Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-13 / 43. szám
e Dunántúli napló 1980. február 13., szerda BÉLYEG HORGÁSZÁT Horgászvizek halgazdálkodása Mindenkit érdekei! Új, horgászokat érdeklő könyvek jelentek meg a mezőgazdasági könyvhónap keretében. A Horgászkönyvtár-sorozat egyik kiadványa a Horgászeszközök, horgászmódszerek című, melyet a kezdő horgászoknak ajánlunk. Antos Zoltán irta A ponty és horgászata című könyvet, melyben több éven keresztül szerzett tapasztalatait adja közre. Érdemes a könyveket gyorsan beszerezni, mert mint a sorozat előző darabjai, valószínűleg ezek is hamar elfogynak majd a könyvesboltokban. Felhívjuk még a figyelmet dr. Molnár Kálmán— dr. Szakolczai Kálmán: Halbetegségek című könyvére is. Ifjúsági vetélkedő Ifjúsági bélyeggyűjtők déldunántúli területi vetélkedője volt február 3-án a Pécsi Úttörőházban. A vetélkedőt két korosztályban (úttörő és KISZ) ren. dezték meg. Az úttörő korosztályban 6 csapat (2 pécsi, 2 bóiyi, 1 mohácsi és 1 magyar- atádi) vett részt és az elsőséget a pécsi Építők úti Általános Iskola szakköre nyerte a Pécsi Úttörőhöz és az egyik bólyi csapat előtt. A nyertes három csapat jogot nyert arra, hogy részt vehessen a nyári zánkai táborozáson. Az első két csapat tagjai (3—3 fő) egyúttal tárgyjutalomban is részesültek. A KISZ-korosztályban 3 csapat indult (Építők úti, 500. és 508, Ipari Szakmunkásképző), de itt csak az első helyezést elérő Építők úti csapat részesült tárgy, jutalomban. Ugyancsak tárgyjutalmat kapott a 3 legjobb egyé. ni teljesítményt elérő versenyző is. Az Építők úti Általános Iskola csapatainak sikere Elek László tanár nevelőmunkáját di. cseri. Az országos vetélkedő döntőjét majd Csillebércen rendezik meg. A BÉLYEG JÖVŐJE Az elmúlt évtizedek alatt a a postaüzemek gépesítésének és automatizálásának eredményeként sokan azt jósolták, hogy a bélyegek forgalma visszafejlődik, csökken a bélyegkibocsátások száma. Ennek ellenkezője történt és nem várható ebben változás a közeljövőben sem. A bélyeg egyre inkább „az ország névjegye" lett, tartalmában, kivitelében visszatükrözi a kibocsátó állam társadalmi, politikai és gazdasági helyzetét. INNEN-ONNAN CJj szolgáltatásként, a vidéki gyűjtők jobb ellátása érdekében a területi irodákat a MABÉOSZ egy hónapi időtartamra gyorscsere-anyagokkal látja el. így a kisebb körök, kisvárosok, falvak gyűjtői is a tényleges forgalmi áron juthatnak a bélyegekhez. * Már most felhívjuk filatelista olvasóink figyelmét, hogy február 29-én az ókori világ hét csodáját bemutató 16 Ft névértékű bélyegsorozat jelenik meg, melynek ismertetésére annak idején még visszatérünk. * A Fi latéi iái Szemle februári száma részletesen bemutat több, márciusban és áprilisban megjelenő magyar bélyegújdonságot, ismerteti a filatelista irodalmi pályázat eredményét, valamint az újabban elégetett bélyegek listáját, a megváltozott példányszámokat. * A MABÉOSZ elnöksége f. é. január havi tájékoztatójában — többek kérésére — összefoglalva megismételte az elsőnapi borítékszolgálat igénybevételére vonatkozó előírásokat. Az érdeklődők részére részletesebb felvilágosítást a MABÉOSZ dél-dunántúli területi irodája (Pécs, Rákóczi út 39/d) ad. Már csak az idősebb horgászok emlékeznek azokra a halfogási lehetőségekre, amelyeket a Duna, Dráva és egyéb természetes vizek adtak régen. Akkoriban még nemigen beszéltek mesterséges telepítésekről, ha volt is, csak kismértékű pótlás célját szolgálta. A természetes vizeink környezeti ártalmainak növekedésével arányosan csökkent azok halfogási lehetősége. A vízszeny- nyezések, vízszabályozások egyre inkább korlátozzák a halak természetes szaporodásának lehetőségeit, a vizek élővilágának természetes körforgását. Ma már horgászvizeinken, ha eredményeket akarunk elérni, okszerű halgazdálkodást kell folytatni. A baranyai horgászegyesületek múlt év végén felmérték anyagi lehetőségeiket és ennek arányában állapították meg a vizeikbe a halkihelyezés mennyiségét. A számítások során derült ki, ha megfelelő mennyiségű halfogást kívánnak biztosítani tagjaik részére, akkor több halat kell kihelyezni, mert a természetes szaporulatra és egyikmásik vízen a súlygyarapodásra csak kismértékben lehet számítani. A fokozott mértékű halkihelyezésnek azonban anyagi vonzatai is vannak, ezért több egyesületnél a korábban megállapított területi jegyárakat fel kellett emelni. A cél az, hogy a horgász által kifogható halmennyiség értékével arányos legyen a megállapított területi jegy ára. A horgászegyesületeknek saját vizeik fenntartásához, halasításához, őrzéséhez, az esetleges takarmányozáshoz szükséges pénzügyi fedezetet a területi jegyárakból kell fedezni. Ezért ott, ahol a tagság több halat szeretne fogni, nagyobb anyagi áldozatot kell hozniok. Több egyesület meghatározta az egy horgász által kifogható halmennyiség felső határát. Ez azt a célt szolgálja, hogy egy horgász ne vigyen el 100 kilogramm vagy annál nagyobb mennyiségű halat, melynek árát lényegében a többi horgásztárs fizeti ki. Az egyesületben kialakított új horgászrendek, területi jegyárak célja tehát, hogy a jövőben minden horgász részére az elmúlt évekhez hasonló arányosabb elosztású halfogási lehetőséget biztosítani tudjanak. K. Z. Sok horgász érdeklődik ezekben a napokban a megyei Intéző Bizottság irodájában, hogy érvényes okmányok birtokában hol szabad horgászni. Kovács Zoltán, az ib titkára a következőkre hívta fel a figyelmet: — Azok, akik országos érvényű területi jegyekkel rendelkeznek, az azon felsorolt vizeken a helyi horgászrend szerint horgászhatnak. A megyében februárban az élő folyóvizekben horgászható a csuka, a süllő és a keszegfélék. A zártkezelésű horgászvizeken, melyekhez a tavak és holtágak tartoznak, február 1- től tilos a csuka horgászata. A Pécsi-tavon március 1-én kezdődik a ponty horgászata, de a jég elolvadása után már lehet a tavon március 3-ig süllőre horgászni. * Nagy az érdeklődés a megyei I. B. által szervezett téli előadássorozat iránt. Eddig két előadást tartottak meg: dr. Kilényi Géza, a MOHOSZ fegyelmi bizottságának elnöke adott tájékoztatást a kiadott horgász BTK-ról és az etikai szabályzatról, majd a gyermek és ifjúsági horgászok részére Rácz József és Kiss Gyula tartottak előadást a horgászati alapismeretekről, a kezdőknek ajánlott felszerelésekről. Ezeken a rendezvényeken minden alkalommal húsz darab, a megyei horgászvizekre érvényes területi jegyet sorsoltak ki a jelenlévők között. A sorozat harmadik előadására február 24-én kerül sor a pécsi Ifjúsági Házban, a baranyai horgászvizek új rendjéről. Ezt horgászcikkek árusítása és felszerelés börze követi, az érdeklődők az igényeiknek megfelelően a helyszínen cserélhetnek, vásárolhatnak. * A megyei I. B. elvégezte a baranyai horgászok 1979. évi halfogásának összesítését. Horgászaink összesen 186 695 kg halat fogtak, az egy horgászra jutó fogás: 23,6 kg. A megyei horgászvizeken 1979 őszén kihelyezett halak értéke (tényleges áron): 12 185 375 forint. Vadászlársaságaink1979. évi mérlege Díszcserjék szaporítása hajtással A bujtás olyan ivartalan szaporítási mód, amelynél a cserje szárrészét úgy gyökereztetjük meg, hogy összefügg az anyanövénnyel, az táplálja mindaddig, amíg járulékos gyökereit ki nem fejleszti és belőle önálló életképes növény nem lesz. A bujtás nagyon eredményes szaporítási módszer. Praktikus és ajánlható a KÖZÖNSÉGES BUJTAS. (Neve csupán egyszerű elsajátíthatóságát fejezi ki.) Lényege, hogy ősszel vagy kora tavasszal a díszcserje lombtalan, érett vesszőit a tőtől 10—20 cm távolságra 20— 25 cm mély árokba fektetjük úgy, hogy 2-3 rügyes csúcsuk a talajból kiálljon. 6-8 vesszőnél többet ne hajtsunk le. Az ív alakú árokba lefektetett vesszőket rögzítsük. E célra legmegfelelőbb a gallyból készült fakampó. Ezután az árkot por- hanyós földdel betemetjük. A kiálló vesszők mellé kis karót tegyünk a fejlődő hajtás oda- kötése céljából. A bujtások gyökeresedése a vesszők meg- csavarásával, a föld alá kerülő rügyek környékének enyhe megsértésével vagy gyűrűzéssel segíthető elő. A gyűrűzés vékony, rozsdamentes dróttal történik a rügy felett 1—2 cm- re. Ezek a beavatkozások a seb- zési inger hatására hatóanyag- és tápanyagtorlódást idéznek elő, melynek következménye a jobb járulékos gyökérképződés. Nyáron a bujtás környékét nyirkosán és gyommentesen tartsuk. A gyökeres bujtások felsze- dési ideje: ősszel lombhullás után. Letermeléskor az anyanövény közvetlen közelében vágjuk el a lehajtott vesszőket, majd az árkok kibontása után kiemeljük a gyökeres bujtáso- kat. Közönséges bujtásról szaporíthatok 1 év alatt: füge, köszméte, ribiszke, mogyoró, birs, japánbirs, ecetfa, kínai lilaakác stb., 2 év alatt: nagy virágú liliomfa, hárs, orgona, gyöngyvessző, esetenként a mogyoró stb. A SUGARAS BUJTAST tavasszal készítjük. Az egészséges, erős vesszőket sekély, 10 cm mély barázdába fektetjük vízszintesen. Több helyen a rögzítés miatt lekampózzuk. Csupán annyi talajt teszünk a lefektetett vesszőkre először, hogy ne látsszanak (3—5 cm). A nap melege hatására gyorsan megindul a hajtásképződés. 20 cm hajtás esetén 10— 15 cm feltöltést eszközöljünk. Később, ahogy növekszenek a hajtások, a feltöltést két-há- romszor megismételjük, hogy a feltöltés 40 cm nagyságú legyen. A növekvő hajtásokból mindenkor 5—6 cm álljon ki. Kalla Gábor HASZNOS TANÁCSOK KISTERMELŐK TANÁCSADÓJA Kistermelők figyelmébe A vadászat sportjellege mellett egyre inkább előtérbe kerül annak gazdálkodási jellege és gazdasági eredményei. Ez különösen vonatkozott oz elmúlt esztendőre, amikor vadásztársaságainknak olyan le- lövési tervet határoztak meg, amely elsősorban nagyvadféle- ségből lényegesen magasabb volt az előző évek tényszámai- nól. Ennek teljesítéséhez igen szakszerűen kellett hozzáállni és fel kellett tárni azokat a tartalékokat, amelyekkel vadgazdálkodásunk, ezen belül törzs- állományunk rendelkezett. A tervek óllománybecslésünkre, gyakorlati tényszámainkra a központi elvárás érdekeinek megfelelően lettek meghatározva. Alapvető célkitűzés volt, hogy a tervek teljesítése nem mehet a törzsállomány rovására. Ez így is történt, terveinket megfelelő szinten teljesítettük, a szükséges és kívánatos törzs- állomány nagyságrendjét nagyvad-vonatkozásban biztosítottuk. Szarvaslelövésből 1300 fölötti mennyiséget teljesítettünk, amely magasabb minden előző évi teljesítésnél, özlelövésün- ket 3000 fölötti mennyiségben teljesítettük, amely ugyancsak felülmúlja a korábbi évek le- lövési szintjét. Vaddisznóból a lelövésünk 1000 vaddisznó volt. Ez ugyancsak magasabb az előző évinél. Apróvadállományunkból már nem volt ilyen eredményes a lelövés, így az ebből tervezett bevételi forrásunk is kisebb volt a tervezettnél, de ezt a kiesést bőven pótoltuk a nagyvadkilövések magasabb szintű teljesítésével. Külföldi bérvadásztatásunk is többet hozott a tervezettnél, holott nem minden társaságnál sikerült o bérvadásztatást teivszerűen végrehajtani. A felsorolt eredmények alapján lőttvadból több mint 10 millió Ft bevételünk volt, külföldi bérkilövésből kétmilió Ft fölötti bevétel, míg egyéb bevételeink is meghaladták a kétmillió Ft-ot. Ezeket összesítve a vadásztársaságaink év végi összbevétele 15,5 millió Ft, amely minden eddigi megyei éves eredménynél jobb. Ennek megfelelően növelték vadásztársaságaink kiadásaikat is. Elsősorban a vadgazdálkodásban dolgozó hivatásos állomány munkabérét rendezték, és a vodgazdálkodási kiadásokat növelték ésszerű befektetésekkel és célirányos berendezések létesítésével. Növelték takar- mányfelfiasználásukat és az ehhez szükséges szállítási gépjárművek kapacitását is. összességében a fenti bevételből 13 millió Ft-ot fordítottak gazdálkodási kiadásokra. 2,5 millió Ft az év gazdálkodási eredménye, amelyet tartalékoltak az 1980. évi tervek végrehajtásához és amely majd az ez év gazdálkodási eredményével összesítve növeli vadásztársaságaink biztonsági tortalék- alapját. Ezeket a gazdálkodási eredményeket a szakszerű vad- gazdálkodás továbbfejlesztésével, a vadászati fegyelem fokozottabb betartásával, és nem utolsósorban vadászaink önfegyelmük fokozásával érték el. Vadásztársaságaink 1980. évre ugyancsak olyan gazdálkodási tervet készítettek, amely tagjaik részére biztosítja a vadászati sportot, a szabad idő célirányos és hasznos eltöltését, emellett eleget tesz a népgazdaság központi elvárásainak valutaexportunk növelése terén és a belföldi ellátásban is. Farkas János A mezőgazdasági termelésen belül továbbra is fontos szerepe van a kistermelésnek. A termelés növelése mellett fontos további cél, hogy a piaci igényeknek megfelelő, jó minőségű árut állítsanak elő a kisgazdaságokban is. Ennek feltétele, hogy a termelők tisztában legyenek a fogyasztói igényekkel, a piaci követelményekkel, és ugyanakkor Ismerjék a gyakorlatban is alkalmazható tudományos eredményeket, a jól bevált termelési módszereket, szervezési megoldásokat, szervezeti kereteket. E cél érdekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium több intézkedést tett. Ide tartozik a szaklapokban megjelentetett cikkek sora, a téli tanfolyamok szervezése és most a Kistermelők Tanácsadójának megjelentetése is. A Tanácsadó elsődleges célja, hogy a termelők egy csokorban megkapják a korszerű kistermeléshez nélkülözhetetlen alapvető tudnivalókat. A kistermelés ezer szállal kötődik a nagyüzemekhez, ezeket a kapcsolatokat a kiadvány részletesen ismerteti. Beszámol továbbá a legkorszerűbb, nagy termelőképességű, a fogyasztói igényeknek jobban megfelelő jövedelmezőbb fajtákról. Szorgalmazza a gyakorlatban bevált egyszerű, olcsó műszaki megoldásokat. A lap beszerezhető postahivatalokban, hírlapárusoknál, és az áfészboltokban.
