Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-14 / 44. szám
1980. február 14., csütörtök Dunántúli napló 3 Hatékony kapcsolat a nagyüzemekkel Tartós-szilárdsági vizsgálatokhoz előkészített csőszakaszok: a háttérben a nemrég elkészült kisnyomású rendszer, ahol a kísérleteket végzik Országos célprogramok részesei Sokoldalú kutatómunka a pécsi Műszaki Főiskola szilikátvegyipari-gépészeti intézetében A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán az üzemmérnökképzés mellett kiterjedt kutatómunkát is folytatnak. Részesei országos célprogramoknak, több modellkísérletet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízása alapján végeznek. Emellett szoros kapcsolatban állnak számos nagyüzemmel, amelyek felkérésére egy- egy célfeladatot látnak el. írásunkban a főiskola szi- likátvegyipari-gépészeti intézetében folyó legfontosabb kutatási témákról adunk számot, amelyek az épitöanyag-ipar és a vegyipar, valamint annak rokon iparágait öleli fel. Hajlékony falú tartályok A kutatási irányok közül az egyik legrangosabb téma a haj. lékony falú szállítótartályok és azok rendszerének kifejlesztése. Az OMFB-től kapott megbízás fontossága azzal is érzékelhető, hogy hazánkban évente kétszázmillió zsákot használnak fel csomagolásra-szállításra, és ezek döntő többsége eldobandó csomagolóanyag. Ha mielőbb általánossá válna a hajlékony falú konténeres szállítás, akkor a zsákolást a felére csökkenthetnénk — megjegyzendő, hogy a Taurus már gyártja a gumikonténereket, a győri Graboplast pedig az ugyancsak többszörösen felhasználható műanyag bevonatú, összehajtható, több köbméteres szállítótartályokat - ezáltal a poros, aprószemcsés anyagok szállítása egyszerűsödne, kevesebb menne veszendőbe, s jelentősen csökkenne a cipekedők száma. Több modellkísérletet végeztek többek között a Pannónia Sörgyár, a pécsi Tejüzem számára, a konténeres szállítás bevezetésére. Az Építéstudományi Intézettel közös fejlesztésben alakították ki azt a komplex töltő-, fogadó- és oltórendszert, ami a már hajlékony falú konténerekben szállított darabos mész fogadására és feldolgozására képes. A Baján épülő fogadó és oltó gépsor lehetővé teszi a kész oltott mész konténerben történő szállítását az építkezésekre. Őrlés kevesebb energiával Az intézet évek óta foglalkozik a körfolyamatos őrlési technológia energia-felhasználásának optimalizációjával: a kutatási feladatot az ÉVM-től, illetve az OMFB-től kapták. A modellkísérletek célja, hogy a kerámia-, illetve a cementiparban a legkedvezőbb üzemviszonyokat teremthessék meg az energiafelhasználás szempontjából. Az intézet által tervezett és kialakított körfolyamatos őrlési rendszer ebben az évben készül el a DÉLKŐ részére, amelynek a segítségével mosott, koptatott és őrölt földpá- tos homokot tudnak előállítani Pécsváradon. A kialakított őrlési technológia alkalmas lehet az üvegipari célra felhasználható homok előkészítésére is: a berendezés áttervezését egyébként most végzik. Hazai cementgyárainkban többfajta cementet állítanak elő, aminek következménye a klinkermalmok változó terhelése. A cél, az optimális üzemmenet elérése energiafelhasználási szempontból is. Az intézet feladata, hogy modellkísérletekkel megkeressék a terhelésváltozások optimumát. Legutóbb az ÉVM felkérésére végeztek modellkísérleteket, amelynek eredményeit a bél- apátfalvai cementgyár hasznosíthatja majd, az ott működő szélosztályozóknál. A kísérletek során azt tanulmányozták, hogy a terhelés, a levegőóram és a szemszerkezet változtatása milyen következményekkel jár. Szállítás levegővel Hazánkban az utóbbi években jelentősen megnőtt a műanyag csövek gyártása: ugyan, akkor a felhasználók nem ismerik kellőképpen azok jellemzőit, alkalmazásuk nem terjed olyan ütemben, mint ahogy elvárható lenne. A K-2-es petrolkémiai célprogramhoz kapcsolódva a budapesti Műszaki Egyetemmel, valamint a Mű- anyagipari Kutató Intézettel közös vizsgálatokat végeznek. A kísérletekből a főiskola szi- likátvegyipari-gépészeti intézete a műanyag csövek tartós szilárdsági jellemzőit kutatja. Ehhez egy nagy-, illetve kisnyomású rendszert alakítottak ki, aminek a segítségével a csőszakaszokat olyan igénybevételnek teszik ki, mintha azokat ötven évig használnák. A cél végső soron, hogy a tervezőknek és a felhasználóknak rendelkezésére bocsássák az eddig megoldatlan méretezési jellemzőket, ami végül is az egységes szabvány kialakítását teszi majd lehetővé. A pneumatikus szállítási rendszerek különböző módozataival mintegy tíz éve foglalkozik az intézet. A kutatás a pe- remartoni Vegyipari Vállalattal kötött szerződésre alapozva indult. Elsőként egy szívó-nyomóüzem sűrűáramú pneumatikus működtetésű csőrendszert fejlesztettek ki, a hozzátartozó tartályokkal. Ezt követték a modellkísérletek, mikor is a különböző áramlástani törvények megismerése után elvégezték a matematikai modellezést. Azóta a kiépített szállítórendszert rákötötték az R-22-es számítógépre: az adatgyűjtést a számítóközpont végzi. Jelenleg az Orosházi üveggyár részére végeznek kvarchomok szállítási kísérleteket. Emellett a nehezen szállítható tapadó anyagokat is vizsgálták, így a titándioxid és a különböző festékpigmentek továbbításának jellemzőit elemezték. A pneumatikus szállítási mód számos területen alkalmazható: a zárt csővezetékben a nagynyomású levegővel továbbíthatók az üvegipar alapanyagai, a cement, a homok, a mész- liszt és számos porzó, egészségre ártalmas anyag. A közel tízéves kutatómunka eredményességét az is bizonyítja, hogy az Országos Találmányi Hivatal a közelmúltban küldte el az intézet két munkatársának a szabadalmi okiratot, amelyet szolgálati találmányként vettek lajstromba. Salamon Gyula Modellkísérletekhez készített szélosztályozó Az őszi búza tél végi táplálása A gyors hóolvadás és a ta. vaszias jellegű légmozgások megfosztották a határt az ilyenkor megszokott téli képétől. Azt mondhatjuk, hogy az a kedvező állapot, amelyet Baranyában a búzatáblák vizsgálata során látunk, meg. nyugtathatja az érdeklődőt. Ilyen korai időszakban kevés évben volt jobb őszibúza-ál- lomány, A tavalyihoz képest legalább háromhetes előnyt szerzett a búza. Itt az ideje a tél végi fejtrágyázásnak. A búza tenyészőcsúcsa a differenciálódás kezdeti stádiumában van az október közepéig elvetett táblákon. Most alakul ki, hogy hány kalász lesz hektó, ronként és az is, hogy egy kalászban hány kalászka helyezkedhet el. Igaz, hogy ilyenkor még nem végleges a szemszám, de azt tudjuk, hogy az elég szűk határok között változhat csak. A szemszámban kalászkánként csupán egy-kettő lehet az eltérés. Nem állíthatjuk azonban azt, hogy már ilyenkor nem deter- minálódik-e a kalászkák élet- képessége is. Tény azonban, hogy a megtermékenyülés a kalászolás idején is meghiúsulhat. Az őszi búza a talaj felolvadása utón megkezdi a táplálkozását, s természetesen az asszimilációt is. Ahhoz, hogy ez az élettevékenység zavartalan legyen, csupán + 1 C° szükséges. A talaj táplálóanyag-készlete ilyenkor még nehezen mobilizálható. A makroelemekkel jól ellátott táblákon a foszfát- és a kálitáplálás kedvezően alakulhat. Különösen az előbbi szerepe nagy. Minden generatív szerv kialakításában, így a kalász differenciálódásában is, vezető szerepet visz a foszfát. A foszfát és a káli mellett azonban döntőbb az ilyenkor követelőén jelentkező nitro, génigény kielégítése. A nitrogént ' ugyanis korlátozottan tudja megszerezni a talajból a búza. Ahhoz, hogy a nitri- fikáció meginduljon, legalább 10 C° szükséges. Arra azonban még áprilisig várni kell. A búzának viszont most kell a nitrogén. A mezőgazdasági üzemek általában jól gondoskodnak az őszi vetések nitro, génellátásáról. Hangsúlyozni kell, hogy ebben az időben nem szabad túlzottan nagy nitrogénadagokat használni. 30—40 kg/ha is elegendő, ha az üzem arra is felkészül, hogy a jövőben még további nitrogén-fejtrágyózást végezzen. Jóval kevesebben gondolnak az őszi búza foszfátellátásának megoldására. Igaz, hogy erre csak akkor van szükség, ha a vetés előtti alaptrágyázáskor nem kapta meg a termés felépítéséhez szükséges teljes foszfátmeny- nyiséget a búza. A kísérletek azt bizonyítják, hogy a tél vége felé kiszórt foszfát ugyan, úgy hasznosul, mint az alaptrágyaként adagolt. Az ilyenkor használandó dózis nagysága attól függ, hogy menynyit kapott az őszi búza a vetés előtt, illetve, hogy mekkora termés elérése a kitűzött cél. Ez utóbbi kérdés azért lényeges, mert a jelenlegi állományok esetleg jóval nagyobb termést ígérnek, mint amilyet o vetés előtt terveztek egyes üzemek. A nagyon jó erőben lévő táblákon esetleg a lehetőségek jobb kihasználása érdekében a foszfátot, sőt a kálit is érdemes megnövelni. Utóbbi táplálóanyag is korlátozottan állt az üzemek rendelkezésére az őszszel. Ilyen esetekben még a 16:16:16-os komplex műtrágyával is elvégezhető az őszi búza fejtrágyázása. A fejtrágyázáshoz a megyében rendelkezésre áll lényegében minden műtrágya, így a mono- és a komplex műtrágyák is. A megyei Agro- ker és az agrokémiai társaságok tárházai, de az üzemek maguk is gondoskodtak a szükséges műtrágyák készletezéséről. Most nem szabad már késlekedni ezeknek a készleteknek a felhasználásával. A közeledő tavasz természetesen még nagyon sok gondot hoz az őszi búza ága. zatra. A tavasz elején — előreláthatólag — gondolni kell a mikroelem ellátásra is, és az ahhoz szükséges döntések megalapozásához a növény- vizsaálatokat is el kell végeztetni. A múlt évben kiváló in. formációkat adott a Szakszolgálati Állomás. A tavalyi tapasztalatok segíthetnek ebben az évben is. Az Agroker is felkészült a várhatóan növekvő igények kielégítésére. A Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei pedig szívesen támogatják az üzemek munkáját a nagyobb termések eléréséért folyó tevékenységükben. Dr. Hegyi Géza, az mg tudományok kandidátusa, agrokémiai főmérnök Tarcsi Lajosné tsz-elnök, Egyházasharaszti : Akik :•:§(! a hírekben szerepeinek Nehéz gazdasági helyzetben készült a közelmúlt hetekben elnökválasztásra az egyházasharaszti Jóbarát Termelőszövetkezet. A választás végül is Tarcsi Lajosnéra, a termelőszövetkezet sertéságazatának vezetőjére esett, ö lett az első baranyai tsz-elnöknő. Baranyában — a tsz- mozgalom negyedik évtizedének hajnalán — az első, de szerte az országban sincsenek valami sokan. A számuk tizen belül van. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsánál úgy vélik: merőben más dolog elvezetni egy termelőszövetkezetet, mint egy vállalatot vagy intézményt, ezzel is magyarázható, miért állnak a termelőszövetkezetek élén elsöprő többségben férfiak. Egyházasharasztiban viszont úgy vélték, hogy Tarcsiné meg fog birkózni a feladatokkal. A ráadott szavazatok száma is ezt fejezi ki. Az elnökválasztó közgyűlésen megjelent 286 tag közül 265-en Tarcsiné- ra adták a voksukat. Az új elnöknő személye mellett egy nagyon nagy érv szólt: Tarcsiné“ a termelőszövetkezet neveltje. Eddigi életútjából ez így tűnik ki:- Beremendi vagyok, a szentlőrinci mezőgazdosági technikum után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre kerültem. 1964-ben lettem a megye ösztöndíjasa. Három tsz-t jelöltek meg, én a legközelebbit, az egyházasharasztit választottam, így kerültem ide 1966-ban az egyetem elvégzése után. Tehát érthető a bizalom. Népszerűségét pedig növelte, hogy az általa vezetett ágazat a termelőszövetkezet nyereséges ágazata évek óta. Amikor a tsz-be került, nyomban az állattenyésztésben kapott munkát: törzsállattenyésztőként és központi takarmányos- ként kezdte, aztán 1971-ben, amikor a tsz áttért az ágazati rendszerre, a sertéstenyésztési ágazat vezetője lett. Akkor kezdődött a mostani sertéstelep építése — addig szétszórtan volt az ágazat, még a tagoknál is voltak tsz-sertések. Az ő feladata volt 1972-ben a betelepítés, majd az 1975—76-os nagy rekonstrukció után az újratelepítés is. Azóta roppant határozottan Irányította az ágazatot. A korábbi tapasztalatok intették arra, hogy semmiféle engedményt nem lehet tenni; az előírásokat — leginkább az egészségügyieket — kérlelhetetlen szigorral be kell tartatni, ha eredményt akarnak elérni. — Egyedül a sertéságazat hozta tavaly a tervét — állapítja meg elégedetten, amiből gyanítható, hogy az ágazat megmorad az elnökasszony „kedvencének". — Túlzás nélkül mondom: a kitűnő szakgárdának köszönhető ez, a többség kezdettől fogva együtt van, ami mindent megmagyaráz. Az ágazat szűkített önköltségen 5,7 millió forint nyereséget hozott a szövetkezetnek, s 8000 mázsa tenyész- és hízóanyagot bocsátott ki a telep. Most, amikor egy nyereséges ágazat helyett a számos nehézséggel küzdő termelőszövetkezet ügyeinek rendbetétele vár rá, tisztában van azzal is, hogy a mostani gondok eredetét éppen e nyereséges ágazat létrejötténél kell keresni. — A sertéstelep és vele a takarmányszárító és takarmóny- keverő-üzem építése óriási beruházás volt a mi lehetőségeinkhez, meghaladta a pénzügyi erőnket, s azóta is nagy a hitelterhünk, ez pedig erősen befolyásolja a továbbiakat. Egy biztos: beruházásra mostanában nem is gondolhatunk. — Mi foglalkoztatja még az új elnökasszonyt? — Sok megoldásra váró gondunk van. Meg kell vizsgálni, mit tehetünk legveszteségesebb ágazatunkkal, a szarvasmarhaágazattal. A keverőüzemnél is kell valamit csinálni. A közel 2000 vagon kapacitású üzem ezer vagon körül termel, idén pedig — az eddigiek szerint — még ennyire sincs kilátás. Űj partnerekre kell szert tennünk. Tudom, nehéz dolog ez, hiszen a mi üzemünk eléggé távol esik mindentől, de mégis tennünk kell valamit. Vannak új kapcsolati lehetőségeink, ezeket kell megteremteni.- Távolabbi tervek? — Olyan sok a közeli gond, hogy távolabb még nem is tudok nézni. Viszont megkaptam a tagság bizalmát, a szakvezetés is a teljes támogatásáról biztosított — az ígéretek tehát megvannak, én pedig nagyon remélem, hogy be is jön minden. Egyet tudok: mindent jobban, sokkal jobban kell csinálnunk, ha talpon okarunk maradni. És... amit meg kell tenni, azt meg is követelem. Hársfai István
