nem lehetett ífásítani és olyan utcái voltak, mint az ürö- gi fasor, ahol a név ellenére egyetlen egy élő fa sem volt egész utcahosszat. De sajnos nemcsak ez az egy utca volt híján a susogó lomboknak. A belváros utcáit és más utcákat is aszfaltszőnyeg borította, nél­külözve az árnyékot adó zöldet. Megkérdeztük Piszter Valériát, a Kertészeti és Parképítő Vál­lalat üzemvezetőjét, milyen ül­tetési programmal kezdték meg az évet. — Idén 320 koros, naqy fát ültettünk ki városszerte. Elkezd­tük a Szalai András úti parko­lónál, folytatjuk az Egri Gyula utcában, a Sarohin tábornok úton, a 6-os út Tüzér utcától Szigeti vámig húzódó szaka­szán, valamint az Erika úti pi­henőparkban és a körzeti park­ban is telepítünk. — Ahogy járjuk a várost, rengeteg fásításra alkalmas te­rületet látunk. Mi az oka, hogy mégsem telepitik be? — A szemlélődőben tényleg ez a benyomás alakul ki. Nekünk is célunk, hogy a város minél több pontján fákat, cserjéket ültethessünk, csak ez sokkal kö. rülményesebb, mint bárki is hi- hetné. Nézze — szedi elő az utcatérképeket — minden kis helyen, ahol parkosítani szeret­nénk, előbb hat közművet és hetediknek a városi tanácsot kell megkérdeznünk. Általában a fásítási terület alatt valami­lyen kábel húzódik, ami miatt nem lehet elvégezni a munkát. Pedig egy kis összehangoláson múlana, hogy o kábelek köze­lebb kerüljenek egymáshoz és máris ültethetnénk a fennma­radó helyen. Itt vannak a tér. képeken a bélyegzők, rajtuk, hogy: nem engedélyezem. — Nem is számíthatunk a zöldterület növekedésére? — Mi járjuk a várost, hogy minden talpalatnyi helyet fásí­tani tudjunk. De furcsa az em. béri természet, például Kovács­telep egyik utcájában fásítani szerettünk volna oly módon, hogy a járdába beletelepítjük a fákat. Az ott lakók minden fórumra elmentek, kijárták, hogy ne engedélyezzék, mert nem férnek él a járdán. Való igaz, hogy hárman egymás mellett nem tudtak volna men­ni, de a tavasszal virágzó ga­lagonyafák azt hiszem kárpó­tolták volna őket. Vagy egy má­sik. Az Építők útjáról írt egy la­kó, hogy ritkítsuk meg a fákat, mert beárnyékolják a lakáso­kat. Ugyanennek a háznak a másik oldaláról is jött egy le­vél: kevés a fa, miért nem fá­sítunk az Építők útján, — Milyen kiültetéseket ter­veznek az idén Pécsett? — Ez évben 6200 fát ültetünk el. Ezek kétharmadát ősszel, egyharmadát tavasszal. Város­szerte fapótlásokat végzünk. Erre legalkalmasabb a hárs, ju­har, kőris, berkenye, ostorfa és zselnicemeggy. Fásítani szeret­nénk Vasas egész területén is. Nagy kiültetések lesznek Lvov- Kertvárosban, ahol a garázsvá­ros mögötti és az elkészülendő körzeti park mögötti területen erdősávot hozunk létre kerítés helyett. Ez igen nagy területet foglal magába, a lőtéri dombo­kig 3,5 hektár és a hátsó rész 4 hektárnyi. Fásítunk még a vasút mentén a kiserdőnél, ahol a pályakorszerűsítésnél megsé­rültek a fák és a KRESZ-parktól a kovácstelepi Jácint utcáig, ahol 190 facsemetét ültetünk el. — Mi lesz a belvárossal? — Az utcák általában kes­kenyek, mi a járdától egy mé­terre ültethetnénk, de ott meg mór a házak kezdődnek. Talán a szanálások mojd változtatnak ezen. Most készül a sétatér felújításának terve, melyet a városi tanács megbízása alap­ján Bachmann Zoltán, a mű­szaki főiskola adjunktusa ké­szít. Közös célunk, hogy szépí­teni, parkosítani tudjuk váro­sunkat. Adóm Erika Diagnózis — szamokban Miért kódolják a betegségeket? Bevezetésének első napjaiban — fél évvel ezelőtt - sokan el­képedtek. A hír gyorsan terjedt: mehet az ember akármilyen ba­jával orvoshoz, ezután csak ne­ki mondják meg, hogy milyen betegség ökozza a panaszokat, a fóppénzesszelvényre viszont csak egy számot írnak. - Való, hogy a betegségek kódolásának egyik célja az orvosi titoktartás erősítése. Ha a beteg nem okarja elhíresztelni egészségi állapotát, a táppénzesszelvény is segíti megőrizni a titkot. Kü­lönösen fontos ez olyan esetek­ben — például terhességmeg­szakítás — amikor az érintett úgy érzi, hogy az ő gondja, ba­ja nem tartozik másokra, s ne tolálgossanak az árulkodó táp­pénzesszelvény nyomán . . . Ugyancsak a kódolás javára ír­ható, hogy korunk néhány nem mindig gyógyítható betegségét- rosszindulatú daganatok — is számok mögé bujtatják. Am enyhén szólva naivság A „Tenkesalja” ÁFÉSZ siklósi Mezőgazdasági Szaküzletének ajánlata: Nagy választékban kaphatók háztáji fejőgépek, Bácska II. robbanómotoros szivattyú, Japán robbanómotoros szivattyú 600 lit/sec., Niagara szivattyú, búvárszivattyú 5—7 lépcsős, D—3-as és Vermorel permetezőkannák, elektromos stílfűrész és MF. 70. kisgépalkatrészek. CÍM: SIKLÓS, Harkányi u. Telefon: 442 lenne azt állítani, hogy a bete- gekl vagy táppénzesszelvé­nyekkel foglalkozók sosem jön­nek rá arra, hogy egy-egy szám milyen diagnózist takar. Min­denesetre nem lesz könnyű dol­guk a kíváncsiaknak, hiszen a betegségek nemzetközi osztá­lyozását tartalmazó — BNO — vaskos könyvhöz csak szakem­berek juthatnak és az eligazo­dás sem egyszerű. De o BNO jelentőségét és szükségességét távolról sem csak a diagnózis illetéktelenek­kel szembeni védésében kell ke­resni. Sokkal inkább az orvos- tudomány, az egészségügyi el­látás tudatos fejlesztésében. A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1893-ban tartott chicagói ülé­sén egy francia statisztikus, 'Bertillon javasolta, hogy minden ország készítsen statisztikát az emberi halálozások okairól, de a számok nyelvén! Meghatároz­ták, hogy a különböző, halált okozó betegségeket milyen szá­mokkal ielölik. így kezdődött p betegségek kódolásának törté­nete, s azóta tízévenként ösz- szeül az a nemzetközi bizottság, mely az orvostudományi kuta­tások eredményei alapján min­dig bővíti és finomítja a BNO-t. Jelenleg 18 betegségi főcsopor­tot különböztetnek meg, s ezen belül 999 főszámot. Ezeken a főszámokon belül pedig 10-ig terjedő alcsoport lehetséges. A BNO alopján kódolt beteg­ségek ismeretében az Egész­ségügyi Világszervezet folyama­tosan rajzolja a világ egészség- ügyi térképét. így ráirányíthat­ja o figyelmet egy-egy különö­sen fontos egészségügyi ellátá­si, illetve kutatási területre. A különböző országok, így hazánk is, hosonló módon profitál a BNO-ból. A betegségek, halál­okok gyakoriságát, területekhez, korhoz, nemhez viszonyítva szá­mos olyan következetetés von­ható 1e a BNO segítségével, melyek az egészségügyi ellátás­hoz, illetve tervezéshez adnak fontos szempontokat. S ha to­vább szűkítjük a kört, elmond­hatjuk, hogy a megyei, illetve városi egészségügyi intézmé­nyek, sőt egy-egy orvosi ^körzet is hosonló szisztéma szerint hasznosítja a BNO-t. Bár jelenleg tízévenként vizs­gálják felül a BNO-t, egyes vé­lemények szerint elképzelhető, hogy az orvostudomány dina­mikus fejlődése hamarosan megköveteli, hogy rövidebb idő­közönként módosítsák a beteg­ségek nemzetközi osztályozása könyvét. T. É. Fa és kárpitozott székek, fotelek, egyes szekrények és gyermekszoba­bútorok emeletes ággyal nagy választékban PÉCSVÁRADI VAS-MŰSZAKI BOLTBAN Első és legfontosabb tudni­való: a vevő mindig a bolttal áll kapcsolatban, legjobb a boltvezetőnél előterjeszteni pa­naszunkat. Ott a vásárlók köny­ve; éppen ezért rendszeresített. Ha a boltvezető saját hatáskö­rében dönthet, s döntésével elégedettek vagyunk, az ügy lezárt. Ha nem, köteles a bolt­vezető a vásárlók könyvébe be­jegyzett sorokat 24 órán belül a felettes szervnek — kereske­delmi vállalatnak — megkül­deni, ahol 30 napon belül ér­demben dönteni kell. Lehet pa­naszt tenni továbbá a Kereske­delmi Felügyelőségen is. Ha e fórumok sem hoznak megnyug­tató megoldást: marad a pol­gári peres út. . . Ne felejtsük: aki perel, aki panaszkodik, annak kell bizo­nyítania. Éppen ezért bonyolult a korábban említett hypósügy: nehéz eldönteni, tényleg vélet­len, avagy nem szándékos volt- e a „fehérítés”. A vevőnek kö­telessége megvizsgálnia a vá­sárolt árut. Nyilvánvaló, hogy ez saját érdeke is, és valahol ott van a köztudatban a mon­dat: „A pénztártól való távo­zás után reklamációt nem fo­gadunk el!” * Jó tudni: a kereskedelem fő­leg vevőcentrikus — legalábbis azt mondták a Kereskedelmi Felügyelőségen —, s ha a ve­vőnek egy pici igaza is érezhe­tő, feltételezhető, a kártalaní­tás nem marad el. De sokszor a vevő is hibás: ha tetszik, utazik e kártalanításokra. Az elmúlt évben a Kereskedelmi Felügyelőségre 75 panasz ér­kezett, s ebből 55 volt jogos. Egy érdekes történet — a ta­valyiak közül. Valaki „szétrob­bant" autóköpennyel járta be a fórumokat, mondván: gyári hibás volt az áru. A gyártó is megkapta, laboratóriumban vizsgálta, s egyértelműen bizo­nyított: a köpeny azért sza­kadt szét, mert a keréktárcsa szétrágta. A tulaj ugyanis nem állt meg, hanem egy ideig még autózott a lapos kerék­kel .. . A hypósügy károsultjá­nak panaszát is elutasította a Kereskedelmi Felügyelőség, mert igen nehéz a bolt vagya gyártó felelősségét bizonyítani, főleg, ha a többi hypósüveg jól zár. (S ha nem?...) Mindenesetre még egy dol­got jó tudni. Ha a vevő okoz kárt — például a kristályvázát kiejti kezéből mustrálgatás közben —, akkor elég, ha csak bocsánatot kér. Fizetnie neijt kell. Hacsak a szándékosságot be nem bizonyítják . .. K. F. Központi fűtés - fahulladékkal A korábbi olajfűtés helyett — figyelemre méltó energia­megtakarítással - hulladékfa tüzelésére tért ót ezen a télen a bótaszéki Kádár- és Faipari Szövetkezet. A szövetkezet a Paksi Kon­zervgyártól vásárolt egy volt hajókazánt, amely a fatelepen felhalmozódó fahulladékkal az olajfűtésnél sokkal melegeb­ben fűti a műhelycsarnokokat. Annyira, hogy — mint Szalai József műszaki csoportvezető el­mondotta — hőszabályozóval is fel akarják szerelni a túlzott hőmérséklet elkerülésére. Hul­ladékfával fűtötték a műhelye­ket, az ebédlőt és az öltöző- helyiségeket. Becslés szerint majdnem százezer liter fűtő­olajat takarít meg évente a hulladékfa-fűtéssel a szövetke­zet. nettől □

Next

/
Thumbnails
Contents